trianon
Traumákat cipelve nincs felemelkedés
Feldolgozható-e a Trianon-trauma? – teszik fel rendszeresen a kérdést magyar körökben. Mostanság különösen joggal teszik, hiszen a genderlobbi állításaival ellentétben nem Pride-hónap, hanem Trianon-hónap van; ami sokkal, de tényleg nagyon-nagyon sokkal több embert érint. Csakhogy félrevezető a kérdés. Nem Trianon itt a probléma, hanem minden, ami belőle fakadt és eztán fakad majd. Amíg a traumáinkon nem tudunk úrrá lenni, addig nincs felemelkedés, önmagunkat húzzuk vissza.
Kocsmai igazságok – Trianonnal mindenki rosszul járt, az is, aki még mindig azt hiszi, hogy ő volt a győztes oldalon
Trianon a Kárpát-medence minden népére soha nem látott szenvedéseket hozott. A szlovákokat 1920 után a csehek nyomták el, a horvátokat a szerbek, a románok később megkapták Nicolae Ceaușescu-t, mindenki a második világháborút, és a szovjet megszállását. Talán csak a Trianon utáni Magyarország létezik nagyjából úgy és azon a területen, ahogy azt az okos győztesek elképzelték, mindegyik ország megszűnt vagy hatalmas területeket vesztett. A marxista történetírás ostobasága hatja át még mindig, hogy miként gondolkozunk az egykori Magyar Királyságról és a magyarságunkról. Nagyon ideje lenne végre ezekkel az ostobaságokkal szakítani. Szabó Gergő és Bálint Botond a Kocsmai igazságokban.
Trianon minden nap történik
„Lépjünk túl rajta, Trianon már a múlt, a jövővel foglalkozzunk!” Édes Istenem, mennyire lelombozó ez az oktalan, hedonista felelősség- és konfliktuskerülés, amellyel próbálják élni az életüket, gondtalanul bele a képzelt jövőbe, mintha a múlt ott se lenne! Hát ott van. Trianon nap mint nap történik, folyamatosan, akkor is, ha sokan próbálnak úgy tenni, mintha nem ez lenne a valóság.
Karácsony gúnyt űzött Trianonból: a főpolgármester szerint Budapest túl színes és túl gazdag a "csonka" országnak
Budapest frontembere is a maga sajátos módján "megemlékezett" a trianoni békediktátum aláírásának 105. évfordulójáról. Karácsony reggeli posztjának nem is kellene túl nagy jelentőséget tulajdonítani, annak ellenére, hogy már önmagában meglepő, hogy Karácsonynak eszébe jut a határon túli magyarság ezen a tragikus napon. De pár mondat után kibújik a szög a zsákból, és a városvezető rátérve a lényegre szépen összemossa a magyar nemzet tragédiáját az ő szivárványos Budapestjének "nehéz" sorsával.
Végállomás Trianon? Nem, nem soha!
Százöt év telt el. Egy kegyetlen évszázad és még öt év. Ezalatt az idő alatt a magyarság először úgy érezhette magát, 1920. június 4. után, mint a bokszoló, akit egy fárasztó meccs végén, a leintés után ütnek ki, de a bíró jót röhögve továbbot int, aztán hiába eszmél az áldozat, már csak kóválygó fejjel, éppen csak felfogni tudja a méltánytalan és becstelen végkifejletet. De együtt kell élnie vele. Mert ilyen igazságtalanságot nemzet ritkán szenvedett el a világtörténelem során, mint mi, magyarok. Azok a népek pedig, akik a korábbi évszázadokban, vagy évezredekben hasonlóval szembesültek, nos, közülük kevesen álltak fel a padlóról egy ilyen sunyi letaglózás után. Nekünk mégsem keseregnünk kell, hanem előre néznünk, mert itt vagyunk, még mindig itt! De sosem felejthetjük el, hogy mit és hogyan élt át ez a nemzet, kiknek köszönheti keserű XX. századi sorsát. De van jövő, van magyar jövő. Csak rajtunk múlik. A nemzetünk megcsonkítói pedig megkapják majd, ami nekik jár, mert az inga kileng erre, és kileng arra is, de végül a Jóisten segedelmével a megfelelő irányba áll be.
Emlékezzünk együtt Trianonra a Polgári Mulatóban!
Emlékezzünk együtt Trianonra! Nemzeti gyásznapunk a húsvéti feltámadás és pünkösd közötti időpontja jelképesen üzenet értékű. Mert akit Krisztusként feszítenek meg, az fel fog támadni. Az emberi akaraton túl, isteni gondviseléssel. Az esemény első felében Lentulai Krisztián, Kohán Mátyás és Budaházy György beszélgetnek Trianon sebéről és annak gyógyításáról. A második részben az élő Trianon és annak fájó realitása szól hozzánk Erdélyország történelem tudósának és újságírójának lelkével Kőö Artúr személyében, akivel Huth Gergely nyitja meg az eddig ki nem mondott hangokat.
Bukarest csak kizsigerelte a parajdi sóbányát, a helyi székelyek megélhetése másodlagos volt
Az első letaglózó hírek után még elhamarkodott volna ítélkezni a parajdi sóbánya pusztulásának felelőseiről, de az biztos, hogy a Székelyföld talán legtöbb turistát vonzó attrakciója egyhamar nem tud látogatókat fogadni. A bánya tizenegy szintje óráról órára telik fel vízzel, miután - a heves esőzések hatására - a megszokott vízhozamának százszorosára áradt a Korond patak, aminek most minden vize a bányába ömlik. Még nem tisztázott, hogy az évek óta egyre súlyosabb beázások megakadályozására végzett munkálatok, azaz a patak - most megsemmisült - mesterséges mederbe terelése okolható-e a katasztrófáért, de egy biztos: a helyi magyar vállalkozók, amit csak lehetett, kimentettek a látogatótérből, s már gyertyákkal, koszorúkkal siratják a környékbeliek legfőbb megélhetési forrását.
Bármibe fogott, azt hittel és szorgalommal végezte – Száz éve született a katona, a történész, a filmcézár, Nemeskürty István
Napra pontosan száz éve látta meg a napvilágot Nemeskürty István, akinek nevével számtalan műfajban találkozhattunk a könyvtárak vagy éppen a könyvesboltok polcain, mégsem ismert széles közönség előtt az életútja. Pedig a magyar kultikus filmek jelentős részét többek közt neki köszönhetjük, ráadásul nemcsak egy területen alkotott maradandót. Magyarságát és keresztény értékrendjét sohasem tagadta meg, történelmünk főbb pontjai között ok-okozati összefüggéseket keresett, amelyet igyekezett minél szélesebb körnek bemutatni. Ugyanakkor életét meghatározta a Trianon-trauma, amely egy idő után a Horthy Miklós iránti ellenszenvben mutatkozott meg.
Trianon nemcsak a múlt, hanem a jelen is – 13 pontban Ungváry Krisztián történelemtagadásáról
Amikor láttam, hogy létrejött a vita, és még nem ismertem a tartalmát, illetve a körülmények színvonalát sem, azt írtam, hogy helyes, hogy Máthé Áron beleállt a vitába. Most, hogy alaposan végighallgattam, még inkább ezt gondolom. Ha nincs ott, Trianon kapcsán több valótlanság marad a levegőben, és ez igenis felelősség, hogy ne így legyen. Ráadásul vállalni kell a vitát. Vendégszerzőnk, Névai Gábor kommunikációs szakember, szerkesztő elemzése Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese és Ungváry Krisztián emlékezetes vitájának egyik meghatározó szegmenséről. A vitát a KözTér YouTube-csatorna szervezte.Ajánljuk még
Kimenekítik Szabó Tímeát, új küldetést kapott (FRISSÍTVE - SZABÓ TÍMEA REAKCIÓJA)
Vau vau – csaholta Magyar Péter a pórázról
Megvan az a kép, mikor egy öleb a gazdája lába mögé bújva úgy ugat a komondorra, mintha azonnal szét akarná tépni? Aztán, amikor elengedik a pórázt nagyon csendes vakkantásokra vált az a hangos "vau vau".
Már polgárháborúval fenyeget Ruszin-Szendi Romulusz?
A Tűzfalcsoport elemzésében mutat rá, Ruszin-Szendi Romulusz szavai burkolt fenyegetést jelentenek.
Kovászemberek és budapesti székelyek
Tündérország megint megajándékozott minket. Nem csak magam, hanem kollégáim nevében is mondhatom, hogy Székelyország mindig különleges helyet foglalt el a szívünkben.
