Vesztegzár
Amikor nyolc nap alatt legyőztük a túlerőben lévő szlovák légierőt – A kis háború magyar hősei
Nyolc nap, ennyi kellett a magyar légierőnek ahhoz, hogy legyőzze a felbátorodott szlovák támadókat 1939-ben, az úgynevezett kis háborúban. Bár a szlovákok a csehszlovák hadseregtől megörökölt gépekkel túlerőben voltak, a jobban képzett, ügyesebb magyar pilóták ezt tökéletesen ellensúlyozták. A vakmerő pilótákat a korszakban hősként ünnepelték- felelevenítjük a rövid, de annál emlékezetesebb légiháború történetét.
Tóta W., avagy az erkölcsi nihilizmus diadala – Mit kezdjünk keresztényként egy provokátorral?
Sokan vannak, akik visszaélnek a szólásszabadság jogával. Az élmezőny tagja Tóta W. Árpád, aki újságírás helyett már-már hivatásos provokátorként dolgozik. Kedvenc célpontjai a keresztények, és maga a vallás. Publicisztikánkban azt feszegetjük, vajon hol a határ? Hogyan lépjünk fel a blaszfémiával, a provokációval szemben úgy, hogy közben megadjuk a szabadságot is?
A magyar ellenzék a járvány része
Előhívás – Hogyan változtathatná meg hétköznapjainkat a keresztény-konzervativizmus?
Sokan, sok helyen kijelentették már a járvány súlyos következményeinek tudatosítása óta, hogy nem élhetünk tovább úgy, mint eddig, a világnak meg kell változnia. De mégis milyen legyen? Szerencsére van hova nyúlni ötletekért.
A koronavírus a szívbetegségekben szenvedők számára különösen veszélyes
A korábban szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők közül a koronavírusos halálesetek magas száma az orvosokat is meglepte – tudósít a Wall Street Journal. A korábbi szív- és érrendszeri megbetegedések és az ehhez kapcsolódó szövődmények a koronavírus által fertőzött betegek között különösen nagy mortalitási arányt okoztak –mutatott rá a lap az összeállításában.
„Mit csináltál, Pista?” – Így lett Stefka István Mester Ákosék gyűlölt ellensége (Médiaháború, 3. rész)
Senki sem gondolt még a médiaháborúra és az Antall-kormány elleni lejárató-hadjáratra a nyolcvanas évek végén, de az előjelek már megvoltak. Amikor Stefka István a Kós Károly-szobor felavatásáról készített riportot, csak annyit súgtak neki: ne magyarkodjon! Aztán amikor meghívta az ötvenhatos Obersovszky Gyulát egy beszélgetésre, és a mártír Tóth Ilona is szóba került, azt már nehezen viselte a Mester Ákos vezette politikai csoport. Mester az adás után csak annyit kérdezett: mit csináltál, Pista?, és ebből kiderült, árulásnak vették, hogy nyíltan, őszintén beszélgettek a forradalomról. Mester Ákos, akivel Stefka István addig jó kapcsolatban volt, innentől fogva ellenségként tekintett rá. A média pedig szinte teljesen ennek a kommunista, posztkommunista, liberális csoportnak a kezében volt. Folytatjuk Stefka István médiaháborús sorozatát.
A járvány lassan véget ér, az ellenzék közgazdászai már az új államadósság növelő programon dolgoznak!
A Nagy Testvér a járvány egyik "győztese" – Még inkább megfigyelnek minket a nagyvállalatok, az unió a jövő héten döntene a szabályozásról
Nem titok, hogy a nagyvállalatok a koronavírus nyomonkövetése miatt minket, állampolgárokat is jobban megfigyelnek, és ezt sokan aggályosnak tartják. Nem véletlenül. Az Európai Unió a jövő héten tisztázná a kérdést, de mint annyi mindenben, ebben is megosztottak az országok. Bár a németek szerint nem túl nagy a kockázat, más források szerint könnyű visszaélni az "anonimizált" adatokkal.
„Bocsánat, tévedtünk” – Nem húsz-, hanem negyvenezer terroristagyanús ember él Nagy-Britanniában
Húszezer vagy negyvenezer terrorista, nem mindegy? Nem. A brit kormány beismerte, hogy nem huszonháromezer, hanem legalább negyvenháromezer olyan polgárról tudnak, akik a bármelyik pillanatban képesek terrortámadást végrehajtani. A brit titkosszolgálat jelentése szerint pár év elég volt ahhoz, hogy ennyire megugorjon a szám.
Divatos védelem: a legtrendibb szájmaszkok magyar tervezők műhelyéből
Színészek a korona idején - Orosz Ákos
Az ünnep nélküli ember szomorúsága
Nincsenek hétköznapok, ha nincsenek ünnepek. Az emberi világban a jó és a rossz váltakozik, és hiába történik velünk sok jó, mindenért hálát kell adnunk, minden jót meg kell ünnepelnünk. A minden évben visszatérő ünnepek, mint amilyen a húsvét is, nemcsak vallási ünnepek, hanem a keresztény kultúra természetközeliségét, az élet újjászületésének szükségszerűségét is kifejezik. A hosszú tél sötétsége után újjászületünk, mert a tavasz hiába jön el minden évben, mégiscsak csodás ajándéka Istennek. Ünnepelni muszáj, mert újra és újra el kell mondanunk magunknak és egymásnak, hogy élhetünk és örülhetünk.
Kísértet járja be Európát, a Szovjet Tudományos Akadémia kísértete
2020-ra el(vissza)jutottunk oda, hogy egy olyan, elvileg ideológiamentes szakterületnek, mint az archeológia, is bizonyítani kell, hogy nem burzsoá tudomány. Az archeológia művelői, hogy megfeleljenek ezen elvárásnak, és ezen elvárásnak megfelelve pályázati pénzekhez juthassanak Európában, elővették Marx asztal- és szerzőtársának, Engelsnek A család, a magántulajdon és az állam eredete című munkáját, mert az abban szereplő bődületes marhaságok ma éppen úgy kötelező érvényűek, mint Liszenko uralgása idején.
„A szemétkosárba fogunk titeket visszadobni” – Mindenki célpont lett, aki a nemzetet képviselte (Stefka István és a médiaháború, 2.rész)
Harminc éve, 1990-ben tört ki a médiaháború. Stefka István ott harcolt az első sorban. Most visszatekintő sorozatot indított, amelynek népszerű első része után következik a folytatás. Szó lesz a tiszta szívű Csengey Dénesről, akit halála előtt pár nappal Stefka István még beszélgetésre várt, és arról a Csurka Istvánról, aki már 1990-ben mindent világosan látott. „A szemétkosárból emeltünk ki, oda is kerültök vissza”, mondta a szélsőliberális Gádor Iván a Fideszről, miután a párt nem volt hajlandó részt venni a kormánybuktató Taxisblokádban, de ugyanúgy viselkedtek mindenkivel, akik a nemzeti érdeket próbálták képviselni. Amikor Aczél Endrét, a katonai hírszerzés emberét leváltották, ő az egész baráti sajtót telesírta bánatával, mialatt Abu Dzabiban nyaralt. Csurka akkor írta meg, hogy nem hagyhatjuk, hogy egy törpe kisebbség irányítson. Rögtön antiszemitizmussal vádolták, pedig ő kádári-aczéli hálózat továbbélésre, a régi klikk átmentett és új uraira gondolt.
Elég volt! - Koronavírus idején törölnék el a családokat a militáns feministák
Önök tudják, ki az a Sophie Lewis? És Greta Thunberg? (Igen, a svéd klímaaktivista tinédzser.) Na, ő már ismerős, ugye? Thunberg már nem egyszer „kiosztotta” a nagyobb országok döntéshozóit, amiért nem akarják megvédeni a Földet úgy, ahogyan szerinte azt kellene. Viszont jó kérdés, miért hallhattunk eddig Grétáról és Lewisról még nem? Mert a svéd Grétát már régóta tolják a liberális médiában (is), míg Lewist még valószínűleg nem küldték nagypályára, hiszen ő egészen mással sokkolja „közönségét”, mint Thunberg. Lewis koronvírus idején törölné el a családokat...
A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.
Az amerikai celebek mentik meg a világot a koronavírustól? (Dezse Balázs videóblogja)
Nem volt soha kétséges, az amerikai celebek és Greta Thunberg mentik majd meg a végén a világot. Vagy...nem. Miközben az országok egyre komolyabb intézkedéseket hoznak a járvány megfékezésére, addig az ismert Hollywood-i színészeknek egyéb gondja sincs, mint felhívni a figyelmet a arra, hogy ők bizony csodálatosak, a méltatlanul elfeledett klímahősünk pedig meg van sértődve, mert nem beszélünk eleget a témájáról. Többek között ezekről is fogok beszélgetni húsvéti segítőmmel, Mangóval, aki egy kutya, de most inkább nyúl, mert annyira haladó, hogy neki aztán ne mondja meg senki, hogy mi legyen.
Krasznaja Moszkva
„Alá szállt a poklokra, de harmadnapon feltámadott”
Voltak már hatalmas járványok a világban, melyek milliónyi áldozattal jártak. A világ talán leghatalmasabb járványa a pestis volt, amely Európa lakosságának felét-kétharmadát vitte el. A Fekete Halál után nem lett már olyan a világ, mint előtte volt, ám az 1352-re, 5 év alatt levonuló pusztítás Európa újjászületésének, a reneszánsznak ágyazott meg. A munkaerő drágább lett, elindult a parasztság polgárosodása, a városok tisztábbak és tágasabbak lettek, megváltoztak az építkezési szokások, a konyhák és a félelem évei után a fellendülés és gazdagodás ideje jött el. Új korszak köszöntött a világra. DOBÓ ISTVÁN PÉTER ünnepi írása a PS-nek.
Soros és a CIA, Mogiljevics és a KGB, avagy a krízisek bábmesterei – Bemutatjuk a felforgatás titkos forgatókönyvét (videóval)
Miben hasonlít a CIA (kavarjon az adott országban Mark Palmer vagy Soros György) és a KGB, avagy utódja, az FSZB? A felforgatásnak ugyanazt, de legalábbis nagyon hasonló módszerét alkalmazzák az összes célországban. Cikkünkben (főleg magyarországi példákkal alátámasztva) bemutatjuk, hogy hogyan. Ehhez egy néhai szovjet hírszerző lesz a segítségünkre. A nyolcvanas években az egykori KGB-s Bezmenov (aki papíron újságíró és követségi alkalmazott volt) egy érdekes, egyórás előadásban elmagyarázta a felforgatás módszereit, amit Magyarországon mind a Tanácsköztársaság előtt, mind '45-től, majd a rendszerváltás után, és 2010-től felerősödve megfigyelhettünk. Az első cél a destabilizáció, a célország teljes meggyengítése. Kulcsterületek a vallás, az oktatás, a társadalmi szervezetek, az adminisztráció és jog, a hadsereg és a munkavállalás terepe. Ezeket kell megszállni, megfertőzni. A Bezmenov által ismertetett módszerek (vallás gyengítése, civil szervezetek bevetése, szociális egyesületek támogatása, értéktelen tárgyak tanítása és erőltetése) ma is pontosan megfigyelhető.
A jövőbe vetett hit: Babitsot szavalnak a Nemzeti művészei a magyar költészet napján
"A világ is több sokkal, ha kinyujtózunk, nagy hegyekre mászunk" - Online ünnepek a magyar költészet napján
Soros György - az emberi rosszakarat a gazdaságban is megtalálja a helyét
A hatalmas összegek mozgatására képes, pénzügyi spekulációkkal foglalkozó csoportok nemcsak iszonyúan gazdagok, hanem élvezik is azt, amit a világgal, egyes országokkal és népekkel tesznek. Jót meg általában nem nagyon cselekszenek, hiszen ezekkel a manőverekkel államokat és kisbefektetőket fosztanak ki. És persze a politikai hatalmat is igyekeznek megszerezni ott, ahol erre lehetőséget látnak. "Szélhámosságtörténeti" riport.Ajánljuk még
A Tanácsköztársaság véres szellemisége szabadulhat ki a palackból, ha hagyjuk...
Ha elolvassuk Fekete István Zsellérek című regényét, ijesztő felfedezést tehetünk: a Tisza Párt mintha a Tanácsköztársaság bolsevikjainak reinkarnációja lenne.
Megdicsőülés helyett száműzetés – Háromszázötven éve született II. Rákóczi Ferenc – II. rész (PS-exkluzív)
A vezérlő fejedelem élettörténetének második részében a tiszaháti felkelést és száműzetésének éveit idézzük fel.
Nyílt meccsen jó játék és igazságos döntetlen - Barátságos mérkőzés: Magyarország–Görögország 0–0
A szombat esti, szlovénok elleni győzelem után ma döntetlen játszott válogatottunk Görögországgal.
Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve
A Hunnia-ügy tizenhét vádlottja közül hétnek adott kegyelmet a közelmúltban Novák Katalin köztársasági elnök. Tíznek nem, azaz esetükben a döntést elhalasztotta. Budaházy Györgynek, a 2006-os nemzeti ellenálás vezéralakjának az újév nem hozta el a szabadságot. A háromgyermekes gépészmérnök édesapa 2009 óta áll büntetőeljárás alatt, a legsúlyosabb terrorváddal olyan események miatt, amelyek a gyurcsányi rendőrterror idején történtek és amelyekben egyetlen ember haja szála sem görbült meg. Amikor Budaházyt először elvitték a rendőrök, a legkisebb lánya mindössze 3 éves volt. Három gyermek nőtt fel úgy, hogy az édesapa fontos helyzetekben, amikor szükség lett volna egy apára, nem lehetett mellettük. A PestiSrácok.hu exkluzív riportjában most ők, a családtagok mesélnek: Bernadett, a feleség, akinek össze kellett tartania a családot; Villő, akinek kisgyermek korában konkrétan nélkülöznie kellett az apát; Boglárka, az NB I-es röplabdázó, aki éveken át hiába nézett a lelátó felé, édesapja büszke tekintetét keresve; és Botond, aki a közös filmnézésekre, íjászatokra emlékezve merített erőt, amikor tizenévesen neki kellett lennie a férfinak a családban, az erőt tartani édesanyjában és húgaiban. A közgazdász feleség ma egy ügyvédi irodában dolgozik, a két nagyobb gyermek egyetemre jár, élsportoló, a legkisebb még gimnáziumba – minden nehézség ellenére olyan emberekké váltak, akikre édesapjuk büszke lehet.
