nyomravezetői díj
Ismét fellebbezett a móri nyomravezetői díjért az ügy megoldóembere
Fellebbezést nyújtott be a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) múlt héten kihirdetett ítélete ellen Szebenyi István, aki a a tizenhét éve elkövetett, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás ügyében nyújtott be keresetet az Országos Rendőr-főkapitányság ellen, mert véleménye szerint neki is jár a vizsgálatban egykor kiírt nyomravezető díj egy része – tudta meg a PestiSrácok.hu. Szebenyi volt az, aki több, mint négy évvel a vérengzés után a Tatabánya környéki erdőkben fémkeresőzött, és ott megtalálta a Móron, illetve a veszprémi postásgyilkosságnál használt fegyverek, illetve egyéb eszközök egy részét. Szebenyi István felfedezésének híre ment, majd hamarosan jelentkezett a rendőrségen egy védetté minősített tanú, akinek információi végül elvezették a nyomozókat a valódi elkövetőkhöz. A kikosarazott megoldóember – Szebenyi István, Kovács Lajos és Jánó Christopher beszélgetett a móri vérengzés hátteréről a Polbeatben (PS-videó!)
A nyolc halálos áldozatot követelő, tizenhét éve elkövetett móri bankrablás volt a legutóbbi, keddi Polbeat fő témája, amelynek apropója az volt, hogy a napokban jelent meg Szebenyi István „Corpus delicti, avagy én voltam a móri ügy kulcsa?” - című könyve. A szerző az a fémkeresőzéssel foglalkozó amatőr hadtörténész, aki több, mint négy évvel a vérengzés után megtalálta az egyik Tatabánya melletti erdőben azokat a fegyveralkatrészeket és egyéb eszközöket, amelyek elvezettek a gyilkosságok valódi elkövetőihez. Szebenyi István immár több, mint egy évtizede küzd igazáért, mert úgy gondolja, neki is jár az ügyben kiírt, huszonötmillió forintos nyomravezetői díj egy része, mivel álláspontja szerint a segítsége nélkül a hatóságok nem tudták volna kideríteni az igazságot. A keddi Polbeatben a könyv szerzője mellett a PestiSrácok.hu vendége volt Kovács Lajos rendőr ezredes, az úgynevezett döglött ügyek osztályának egykori vezetője, a Móron történtek miatt indított vizsgálat főnyomozója, és Jánó Christopher ügyvéd, a hivatalos álláspont szerint Móron legalább hét, két másik bűncselekményben pedig további két embert meggyilkoló Nagy László volt védője. Az est házigazdája Csibra Tibor, portálunk munkatársa volt. A móri vérengzés máig megválaszolatlan kérdései a Polbeatben – Vendégeink Szebenyi István, Jánó Christopher és Kovács Lajos! (ÉLŐ 19 ÓRÁTÓL)
A tizenhét éve elkövetett, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás nyomravezetői díjának máig megnyugtatóan nem rendezett kérdése a keddi Polbeat fő témája, a PestiSrácok.hu műsora ezúttal rendhagyó módon egy könyvbemutató lesz. A kötet szerzője a vérdíj – eddig – reménytelen várományosa, a mészárláshoz használt fegyverek egy részének megtalálója, Szebenyi István, aki a sajátságos hazai viszonyok miatt – a döntéshozók véleménye szerint – nem jogosult arra, míg a hatóságokat szándékosan félrevezető hamis tanú gondtalanul élvezheti a huszonötmillió forint biztosította kényelmes életét, amelyet a jelek szerint az illetékesek is helyénvalónak tartanak. A könyvbemutatón vendégeinkkel igyekszünk válaszokat találni az ügy máig megválaszolatlan kérdéseire, beszélgetőtársunk lesz Szebenyi István mellett a móri mészárosnak tartott Nagy László egykori védője, Jánó Christopher, illetve Kovács Lajos ezredes, volt főnyomozó is. ÉLŐ KÖZVETÍTÉS ITT, KEDDEN 19 ÓRÁTÓL AZ R56 SÖRÖZŐBŐL! Ismét elutasította Szebenyi István igényét a bíróság – Nem jár nyomravezetői díj a móri vérengzés megoldóemberének
Elutasította pénteken a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) annak a felperesnek a perújítási keresetét, aki – a saját álláspontja szerint – nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a nyomozóhatóságok azonosíthassák és elfoghassák a tizenhét évvel ezelőtti, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás valódi elkövetőit. Szebenyi István volt az, aki a történtek után több, mint négy esztendővel megtalálta egy Tatabánya melletti erdőben a vérengzéshez használt fegyverek egy részét; ezért tart igényt arra a nyomravezetői díjra, amelyet a rendőrség írt ki, és amelyet egy immár bizonyítottan hamis tanúnak fizettek ki. Érdekesség, hogy a fentiek értelmében a bíróság is osztja a rendőrség álláspontját, amely szerint ugyanazon törvényt és ugyanazon kiírást lehet úgy értelmezni, hogy a vizsgálatot szándékosan félrevezető Kiglics Attilának egy vagyon jár a tevékenységéért, a történtek felderítésében kulcsszerepet játszó Szebenyi Istvánnak pedig egy fillér sem. A Kúriától kér jogorvoslatot a móri vérengzés nyomravezetője
A Kúriához fordul jogorvoslatért a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás nyomravezetője, akinek segítsége nélkül a hatóságok talán soha nem azonosították volna a vérengzés valódi elkövetőit, az ezért járó díj miatt benyújtott keresetét azonban jogerősen is elutasították a bíróságok. A bíróságok szerint Szebenyi nem jogosult a díjnak még csak egy kisebb részére sem, miközben a hazai hatóságok szerint teljesen helyénvaló, hogy a magyar kriminalisztika legvéresebb támadásának hamis tanúja szándékosan vezette vakvágányra a nyomozást, kapott érte az államtól huszonötmillió forintot, és köszöni, jól van. Az amatőr hadtörténész ellen az ősszel végrehajtási eljárást is indítottak az illetékesek, amelyben nem túl elegánsan a perköltséget is tőle követelik. Amennyiben a Kúria sem hoz a nyomravezetői díj ügyében a Szebenyi számára a korábbiaktól kedvezőbb döntést, a férfi az ügyet a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróságra viszi, amely már számos alkalommal felülbírálta a magyar bíróságok által meghozott hasonló döntéseket. Perköltséget vertek rá, de lehet, hogy mégis tovább küzd igazáért a móri vérengzés megoldóembere
Száznyolcvanezer forintos perköltség miatt végrehajtási eljárás indult Szebenyi István ellen, aki a tizenhat évvel ezelőtti, nyolc áldozatot követelő móri bankrablás – a magyar illetékesek döntései szerint – egyik nyomravezetője, egyúttal mégsem az. Az amatőr hadtörténész azért indított pert az állam ellen, mert ő találta meg a vérengzésnél az elkövetők által használt fegyverek egy részét, és gondolta, szerepe nélkül a történteket nem lehetett volna tisztázni. A bíróságok szerint Szebenyi nem jogosult a díjnak még csak egy kisebb részére sem, miközben a hazai hatóságok szerint teljesen helyénvaló, hogy a magyar kriminalisztika legvéresebb támadásának hamis tanúja szándékosan vezette vakvágányra a nyomozást, kapott érte az államtól huszonötmillió forintot, és köszöni, jól van. Szebenyi István most azon gondolkozik, hogy a nyomravezetői díj ügyét továbbvigye a Kúriára. Nem azért, mert a korábbiaknál kedvezőbb elbírálásra számít, hanem mert a Kúria újabb elutasítása után lehetősége nyílna követelésének ügyével a Strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordulhatna, amely már számos alkalommal bírálta felül a magyar bíróságok döntéseit.