Vezércikk
Donáth Anna végre nevén nevezte a Momentumot – alakul az MSZP–SZDSZ-koalíció 2.0
A Momentum egy olyan nyugatos szellemiségű liberális párt, amely kortárs nyugati, progresszív politikai-kulturális mintákat akar lemásolni, illetve idehaza – minden kritika nélkül – megvalósítani. Tiszta beszéd, világos álláspont. Gelencsér „államférfi” Ferencnek nem sikerült, Donáth Annának viszont valami már pislákol: próbál pártjának ideológiai fizimiskát adni. Sőt, a Momentum régi-új vezetője gondolt egy merészet és kijelentette, hogy a demokrácia csak liberális lehet. Megszületett tehát az SZDSZ 2.0, igaz, az SZDSZ mögött létezett egy széles és izgalmas vitáktól hangos értelmiségi holdudvar, a Momentum viszont felszínes, otromba (képviselői mostanában verekedni akarnak) és intellektuálisan üres. Ez nagy különbség. Arra azonban alkalmasak lehetnek, hogy a DK-val egy olyan „se veled, se nélküled” együttműködést hozzanak tető alá, mint amilyen a hatalomtechnikai szempontból sikeres MSZP–SZDSZ-koalíció volt. "Hazafi volt, aki minden zsigerével ellenezte a diktatúrát" – Műsorunkkal búcsúzunk Vitézy Lászlótól
"Elhunyt Vitézy László Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer. 83 éves volt. Laci a dokumentarista filmművészet egyedi műfaját teremtette meg Magyarországon. Hazafi volt, aki minden zsigerével ellenezte a diktatúrát" – így emlékezett meg a ma reggel elhunyt filmrendezőről, operatőrről és forgatókönyvíróról Schmidt Mária történész professzor. A közösségi médiában ma sokan személyes emlékeket, élményeket osztottak meg róla. Ebből is érezhetjük, hogy nemcsak jó magyar és éles szemű filmes volt Vitézy, de olyan ritka, igaz ember is, akinek mindenkihez volt egy megszívlelendő szava. Olyan ember, akitől a kritikát el kell fogadni, a dicséretét pedig nagyon megbecsülni. Az EU-ban már a szerződések betartását is sikerként kell ünnepelnünk
Köznyelvileg megfogalmazva a miniszterelnök elérte, hogy ne táskában, elismervény nélkül és persze megszámolás nélkül adjunk át 50 milliárd eurót egy orosz akcentussal ukránul beszélő férfinek, hanem a donorok valamennyire azért rálássanak a milliárdjaik sorsára, és ha az ismeretlen számlákon köt ki, ne kelljen tovább adakozniuk. Hogy lett Meloni Soros-baba?
Hogyan lett Giorgia Meloni áruló? Mármint önök joggal kérdezhetik, mi az, hogy áruló. Hiszen nem olyan régen még Orbán Viktorral együtt vett részt különféle politikai rendezvényeken, különös tekintettel arra a politikai rendezvényre, amelyet az ő politikai pártja fémjelzett. Mit tehetünk, ha az Európai Unió felszámolja magát?
Nem kell ahhoz nagyon pesszimistának lennünk, hogy a jelenlegi EU-t egy alapvetően diszfunkcionális szervezetnek lássuk, amely nem megvédi Európát, hanem csak káoszt teremt. Ha egyenként nézzük a szervezet tagországait, szinte csak az önsorsrontás különböző stációiban vergődő államokat láthatunk, amelyeket egyszerre sújt politikai, kulturális, gazdasági, demográfiai válság, és persze amelyeknek a külső biztonsági kihívásokra sincs semmiféle válaszuk. Trump lesz a következő elnök?
Ezt még nyilván nem tudhatjuk, de jó eséllyel indul. Ha hagyják elindulni... Akik kicsit is követik az amerikai politikai történéseket, bizonyára találkoztak a hírrel, hogy Coloradóban az állami legfőbb ügyészség lehúzta Trump nevét a republikánus előválasztás szavazólapjáról, a 2021. január 6-i eseményekre hivatkozva. A bírák szerint ugyanis Trump államellenes lázadást szított (erre ugyan semmiféle perdöntő bizonyíték, pláne jogerős ítélet nincs), és aki ilyet tesz, az az alkotmány rendelkezései szerint ne jogosult arra, hogy az Egyesült Államok elnökségéért elinduljon.
Független média a nagykövetség pénzén?
Hónapok óta hisztériázik a balliberális sajtó a szuverenitásvédelmi törvény és az annak nyomán felálló hatóság miatt. Rettegnek az újonnan létrejött hivataltól és arról jelentetnek meg cikkeket, hogy így aztán politikai megrendelésre likvidálják majd a baloldali politikusokat és persze a szegény, „független” újságírókat. Mentsük meg a régi, szabályokon alapuló világrendet Putyintól!
Nagyon fontos feladatunk megőrizni a régi, szabályokon alapuló világrendet, amire Putyin fenekedik. De mi az a régi, szabályokon alapuló világrend? Ismét kifizetőhely lett a főváros?
Budapest komoly erőforrásokkal rendelkezik – anyagi, szellemi, kulturális és persze politikai értelemben is. Karácsony Gergely most már nyíltan (vissza)él vele. Használja. Kiszolgálja a baloldali holdudvart, illetve – ahogy azt Gyurcsány Ferenc kérte – ellenzéki bázist épít az Orbán-kormánnyal szemben. Nemsokára jönnek majd az óriásplakátok, lesznek fórumok és mindenki megkapja még a „jogosan járó” jutalmat, vagy a féléves prémiumot. A mi zsebünkből persze. Kétségünk ne legyen: az utolsó pillanatban minden éhes száj be lesz tömve. Mindenesetre azt már világosan látjuk, hogy Karácsony Gergely nem ura a saját döntéseinek. Szuverenitását Gyurcsány, mozgásterét pedig a saját hibái és a ráégett botrányok szűkítik be a ciklus végére. A magyar már csak ilyen: rendíthetetlen, „rémisztő képződmény”
Négy évvel ezelőtt tudtuk meg Niedermüller Pétertől, hogy a fehér, heteroszexuális, keresztény emberek rémisztő képződmények. Ezen persze jól elnevetgéltek Tordai Bencével az ATV stúdiójában. „Hogyha megnézzük azt, hogy mi marad, ha lehántod ezeket a gyűlöletvalamiket, ugye fölsoroltuk: a nem magyarok, a mások, a migránsok, a romák, a nem tudom én, mik, akkor ott marad egy rémisztő képződmény középen. Ezek a fehér, keresztény, heretoszexuális férfiak, meg azért nők is vannak közöttük, bocsánatot kérek. Ez a családelképzelés. Ez azért borzalmas, mert ha megnézzük, hogy a világon mindenütt az úgynevezett fehér nacionalisták miből állnak össze: ebből – mondom csöndesen nektek.” Ezt fejelte meg Tordai Bence azzal, hogy „akik antifeministák”. Talán nem is gondolták, hogy ezek a „rémisztő fehér képződménynek” nevezett antifeminista, fehér nacionalisták – tudják, a keresztények – ezt nem fogják annyiban hagyni. Mert azért mindennek van határa. Igen, egy momentumos országgyűlési képviselő tényleg kihívott bokszolni
Tudják, nem szeretnék felesleges köröket lefutni, meg a messzi távolba révedezni sem. Egyfelől azért nem, mert ilyet általában azok tesznek, akik a mindennapok valóságában nem képesek megfelelő módon létezni, ezért támaszként újra és újra visszanyúlnak a múlthoz, másrészt a személyiségemhez sem illik. Nem révedek, hanem lépek. Előre. De egy picit mégis engedjék meg nekem. Az Orbán-Fico találkozó fontos tanulságai
Biztos van egy csomó, én most itt csak néhányat emelek ki... Nem egészen tanulság pusztán csak egyenes következmény, vagy talán inkább úgy fogalmaznék: megszokott mellékhatás, hogy a libernyákok, különösen a függetlenobjektív sajtó dehogyispropagandistái ki vannak borulva. Vagy legalábbis eljátsszák a szokásos, megkoreografált hisztit.
Az aktivistáskodás után a munkát is el kéne végezni
Tuskék az állami média kíméletlen megszállásával és a genderlobbi mögé befújt hátszéllel nyitottak Lengyelországban, amiben csak az egyik érdekesség, hogy ez várna ránk is „européer” kormányzás esetén. Hasonlóan fontos, ennek a bizonyító ereje: mindenki láthatja, hogy a progresszívek számára tényleg ez az első számú, minden mást megelőző fontosságú ügy. Ha pedig lenézünk az ügy mélyére, akkor az nem arról szól, hogy az egynemű pároknak mijük legyen, hanem arról, hogy a heteroszexuális többségnek és az általa létrehozott hagyományos kultúrának mije ne legyen. Együnk szart, emberek, Davos milliárdosai nem tévednek!
A globalista eliteket az európai agráripar is rendkívüli módon zavarja. Nem véletlenül vásároltak meg mindenféle NGO-kat meg környezetvédelmi aktivistákat, és fizettek le egyetemi tudományos munkatársakat; a gép- és vegyipar után ezt is le akarják építeni, illetve fillérekért elbitorolni. Európa meg eheti a mérgező ukrán szart, a gazdagabbjának jut amerikai génmódosított. Ez lenne a híres, nyugati demokrácia?
Olvasom a híreket, hogy miközben a német gazdák városokat torlaszolnak el, autópályákat zárnak le a megemelt adók miatt, és követelik a német kormánytól, hogy foglalkozzon végre a német emberek problémáival is, aközben a liberális sajtó azzal eteti a világot – itthon is, a Telex is –, hogy a németek borzalmasan felháborodtak a „szélsőséges” AfD nézetei miatt, és sok százezres tüntetéseket tartanak az Alternatíva Németországért párt betiltásáért. Nem lehetne csak simán Deutschland?
A kontinentális Európa egykoron legerősebb országa mindig meghatározó alakítója volt mind az európai identitásnak, mind a regionális geopolitikai és gazdasági helyzetnek. Éppen ezért a mindenkori német államalakulatoknak hatalmas felelősségük van Európa sorsának alakításában. Ugyanakkor egyetlen ország sem képes egy régió stabilitását garantálni, ha erre odahaza sem képes. „Deutschland, Deutschland über alles, Über alles in der Welt”, vagyis „Németország, Németország mindenek felett, mindenek felett a világon” – szól a német himnusz első versszakának szövege, amely bár a XIX. században íródott, hivatalos szövegként csak a náci hatalom csúcsán használták. A baljóslatú „über allesből”, amelynek jelszava alatt az emberi történelem legpusztítóbb gyilkolási hulláma indult útjára Németországból, mára inkább „unter alles” lett. A szélsőségek pedig épp ugyanolyan rosszak, bármilyen előjelet teszünk eléjük. Lassan felmerülhetne a németekben a gondolat, hogy nem lehetne-e egyszerűen csak Deutschland, anélkül, hogy az mindenek fölött, vagy mindenek alatt állna? Semmi sem történik véletlenül – Az MDF–SZDSZ-paktum háttere (2. rész)
Ezt olvashatjuk ennek a cikknek az első részében: "Ha meg akarjuk érteni, hogy mi történik manapság Magyarországgal a politikában, miért léteznek ma is olyanok, akik hajlandóak pénzért, hatalom reményében elárulni hazájukat, miért teszik mindezt ugyanazoknak a leszármazottai, ugyanannak az ideológiának a szolgálatában, akkor vissza kell tekintenünk jó néhány évtizedre, hogy magyarázatot kapjunk." A háborús hangulat és az eszkaláció nyugati önérdek a túlélés érdekében
A nyugati társadalmak militarizálódnak, illetve a politikai elitjük igyekszik militarizálni. Nem ostobaság, amit csinálnak, sőt. Az önvédelmi ipar fejlesztésével és a sorkatonaság visszaállításával még az is lehet, megélik a XXI. század második felét. Cseh Katalin szerint meg kell vonni a szavazati jogunkat, de javasolhatná, hogy magyar képviselőhelyeket is szüntessenek meg – kezdjék mindjárt az övével!
A magyar baloldal nem annyira derék derékhada továbbra is külső anyagi segítséggel, nemzetközi politikai támogatással, ha úgy tetszik, akkor Brüsszelben és Strasbourgban akarja megnyerni a hazai politikai versenyt. Lelkük rajta! Ezért érvelnek a lengyel példával – megjegyzem: téves a párhuzam –, de ezért kiabál szörnyen széles gesztusokkal együtt Cseh Katalin az uniós parlamentben, és követeli, hogy vegyék el a szavazati jogot, az uniós elnökséget, illetve a pénzügyi forrásokat Magyarországtól. Szóval most már nyíltan is kéri, hogy minden jogosan járó előnyt, lehetőséget és erőforrást tagadjanak meg a saját hazájától... Mert hiába ül a Renew Europe frakcióban a képviselő asszony, a mandátumát a magyar választópolgároktól kapta. Ez azért jelent valamiféle felelősséget, elvárást és kötelességet. Ha viszont ilyen remekbeszabott gatyamunkát végeznek a Momentumban, akkor vélhetően nem lesznek ilyen gondjai, mert a nyártól – a választópolgárok döntése után – munkanélküli lesz. Népirtás zajlik Gázában?
Sokak szerint igen. Sokak szerint meg nem. És mindkét fél emocionális indíttatásból helyezkedik egyik vagy másik álláspontra. Attól függően, hogy a palesztinokkal, vagy a zsidókkal szimpatizál. Pedig objektíven is meg lehet vizsgálni a kérdést. Például, hogy először tisztázzuk a fogalmat. Népirtás (genocídium): emberek egy csoportjának szándékos és szisztematikus elpusztítása etnikai, vallási, nemzeti vagy faji hovatartozásuk alapján. Brüsszel, lopjátok csak el a pénzünk, a szabadságunk az ezerszeresénél is többet ér
Gondolom, önök is értesültek róla, hogy az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament előtt ismét kijelentette, továbbra is zárolják a Magyarországnak járó pénzeket, mintegy 20 milliárd eurót. Nem is ez az igazán érdekes, hiszen ezt már megszoktuk. Brüsszel teljesen nyilvánvalóan alkalmazott zsarolási stratégiája az – és ez a legjobban a lengyel választások utáni helyzeten látszik – , hogy egészen addig, ameddig szuverenista kormány van hatalmon, nem adja oda a pénzeket, mert jogállamiság, aztán ha sikerül megbuktatni az adott kormányt, akkor hopp, a jogállamisági problémák elmúltak, mehet a lóvé. Megint eltévesztették a németek, hogy mit kell Magyarországra küldeni
Értem, hogy ez egy szent ügy, amit nem lehet csak úgy a buta, alsóbbrendű magyarokra hagyni. Azt is értem, hogy ha a németeknek igazuk van (tehát mindig), akkor az Istentől, Odintól, a Sorstól vagy a ki tudja kitől rendelt szent küldetésük, hogy azt tűzön-vízen-jégen – főleg jégen – át véghez vigyék. De hát mégiscsak itt van ez az apróság, hogy ha ők avatkoznak be valaki más életébe, az nagyjából annyira finom és diplomatikus, mint egy BMW-s parkolás a két parkolóhely közti vonalra. Csupán néhány hónapig bírták ki újabb, Magyarországot lejárató „dokumentumfilm” nélkül. Megnéztük, hogy Önnek ne kelljen. Semmi sem történik véletlenül
Ha meg akarjuk érteni, hogy mi történik manapság Magyarországgal a politikában, miért léteznek ma is olyanok, akik hajlandóak pénzért, a hatalom reményében elárulni hazájukat, és miért teszik mindezt ugyanazoknak a leszármazottai, ugyanannak az ideológiának a szolgálatában, akkor vissza kell tekintenünk jó néhány évtizedre, hogy magyarázatot kapjunk. A románok fel vannak háborodva, most sem értik, hogy a magyarok miért nem akarnak eltűnni a föld színéről
Bezzegrománia, szokta üzengetni a baloldali ellenzék igen sűrűn, a remek csapat élén pedig általában a Momentum szokott tanyázni, de erős a mezőny rajtuk kívül is, valljuk be. Általában ezeknek a nagy megmondásoknak a vége egy önleleplező sarokba fordulás, mert azok a fránya tények mindig szembejönnek. De az egyértelműen hazaáruló tónus mellett azért különösen fájdalmas hallgatni ezeket a hazugságokat, mert a románok közben mindent megtesznek, hogy Erdélyben élő magyar testvéreink minél diszkomfortosabban érezzék magukat ősi területükön, saját hazájukban. És bár mi nem csodálkozunk már, amikor Fekete-Győr és társai az erdélyi magyar politikusok helyett románt támogatnak, vagy amikor Marosvásárhely magyar polgármesterének románul írt levelet egy azóta a Momentumot elhagyó városvezető, azért mindez fájó. A románok meg jót nevetnek, amikor Márki-Zay és haverjai őket nyalogatják, és még nagyobb elánnal szállnak bele a magyarságba. Legutóbb az verte ki a biztosítékot náluk, hogy Novák Katalin köztársasági elnök túl sokat megy Erdélybe és aljas módon kiállt az erdélyi magyarokért, de amúgy is sok van a rovásán.