pedofília relativizálása
Kocsmai igazságok – Miről is beszélünk, amikor a pedofília kifejezést használjuk?
A gyerekek ellen rengeteg bűncselekményt lehet elkövetni, és rengeteg olyan szörnyűséget, ami sajnos nem bűncselekmény, csak legfeljebb morálisan elítélendő. És hasonlóan így van ez a kamaszok, a 14–18-as korosztály esetében is, akik ugyanúgy célpontjai mindenféle, sok esetben kifejezetten szexuális bűncselekménynek és persze a woke agymosásnak. Miközben pedig egyes felnőttek és a közösségi média a szexualitással és a mindenféle furcsa identitásokkal zaklatják a gyerekeket, elvesznek az emberi lét legszebb élményei, az intimitás, az igazi szerelem. Normalitás nélküli világ létrejöttéhez asszisztáltunk, ideje lenne felébrednünk. Szabó Gergő és Bálint Botond a Kocsmai igazságokban. A pedofil az új fasiszta
Vagy náci, tetszés szerint. A saját újmúltjukban tetszelgők számára a történelmi pontosság úgyis egy elítélendő, rémisztő képződmény. Mint a heteroszexuális, fehér keresztények. Vagy kicsit még jobban. Pedig valójában ezen ordas eszméket, ahogy a pedofíliát is éppen az relativizálja, hogy bárki – sőt, a tegnapi Dobrev-beszéd óta tudjuk, akár mindenki – is lehet pedofil. Ha töltelékszavakká degradáljuk az emberiség legsúlyosabb bűneit, vagy a gyermekek szexuális kizsákmányolására használt kifejezést, azzal éppen csak azt érjük el, hogy ezek a szavak és a mögöttük álló bűncselekmények a társadalom ingerküszöbe alá kerülnek. Akkor hogy is védjük a pedofília relativizálásával a gyermekeket, kedves baloldaliak?