Vesztegzár
Öngyilkosság
500 évenként egyszer – 50 éve volt a nagy szamosi árvíz
Ma 50 éve, 1970. május 14-én és az azt követő napokban történt Magyarország XX. századi történetének túlzás nélkül legnagyobb társadalmi hatású természeti katasztrófája, a nagy szamosi árvíz. Egy dunai vagy tiszai áradás sem végzett akkora pusztítást az épített környezetben és a lelkekben, mint a kiáradt Szamos és Túr, amelyek olyan, a folyótól távolabbi falvakat is elöntöttek, ahol nemzedékek óta nem láttak árvizet és hagyományosan nem számítottak árterületnek. Nem kisebbítve például a Dunán emberöltőnként levonuló extrém áradások okozta károkat, vagy relativizálva azokat, azért mindenképpen megjegyzendő: a folyam mentén élők, különösen a fővárosiak – akiknek a Duna mindig szem előtt van – megszokhatták, hogy amikor magas a vízállás, lezárják a rakpartokat, a védművekkel kevéssé ellátott szakaszokon homokzsákokat pakolnak az emberek, az ártéri üdülőházakban pedig kevés kár keletkezik, ha azok eleve betonlábakra épültek; összességében, ha jó a tájékoztatás és megtörténnek az óvintézkedések, egy árhullámot minimális veszteségekkel túl lehet élni és az nem gyakorol maradandó hatást az emberéletekre. A Szamosháton fél évszázaddal ezelőtt ellenkezőleg történt.
Már csak a magyargyűlölet tartja egyben Romániát
Most már nemcsak december elsejét, Erdély Romániához csatolását, hanem június 4-ét, a trianoni diktátumot is megünnepeltetnék magyar testvéreinkkel a román megszállók. Nem elég nekik a tálcán kapott ország, minden nap porba akarják alázni a túszul ejtett kétmillió magyart. Ekkora gonoszságnak előbb-utóbb meglesz a böjtje.
Az Európai Parlament el akarja venni a Magyar Országgyűlés jogköreit!
Mindet. A Magyarország elleni folyamatos politikai támadások célja az, hogy az európai közvéleményt és persze minket, magyarokat is hozzászoktassanak ahhoz, hogy nemzeti szuverenitásunk megszűnt, teljesen, a brüsszeli törvényeket kell ellentmondás nélkül elfogadnunk. Orbán Viktort is azért "hívta" meg az EP elnöke, hogy a színjáték során demonstrálhassa: Magyarország miniszterelnöke az EP alárendeltje, vazallusa.
Teszteltek, tesztelnek és tesztelni fognak – de ésszel (KÉPRIPORT)
Az már biztos, hogy a korábban milliós nagyságrendű fertőzöttel, százezrek halálával riogató, tömeges tesztelést követelő balliberális megmondóembereknek, sajtómunkásoknak nem lett igazuk. Ismert: tizenhétezer ember vehet részt abban a reprezentatív vizsgálatban, amelynek eredménye pontos képet ad a koronavírus terjedéséről hazánkban, egyúttal fontos támpontokat ad a későbbi védekezéshez is. Az eddigi adatok azt mutatják, hogy az átfertőződés mértéke nagyon alacsony Magyarországon, az érintettek száma körülbelül huszonkétezer és kilencvenhatezer között lehet. Az eddigi 8276, nagy pontosságú PCR-vizsgálat mindössze két pozitív esetet mutatott ki. A vizsgálatsorozat első menete körülbelül a felénél tart. A Semmelweis, a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetem munkatársait az MTI fotósai kísérték el a tesztelésekre szerdán.
Amikor a KGB meg akarta gyilkolni II. János Pál pápát – A merénylet titkos magyar szálai és hálózati újságírói
1981. május 13-án, napra pontosan harminckilenc éve próbálta egy török terrorista meggyilkolni II. János Pál pápát. Ma már tudjuk, hogy a KGB küldte a gyilkost, akit a bolgár állambiztonság szervezett be. A török bűnbanda később Bulgáriából Magyarországra menekült, itt építették tovább bűnözői-, csempészhálózatukat. Nem meglepő, Carlos, a legismertebb terrorista is itt éldegélt, itt fogadta az állambiztonság jóváhagyásával a különböző vörös terroristákat, ügynököket, az IRA és az ETA embereit. Jellemző, hogy a pápa elleni merénylet egyik háttérembere ma is Magyarországon él. Akkoriban a kommunista propaganda minden erejével a szélsőjobboldalra akarta kenni a pápa elleni merényletet, hiszen Agca a Szürke Farkasokhoz tartozott. Az állambiztonsági újságíró hálózat kiválogatott emberei írhattak a terrorista-csoportról, mint az ÁVH-s tisztből lett hírszerző, a Népszabadságnak dolgozó Vajda Péter, a katonai hírszerzéshez tartozó "Közel-Kelet-szakértő" Ónody György, a szintén az MVNK-2-öt erősítő Matolcsy Károly vagy a Vörös Hadsereg egykori kémje, Gárdos Miklós. Kétrészes cikkben dolgozzuk fel a merénylet hátterét, a kommunista hálózat részvételét az ügyben.
Ápolónők eskütétele Vuhan egyik kórházában, az Ápolók Napján
A koronavírus-járvány miatt védőmaszkot viselő ápolónők sorakoznak eskütételi ünnepségükön az ápolók nemzetközi napján, a kínai Hupej tartománybeli Vuhan egyik kórházában, 2020. május 12-én. Az ápolók nemzetközi napját minden év május 12-án ünneplik az 1820-ban ezen a napon született Florence Nightingale angol ápolónő, a modern ápolónőképzés megalapozója emlékére.
Most ki kavarja a fazekat? Tüntetés és agresszió Bagdadban (KÉPGALÉRIA)
Ha nem elég a koronavírus, van más is: Irakban kormányellenes tüntetők csaptak össze a biztonsági erőkkel. Utóbbiak barrikádokat emeltek. Vajon most ki, kik kavarják a fazekat arrafelé?
A Hadházy-saga II. rész: Balfácán vagy "Kula Bá"?
Bevallom, eredetileg „balfasz vagy szarkupac” lett volna, de még mielőtt az aktuális napi szerkesztőt zavart fejvakargatásra késztetném, hogy vajon a címben szerepelhetnek-e ezek a szavak, gondoltam, megkímélem a dilemmától. Meg hát így viszont rögtön két kiváló filmtörténeti alkotásra is sikerült referálni a címadással…
Taxisblokád, a hálózat ellenforradalmi lázadása – A legprofibb, legaljasabb támadás az Antall-kormány ellen
A Taxisblokád volt az első nagyobb akció az MDF-kormány megbuktatására. Balsai István, a néhai igazságügy-miniszter ellenforradalmi kísérletnek nevezte ezt a profin megszervezett puccsot, amelyben benne voltak a hálózati újságírók, a taxisok (akik között rengeteg ex-állambiztonsági tiszt volt), a háborús helyzetet vizionáló és a hadsereg bevetését emlegető Göncz Árpád és a posztkommunista, szegedi rendőrből lett budapesti főkapitány Barna Sándor is. Jellemző, hogy az állítólagos taxisok úgy állították be az autókat, hogyha nekik megy egy komoly harckocsi, nem szétcsúsznak, hanem maradnak, farkasfogszerűen. Az átlagember ezt nem tudja felmérni. A sajtóhadjáratot mindeközben ugyanaz a Kurír vezette, amely korábban a szerkesztőség által kitalált, állítólagos antiszemita vádakkal illette a kormánypártot. Stefka István folytatja médiaháborús sorozatát, a hetedik részben a Taxisblokád hátterét tárja fel. (7.rész)
Havas megerősítette hálózati cikkünket, majd „amerikai maffiózónak” nevezte Gyárfás ex-üzlettársát
Havas Henrik talán akaratlanul, de pontról-pontra, szóról-szóra megerősítette hálózati cikkeinket, amelyeket a Nap-tv megalapításáról írtunk. Bár fellengzősen azt mondta, hogy sorozatom őt érintő részében alig-alig van valami, ami igaz, valójában semmit sem cáfolt meg, viszont mindent elismételt. Az öregedő médiaszemélyiség a tévébe pénzzel beszállt Bodnár Györgyöt – a mi szóhasználatunkat idézve – „amerikai maffiózónak” nevezte. Ez a Bodnár volt Gyárfás üzlettársa, az ő Sport Pluszuk fizetett olyan nagyon jól Havasnak és a többieknek. Havas is felidézte Békesi László pénzügyminiszter és Vitray Tamás alakját, akik ugyanennek a hálózatnak a meghatározó szereplői voltak. Havas egy laza félmondattal megemlítette („valami bank”) azt a Magyar Hitelbankot, amelyet Demján Sándor vezetett, és amely az összes hasonló vállalkozásba beszállt. Valamint arról az interjúról is beszélt, amelyet a legendás rádióssal, Cseke Lászlóval készített. Vele beszélgetve azt mondta: „mi lehallgatjuk a Szabad Európát, a Szabad Európa lehallgatja a Kossuthot”.
A május 8-a, a vereség napja
75 évnyi csodás béke tanulságai, avagy sokadik találkozásunk a csodás Németországgal
Trumpot megerősíti vagy "kicsinálja" a koronavírus – Ellenfele Kína és a szexuális zaklatással vádolt Biden
A szakértők sem mernek messzemenő következtetéseket levonni azzal kapcsolatban, hogy milyen hatásai lesznek az Egyesült Államokban a koronavírus-járványnak. Annyi bizonyos, hogy a vírus már eddig is soha nem látott pusztítást végzett a tengerentúlon. A világ összes fertőzöttjének csaknem harmada Amerikában él, és ennek megfelelően nem meglepő, hogy itt van a legtöbb halálos áldozat is. A Johns Hopkins Egyetem adatai szerint több, mint 73 ezer ember vesztette már életét az Egyesült Államokban. Ennek pedig komoly politikai következményei vannak már most is és lesznek is még. Jól kezeli-e az ország elnöke a járványt, komolyan veszi-e azt és megrendült-e felé a bizalom a szavazókban? Ezek azok a kérdések, melyekre egyelőre még nem lehet egyértelműen válaszolni, viszont novemberben minden kiderül majd, hiszen választásokat tartanak Amerikában. A nagy kérdés, tud-e újrázni Trump? Ellenfele a szexuális zaklatással vádolt Joe Biden lesz, de a Kína elleni "háború" is komoly szerepet játszhat még. Elemzés.
„A sötétség világában mindig voltak bátor emberek” – Stefka István az édesapjáról, aki jezsuita szerzeteseket menekített
Negyvenöt éve, 1975. május 6-án hunyt el Mindszenty József esztergomi érsek, bíboros, Magyarország hercegprímása, aki a kommunista diktatúra legnagyobb, legveszélyesebb ellenfele volt. Stefka István a héten cikkel emlékezett a bíborosra; most ennek folytatása következik, ami egyben személyes történet is. Szó lesz az egyházüldözésről, az államosításról, és arról, hogyan menekített jezsuita szerzeteseket Stefka István édesapja. „Az ávósok körbevették és kérték a gyár kulcsait, a Wertheim-szekrény kulcsát és a főkönyvet, a különböző iratokat. Gizi tante kezét fogtam és csak néztem, ahogyan kifosztották apámat, míg a munkások tisztes távolból, némán figyelték az eseményeket. Csak azt láttam, hogy apám kivette a belső zsebéből a brieftaschniját, tele pénzzel – valószínű forint volt benne –, majd az egyik ávós kinyújtott kezébe tette. Majd láttam, hogy az egyik bőrkabátos apám fehér köpenyének felső zsebéből kiemelte a töltőtollát.” Személyes és közös történelmünk egyben.
Varga Zoltán, a magyar futball Csurka Istvánja – A halála után jöttünk rá, hogy mennyire igaza volt
„Ha visszapörgethetném az idő kerekét, talán sohasem írnék rosszat róla” – írta Varga Zoltán halálakor egy ismert sportújságíró. Persze nem Hegyi Iván volt, utóbbi még a tragédia után is belerúgott egyet a halott legendába, akiről annyi aljas cikket írt még életében. Háromrészes sorozatunkban azt vizsgáljuk, volt-e esélye Vargának az ellen a hálózat ellen, amely a rendszerváltás előtt és utána is ellehetetlenítette őt. Nem sok. Kovács Attila írásának második része a sajtó szerepével foglalkozik. Bemutatjuk azt a MÚOSZ-os újságírót, aki Győrben végezte Varga lejáratását, és aki ma is a Kisalföld sportrovat-vezetője. „A halála óta pedig egyre többször hivatkoztak és hivatkoznak rá. Talán furcsa lehet elsőre a párhuzam, de bizonyos értelemben ő lett a magyar futball Csurka Istvánja. Amíg élt, elmondták mindennek, amióta eltávozott az élők sorából, már bátrabban lehet idézni a gondolatait, ki lehet mondani, hogy milyen jól látott bizonyos dolgokat és hogy mennyi mindenben igaza volt…”.
Örökké Székelyföld! – A Csíksomlyói búcsú képeivel ünnepeljük közös győzelmünket! (GALÉRIA)
Hittünk, bíztunk benne, sikerült! Összejött egymillió aláírás a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezéséhez, amelyet a nemzeti régiók megmentéséért indítottak! A legszebb az egészben, hogy az ügy összehozta a nemzetet: politikai hovatartozástól függetlenül álltak, álltunk a székelyek mellé. És miért fontos nekünk Székelyföld, Erdély? Magyarázni nem kell, de a képek, a fotók mindent elárulnak. A PS fényképésze, Horváth Péter Gyula csíksomlyói képeiből válogattunk.
Az Európai Egyesült Államok eszméje már születése előtt elhalálozott
Még hallani egy-egy kínlódó nyögést, ami rögtön elvész a tömeg egyre hangosabb morajában. Még látni lehet néhány kétségbeesett próbálkozást, de a koronavírus-járvány erős hullámai végleg elmossák a politikai együttműködés szószólóit. Az Európai Egyesült Államok kontúrja szép lassan beleolvad a történelem sűrű ködébe. Szemünk láttára, a válság nyomása miatt eltűnik egy túl komolyan vett vízió; a szocializmus múlt századi utópiája után a föderális Európa történelmi kísérlete is kudarcot vall. Marad Európa, maradnak a nemzetállamok, marad a gazdasági közösség, a néha civakodó, de alapvetően békés népek közti együttműködés; de a közös politika fantazmagóriája, az Európai Egyesült Államok csupán érzéki csalódássá válik. Véget ér egy vízió, amely még születése előtt elhalálozott.
A globalizáció "örömei": halálos gázrobbanás Indiában (KÉPGALÉRIA)
Legalább nyolc ember életét vesztette, több száz pedig kórházi kezelésre szorul Indiában, miután gázrobbanás történt egy elektronikai világcég üzemében. A tragédiának a gázszivárgás volt az oka.
Feministának nevezzük azt a rémisztő képződményt, aki szerint a nők attól lesznek boldogok, amitől a férfiak rosszul érzik magukat!
A szélsőfeministák nem nők, hiszen a nőiesség ellen intéznek támadást. Nem is férfiak, mert a férfiakat akarják kiirtani. Tulajdonképpen olyan férfiparódiának látszó nőparódiák, akik mások tönkretételének szentelik az életüket. Korunk hőse a boldogtalan nő, aki férfiéletet akar élni és csodálkozik, hogy az nem teszi boldoggá. Ráadásul annyira hülye is, hogy nem veszi észre: a férfiak sem boldogok attól az életmódtól, amelyet a feministák át akarnak venni – és persze el is akarnak venni – a férfiaktól.
„Nekünk nem közönségünk, hanem közösségünk van” – PS-interjú Petrás Jánossal, a Kárpátia frontemberével
Hagyományőrzés, hazaszeretet, magyarságtudat, aggódás a határainkon túli és persze az anyaországi honfitársainkért – ez Petrás János, a tizennyolc éve létező és nem kis népszerűséget magáénak tudó Kárpátia zenekar vezetőjének ars poeticája, amelyet nézetei szerint minél hangosabban szóvá kell tenni. Mégpedig a saját eszközeikkel: a magyar értékeket megőrző és arra buzdító dalaikkal, dalszövegeikkel.
Az utolsó hercegprímás – Negyvenöt éve halt meg Mindszenty József
Most, hogy újra kezembe vettem Mindszenty Emlékirataim című művét, amit Bécsben, 1974 Húsvétvasárnapján fejezett be, a bíboros úr egy gyönyörű gondolata ragadta meg figyelmemet. „Azért tanuskodom, hogy a világ újra tudomásul vegye, mit cselekszik a bolsevista rendszer az alája rendelt emberi életekkel és sorsokkal. A magyar Egyház fejének keresztjét emelem fel a világ előtt: emlékeztetni akarom magyar népem roppant szenvedéseire. Ugyanakkor fel szeretném hívni figyelmét azokra a veszélyekre, amelyek a ma még megmaradt szabad társadalmakat elpusztítással fenyegetik.”
Hiába tagadják, egészen a rendszerváltásig működött a politikai pszichiátria a Kádár-diktatúrában
Bár hivatalosan máig tagadják, a politikai pszichiátria egészen a rendszerváltásig, még a nyolcvanas években is működött Magyarországon. Máig nagyon keveset tudunk erről, mert az iratok nagy része eltűnt, megsemmisült, és a pszichiátriai szakma ma sem hajlandó szembenézni az igazsággal, azzal, hogy voltak sokan, akik a diktatúra parancsának megfelelve kínozták, kezelték az áldozatokat. Erről, és a ma is működő posztkommunista hálózatról is beszélt Mező Gábor, a PS főmunkatársa a Hetek hetilapnak, amely négyoldalas interjút jelentetett meg a kutatóval. Mező szerint a hálózat az összes fontos területen igyekezett átmenteni magát: a jogtól a hadseregen és a banki szférán keresztül a kultúra és média világáig.Ajánljuk még
A Tanácsköztársaság véres szellemisége szabadulhat ki a palackból, ha hagyjuk...
Ha elolvassuk Fekete István Zsellérek című regényét, ijesztő felfedezést tehetünk: a Tisza Párt mintha a Tanácsköztársaság bolsevikjainak reinkarnációja lenne.
Megdicsőülés helyett száműzetés – Háromszázötven éve született II. Rákóczi Ferenc – II. rész (PS-exkluzív)
A vezérlő fejedelem élettörténetének második részében a tiszaháti felkelést és száműzetésének éveit idézzük fel.
Nyílt meccsen jó játék és igazságos döntetlen - Barátságos mérkőzés: Magyarország–Görögország 0–0
A szombat esti, szlovénok elleni győzelem után ma döntetlen játszott válogatottunk Görögországgal.
Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve
A Hunnia-ügy tizenhét vádlottja közül hétnek adott kegyelmet a közelmúltban Novák Katalin köztársasági elnök. Tíznek nem, azaz esetükben a döntést elhalasztotta. Budaházy Györgynek, a 2006-os nemzeti ellenálás vezéralakjának az újév nem hozta el a szabadságot. A háromgyermekes gépészmérnök édesapa 2009 óta áll büntetőeljárás alatt, a legsúlyosabb terrorváddal olyan események miatt, amelyek a gyurcsányi rendőrterror idején történtek és amelyekben egyetlen ember haja szála sem görbült meg. Amikor Budaházyt először elvitték a rendőrök, a legkisebb lánya mindössze 3 éves volt. Három gyermek nőtt fel úgy, hogy az édesapa fontos helyzetekben, amikor szükség lett volna egy apára, nem lehetett mellettük. A PestiSrácok.hu exkluzív riportjában most ők, a családtagok mesélnek: Bernadett, a feleség, akinek össze kellett tartania a családot; Villő, akinek kisgyermek korában konkrétan nélkülöznie kellett az apát; Boglárka, az NB I-es röplabdázó, aki éveken át hiába nézett a lelátó felé, édesapja büszke tekintetét keresve; és Botond, aki a közös filmnézésekre, íjászatokra emlékezve merített erőt, amikor tizenévesen neki kellett lennie a férfinak a családban, az erőt tartani édesanyjában és húgaiban. A közgazdász feleség ma egy ügyvédi irodában dolgozik, a két nagyobb gyermek egyetemre jár, élsportoló, a legkisebb még gimnáziumba – minden nehézség ellenére olyan emberekké váltak, akikre édesapjuk büszke lehet.
