Vesztegzár
Kimenekítés Limából: "Ez a magyar diplomaták nélkül nem sikerült volna!"
"Világjárók, világutazók vagyunk. Bennem nem is volt annyira erős a nemzettudat korábban, de ez az utolsó út, gyermekkorom álma, Peru, és onnan való hazajutásunk minden megváltoztatott" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Füsti Molnár Sándor, akit feleségével három embert próbáló hét után a magyar külügyminisztérium, illetve a limai magyar nagykövetség menekített haza 12 ezer kilométerről. "Soha életemben nem voltam ennyire büszke arra, hogy magyar vagyok" – jelentette ki az 57 éves férfi, aki feleségével élete legkalandosabb utazása után már otthonában, biztonságban van, a kötelező hatósági karanténjuk is letelt, nem betegedtek meg. Föld napján – karanténban (KÉPRIPORT)
Így, pandémia idején bezárva a városi ember nem egyszerűen azt felejti el, hogy van Föld Napja, de azt is, hogy ebben a ragyogó tavaszban neki kell állni a föld megművelésének is. Úgyhogy ilyen szemmel gyönyörködjenek ezekben a fotókban karantén idején is. Ja, és üljenek ki a teraszra, vagy tárják ki az ablakot és lélegezzenek mélyeket. 2000 milliárd forintos ellenzéki hazugság! Csak a szokásos...
És létezik akkora hazugság, amit már néhány liberális sem mer letagadni. Dehogy. Hazudnak tovább. Történelmi eseménynek lehettünk szemtanúi: a portfolio.hu című újság alaposan körüljárva a témát, a szükséges részletességgel bizonyítja, hogy az a kb. 2000 milliárdos EU-s támogatás, amiről az ellenzék hetek óta hadovál, csak az ő képzeletükben létezik. Illetve ott se, mert pontosan tudták ők is az első pillanattól kezdve, hogy hazudnak. Mondjuk egy táblázat egy sorát elég lett volna megnézni a kedvenc EU-juk honlapján, de a lebukás- és a megszégyenülés-veszély sose akadályozta őket a hazudozásban. „Nagyképűség és semmibe vétel” – Vitézy László nem érti, hogyan lophatják el Hajdu Szabolcsék filmtörténeti művének a címét (PS-interjú!)
Nem érti Vitézy László filmrendező, hogy fiatalabb kollégája, Hajdu Szabolcs hogyan lehet annyira nemtörődöm és tiszteletlen, hogy filmjének a Békeidő címet adja. Ez ugyanis Vitézy Lászlóék legendás filmje, amit a Kádár-diktatúrában az egyik legbátrabb alkotásnak tartottak. A címadás nem csupán etikai, de jogi problémát is felvet: ugyanis nem csak a film, hanem minden eleme, így a címe is jogvédett. A Duna Tv annyiban már állást foglalt, hogy szerdán 21.55-től levetíti a régi alkotást, megváltoztatva a műsorát. Vitézy a PS-nek elmondta, hogy ez nem generációs harc, hanem a művészethez való liberális és konzervatív viszony szemben állása. „Nyíltan és leginkább durván politizálnak, olyan színészekkel dolgozik [a provokátor Schilling Árpád], akik a legszélsőségesebb akcióktól sem riadnak vissza, én ezzel semmilyen közösséget nem vállalok – mondja portálunknak. – Szabolcs szerint megfér a két Békeidő egymás mellett, de ez üres szólam a számomra.” Tény, hogy Hajdu már a 2002-es választás idején politizálni kezdett, amikor liberális társaival megzavarták Káel Csaba filmjének bemutatóját az Urániában. Ezzel nemcsak rendező-társukat bántották élete egyik legfontosabb pillanatában, de nyíltan részt vettek a Fidesz elleni kampányban. Szabó Tímea, a trianoni boszorkány
Athén játssza Nándorfehérvár szerepét? Bár elcsendesült, hamar újraindul a török–görög migránsháború
Kevesen figyelnek most arra, hogy mi történik a görög-török határon, pedig már-már háborús helyzet van, amit csak részben szakított meg a járvány. Mivel az Európai Unió csak lassan fizetett Törökországnak, Erdoganék a fenyegetésüknek megfelelően elindították a migránssereget Görögország és az Unió felé. Kiderült, hogy a törökök is segítenek a határ megtámadásában. Ha véget ért a járvány, megújult erővel folytatódhat a harc, amely már-már egy háborúra emlékeztet Görögország és Törökország között. Elemzés.
És mi van, ha...
Figyelmeztetést kaptunk. Tulajdonképpen semmi újat nem hozott, amit eddig ne tudtunk volna (csak bíztunk benne, hogy örökre kitart a szerencsénk), és most arcunkba vágta az élet. Kezdünk vele valamit? Hiába a szép szavak, az állampolgársági ellentörvény lényegén nem változtatnak a szlovákok
Ma terjesztette a parlament elé a kormányprogramot, miután vasárnap megállapodtak a tartalmáról a koalíciós pártok. Igor Matovič kormányfő még vasárnap reggel azzal harangozta be a dokumentumot, hogy a hosszú ideje más állam területén élő szlovák állampolgároknak lehetővé teszik, hogy felvegyék annak állampolgárságát, a szlovák elvesztése nélkül. A helyzet azonban kevésbé jó, mint első hallásra tűnik. A fotelben szervezkedő, egykori garázsmester Havas Henrik és az ÁVH-s Ipper Pál 168 órája – Stefka István a médiaháborúról (4.)
1990 tavaszán dőlt el, hogy nem lesz nagytakarítás a sajtóban. Vagyis ott sem. Nagy? Semmilyen. Az egykori hálózat, az élcsapat átmentette magát, és nekitámadt az MDF-kormánynak. Bár a liberális Magyar Hírlap 1990-es cikke szerint, Stefka Istvánék csak elképzelték a lövészárkokat, azok valóban léteztek. Stefka rádiósként pontosan látta a kulisszatitkokat, hogy hogyan lett Rózsa T. Endre "ellenség" a posztkommunisták szemében azért, mert feszegette a 168 óra című hetilap furcsa létrehozását. A 168 óra rádió adása mögött, amúgy Ipper Pál, az egykori ÁVH-s tiszt állt, ő hozta létre a Mester Ákos vezette élgárdát. Akkoriban, a nyolcvanas évek végén már az egykori garázsmester Havas Henrikék is szervezkedtek, aztán létre is jött a Nap-tv, amibe később Havas hozta be Gyárfást, és az ő amerikai magyar maffiózó partnerét, Bodnár Györgyöt. Stefka István folytatja médiaháborús sorozatát, azt, hogy hogyan látta belülről ezt az egyenlőtlen harcot. Csináljunk a szükségből erényt! - tanácsolta Kosik Kristóf, aki mindjárt öt jó karanténzenét is ajánlott (Polbeat-videó!)
Nekem nagyon nagy élvezetet jelent, hogy a karanténban újra elvégzem az általános iskolát és újra kitűnő vagyok, mert a gyerekkel addig csináljuk a feladatokat, amíg hibátlan nem lesz. Csak úgy lehet feltölteni - mondta a legutóbbi Polbeatben Kosik Kristóf neves ügyvéd és rockzenész, Radics Béla híres bíbor Gibson gitárjának a megmentője, a legendás "Ifipark" újraálmodója Huth Gergellyel és Ambrózy Áronnal beszélgetve. Azt is hozzátette: jó zenéket kell hallgatni otthon, akár háttérben is. Kosik Kristóf Velünk élő legendák címmel beszélgetés sorozatot szervez a 061.hu kulturális portálunk és Jeszenszky Zsolt közreműködésével, amely a jövő héttől lesz látható. Megkértük rá: ajánljon legalább öt zenét otthonra, íme, ezek azok: Amikor nyolc nap alatt legyőztük a túlerőben lévő szlovák légierőt – A kis háború magyar hősei
Nyolc nap, ennyi kellett a magyar légierőnek ahhoz, hogy legyőzze a felbátorodott szlovák támadókat 1939-ben, az úgynevezett kis háborúban. Bár a szlovákok a csehszlovák hadseregtől megörökölt gépekkel túlerőben voltak, a jobban képzett, ügyesebb magyar pilóták ezt tökéletesen ellensúlyozták. A vakmerő pilótákat a korszakban hősként ünnepelték- felelevenítjük a rövid, de annál emlékezetesebb légiháború történetét. Tóta W., avagy az erkölcsi nihilizmus diadala – Mit kezdjünk keresztényként egy provokátorral?
Sokan vannak, akik visszaélnek a szólásszabadság jogával. Az élmezőny tagja Tóta W. Árpád, aki újságírás helyett már-már hivatásos provokátorként dolgozik. Kedvenc célpontjai a keresztények, és maga a vallás. Publicisztikánkban azt feszegetjük, vajon hol a határ? Hogyan lépjünk fel a blaszfémiával, a provokációval szemben úgy, hogy közben megadjuk a szabadságot is?
A magyar ellenzék a járvány része
Előhívás – Hogyan változtathatná meg hétköznapjainkat a keresztény-konzervativizmus?
Sokan, sok helyen kijelentették már a járvány súlyos következményeinek tudatosítása óta, hogy nem élhetünk tovább úgy, mint eddig, a világnak meg kell változnia. De mégis milyen legyen? Szerencsére van hova nyúlni ötletekért. A koronavírus a szívbetegségekben szenvedők számára különösen veszélyes
A korábban szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők közül a koronavírusos halálesetek magas száma az orvosokat is meglepte – tudósít a Wall Street Journal. A korábbi szív- és érrendszeri megbetegedések és az ehhez kapcsolódó szövődmények a koronavírus által fertőzött betegek között különösen nagy mortalitási arányt okoztak –mutatott rá a lap az összeállításában. „Mit csináltál, Pista?” – Így lett Stefka István Mester Ákosék gyűlölt ellensége (Médiaháború, 3. rész)
Senki sem gondolt még a médiaháborúra és az Antall-kormány elleni lejárató-hadjáratra a nyolcvanas évek végén, de az előjelek már megvoltak. Amikor Stefka István a Kós Károly-szobor felavatásáról készített riportot, csak annyit súgtak neki: ne magyarkodjon! Aztán amikor meghívta az ötvenhatos Obersovszky Gyulát egy beszélgetésre, és a mártír Tóth Ilona is szóba került, azt már nehezen viselte a Mester Ákos vezette politikai csoport. Mester az adás után csak annyit kérdezett: mit csináltál, Pista?, és ebből kiderült, árulásnak vették, hogy nyíltan, őszintén beszélgettek a forradalomról. Mester Ákos, akivel Stefka István addig jó kapcsolatban volt, innentől fogva ellenségként tekintett rá. A média pedig szinte teljesen ennek a kommunista, posztkommunista, liberális csoportnak a kezében volt. Folytatjuk Stefka István médiaháborús sorozatát. A járvány lassan véget ér, az ellenzék közgazdászai már az új államadósság növelő programon dolgoznak!
A Nagy Testvér a járvány egyik "győztese" – Még inkább megfigyelnek minket a nagyvállalatok, az unió a jövő héten döntene a szabályozásról
Nem titok, hogy a nagyvállalatok a koronavírus nyomonkövetése miatt minket, állampolgárokat is jobban megfigyelnek, és ezt sokan aggályosnak tartják. Nem véletlenül. Az Európai Unió a jövő héten tisztázná a kérdést, de mint annyi mindenben, ebben is megosztottak az országok. Bár a németek szerint nem túl nagy a kockázat, más források szerint könnyű visszaélni az "anonimizált" adatokkal. „Bocsánat, tévedtünk” – Nem húsz-, hanem negyvenezer terroristagyanús ember él Nagy-Britanniában
Húszezer vagy negyvenezer terrorista, nem mindegy? Nem. A brit kormány beismerte, hogy nem huszonháromezer, hanem legalább negyvenháromezer olyan polgárról tudnak, akik a bármelyik pillanatban képesek terrortámadást végrehajtani. A brit titkosszolgálat jelentése szerint pár év elég volt ahhoz, hogy ennyire megugorjon a szám. Divatos védelem: a legtrendibb szájmaszkok magyar tervezők műhelyéből
Színészek a korona idején - Orosz Ákos
Az ünnep nélküli ember szomorúsága
Nincsenek hétköznapok, ha nincsenek ünnepek. Az emberi világban a jó és a rossz váltakozik, és hiába történik velünk sok jó, mindenért hálát kell adnunk, minden jót meg kell ünnepelnünk. A minden évben visszatérő ünnepek, mint amilyen a húsvét is, nemcsak vallási ünnepek, hanem a keresztény kultúra természetközeliségét, az élet újjászületésének szükségszerűségét is kifejezik. A hosszú tél sötétsége után újjászületünk, mert a tavasz hiába jön el minden évben, mégiscsak csodás ajándéka Istennek. Ünnepelni muszáj, mert újra és újra el kell mondanunk magunknak és egymásnak, hogy élhetünk és örülhetünk. Kísértet járja be Európát, a Szovjet Tudományos Akadémia kísértete
2020-ra el(vissza)jutottunk oda, hogy egy olyan, elvileg ideológiamentes szakterületnek, mint az archeológia, is bizonyítani kell, hogy nem burzsoá tudomány. Az archeológia művelői, hogy megfeleljenek ezen elvárásnak, és ezen elvárásnak megfelelve pályázati pénzekhez juthassanak Európában, elővették Marx asztal- és szerzőtársának, Engelsnek A család, a magántulajdon és az állam eredete című munkáját, mert az abban szereplő bődületes marhaságok ma éppen úgy kötelező érvényűek, mint Liszenko uralgása idején. „A szemétkosárba fogunk titeket visszadobni” – Mindenki célpont lett, aki a nemzetet képviselte (Stefka István és a médiaháború, 2.rész)
Harminc éve, 1990-ben tört ki a médiaháború. Stefka István ott harcolt az első sorban. Most visszatekintő sorozatot indított, amelynek népszerű első része után következik a folytatás. Szó lesz a tiszta szívű Csengey Dénesről, akit halála előtt pár nappal Stefka István még beszélgetésre várt, és arról a Csurka Istvánról, aki már 1990-ben mindent világosan látott. „A szemétkosárból emeltünk ki, oda is kerültök vissza”, mondta a szélsőliberális Gádor Iván a Fideszről, miután a párt nem volt hajlandó részt venni a kormánybuktató Taxisblokádban, de ugyanúgy viselkedtek mindenkivel, akik a nemzeti érdeket próbálták képviselni. Amikor Aczél Endrét, a katonai hírszerzés emberét leváltották, ő az egész baráti sajtót telesírta bánatával, mialatt Abu Dzabiban nyaralt. Csurka akkor írta meg, hogy nem hagyhatjuk, hogy egy törpe kisebbség irányítson. Rögtön antiszemitizmussal vádolták, pedig ő kádári-aczéli hálózat továbbélésre, a régi klikk átmentett és új uraira gondolt.