sport exkluzív
„Magyarságomra büszke voltam és vagyok, ezért mindig a nemzet sportolójának tartottam magam” – Exkluzív interjú Faragó Tamással
Faragó Tamást idén minden idők legjobb magyar vízilabdázójának választották (és ezzel tulajdonképpen a világ valaha volt legjobbja „lett”), szoros versenyben Kásás Tamást előzte meg. A másik elismerésre biztosan nem így vágyott, hiszen Kárpáti György halála után került be a Nemzet Sportolói közé. Portálunk számára állandó vendégszerzőnk, Kovács Attila készített interjút a közkedvelt legendával, aki elmondta, hogy már első válogatott meccse óta a nemzet sportolójának tartotta magát, hiszen a magyarságára mindig büszke volt. Faragó Tamás beszélt arról is, hogy a kimagasló tehetség önmagában nem volt elég, rengeteget edzett, később, edzőként pedig azt tartotta a legfontosabbnak, hogy ne csupán klasszisokat, de kiváló embereket is neveljen. „Bármilyen csapatnál, bármilyen korosztálynál dolgoztam is éppen, elsősorban nevelő, sőt, néptanító akartam lenni. Emberi értékeket igyekeztem átadni, tisztességes embereket nevelni, akik megállják a helyüket az életben. Ha emellett még valaki szeretett volna megtanulni pólózni is, akkor persze tudtam neki segíteni ebben.” SZDSZ-es mutyi vagy utánpótlásbázis lehet az érdi kézilabda romjaiból
Érd polgármesterének, Csőzik Lászlónak minden adottsága megvan ahhoz, hogy a magyar versenysport ellensége legyen, hiszen korábban SZDSZ-es színekben politizált, majd 2018-ban MSZP-sként próbálkozott, végül 2019-ben a teljes baloldal támogatásával választották meg. Bőven lehet kifogásokat emelni az érdi kézilabdaklub eddigi szakmai működése ellen, ám Csőzik hiába mondta, hogy szerethető, szakmailag és pénzügyileg jól működő csapatot akar, ha közben már egykori SZDSZ-es kollégájával, Wittinghoff Tamással boltol arról, hogy egy fúzióval átjátssza Budaörsnek az érdi csapat NB I-es indulási jogát. Pedig lenne a kész helyi infrastruktúrát továbbra is kihasználó, a magyar utánpótlást szolgáló megoldás is. Csak azon egy SZDSZ-es haver se nyerne. „Prohászka püspöknél meggyónt, mert érzi, hogy a harztéren rövidesen el fog esni” – Szántay Jenő és a Nádasdy-huszárok felemelő története
Volt egy legendás győzelme a magyar huszároknak 1914-ben, Limanovánál, az orosz hadsereg ellen. Egyik hőse Szántay Jenő volt. A huszárkapitány nem félt a haláltól, érezte, hogy követni fogja sporttársát, Zulawsky Bélát, aki már a háború elején hősies halált halt. Miután Szántay megsebesülve meggyónt Prohászka Ottokár püspöknél, visszament a frontra, és bátran belevetette magát a küzdelembe. 1914 decemberében halt meg, hat évvel azelőtt még negyedik lett az olimpián, és megnyerte a magyar bajnokságot. A hős haláláról a pécsi futball legendás sportembere, Dombóváry Ödön tájékoztatta a lapokat. Ő önkéntesként harcolt a háborúban. Szántay Jenő története. Lövést kapott, még jelentést tett, aztán meghalt: az olimpiai ezüstérmes huszárszázados, Békessy Béla élete és hősi halála
Huszárok, hősök, bajnokok. Most induló sorozatunkban olyan legendákat fogunk bemutatni, akikről kevesen hallottak, s akik életükkel és halálukkal is példát mutattak. Békessy Béla korának egyik legnagyszerűbb vívója volt, Fuchs Jenővel együtt (de inkább előtte) a korszak legjobbjának tartották. A huszárszázados több éves kihagyás után ezüstérmes lett a stockholmi olimpián, korábban Ferenc József döntése miatt nem indulhatott a játékokon. Békessy katonatiszt volt, lovaglást oktatott, így amikor kitört az első világháború, azonnal bevonult. Többször kitüntették, de hiába hívták a Ludovikába tanítani, ő nem hagyta ott a katonáit a véres orosz fronton. Sajnos ő is ott lelte halálát, haslövést kapott, amely után saját lován még jelentést tett, és állítólag a kórházba is a saját lován ment. Halálával hatalmas sportolót és igazi példaképet veszített a magyar sport és a nemzet. (A vezető képen nem Békessy Béla, haneme egy ismeretlen huszár látható). 
