A Hálózat
Lassan az utolsó moszkoviták is kiöregszenek – Júliustól már nem az MGIMO-s Hardy Mihály a reptér szóvivője
"Elkapták az egyik ügynökünket Havannában... - Kár érte, kiváló ügynök volt." Nyár van és meleg, így talán megengedhető, hogy ezzel a Bud Spencer-Terence Hill filmidézettel viccelődjünk azon a híren, hogy már nem Hardy Mihály a repülőtér szóvívője. Annak ellenére idézzük a kultikus sorokat, hogy nincs bizonyítékunk Hardy hálózati szerepére. Ettől függetlenül az újságíró feketeöves moszkovita, az anyja orosz, ő maga a KGB-hez sorolt MGIMO-n végzett, moszkvai tudósító lett, majd MÚOSZ-szóvivő és alelnök, hogy közben a Bánó András-féle Egyenleg-botrányban megégesse magát. Hardy ezután a kereskedelmi tévéknél, majd a Tescónál folytatta, s végül a Budapest Airport szóvívője lett. Ott dolgozhatott nyugodtan, de július elsejétől új munka után kell néznie. Ha van kedve, valószínűleg tárt karokkal várja az ellenzéki média vagy valamelyik diktatúrát üvöltő civil szervezet. Ahogyan MGIMO-s társai közül olyan sokakat. Valahol szimbolikus, hogy harminc évvel a rendszerváltás után távozik. És nagyon szomorú, hogy csak most.
Csak álmodtuk a diktatúrát – Az SZDSZ történésze már-már letagadja a Hálózat szerepét a békés átmenetben
Nem is kellett befolyásolni a sajtót és a közhangulatot a rendszerváltás idejében, mert szinte mindenki Nagy Imréék csendes újratemetését akarta. Ezzel a történelem-hamisító állítással jelentkezett Rainer M. János, az SZDSZ alapítótagja és egyik vezető történésze. A valóságban a teljes magyar média a Párt és az állambiztonság kezében volt, és minden erejükkel a békés átmenet, a megbocsátás szükségességét hirdették. Nem véletlenül: így mentették át magukat. A radikális rendszerváltás elmaradt, a Hálózat emberei megszerezték a fontos pozíciók nagy részét, 1994-ben Horn Gyuláék összefogtak az SZDSZ-szel, lenyúlták és eladták, amit lehetett,. Hosszú évekig ez a társaság határozta meg a rendszerváltás, '56 és a kommunista diktatúra kizárólagos narratíváját, jelentős részben az SZDSZ brancs kétségtelen szellemi tőkéjére alapozva. Most már nem, és ez nagyon fáj nekik. Minél több részletet látunk, annál világosabb, hogy cinkosai, vagy inkább partnerei lettek a Hálózatnak. Persze ha az eredettörténetet nézzük, mindig is oda tartoztak. Publicisztika.
A "féreg" Mindszentytől a békés átmenetig – Az ellopott rendszerváltás titkos krónikája (1.)
Meggyilkolták a szovjetek a Videoton elnökét? Papp István halála és az élvállalat katonai háttere
1986 nyarán egy páncélozott szovjet járőr okozta a Videoton elnökének a halálát. Papp István bizalmasa szerint nem egyszerű balesetről volt szó. Az esetről példátlanul hallgatott a magyar sajtó, egy későbbi interjúból kiderült, hogy a szovjetek nem hagyták, hogy magyar bíróság tárgyalja az ügyet. Tény, hogy a Videoton ekkoriban jelentős részben a szigorúan titkos haditechnikai megrendeléseiből élt, és Moszkva beszállítója volt. Az egyik nagy üzlet éppen Papp halála után indult be, már az új elnök, Kázsmér János vezetése alatt. A történetet felgöngyölítve úgy tűnik, könnyen lehet, hogy az ötvenes évektől uralkodó, kőkeményen tárgyaló Papp egyszerűen útban volt. Az is tény, hogy a Videoton 1991-re hatalmas adósságot halmozott fel. A Magyar Népköztársaság élgyárának titkos története.
„Bátor partizán” – így hallgatta el 2018-ban apja sötét, ÁVH-s múltját a Móra Könyvkiadó igazgatója
„Bátor partizán” – írta a család kérésére 2018-ban a Népszava Janikovszky Béláról, aki első házasságából származó gyerekét egy nyári táborból raboltatta el, és aztán ex-feleségét elmegyógyintézetbe csukatta. Az ÁVH-s alezredes számtalan koncepciós ügyben részt vett, gyakran saját elvtársaikat végeztették ki. Második fia, Janikovszky Éva és Béla közös gyermeke a rendszerváltás után részt vett a Móra Könyvkiadó privatizálásában, most is ő az igazgatója. Közvetve neki köszönhető az is, hogy a tanulmányomat méltató rövidke írást korábban azonnal levették a közzétevő irodalmi portálról.
Túlélni a Gulágot – A megtörhetetlen apa és a múltat kutató fia története
Le lehet győzni a halált? Igen. Parádi József édesapja azok közé a magyarok közé tartozott, akik éveket töltöttek a Gulágon. Optimizmusa, megtörhetetlen keménysége segítette abban, hogy túlélje a túlélhetetlent. Fia, az ismert pszichoterapeuta néhány éve írta meg édesapja történetét, a kutatás közben maga is meggyógyult, megtisztult. A túlélő egyszerre regény és belső utazás, egy kicsit mindenki saját apjára, nagyapjára ismerhet a történetben.
A Dobrev, aki ott se volt – egy hölgy az állambiztonsági, posztkommunista rokonság fogságában
Nagyapja a hírhedt kommunista főkáder, a Nagy Imre kivégzését követelő Apró Antal. Anyja, Apró Piroska már fiatalon az állambiztonságnak súgott egy német újságíróról, később olyan állásokban dolgozott, amelyek a hírszerzők terepei voltak, aztán a "modellváltás" háttérembere lett. Néhai apja, Petar Dobrev bolgár impexes, gyaníthatóan kém vagy hírszerző, korai halála miatt nem igazán futhatta ki magát. Nagybátyja, ifjabb Apró Antal ex-állambiztonsági tiszt, aki egy diplomata sikertelen beszervezéséből írta a szakdolgozatát. A modellváltás során biztonság-technikai cégeket alapított, lánya és fia is azok vezetésében kapott szerepet. A párhuzam félelmetes: amíg Dobrev Klára anyja, Apró Piroska a pufajkás-ügynök Horn Gyula kabinetfőnöke volt, lányának már csak a szerencsétlen kiállású szigorúan titkos tiszt, Medgyessy Péter jutott, neki dolgozott alig harmincévesen. Aztán jött el a férje, Gyurcsány Ferenc ideje, de miután csúfosan megbukott és lejáratta magát, a klán most őt húzta elő. Dobrev Klára, az ember, aki ott se volt.
Teljes gőzzel a reakció ellen – Ákos Miklós ÁVH-s őrnagy megírta, Máriássy Félix megrendezte
Előző cikkemben bemutattam Ákos Miklós úttörőknek írt propaganda-meséjét, most az ÁVH őrnagyának könyvei és forgatókönyve következnek. Írt a magyar fasisztákról, a sztahanovistákról, az éberségről, az osztályharcról, a belső ellenségről, az elvetemült szabotőrről és a szervezkedő tisztekről. Filmforgatókönyvét az ÁVH-val egyeztetve készítette el, abban is erőltették az ügyes és jóravaló államvédelmis alakját.
Jelentsd fel a gonosz kulákot az ÁVH-nál! Egy őrnagy-író gyomorforgató tanmeséje a Pajtásban
Ha látsz egy gyanús kulákot, jelentsd az ÁVH-nak! Ezt az aljas, gyomorforgató tanmesét tálalta a kommunista diktatúra az úttörőknek. A propaganda-történet szerint egy őrs kinyomozza, hogy a falu gyűlölt kulákja tervez valamit, a főhős jelenti az ÁVH-nak, akik letartóztatják a „robbantásra készülő” férfit. A történet írója a mostanra „nagyvonalúan” elfeledett Ákos Miklós, a második világháború előtt ponyvaszerző, Rákosiék alatt az ÁVH tisztje (!), népszerű filmek, könyvek írója. 1952-ben az ÁVH őrnagyaként reklámozta a feljelentést, mint a gyerekek „hazafias kötelezettségét”.
Nem engedte el édesapja kezét – A vajdasági mészárlás eltitkolt története
Negyvenezer embert gyilkoltak le a jugoszláv partizánok módszeres kegyetlenséggel a második világháború vége felé, de erről nem lehetett beszélni a rendszerváltás előtt. Miután Cseres Tibor író megírta a magyar katonaság akciójáról szóló Hideg napokat, a könyve dedikálásán találkozott egy bácsival, aki azt kérdezte: a bezdáni emberek benne vannak-e? Nem voltak. Az író kutatni kezdett, meg akarta jelentetni a Bácskai vérbosszú történetét, de teljes egészében nem publikálhatta. Titóék persona non grata-nak nyilvánították, Kádárék meg elhallgatták a tragédiát. Ennek kettős oka volt: egyrészt meg kellett maradnunk "bűnös nemzetnek", másrészt a kommunista, bolsevik "igazságszolgáltatás" és "felszabadítás" valódi arcát sem lehetett megmutatni. Egy elhallgatott történet nyomában.
Ha Kun Bélát valóban agyonverik, elmaradt volna a vörös terror?
A cím álkérdés, a válasz nyilvánvalóan: nem. Vagyis nem valószínű. Ma, csütörtökön száz éve, hogy 1919. március 21-én kikiáltották a Tanácsköztársaságot, és elkezdődött a vörös terror, amely után a szakadék szélére került az ország. Most egy olyan epizódot mutatok be, amely Kun Béláék hatalomra jutását segítette. 1919 februárján a magyar sajtó Kun agyonveréséről, meglincseléséről írt, és mártírt, hőst faragott a későbbi hóhérból. A rendőrök valóban megverték a februári véres tömegtüntetés fő felelőseként toloncházba zárt Kunt, de messze nem úgy, mint ahogyan azt megírták. Az ügy főszereplője a korszak sztárújságírója, Tarján Vilmos, aki elképesztő hőskölteményt írt Kunról és a többi bolsevikról. Egy olyan cikket mutatok be, amely valóban befolyásolta hazánk történelmét. És nem a jó irányba...
Amikor Göncz Árpád kitüntette a vajdasági magyarokat kivégeztető jugoszláv kommunistát
Becslések szerint negyvenezer magyar esett áldozatul 1944 őszétől a vajdasági népirtásnak. A Rajk-ügyben később elítélt Lazar Brankov akkoriban vérbíróként tizenkét embert végeztetett ki, köztük egy neves újságírót is. Brankovot később Moszkva és Rákosiék a magyarországi belső leszámolásban használták fel, 1956-ban szabadult, Párizsba költözött, és 1994-ben nyilvánosan, a magyar sajtóban tagadta a népirtást. Állítása szerint ilyesmi nem létezett. Göncz Árpád 1998-ban Köztársasági Elnöki arany Emlékéremmel tüntette ki ezt a bigott, történelem-hamisító kommunistát. Állítólag akkor még nem tudták, hogy Brankov partizán korában népbíró is volt, de történelem-hamisításáról számtalan cikk született 1994-ben.
Kivégezve, internálva, kirúgatva, lejáratva – Sólyom Ildikó színésznő és családjának kálváriája
Sólyom Ildikó színésznő családját többszörösen tönkretette a kommunista diktatúra. Hithű kommunista apját felakasztatták, feleségét internálták, gyermekeit kitelepítették. Sólyom Ildikót egy ideig egy vidéki istállóban nevelte nagymamája, felküzdötte magát színésznőnek, de a sztálinista Gobbi Hilda, Péter Gábor jóbarátja személyes ellenségként kezelte. Előbb a színházból üldözte el, majd valószínűleg tőle indult az a pletyka, miszerint a fiatal Sólyom Ildikó Czinege Lajos szeretője, aki villát építtetett neki. A "legszebb", hogy Gobbi ekkoriban már abban a villában éldegélt, amelyet Nagy Imre halála kivégzése után utaltatott ki magának... Bár a Sólyom Ildikó elleni rágalomból semmi sem volt igaz, az ígéretes pálya kettétört. A színésznő később a Magvetőnél próbálta kiadni a család tragédiáját megörökítő művét, a kiadó vezetője, az egykori katpolos Kardos György természetesen nem jelentette meg. A kommunista polip és csápjai, avagy egy család megtörésének története.
„Zsidók már nem voltak, magyarok sohasem lettek!” – Dénes Béla Rákosiékról és az ÁVH vezetéséről
Vannak tabutémák. Ilyen az, hogy mekkora szerepet játszott a magyarországi zsidóság egy része a sztálinista rémuralom kiépítésében és fenntartásában. Azt gondoljuk, ha már jogosan ennyit beszéltünk és beszélünk a magyarság felelősségéről a magyar zsidók elpusztításában, akkor azt is nézzük meg, hogy mi történt a második világháború után. A további párhuzam is adott: amíg a nyilasok mögött Berlin, addig Rákosiék mögött Moszkva állt. Bábok voltak és bűnözők. Dénes Béla a magyarországi cionista mozgalom egyik vezetőjeként került Rákosiék börtönébe, rab, majd börtönorvos lett, és később kendőzetlen őszinteséggel írt erről az időszakról. Ha én mondanám azt, amit ő írt, menthetetlenül antiszemitának bélyegeznének. Pedig nem vagyok az. Viszont nagyon tudom tisztelni ezt a mélyen humanista orvost, akinek volt bátorsága megfogalmaznia azokat a gondolatokat, amely után sokan árulónak bélyegezték. „Semmi közük a zsidósághoz, mint ahogy semmi közük nem volt a magyarsághoz sem. Ráterpeszkedtek a magyarság nyakára és, ha kisebb mértékben is, a zsidóságra is” – írta Rákosiékról.
Péter Gábor Bíró Sándort, a vb ezüstérmes legendát is a politikai rendőrség csapatába csábította
Nem véletlenül büszkélkedett azzal Péter Gábor, hogy a Politikai Rendészeti Osztály (PRO), a későbbi ÁVO csapatában válogatott klasszisok futballoznak. Tényleg így volt: Bíró Sándor, a világbajnoki ezüstérmes (1938), ötvennégyszeres válogatott legenda volt az egyikük. Bíró az MTK-ban és a PRO-ban is futballozott. Péterék később átvágták a gordiuszi csomót, egyszerűen felfalták az MTK-t, 1951-ben már a frissen felavatott államvédelmi sporttisztek, Hidegkuti századosék köszöntötték Péteréket. Az ávós idők focija (2.)
Tanuljunk Havas példájából – Tévécsillagból lett a vegyesbolt hordószónoka
Gyárfás Tamás pár óráig bilincsben volt, a néhai Aczél Endrét kirúgták, Havas Henrik megbukott, és a tévé helyett egy kisoroszi vegyesboltban szónokol. Lassan minden a helyére kerül. A volt NapTV-sek egészen biztosan. Elbocsátó, szép üzenet - publicisztika.
Gyertek szurkolni, támogassátok a politikai rendőrség focicsapatát! – Péter Gábor és a verhetetlen „PRO”
Remek erőkből állt a politikai rendőrség (PRO) futballcsapata – ez abból a belső iratból derült ki, amelyet Péter Gábor küldött szét beosztottainak. Péter Gábor szerint a válogatott játékosokat (is) bevető és veretlen (!) PRO-t minden munkatársnak támogatnia kell, de azt is elvárta, hogy a későbbi ÁVO, ÁVH tagjai a meccsekre is kijárjanak szurkolni. Ha így tesznek, még a munka alól is felmentést kapnak, hogy kimehessenek a meccsre. Szürreális, de az államrendőrség csapatának egyik tagja Minarik volt. Az ávós idők focija (1.).
Alpári "Julius" Gyula, a Komintern ügynöke, akit Sztálin végül a Gestaponak adott
Bemutatom a "magyar maffia" újabb tagját: Alpári "Julius" Gyulát. Alpári azon internacionalista, kozmopolita kominternesek közé tartozott, akik a Tanácsköztársaságban, később több nyugati országban elvégezték a feladatukat. Kun Béla jobbkezeként kezdte, majd Lenin megbízásából ő szerkesztette a bolsevik propaganda fő eszközét, az Inprekorrt, később Franciaországban és Amerikában végzett titkos munkákat. A harmincas évekre a többi kominternessel ő is feleslegessé vált, Sztálinék odadobták a Gestaponak, akik megölték.
Legyilkolt rendőrök és munkások: Amikor Kun Béláék a Népszava ellen uszították a tömeget
Száz éve,1919 februárján a bolsevikok által felheccelt tömeg megtámadta a szociáldemokrata Népszava szerkesztőségét, majd miután az ablakokból "ismeretlenek" rálőttek a tüntetőket kísérő rendőrökre és népőrökre (ketten azonnal meghaltak), tűzharc támadt, amelynek még több halálos áldozata volt. Kun, Szamuely és a többi tűzgyújtogató közben otthon lapult. A rendőrség később letartóztatta őket, Károlyi azt követelte, hogy politikai foglyokként kezeljék őket. Néhány hét múlva jött a vörös terror.
Sztálin bábjai, a Komintern ügynökei: Károlyi Mihály, Károlyi Mihályné és a „magyar maffia”
„Magyar maffiának” nevezték azt a Moszkvának engedelmeskedő társaságot, amely a Tanácsköztársaság bukása után szétspriccelt a világban és vezető szerepet játszott a bomlasztásban és a különböző titkos ügyekben, kémek beszervezésében, társutasok megnyerésében. Maga Károlyi Mihályné is a Komintern ügynöke volt, férje pedig a kommunisták egyik legfontosabb nyugati fedőszervét, a „Világbizottság a Német Fasizmus Áldozatainak Megsegítésére” nevű társaságot vezette. Károlyiék egyébként egészen addig feltétlen hívei voltak a sztálini, rákosista diktatúrának, amíg az a „vörös gróf” kommunista barátait is elkezdte ledarálni. A titkos és ma sem ismert „magyar maffia” nyomában.
Munkásőr, kubai milicisták és terroristák tolmácsa – Rózsa-Flores, avagy egy kalandor gyermekkora
Sokak szemében hős, forradalmár, mások szerint zavart, beszervezett provokátor volt Rózsa Flores Eduardo, akit végül szülőhazájában, Bolíviában lőttek agyon máig sem tisztázott körülmények között. Az örökmozgó férfi a nyolcvanas években Rózsa György Eduardóként lépett be a Munkásőrségbe, ahol tolmácsként és a Propaganda Osztályon dolgozott. Rózsa ekkoriban már az állambiztonságnak, a katonai szolgálatnak és a BM-nek is dolgozott (utóbbi is felhasználta a jelentéseit), ő volt a hírhedt terrorista, Carlos tolmácsa, akire felülről irányították rá. 1989-ben a Kádár János Társaságban a visszarendeződést támogatta, és valószínűleg nem állt tőle távol, hogy akár fegyverrel is megakadályozza a rendszerváltást. Egy kalandor nyomában, 1. rész.
Csengey Dénes: Auschwitz nem arra való, hogy bűnöket takargassunk vele (videóval)
Sokan szerettük Csengey Dénest, aki fájdalmasan fiatalon ment el. 1990-ben készült az a felvétel, amelyben Sándor György író-humoristával beszélget az antiszemitizmusról és az ahhoz hasonlóan nagy bűnről: az antiszemitizmus hamis vádjáról. Csengey kristálytisztán megfogalmazta, hogy másképp gondolunk a rabbira, mint arra a kádárista vezető újságíróra, aki Kádárt és Aczélt is kiszolgálta, és amikor kritizálják, azt mondja: azért támadnak, mert zsidó vagyok. Nem, nem azért. Egy igaz ember gondolatai a magyarság és a magyar zsidóság közös útjáról, és a fegyverként használt gyalázatos bélyegről.
Családi kór: Péter Gábor sógorát agyonverték, nővére Lipótra került
Lusztig Gyula asztalosmester 1953 elején valószínűleg már megbánta, hogy elvette feleségül Eisenberger Katót. Az asszony Péter Gábor nővére volt, Lusztig később feleségével együtt Amerika emigrált, és onnan támogatta neje öccsét, aki ekkor még munkakerülőként ügyködött a kommunizmusért. Péter hatalma csúcsán hazahozatta őket (ahogyan félbolond Sámuel öccsét is), így 1953-ban vele együtt letartóztatta az ÁVH őket is. Lusztig Gyula már februárban meghalt az ÁVH-n, feleségét pedig Lipótra szállították a zárt osztályra. Őt végül Nyírő Gyula professzor nyilvánította épelméjűnek. Péter később kiszabadult és 1993-as haláláig háborítatlanul éldegélt a Rózsadombon. Az Eisenberger-testvérek nyomában.Ajánljuk még
Balhé Ausztriában: elismerte a bíróság a saría jog érvényesülését
Precedensteremtő lehet az ítélet, így az igazságszolgáltatás akár párhuzamosan is működhet nyugati szomszédunknál.
Így zajlott Trump és Zelenszkij csúcstalálkozója
Mi lesz Donald Trump béketervével? Zelenszkij sarokba szorítva, Európa teljesen súlytalan
Vérig sértődött a Tusk-párti lap, amiért nem a kedves vezetőjüket hívták meg a Fehér Házba
Karol Nawrocki azért nem volt "jó diplomata", mert kritizálta Kijevet Volhínia miatt, és nem állt ki az ukrán érdekek mellett.
