Vezércikk
Ezúttal sem bukott meg a Zorbán
Az ember időnként elgondolkozik azon, milyen belpolitikai helyzet is uralkodik egy adott országban. Segítséget nyújt ehhez, ha rendszeresen olvas közéleti sajtót – persze azt is észrevettem, hogy néha kifejezetten segít az is, ha nem –, hiszen tájékozódni képes arról, hogy éppen mi is történik a hazájában. Arra azonban nagyon ügyelni kell, pro és kontra, hogy ne üljön fel a buborékjelenségnek.
Ha Magyarországra jössz, tartsd tiszteletben a törvényeinket!
Akkor is, ha történetesen nem gazdasági migráns, hanem amerikai szenátor vagy. Ezek a törvények ugyanis meglehetősen régóta megszabják, hogy a magyarok úgy intézik a dolgaikat, ahogyan ők szokták, és nem kedvelik, ha ebbe valaki más kívülről beleokoskodik. Lehet persze legyinteni, hogy az USA erős és hatalmas, ám a történeti alkotmányunk csaknem ezerkétszáz éve így rendezi be Magyarország életét. Ha az amerikaiak – Szijjártó Péter felhívására – most úgyis a krónikákat forgatják, hogy mikor fogadtak miniszteri szinten képviselői delegációt, akkor egyúttal azt is kikereshetik, hogy mely országoknak van ilyen hosszú, megszakítatlan törvénykezési hagyományuk.
Ki fog harcolni Nyugaton az oroszok ellen?
Miközben az európai liberális PC-sajtó fokozott, a baloldali politikai elit pedig közepes háborús pszichózisban ég, mintegy várva az oroszokkal való fegyveres konfrontációt, felmerül a kérdés, hogy a háborús héják vajon pontosan kiket is küldenének a frontra ágyútölteléknek. Az európai átlagpolgár ugyanis látványosan nem vágyik a háborúra, "még csak" gazdasági árat sem hajlandó fizetni Ukrajna soha el nem jövő, Moszkvát megsemmisítő offenzívájáért. A képtelenségek között nem is beszélve az európai hadseregek siralmas személyi és műszaki állományáról. A Monarchia idejében vagyunk hát, a dátum 1914, a hadsereg soknemzetiségű, a vezérkar emberemlékezet óta nem látott háborút, a felszerelés silány, a pszichózis pedig magas – Európának is Trianon kell?
Münchenben találkoztak a magyar baloldalt támogató globalista erők
Miközben itthon még mindig a kegyelmi ügy foglalkoztatja a közvéleményt, Münchenben zajlik a biztonságpolitikai konferencia. A globalista baloldal Davos melletti másik, kedvenc találkozási helye ez a fórum. Emlékezetes, hogy Soros György szinte minden évben felszólalt ezen a konferencián, idén azonban már fia képviselte a családot.
Nehéz döntések
Nem unjuk még a sztorit? Könnyen lehet, hogy már igen. De ettől még mindig itt van velünk, s még egy darabig itt is lesz. A balosok habzó szájjal, veszett farkasokként kívánták Novák Katalin vérét, aztán Varga Juditét is – pont úgy, ahogy a csőcselék követelte Jézus halálát. Nagyon sokan szimpatizálnak azonban a két politikusnővel, a tábor jelentős része épp azt nehezményezi, hogy miért mondtak le.
Orbán Viktor a jövőnkről beszélt
Az Orbán Viktor beszédeire adott ellenzéki reakciók mindig megmutatják az ellenzék vezetőinek, politikusainak jelentéktelenségét. Az ellenzék továbbra is úgy politizál, mintha Európa egyetlen problémája Orbán Viktor Magyarország-központú politikája lenne, a világon meg csak Kína és Oroszország lator vezetői miatt kellene aggódni.
Most akkor a gyerek élvezeti cikk, közjószág, bolygópusztító átok vagy védendő érték?
A címben szereplő kérdés tulajdonképpen a válasz arra, miért nem lesz képes az influenszereknek kiszervezett ellenzék bármi kézzel fogható sikert faragni a kegyelem-gate nyomán felhabzó, amúgy jogos társadalmi felháborodásból.
Fekete-Győr András, a Momentum igazságkultúrájának kereszteslovagja
Donáth Anna végre definiálta a politikai közösségét: a Momentum olyan liberális párt, amely szembehelyezkedik a 2010 előtti sötét árnyakkal, a hazugság kultúrája helyett pedig az igazság kultúráját képviseli. No hiszen! Cseh Katalin korrupciógyanús ügye, Hajnal Miklós hazugsága a diplomájáról, és most a Fekete-Győr András által elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatban született másodfokú ítélet, pontosabban az arra adott pökhendi válasz... nos, ez lenne az igazságkultúra? Ez lenne a XXI. századi liberalizmus? Fekete-Győr András – amellett, hogy hülyének nézi a választópolgárokat – azt gondolja, hogy mindent megtehet, hogy neki következmények nélkül „a minden is” meg van engedve. A pofátlanság netovábbja, hogy az ítélet után az első sorban tüntet, lóbálja a morális bunkósbotot, mások felett pálcát tör. Pedig éppen ő az, aki méltatlanná vált a képviselői munkára. Vissza kellene adnia a mandátumát, ez egy normálisan működő demokráciában nem kérdés. Az általuk majmolt Nyugaton sem.
Mikor tüntettek az áldozatokért, elvtársak? – Politikai pedofília kommunista módra
Az ellenzék dühöng, mert szerintük még mindig nem kaptak megfelelő magyarázatot a köztársasági elnök kegyelmi döntésére, amit “joguk van tudni”, akkor is, ha nem. Az ugyanis nem elegendő számukra, hogy Novák Katalin és Varga Judit lemondott, mennek tüntetni, őket nem lehet elhallgattatni..! Igazságot szolgáltatnak, őszödi beszédhez hasonlítják a köztársasági elnöki kegyelemből kiindult ügyet, amit persze ők habosítottak fel annyira, hogy abból már eljutottak addig, hogy “Orbán Viktor mondjon le”. Ez egyébként nem újdonság a dollárbaloldal feketeöveseitől, hiszen minden demonstrációnak - témától függetlenül - ez a vége. És mi évek óta kénytelenek vagyunk eltűrni ebben a fene nagy diktatúrában, hogy gyűlölettől vezérelve randalírozzanak a fővárosban, leöntsék festékkel a Sándor-palotát, szidalmazzák az ország közjogi méltóságát, a kormányt, a miniszterelnököt, megdobálják a rendőreinket, törjenek-zúzzanak. Most is utcára vonulnak dühösen, mert "elegük van". Csak éppen a lényeget felejtették el: a gyermekeket, akik szexuális ragadozó(k) áldozatává válnak. Hol van mindabban, amit tesznek, az ő védelmük? És vajon hol voltak akkor, amikor a gyermekvédelmi törvény szavazásáról döntött a parlament? Segítek: ott, ahol most. Az utcán. Tüntetni a gyermekek védelmét szigorító szabályzat elfogadása ellen.
Kik azok az influenszerek, akik pénteken utcára hívnak?
Nézzünk azért meg, mi a különbség aközött, ha pártpolitikailag motivált és ha pártpolitikailag nem motivált tüntetést tartanak. Ugye ami politikailag motivált, arról azt kell tudni, hogy politikai logók jelennek meg mellette, meg politikusok, meg úgyszólván mindenki, akinek bármi köze is van a politikához. Ezzel szemben, ahol nem kell ilyesmivel szembenézni, ott nyilvánvalóan csak civilek tartózkodnak, a jó ügy érdekében, ez már csak önmagától értendő.
Milyen színű lesz a magyarországi "csicskamajdan"?
Mióta Pressman bejelentette, hogy bármilyen eszközt szívesen felhasználnak, hogy megfenyítsék a magyar kormányt, és azt is megtudtuk, hogy Victoria Nuland hazánkba készül, azóta tulajdonképpen tényként kezelhetjük, hogy készül a hazai színes forradalom előkészítése. A kérdés már csak az, hogy a rózsás, narancsos és egyéb CIA-dzsemborik után milyen színt kap a magyarországi csicskamajdan.
Szekunder szégyen, hogy kik pózolnak civilként
Életmódblogger, celebfikázó, reakcióvideós, anyablogger, énekes, ugye? Hát persze. Inkább baloldali aktivista úgy pozicionálva, hogy elhidd. Ne vigyük persze túlzásba az összeesküvés-elméleteket, lehet, hogy nem mindannyian egyből a megtévesztés és politikai indoktrináció céljával indultak. Viszont naivak se legyünk, és lássuk meg azt a nyilvánvaló trendet, ahogy a balliberális propaganda – egyébként nagyon előrelátóan és ügyesen – beszervezi maga alá a civileket, és még azután is civilként adja el őket, amikor már réges-rég nem azok! Mit ad ég, megint ilyen „civilek” támadják tüntetéssel a kormányt.
Gyermekvédelem és pedofília kérdésében a baloldalnak hallgass a neve
Vagy egy hete lubickol már a komplett magyar ellenzék, álciviljeivel, sajtójával a nyakukba hullott adu ász botrányban, amit amolyan vak tyúk módjára sodort eléjük a Kúria szerencse. Érthető, hisz maguktól évek óta nem képesek semmi érdemi cirkuszt gründolniuk. Most kiélvezik az ingyen ajándékot a legutolsó morzsákig. És ugyan kérem, kit érdekelnek közülük azok a gyermekek, akik a bicskei borzalmakat elszenvedték? Megkockáztatom, a leghangosabb "mondjon le" mantrázók azt sem tudták eddig, hogy van Bicskén egy gyermekotthon. De most sivalkodnak azok, akik mélyen hallgattak, amikor egymás után buktak ki saját soraikban a valódi pedofilok. Mert abban azért egyezzünk meg: K. Endre, ha van, amiben bűnös is, akkor sem pedofil, ellentétben azokkal, akikről most mesélni fogok. Mert elég volt.
Isten hozza, Elnök Úr!
Nem, nem elírás a cím. Hanem vágy, remény, wishful thinking... és egy kis politikai fejtegetés. No, nem mintha ne sajnálnám szívből Novák Katalin távozását. A legjobb köztársasági elnökünk volt. Áder Jánossal semmi baj nem volt, de kicsit sótlan, Schmitt Pál egy jópofa vicc (ami aztán kicsit rosszul sült el), Sólyom László egy fafejű jogász volt, Mádl Ferenc szintén jogász alkat, végtelenül tisztességes, de nem volt dinamikus (nyilván az életkorából is adódóan), Göncz Árpád pedig egy hiú, önmaga hatása alá került, a pozícióját élvező és azzal visszaélő pártkatona és báb volt, de nevezhetjük egyszerűen alkotmánysértő gazembernek is. (Az ügynökmúlt alapos gyanújáról nem is beszélve.)
Ti csak maradjatok csöndben!
Nagyon elégedett a balliberális oldal, nagyon boldog a balliberális média. Úgy érzi, hogy végre vezéráldozatot szedett, végre keresztülvitte az akaratát a jobboldalon és sikerült két tehetséges, jobboldali női politikust eltávolítani a közéletből. A helyzet azért dühítő, mert az erkölcsileg a béka feneke alatt lévő baloldal, a szemkilövető Gyurcsány Ferencekkel, elítélt bűnöző Czeglédy Csabákkal és rabosított Vig Mórokkal a háta mögött próbál követelőzni és kioktatni azt a jobboldali közösséget, amelyikben ha valaki hibázik, akkor annak vállalja a következményét.
Az ellenzék most azt hiszi, hogy megnyerte a pedofília leszűkítő értelmezése érdekében vívott háborúját!
Ez az egész ügy csak részben szólt a köztársasági elnök besározásáról, ez a kampány a pedofília fogalmának végletes beszűkítéséről szól, arról, hogy az ellenzék relativizálni akarja a gyermekek szexualizálásáról vallott, egyébként a legdurvább pedofília határterületeit is toleráló álláspontját.
Zrínyiek, a magyar függetlenség kimagasló harcosai és a tanulságok
Érdemes visszatekinteni a magyar történelmi múltra, tapasztalatokat gyűjteni akár évszázadokra is, mert így érthetjük meg, hogy a magyarság számára miért fontos ma is a szuverenitás és miért bukkannak fel újra és újra olyan emberek, akik képesek harcolni Magyarország szabadságáért és össze tudják fogni népüket. S azt is megérthetjük, hogy több mint ezer év alatt miért akadtak árulók, akik képesek voltak elárulni a hazát, a magyar érdekeket.
Célkeresztben Magyarország
Újabb jogi lépéseket lengetett be az Európai Bizottság szerdán a magyar parlament által nemrég elfogadott úgynevezett szuverenitásvédelmi törvénnyel szemben. Tudják, ez az a jogszabály, ami felhatalmazza az államot arra, hogy az ország szuverenitásának aláásásával gyanúsított személyek és szervezetek ellen nyomozást folytasson, a büntetés akár három évig terjedő börtönbüntetés is lehet. Ez persze valóban olyan dolog, ami miatt jogosan akadhatnak ki Brüsszelben. Mert azért tényleg felháborító, miként gondolhatja Orbán Viktor, hogy megvédje Magyarországot az indokolatlan politikai beavatkozástól..?
Most tényleg a pedofilok mellé álló balosok akarnak minket kioktatni gyermekvédelemből?
Az ember nem gondolta volna, hogy a pedofilok kérdése fogja megmutatni 2024 Magyarországán, kik azok, akik a normalitással vannak és kik ellene. Az, hogy így alakult, mindennél jobban megmutatja, milyen mélyen van idehaza meg úgy alles zusammen a baloldal. Az a baloldal, amely újra és újra megmutatja, hogy számukra nem álláspontok léteznek, hanem üléspontok.
A franciákat kérdezd, hogy kell csinálni!
A brazilok fölött aratott fölényes győzelemmel nyitották a franciák a férfi vízilabda-világbajnokságot. Ebből így önmagában nem következik semmilyen magvas igazság, ám könnyen lehet, hogy hamarosan eljön az idő, amikor a francia válogatott felzárkózik az élmezőny közelébe, azaz rendszeresen a legjobb nyolcban lesz a világversenyeken. Ez pedig nem a francia vízilabda miatt esélyes, hanem általában a francia csapatsportok teljesítménye miatt, amelyek sportágakon átívelően a világ legjobbjai közé küzdötték be magukat, és folyamatos fejlődésre képesek. Erre oda kell figyelni, sőt kérdezni is érdemes lenne tőle.
A Budaházy-üggyel nem sikerült, most a pedo-sztorival próbálkoznak?
Az ember sokszor gondolja azt, hogy a baloldal lement a pöcegödör mélyére, ennél már nincs lejjebb. És akkor a baloldal azt mondja: fogjátok meg a söröm! Hétfőn rendkívüli parlamenti ülés, péntekre tüntetés meghirdetése, közben folyamatos lejárató cikkek dömpingje a cselédsajtóban. A parlamenti ülést ugyan nem ebben a témában hívták össze, de bőségesen elővették ezt is.
El kell ezeket zavarni!
Aki figyeli a világpolitika jelenlegi változását, az csak kapkodja a fejét. Háborúk, válságok, fegyverkezés. Olyan problémák bontakoztak ki az elmúlt években, amelyekről a legrosszabb rémálmainkban sem gondoltunk volna, mondjuk tíz évvel ezelőtt. De sajnos a szűkebb, nemzetközi környezetünk is sokkal rosszabb lett: a nemzeti-jobboldali vezetőket erőszakkal eltávolították több helyen is a hatalomból, az Európai Unió pedig eldöntötte, hogy mostantól maffiamódszerekkel, diktátumokban igyekszik dirigálni a tagállamoknak, ezt jól megmutatta a legutóbbi uniós csúcs.
És próbáljatok meg nem kirabolni senkit, amíg a parkolóhoz értek!
Látszólag nyugvópontra jutott az Ukrajna EU-s támogatása körül felhabzott konfliktus, de csak látszólag. A vita sosem a keleti szomszéd támogatásáról szólt, hanem arról, ha továbbra is ki szeretnék rabolni Magyarországot, akkor addig obstruálunk, ameddig fel nem hagynak a rossz szokásaikkal. Az Európai Tanács, Meloni és Macron javaslatára gesztust tett: felhívta a Bizottság figyelmét arra, hogy senki nem hatalmazta fel őket arra, hogy a tagállamoknak járó pénzek körül matassanak, hogy azokat saját kedvükre mulassák el.Ajánljuk még