Vesztegzár
Ilyen „félévünk" még sosem volt - egyetemista lét karantén idején
Minden elmaradt. Töménytelen mennyiségű buli, röhögésbe vagy elalvásba fulladt egyetemi előadások és a ritka, de annál jelentősebb ráeszmélések a világ nagy összefüggéseire. Mindezek helyett maradt a négy fal és a jó szándék ellenére is teljességgel életidegen kijárási korlátozások. A digitális oktatás felemás eredményei és minimum megmosolyogtató praktikái pedig általában sok mindent megidéztek, de egy iskola, különösképp egy egyetem hangulatát azért nem. Egyetemistaként pedig mindennemű nagyképűség nélkül mondhatom, hogy hiába az oktatók megkérdőjelezhetetlen tudásfölénye, a hallgatói kreativitás határaival mindez nem vetekedhet. Minden hecc és ügyeskedés ellenére azonban, a legtöbbünkben olyan gondolat fogalmazódott meg, mint talán még soha: vágyunk vissza „embert próbáló” egyetemista hétköznapjainkba.
Minden idők legfontosabb helyreigazítását érte el Jakab Péter
Minden idők legfontosabb helyreigazítását adta közzé ma Apáti Bence és az őt szemléző Mandiner.hu. A helyreigazítás tartalmi része annyiból állt, hogy Apáti Bence töredelmesen beismerte: Jakab Péter nem a felvidéki, hanem a délvidéki magyarok ellen folytatott kismagyar, bendősoviniszta uszítást.
„Mostantól nem szabad gorillának hívni!” – avagy a rendszerváltozás Jeszenszkyéknél
Az eredeti terv az volt, hogy készítek apámmal egy interjút az Antall-kormány megalakulásának 30. évfordulója alkalmából (ami ma van). Zabálni fogják barátok és ellenségek egyaránt, jó nagy meglepetés lesz, gondoltuk a szerkesztővel, pedig – vigyázat, spoiler és egyben egy rossz hír az oldalamra rendszeresen kommentelgető Facebook-huszároknak – igenis szóba állunk egymással. De rájöttem, hogy létezhet egy még ennél is izgalmasabb verzió is: vegyük be a női princípiumot – vagyis anyukámat. Nemcsak azért, mert a néhai miniszterelnök unokahúgaként, majd pedig a külügyminiszter feleségeként maga is közelről élte át a rendszerváltást, hanem mert ő emlékszik az igazán fontos, a szélesebb tömegek számára érdekes mozzanatokra is: például hogyan kell kiszállni szoknyában a limuzinból, kellő határozottsággal, mégis kecsesen, hogy még véletlenül se villanjanak ki a sonkák...
Brüsszeli kettős mérce: a migránspolitika miatt a magyar járványkezelési modellt igen, a svédet nem kritizálják
A koronavírus-járvány hatásait már az év legelején lehetett látni. Amikor a közép-kínai Vuhanban lévő, úgynevezett "wet marketről", azaz nedves piacról – ahol a feltételezések szerint denevérhúst lehetett fogyasztani, így jutott állatról emberre a koronavírus – elterjedt a világjárvány, szájtátva nézte mindenki, hogy a kínai vezetés milyen szigorú, korábban soha nem látott szigorító intézkedéseket vezetett be. Emlékezetes volt, amikor a több, mint tízmilliós metropoliszt teljesen lezárták, hátha így sikerül megfékezni a járványt. Ez nem sikerült, és már ekkor sejteni lehetett: ha elterjed a vírus, mindenhol hasonló lépések következhetnek be. Így történt Olaszországban és Spanyolországban is, ahol európai szinten a legtöbb halálos áldozatot követelte a járvány, és hasonló intézkedéseket vezetett be a magyar kormány is az emberi élet fontosságát szem előtt tartva. A svédek nem így tettek: ők teljesen másfajta, sokkal liberálisabb politikát folytattak ez ügyben – meg is lett az eredménye.
Antall József harminc éve megmagyarázta, hogy ki számít "gazembernek" a politikában! (Videó)
Az természetes, hogy az ellenzék semmiben sem ért egyet a kormánnyal, ahogy ugyancsak természetes, hogy vitriolos megjegyzésekkel utasítja el minden programpontját, és – szintén, természetesen – semmi dicsérő szó nem hangzik el részükről – ez a lényege a parlamentarizmusnak, és ez az idő negyven év után végre eljött. Erről a friss demokráciában szokásos élményéről üdítő nagyvonalúsággal beszélt Antall József harminc éve, 1990. május 23-án. Az újonnan választott parlament két napon át vitatta meg az Antall-kormány programját, és ekkor válaszolt az ott elhangzottakra az – akkor még – kijelölt miniszterelnök. Az igazán rá jellemző beszédben nem fukarkodott az élcelődésekkel, a történelmi utalásokkal, az akkori ellenzéknek szóló megjegyzésekkel, kiszólásokkal. És még azt is megjósolta, melyik képviselőtársa lesz a legszórakoztatóbb szónok a parlamentben. E beszédből idézünk fel néhány jellemző részletet. Íme:
Így küzdöttek ők, értünk – Exkluzív képek a Szent László Kórház intenzív osztályáról (GALÉRIA)
Mindannyian csodáltuk és csodáljuk azt az erőfeszítést, amelyet a magyar egészségügy a koronavírus legyőzésére fordított és fordít. Ahogyan lehetett, támogattuk és támogatjuk az orvosokat, az ápolókat és a többi hőst, akik saját egészségüket is kockára téve küzdöttek és küzdenek a betegek gyógyulásáért, életéért. De mi történt a kórházakban, amelyekről annyi rémhírt és pozitív történetet hallottunk? Portálunk fotósa, Horváth Péter Gyula bemehetett a Szent László Kórház intenzív osztályára, amelyet a koronavírussal fertőzött betegek fogadására alakítottak ki. Ezek a fényképek is megörökítik azt a hétköznapi munkát, ami minden, csak nem hétköznapi. Így küzdöttek ők, értünk. Galéria.
Megfigyelték, megfenyegették, megfélemlítették – Varga Zoltán harca a maffiával és a kopasz brigáddal szemben
„Az a lényeg, hogy akikkel én szembekerültem, az nem egy spontán képződmény, nem egy futballra specializálódott társaság, hanem egy jól konstruált, minden területre kiterjesztett szervezet Magyarországon. Nincs rá jobb fogalom: maffia” – írta Varga Zoltán, a Ferencváros és a magyar futball legendája önéletrajzi könyvében. Háromrészes sorozatunkban megírtuk, hogyan küzdöttek minden szinten Varga Zoltán ellen a játékosok, az erre kapható újságírók és médiamunkások, illetve egy közveszélyes, jórészt bűnözőkből álló szurkolói csoport. Az utolsó rész a Varga Zoltán elleni fizikai támadásokról, fenyegetésekről és megfigyeléséről szól, amely mögött ő a titkosszolgálatot sejtette. Elképzelhetetlen? Messze nem. Az biztos, hogy az állambiztonság megfigyelte és kiemelt célszemélyként kezelte, és a posztkommunista maffia ugyanúgy kérlelhetetlen ellenfelet látott benne. Kovács Attila írásának 3. része, avagy harcban a maffiával.
Lakónegyedre zuhant a repülőgép – Szörnyű szerencsétlenség Karacsiban (GALÉRIA)
Nem sokkal a landolás előtt egy lakónegyedre zuhant egy utasszállító repülőgép Karacsiban. A pakisztáni légitársaság Airbus A320 típusú gépének a fedélzetén hétfős legénység, valamint 99 utas tartózkodott a szerencsétlenség idején; senki nem élte túl a balesetet. Galéria.
A magyargyűlölő Iohannis és Kalergi gróf Páneurópai Uniójának rémisztő lázálma
Megkapta a román államelnök Iohannis azt a német díjat, amelyet az „egységes Európa” hívei osztanak ki. A Nagy Károlyról elnevezett díjat elsőként az az ember vehette át, aki kitalálta, majd megalkotta a Páneurópai Unió lázálmát. Kalergi gróf vágya az volt, hogy Európát a „jövő eurázsiai-negroid faja” népesítse be. Az ő utódai akarják annyira az Egységesült Európát, az Egyesült Európai Uniót. A Münchenben élő Vida Ákos vendégírása.
Hogyan szaporodnak azok, akik nem szaporodnak?
Állatkerti nyitás maszkban, jegyeladás online elővételben (KÉPRIPORT)
Érkeznek az első látogatók, miután megnyílt a Fővárosi Állat- és Növénykert. Egyelőre naponta legfeljebb 2500 jegyet értékesít az intézmény, kizárólag online elővételben, hogy elkerülhető legyen a jegypénztárak előtti sorban állás. Az újranyitást követően a beltéri bemutatóhelyek, állatházak és más beltéri létesítmények átmenetileg még zárva tartanak.
Már Európa is elismeri, hogy máig üldözik a felvidéki magyarságot a Beneš-dekrétumok alapján
Mérföldkő a szlovák jogrend történetében, hogy először kimondták nemzetközi szinten is: a Beneš-dekrétumok alapján ma is kerül sor vagyonelkobzásokra Szlovákiában – derül ki abból a közleményből, amelyben arról tájékoztatnak, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Szlovákiát egy felvidéki magyar panaszossal szemben. Az ügy még 2009-ig nyúlik vissza, amelynek során a szlovák állam lényegében a Beneš-dekrétumok érvényességére való hivatkozással akarta elperelni a magyar sértett földtulajdonát, miközben Szlovákia hivatalos álláspontja szerint a dekrétumok csak a háborús bűnösök megbüntetésére szolgáltak, és mára lezárt ügynek tekinthető. Az LMP közleményében üdvözölte a döntést, hozzátéve: elfogadhatatlannak tartják, hogy a kollektív bűnösség elvét megalapozó jogfosztásokkal óriási hátrányok érik magyar honfitársainkat.
Chilében is erőszakhoz vezetett a járvány miatt elrendelt kijárási tilalom
Élelmiszerhiány miatt tiltakozók és rendőrök csapnak össze a chilei főváros Santiago El Bosque kerületében 2020. május 19-án, a koronavírus-járvány megfékezése érdekében bevezetett kijárási tilalom idején. Az El Bosquében élő családok éheznek, ugyanis az ott élők nagy része csak feketén dolgozik vagy munkanélküli.
Vége van a járványnak. Vége van a járványnak? - Ternák Gábor professzort kérdeztük (PS-interjú)
Dr. Ternák Gábor professzor, egyetemi tanár, volt országos infektológus szakfőorvos, a trópusi betegségek szakértője egy hónapja adott nagyon népszerű interjút a PS-nek arról, hogy miként látja a járvány addigi lefolyását és szerinte mi várható a továbbiakban. Azóta eltelt egy hónap és, ahogy előre jelezte, Magyarországon nem robbant be úgy a járvány, ahogy az Olaszországban, Belgiumban, az Egyesült Királyságban vagy Franciaországban történt, és a járvány május végére láthatóan lecseng. Mindkét „jóslata” bevált. Persze nem „látnoki” képességekről van szó, hanem arról, hogy ennyit számít a több évtizedes tereptapasztalat. Ternák professzortól most azt kérdeztük többek között, hogy szerinte milyen valószínűséggel számíthatunk a vírus őszi visszatérésére, valóban megvédte-e a volt szocialista térség polgárait a kanyaró elleni védőoltás és mi újat tanulhattunk meg az elmúlt néhány hónapban a járványokról és vírusokról, a modern társadalom védekezési képességeiről?
Olvashat-e Orbán Nemzeti Sportot, avagy csúcsformában az indexes Orosz Anna
Fantasztikus dolgokat olvashattunk a múlt héten az Indexen, és az egyik Index-újságíró Facebook-oldalán is. Biztos a többién is, de bevallom, ez is véletlenül jött szembe, nem követem őket. Pedig lehet, hogy kár: tényleg szó szerint fantasztikus, azaz a valósággal köszönőviszonyban sem lévő dolgokkal találkozhatunk náluk. És?? Majd akkor szóljak, ha az indexesek egyszer a valóságot írják a szokásos faszság helyett – vághatja rá joggal az olvasó. De itt most annyira ostoba, ordító baromságokkal, még a szokásosnál is izzadságszagúbb erőlködésekkel találkoztam, hogy az elkövető vezércikket érdemel.
Magyarok, népzenészek, zsenik – Remek fotók és interjúk, Lajkó Félixtől Szalóki Ágiig (KÉPGALÉRIA)
Milyen sokat mond egy-egy fotó! A most bemutatott népzenészekből sugárzik az életöröm, a tenni akarás. Lajkó Félixtől Szalóki Ágiig, Hamar Dánieltől Novák Ferencig nagyon sokat tettek, tesznek azért, hogy megmaradjon kultúránk ékköve, a magyar népzene. Ami nem csak a miénk, mert máshol is imádják, de ami mégis hozzánk szól igazán. Fényképek és interjúk a karanténos időkre.
„Az egyikbe az én nevemet véssétek!” – Tizenöt éve hunyt el Pongrátz Gergely, a Corvin-köz főparancsnoka
Tizenöt éve, 2005. május 18-án hunyt el a legendás szabadságharcos Pongrátz Gergely, a Corvin-köz főparancsnoka. Stefka István írásában felidézi a kérlelhetetlen hős alakját, aki mind 56-ban, mind utána a forradalom és szabadságharc ügyéért küzdött. "Éjfélkor csengett a telefon. Aludtam, a feleségem vette fel. "– Meghalt Gergely!" – szólalt meg a drámai hang a vonal túlsó oldalán. Majd folytatta: „Ödön bácsi vagyok, Gergely bátyja. Mondja meg a férjének, hogy öcsém a kocsijában szívinfarktust kapott. Indult volna Kiskunmajsára, de a szíve megállt és a Lada kormányára dőlt. Mire kirohantunk a házból, már nem élt.” A tragikus hír után reggel autóba ültem, s mentem le Marispusztára. Megérkeztem. A nyolcvanhárom éves Pongrátz Ödön – tíz évvel volt idősebb Gergelynél – már várt rám, átöleltük egymást. Mindketten arra gondoltunk, hogy Gergely nélkül hogyan tovább?"
Egy elfelejtett konfliktus - Hídon át a Krímbe (videóval)
Két éve Vlagyimir Putyin személyesen adta át a Kercsi-szorosi hidat, mely a Krím-félszigetet köti össze az Oroszországhoz tartozó Krasznodarral. Akinek addig is lett volna bármi kétsége azzal kapcsolatban, hogy mi is lesz a Krím-félszigettel, kié is az, az biztos választ kaphatott rá: Oroszországé. Vlagyimir Putyin hídavatója egyértelmű jelzés volt, Oroszország közvetlen kapcsolatot hozott létre a Krím-félszigettel. Elemzés.
A Gellért-hegyi, külkeres óvodából az ég felé: Bochkor Gábornak és Kanyó Lászlónak is a hírszerző apák taposták ki az ösvényt
Cikkünk első részében bemutattuk, hogyan került a két egykori hírszerző (Kanyó András és Bochkor Jenő) fia a Danubiushoz. Nem csak a kezdeti lépésekhez kellett a jó kapcsolat és bekötöttség. Kanyó László végig apja útját követte: utóbbi a rendszerváltás után saját PR-céget alapított, amiben fia is benne volt, aki a Danubius után szintén ezen a területen helyezkedett el. Cégről-cégre járt, később az egyik legnagyobb vállalathoz került. Az öreg Kanyó közben lejárató könyvet írt Mindszenty bíborosról és Horthyról is, utóbbihoz felhasználta Horthy Istvánnét is, aki szerint az egykori hírszerzőtiszt átverte őt, hogy befeketítse a kormányzó nevét. A Kanyóéknál jóval ismertebb Bochkor Gábor ritkán beszélt kivételezett helyzetéről, de megnyilatkozása szerint természetesnek vette, hogy anyja révén a Gellért-hegyi, külkeres óvodába járhatott. Egy interjúban azt is elmondta, hogy a szintén a kivételezetteknek lehetséges Humboldt Egyetem után nem is akart rádiós lenni, de apja egyik barátja, a Rádió korábbi berlini tudósítója odavitte. Ez szinte biztosan a népszerű Fikár László volt – „Ács” fedőnéven szintén az állambiztonság egykori embere. A legérdekesebb (és jól mutatja a hálózat működését, körforgását), hogy 2003-ban Kanyó László is majdnem berlini tudósító lett. Kondor Katalinék őt akarták odaküldeni, és éppen egy újabb hálózati rádiós, a korábbi moszkvai és washingtoni tudósító fúrta meg...
A kultúriparról
Kuncze Gábor, az ávéhás humor klasszikusa
Kuncze Gáborra, 1994 és 1998 közötti belügyminiszteri tevékenységén kívül, aminek legfőbb eredménye a megélhetési bűnözés fogalmának megalkotása volt (értsd, hogy az, aki szegénynek gondolja magát, jogosan lop attól, akit gazdagnak gondol, kivéve, ha az mszpés vagy szdszes), további két csodás cselekedete alapján emlékezhetünk. Ja, és azért, mert belügyérsége idején nem volt szabad Budapesten drága autó mellé parkolni, mert azt általában felrobbantották reggelre a konkurens maffiózó emberei.
Az intézkedés alá vont ellenzékiekről és más, véleménynyilvánítási szabadságot érintő problémákról
Az elmúlt napokban két ellenzéki érzelmű embert vont rémhírterjesztésért intézkedés alá a rendőrség. Az intézkedés ténye több, mint bűn, hiba volt. Ennek köszönhetően megint a szokásos rettegés járta át az Európai Parlamentet, a Bizottságot, a német Bundestagot, a liberális sajtót és Kim Lane Scheppelét. A magyar ügyészség szerencsére gyorsan kapcsolt és megszüntette az eljárást, ügy lezárva, szakmai baki kiköszörülve, ám a balhé az terjed – ez van. Ellenzéki olvasóink kedvéért ugyanakkor meg kell jegyeznem: azért a fejlett nyugat ebben a műfajban is megelőzött bennünket. Igen, a politikai Facebook-posztokért való házkutatás műfajában.
Elmebetegekkel van dolgunk!
Ajánljuk még
A Tanácsköztársaság véres szellemisége szabadulhat ki a palackból, ha hagyjuk...
Ha elolvassuk Fekete István Zsellérek című regényét, ijesztő felfedezést tehetünk: a Tisza Párt mintha a Tanácsköztársaság bolsevikjainak reinkarnációja lenne.
Megdicsőülés helyett száműzetés – Háromszázötven éve született II. Rákóczi Ferenc – II. rész (PS-exkluzív)
A vezérlő fejedelem élettörténetének második részében a tiszaháti felkelést és száműzetésének éveit idézzük fel.
Nyílt meccsen jó játék és igazságos döntetlen - Barátságos mérkőzés: Magyarország–Görögország 0–0
A szombat esti, szlovénok elleni győzelem után ma döntetlen játszott válogatottunk Görögországgal.
Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve
A Hunnia-ügy tizenhét vádlottja közül hétnek adott kegyelmet a közelmúltban Novák Katalin köztársasági elnök. Tíznek nem, azaz esetükben a döntést elhalasztotta. Budaházy Györgynek, a 2006-os nemzeti ellenálás vezéralakjának az újév nem hozta el a szabadságot. A háromgyermekes gépészmérnök édesapa 2009 óta áll büntetőeljárás alatt, a legsúlyosabb terrorváddal olyan események miatt, amelyek a gyurcsányi rendőrterror idején történtek és amelyekben egyetlen ember haja szála sem görbült meg. Amikor Budaházyt először elvitték a rendőrök, a legkisebb lánya mindössze 3 éves volt. Három gyermek nőtt fel úgy, hogy az édesapa fontos helyzetekben, amikor szükség lett volna egy apára, nem lehetett mellettük. A PestiSrácok.hu exkluzív riportjában most ők, a családtagok mesélnek: Bernadett, a feleség, akinek össze kellett tartania a családot; Villő, akinek kisgyermek korában konkrétan nélkülöznie kellett az apát; Boglárka, az NB I-es röplabdázó, aki éveken át hiába nézett a lelátó felé, édesapja büszke tekintetét keresve; és Botond, aki a közös filmnézésekre, íjászatokra emlékezve merített erőt, amikor tizenévesen neki kellett lennie a férfinak a családban, az erőt tartani édesanyjában és húgaiban. A közgazdász feleség ma egy ügyvédi irodában dolgozik, a két nagyobb gyermek egyetemre jár, élsportoló, a legkisebb még gimnáziumba – minden nehézség ellenére olyan emberekké váltak, akikre édesapjuk büszke lehet.
