Latte
Számháború
Láng, gyöngy, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sír... szülő 1 - így írt Kosztolányi Dezső 1933-ban a Pesti Hírlapban a tíz legszebb magyar szóról. Vagyis így írhatott volna, ha a világ legnagyobb hülyeségei nem a 21. századra tartogatják magukat. Ha Franciaországban már az 1900-as évek első harmadában bevezetik a korszakalkotó nyelvújítást, miszerint anya és apa helyett a szülő 1 és szülő 2 kifejezések használandók, a magyar nyugatosok meg párizsi mintára behozzák az irodalmi élet pezsgésébe eme briliáns reformokat...
Hát én immár kit válasszak?
Egy nap van Valentin-napig, amit – talán lesz majd, aki egyetért velem – teljesen felesleges pomádénak tartok. Ám mivel lényegében megkerülhetetlen, jómagam minden ilyen alkalmat arra szoktam használni, hogy önvizsgálatot tartsak: mi az az érték, amire már nem, vagy csak keveset gondolok, de amit újra megtalálhatok az életemben.
Érték / Értékelhetetlen
Azt, hogy Gyurcsány Ferenc klinikai eset, régóta tudjuk. Az egyre vadabb eszmefuttatásai viszont mostanra elértek egy olyan plafont, amit nem kellene áttörni. Esettanulmánynak mondjuk remek.
Magyar tavasz
Nem szeretem beleártani magam mások dolgába. Kihallgatni mások beszélgetéseit pláne nem, pedig bizonyos, hogy az ember például tömegközlekedési eszközökön hasznosabb tapasztalatokkal gazdagodhat az istenadta nép véleményéről, mintha kiolvasna tíz közvélemény-kutatást.
Mulasztás
Gyónom a mindenható Istennek, hogy sokszor és sokat vétkeztem, gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással.
KELLEMETLENT A HASZONTALANNAL
Én igazán, nagyon utáltam a hétfőket. A patájától a szarva tetejéig, de nem azért, mint az átlag, hanem mert hétfőnként úszni kellett. A szüleim kérlelhetetlenek voltak, de az edzőm, Judit néni biztatott: „Fokhagyma, te itt megerősödsz, egy-két év és stramm leszel”. Egy-két év? Le kellett ülnöm a párás medencetérben egy székre… egy-két év. Év. Aztán hat lett belőle.
A BŰNÖSSÉG VÉLELME
Az én megmondtam pillanatok annyira ritkák, hogy ha eljönnek, dédelgetnünk kell őket. Persze nem mindig öröm, ha igazunk lesz, szerda óta én is tudom. Amikor tavaly Marton László körül kirobbant a több sebből vérző zaklatási botrány, sejtettem, hogy amint újra színház, vagy bármilyen munka közelébe megy, a balliberális sajtó ismét keresztre feszíti. És hát igen: én megmondtam. Marton László Veszprémben rendezhet, de nyilvánvalóan, ha mostantól a teszkóban lenne pénztáros, szerintük azzal is emberiesség elleni bűntettet követne el.
Jövő hónapban, veletek, ugyanitt!
Ma csak Xanax
Ágnes asszony a patakban
2009 Magyarországa – egy kihívás margójára
Álfeministák akcióban
(Trópusi) vihar a biliben
Gyurcsányt a konyhába!
Főpróba Békéscsabán
Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Alkotmányos puccskísérlet tiszás rendőrökkel? - „Minden eshetőségre fel kell készülni”
A Tűzfalcsoport friss elemzése szerint a Közszolgálati Rendőr Szakszervezet (KRSZ) február 15-i Facebook-posztja messze túlmutat a hagyományos érdekképviseleten. Alkotmányos puccskísérlet tiszás rendőrökkel?
Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.
A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.
