tisza istván
Magyarországot eddig kétszer rángatták bele a háborúba – Tisza István a magyar nemzetért (I. rész)
Érdemes szemezgetni gróf Tisza István miniszterelnök parlamenti beszédeiből (Tisza István Baráti Társaság, 2011), mert kibontakozik belőle az a dráma, ami az első világháborúba való belesodródásunkat okozta és a Szent István-i Magyarország feldarabolását. Az elején szögezzük le, hogy Tisza nem akarta a háborút– sőt eleinte Ferenc József sem–, utolsó pillanatig a békés megoldások híve volt, de a nagyhatalmak törekvései, a cári Oroszország agresszív területszerzési politikája, a szláv népek fellázítása az Osztrák-Magyar Monarchia ellen, végülis elkerülhetetlenné tették a világégést.
Jászi Oszkárék megint csak jönnek és jönnek
"Abban az órában, midőn nagyobb szükség volt a magyarság katonai erényeire, mint a honfoglalás óta bármikor, Linder Béla, gróf Károlyi Mihály hadügyminisztere lefegyverezte Doberdo védőit, és az ország védelmét Diner Dénes, Jászi és Bédy-Schwimmer Róza diplomáciai tudására bízta az újdonsült köztársasági elnök" – írta Herczeg Ferenc 1919-ben.
Ukrán szívecskékkel emlékezteti Orbán Viktort Tisza István sorsára, Magyarországot pedig Trianonra a momentumos Buzinkay
A momentumosok hol az SZDSZ utódpártjaként, hol pedig egy Lenin-fiúk hagyományőrző csoportként funkcionál, most éppen kicsit utóbbi. A sokszínűséget a párt nemcsak a genderideológia terén műveli, a velük szembenállók eltakarításáról való fantáziálásban is élesek a fiúk, emlékezzünk csak Szarvas Koppány Bendegúzra, aki a „lámpavasazás” népi hagyományát kívánta feléleszteni – természetesen az elfogadás jegyében. Ennek az útnak a folytatásaként értelmezhető Buzinkay György Facebook-oldalán közzétett eszmefuttatása, amelynek a végén Orbán Viktor számára alternatívaként kínálja fel a házában meggyilkolt Tisza István sorsát, Magyarország elé pedig a trianoni sorstragédia újrajátszódását vizionálja. Utóbbi már csak azért is meglepő, mert pártja rendszeresen próbál imponálni a hazánkat megcsonkító országoknak, semmibe véve az ott élő magyarokat.
Károlyi Mihályt és a baloldalt terheli a felelősség Erdély elvesztéséért – Interjú Csarnai Márk történésszel
Százhárom évvel ezelőtt, 1918. december elsején tartották a gyulafehérvári román nagygyűlést, ahol a megjelentek kimondták Erdély és a regáti Románia egyesülését. Habár a határozat nem bírt jogi érvénnyel, az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum ugyancsak Románia részeként határozta meg a Magyar Királyság történelmi tartományát. A témában Csarnai Márk történésztkérdeztük.
„Nagyapa, ki volt Szabó Ervin?” – Ő akarta agyonlövetni Tisza István miniszterelnököt egy fiatal Komintern-ügynökkel
Fogynak, fogynak, de még mindig közel hétszáz kommunistákról, bolsevikokról elnevezett közterület van Magyarországon. Nem beszélve a Rajk Szakkollégiumról vagy a Szabó Ervin Könyvtárról. A Magyar Patrióták kiadott egy leleplező könyvet, amelyben összegyűjtötte az összes hasonlót és azokat az önkormányzatokat, amelyek ha nem is vérre, de perre mentek a vörös utcák védelméért. Pedig emberi ésszel elképesztő, hogy a legnagyobb könyvtárunk is egy olyan alakról van elnevezve, aki fiatal merénylőt küldött Tisza István miniszterelnökre. A hiánypótló művet csak megrendelni lehet.
Menczer Tamás: a kormány döntései kizárólag a magyar érdekek mentén történnek
Gondolat, erő és bátorság szükséges ahhoz, hogy a magyarokat eredményesen lehessen képviselni – mondta Menczer Tamás a Tisza István miniszterelnökre emlékező rendezvényen Nagykovácsiban, szombaton. Az államtitkár aláhúzta: gondolat, erő és bátorság szükséges ahhoz, hogy a magyarokat eredményesen lehessen képviselni, és a kormány döntései a jövőben is kizárólag a magyar érdekek mentén történnek.
