Vezércikk
A történész, aki az irháját mentő náci tömeggyilkos és a magyargyűlölő kommunisták szóvivője lett
A kitörésre párás szemekkel emlékezőket terepruhás, bakancsos, indiai napszimbólumos tetoválást viselő kopasz hagyományőrzőkként képzelik el a legtöbben. Még az antifák is így képzelik el őket, amikor azt keresik, kit kalapálhatnak fejbe sunyin, gyáván, hátulról. Pedig a kitörés és úgy általában bármilyen német háborús cselekmény javíthatatlan rajongói közt mások is megbújnak – például teljesen hétköznapi kinézetű történészek. Olyanok, akik csak a gardróbtükörnek veszik fel a náci egyenruhát, meg persze gyűjtik, adják-veszik a náci relikviákat. Igaz, Ungváry Krisztián esetében a történész minősítés erős revízióra szorul, hiszen bőven bizonyította már, mennyivel fontosabb számára az igazságnál a propagandacélok szolgálata. Ilyen kaliberű valósághajlító fantaszták Romániában dákorománságot, Szlovákiában nagymorvaságot tanítanak, úgyhogy a saját tudományos reputációjukra kényes történészek nem is szívesen mutatkoznak a társaságukban.
Trump: úton a Fehér Ház felé?
Most nem elsősorban arról lesz szó, hogy ezt szeretnénk-e. Persze, jogos lehet a kérdés: miért is szeretné bárki, hogy vége legyen az ukrán háborúnak, alábbhagyjon az LMBTQ- és woke-őrület, megálljon a migránsáradat, lejjebb menjen az olajár... De nyilván hiba lenne azonnali csodát várni egy embertől. Az viszont egészen biztos, hogy Trump (és az őt támogató politikai körök) a Biden-adminisztrációhoz, és úgy általában a mainstream, globalista amerikai politikai establishmenthez képest egy egészen másfajta, sokkal kevésbé háborúpárti, a megváltozott geopolitikai helyzethez sokkal inkább alkalmazkodni igyekvő, ugyanakkor Amerika tradicionális értékeit és erejét fenntartani akaró irányvonalat képviselnek.
A történelem vihara, avagy úgy elrepült ez a két év, hogy észre sem vettük
Mi az, ami eszembe jut erről az elmúlt két évről? Az elvesztegetett idő. Kővári László, a 72 Vármegye blog alapító-szerkesztőjének jegyzete az orosz–ukrán háborúról, a sokat emlegetett világrendváltásról, és arról, hogy ideológiával nem lehet háborút nyerni.
A pedofil az új fasiszta
Vagy náci, tetszés szerint. A saját újmúltjukban tetszelgők számára a történelmi pontosság úgyis egy elítélendő, rémisztő képződmény. Mint a heteroszexuális, fehér keresztények. Vagy kicsit még jobban. Pedig valójában ezen ordas eszméket, ahogy a pedofíliát is éppen az relativizálja, hogy bárki – sőt, a tegnapi Dobrev-beszéd óta tudjuk, akár mindenki – is lehet pedofil. Ha töltelékszavakká degradáljuk az emberiség legsúlyosabb bűneit, vagy a gyermekek szexuális kizsákmányolására használt kifejezést, azzal éppen csak azt érjük el, hogy ezek a szavak és a mögöttük álló bűncselekmények a társadalom ingerküszöbe alá kerülnek. Akkor hogy is védjük a pedofília relativizálásával a gyermekeket, kedves baloldaliak?
Miért nem Soros házánál tüntettek?
Karácsony Gergely, Cseh Katalin és Tompos Márton tüntetést szervezetek az orosz–ukrán háború második évfordulójára. Beszéltek egy keveset a háborúról is, az ukrán áldozatokról is, de a legfontosabb mondanivalójuk az volt: ORBÁN. Minden jel arra utal, hogy Karácsonyék amerikai baloldalhoz köthető kenyéradói busás haszonra tettek szert a háborúnak köszönhetően. A magyar baloldal pedig úgy áll az ukrán emberek mellé, hogy közben mindenben kiszolgálják a háborút tápláló globalista érdekeket.
Hányszor akarják még tönkretenni Magyarországot?
Ahogy elnéztem a volt miniszterelnököt sötét öltönyben, tornacipőben, amint évértékelőjét tartja – a know-how persze Orbáné! –, és úgy gondolja, hogy súlyos, magvas gondolatokat mond, eszembe jutott Carlo Collodi Pinokkió kalandjai című szórakoztató meséje, aki úgy lopja be magát mások szívébe, hogy nagyokat mond. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy füllent. Ilyenkor persze nagyra nő az orra Pinokkiónak és ez visszarepíti a kegyetlen valóságba, elkezd igazat mondani, az orra is visszanő.
Egy kis halál a túloldalon – Kárpátaljáról jöttem, státuszom: menekült
Ma két éve, hogy utoljára Kárpátalján jártam. Ezen cikk megírásának a pillanatában éppen 730 napja és egy órája annak, hogy elindultam a határ felé, hogy megpróbáljak elmenekülni a háború elől, hogy aztán tíz órával és húsz kilométerrel később visszatérjek Magyarországra, magam mögött hagyva az otthonomat, ahová ki tudja, mikor térhetek vissza.
A III. Birodalom legfontosabb értéke a diverzitás a Google MI-je szerint, de már mégsem
Régi toposz, hogy a mesterséges intelligencia fejlődésével és elterjedésével rengeteg munkahely fog megszűnni. Sajnos mi is ezzel vagyunk kénytelenek szembesülni itt, az Újmúlt 2000 Kft. irodájában. Miután kiderült, hogy Európában minden korban a sokszínűség és a befogadás volt a legfontosabb érték, rengeteg új múltat kellett írni, de ennek most vége. Itt a Google mesterséges intelligenciája, a Gemini nevű csetbot képgeneráló funkciója, aki (ami) Magyarországra jött és elvette a munkánkat.
A magyar közjogi rendszer a baloldalnak kedvez inkább, arról nem mi tehetünk, hogy ebben is sikertelenek
Nem tudom, szeretem-e a magyar közjogi berendezkedést, de a jelenlegit már belaktuk valahogy. Készségesen elismerem, hogy talán túl stabil, hiszen két miniszterelnök-bukást túléltek a baloldali kormányok, sem Medgyessy Péter, sem Gyurcsány Ferenc nagyon látványos bukását sem követte előrehozott választás.
A régi és az új kommunisták ellen
2010-ben Orbán Viktor kijelentette, hogy „forradalom történt a választófülkékben”, azaz a jobboldal történelmi felhatalmazást kapott, hogy lebontsa a posztkommunizmus hatalmi viszonyait, megtörje a balliberális politikai hegemóniát, így lezárja a rendszerváltoztatást. Ennek szellemiségében 2011-ben a parlament elfogadta az Alaptörvényt, amelynek célja, hogy lefektesse a szuverén Magyarország olyan régi-új fundamentumait, amelyek visszanyúlnak az eredethez, azaz történelmi folytonosságot mutatnak, ugyanakkor szakítanak az „átmenet két zavaros évtizedével”. Az utópista, szélsőséges baloldali eszmék azonban most is veszélyt jelentenek a demokráciánkra. Jön a szörnyeteg Nyugatról és már idehaza is testet öltött a Szikra Mozgalomban. Van és lesz még tennivalónk a kommunizmus elleni harcban.
Karácsony Gergely és szabadcsapata jobban tenné, ha lapítana a guruló dollárjaikkal kitömött hátsójukon
A hazugság manapság világnézetté vált. Az Ézsaiás 5-ben azt olvassuk: "Jaj azoknak, akik azt mondják, hogy a rossz jó, és a jó rossz. És akik azt állítják, hogy a sötétség világosság, és a világosság sötétség, és azt állítják, hogy a keserű édes, és az édes keserű." Hallgatunk vagy szólunk? Kiállunk az igazság mellett vagy némán tűrjük..? Nem tudom, Önök hogy vannak vele, de én úgy gondolom, bizony eljött az ideje annak, hogy ki kell mondanunk: elég a hazugságból, a képmutatásból, szedjék már össze magukat az ellenzéknek csúfolt nemzetromboló tevékenységben jártas képmutató bagázs tagjai! Mert elegünk van belőlük.
Ezúttal sem bukott meg a Zorbán
Az ember időnként elgondolkozik azon, milyen belpolitikai helyzet is uralkodik egy adott országban. Segítséget nyújt ehhez, ha rendszeresen olvas közéleti sajtót – persze azt is észrevettem, hogy néha kifejezetten segít az is, ha nem –, hiszen tájékozódni képes arról, hogy éppen mi is történik a hazájában. Arra azonban nagyon ügyelni kell, pro és kontra, hogy ne üljön fel a buborékjelenségnek.
Ha Magyarországra jössz, tartsd tiszteletben a törvényeinket!
Akkor is, ha történetesen nem gazdasági migráns, hanem amerikai szenátor vagy. Ezek a törvények ugyanis meglehetősen régóta megszabják, hogy a magyarok úgy intézik a dolgaikat, ahogyan ők szokták, és nem kedvelik, ha ebbe valaki más kívülről beleokoskodik. Lehet persze legyinteni, hogy az USA erős és hatalmas, ám a történeti alkotmányunk csaknem ezerkétszáz éve így rendezi be Magyarország életét. Ha az amerikaiak – Szijjártó Péter felhívására – most úgyis a krónikákat forgatják, hogy mikor fogadtak miniszteri szinten képviselői delegációt, akkor egyúttal azt is kikereshetik, hogy mely országoknak van ilyen hosszú, megszakítatlan törvénykezési hagyományuk.
Ki fog harcolni Nyugaton az oroszok ellen?
Miközben az európai liberális PC-sajtó fokozott, a baloldali politikai elit pedig közepes háborús pszichózisban ég, mintegy várva az oroszokkal való fegyveres konfrontációt, felmerül a kérdés, hogy a háborús héják vajon pontosan kiket is küldenének a frontra ágyútölteléknek. Az európai átlagpolgár ugyanis látványosan nem vágyik a háborúra, "még csak" gazdasági árat sem hajlandó fizetni Ukrajna soha el nem jövő, Moszkvát megsemmisítő offenzívájáért. A képtelenségek között nem is beszélve az európai hadseregek siralmas személyi és műszaki állományáról. A Monarchia idejében vagyunk hát, a dátum 1914, a hadsereg soknemzetiségű, a vezérkar emberemlékezet óta nem látott háborút, a felszerelés silány, a pszichózis pedig magas – Európának is Trianon kell?
Münchenben találkoztak a magyar baloldalt támogató globalista erők
Miközben itthon még mindig a kegyelmi ügy foglalkoztatja a közvéleményt, Münchenben zajlik a biztonságpolitikai konferencia. A globalista baloldal Davos melletti másik, kedvenc találkozási helye ez a fórum. Emlékezetes, hogy Soros György szinte minden évben felszólalt ezen a konferencián, idén azonban már fia képviselte a családot.
Nehéz döntések
Nem unjuk még a sztorit? Könnyen lehet, hogy már igen. De ettől még mindig itt van velünk, s még egy darabig itt is lesz. A balosok habzó szájjal, veszett farkasokként kívánták Novák Katalin vérét, aztán Varga Juditét is – pont úgy, ahogy a csőcselék követelte Jézus halálát. Nagyon sokan szimpatizálnak azonban a két politikusnővel, a tábor jelentős része épp azt nehezményezi, hogy miért mondtak le.
Orbán Viktor a jövőnkről beszélt
Az Orbán Viktor beszédeire adott ellenzéki reakciók mindig megmutatják az ellenzék vezetőinek, politikusainak jelentéktelenségét. Az ellenzék továbbra is úgy politizál, mintha Európa egyetlen problémája Orbán Viktor Magyarország-központú politikája lenne, a világon meg csak Kína és Oroszország lator vezetői miatt kellene aggódni.
Most akkor a gyerek élvezeti cikk, közjószág, bolygópusztító átok vagy védendő érték?
A címben szereplő kérdés tulajdonképpen a válasz arra, miért nem lesz képes az influenszereknek kiszervezett ellenzék bármi kézzel fogható sikert faragni a kegyelem-gate nyomán felhabzó, amúgy jogos társadalmi felháborodásból.
Fekete-Győr András, a Momentum igazságkultúrájának kereszteslovagja
Donáth Anna végre definiálta a politikai közösségét: a Momentum olyan liberális párt, amely szembehelyezkedik a 2010 előtti sötét árnyakkal, a hazugság kultúrája helyett pedig az igazság kultúráját képviseli. No hiszen! Cseh Katalin korrupciógyanús ügye, Hajnal Miklós hazugsága a diplomájáról, és most a Fekete-Győr András által elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatban született másodfokú ítélet, pontosabban az arra adott pökhendi válasz... nos, ez lenne az igazságkultúra? Ez lenne a XXI. századi liberalizmus? Fekete-Győr András – amellett, hogy hülyének nézi a választópolgárokat – azt gondolja, hogy mindent megtehet, hogy neki következmények nélkül „a minden is” meg van engedve. A pofátlanság netovábbja, hogy az ítélet után az első sorban tüntet, lóbálja a morális bunkósbotot, mások felett pálcát tör. Pedig éppen ő az, aki méltatlanná vált a képviselői munkára. Vissza kellene adnia a mandátumát, ez egy normálisan működő demokráciában nem kérdés. Az általuk majmolt Nyugaton sem.
Mikor tüntettek az áldozatokért, elvtársak? – Politikai pedofília kommunista módra
Az ellenzék dühöng, mert szerintük még mindig nem kaptak megfelelő magyarázatot a köztársasági elnök kegyelmi döntésére, amit “joguk van tudni”, akkor is, ha nem. Az ugyanis nem elegendő számukra, hogy Novák Katalin és Varga Judit lemondott, mennek tüntetni, őket nem lehet elhallgattatni..! Igazságot szolgáltatnak, őszödi beszédhez hasonlítják a köztársasági elnöki kegyelemből kiindult ügyet, amit persze ők habosítottak fel annyira, hogy abból már eljutottak addig, hogy “Orbán Viktor mondjon le”. Ez egyébként nem újdonság a dollárbaloldal feketeöveseitől, hiszen minden demonstrációnak - témától függetlenül - ez a vége. És mi évek óta kénytelenek vagyunk eltűrni ebben a fene nagy diktatúrában, hogy gyűlölettől vezérelve randalírozzanak a fővárosban, leöntsék festékkel a Sándor-palotát, szidalmazzák az ország közjogi méltóságát, a kormányt, a miniszterelnököt, megdobálják a rendőreinket, törjenek-zúzzanak. Most is utcára vonulnak dühösen, mert "elegük van". Csak éppen a lényeget felejtették el: a gyermekeket, akik szexuális ragadozó(k) áldozatává válnak. Hol van mindabban, amit tesznek, az ő védelmük? És vajon hol voltak akkor, amikor a gyermekvédelmi törvény szavazásáról döntött a parlament? Segítek: ott, ahol most. Az utcán. Tüntetni a gyermekek védelmét szigorító szabályzat elfogadása ellen.
Kik azok az influenszerek, akik pénteken utcára hívnak?
Nézzünk azért meg, mi a különbség aközött, ha pártpolitikailag motivált és ha pártpolitikailag nem motivált tüntetést tartanak. Ugye ami politikailag motivált, arról azt kell tudni, hogy politikai logók jelennek meg mellette, meg politikusok, meg úgyszólván mindenki, akinek bármi köze is van a politikához. Ezzel szemben, ahol nem kell ilyesmivel szembenézni, ott nyilvánvalóan csak civilek tartózkodnak, a jó ügy érdekében, ez már csak önmagától értendő.
Milyen színű lesz a magyarországi "csicskamajdan"?
Mióta Pressman bejelentette, hogy bármilyen eszközt szívesen felhasználnak, hogy megfenyítsék a magyar kormányt, és azt is megtudtuk, hogy Victoria Nuland hazánkba készül, azóta tulajdonképpen tényként kezelhetjük, hogy készül a hazai színes forradalom előkészítése. A kérdés már csak az, hogy a rózsás, narancsos és egyéb CIA-dzsemborik után milyen színt kap a magyarországi csicskamajdan.
Szekunder szégyen, hogy kik pózolnak civilként
Életmódblogger, celebfikázó, reakcióvideós, anyablogger, énekes, ugye? Hát persze. Inkább baloldali aktivista úgy pozicionálva, hogy elhidd. Ne vigyük persze túlzásba az összeesküvés-elméleteket, lehet, hogy nem mindannyian egyből a megtévesztés és politikai indoktrináció céljával indultak. Viszont naivak se legyünk, és lássuk meg azt a nyilvánvaló trendet, ahogy a balliberális propaganda – egyébként nagyon előrelátóan és ügyesen – beszervezi maga alá a civileket, és még azután is civilként adja el őket, amikor már réges-rég nem azok! Mit ad ég, megint ilyen „civilek” támadják tüntetéssel a kormányt.
Gyermekvédelem és pedofília kérdésében a baloldalnak hallgass a neve
Vagy egy hete lubickol már a komplett magyar ellenzék, álciviljeivel, sajtójával a nyakukba hullott adu ász botrányban, amit amolyan vak tyúk módjára sodort eléjük a Kúria szerencse. Érthető, hisz maguktól évek óta nem képesek semmi érdemi cirkuszt gründolniuk. Most kiélvezik az ingyen ajándékot a legutolsó morzsákig. És ugyan kérem, kit érdekelnek közülük azok a gyermekek, akik a bicskei borzalmakat elszenvedték? Megkockáztatom, a leghangosabb "mondjon le" mantrázók azt sem tudták eddig, hogy van Bicskén egy gyermekotthon. De most sivalkodnak azok, akik mélyen hallgattak, amikor egymás után buktak ki saját soraikban a valódi pedofilok. Mert abban azért egyezzünk meg: K. Endre, ha van, amiben bűnös is, akkor sem pedofil, ellentétben azokkal, akikről most mesélni fogok. Mert elég volt.Ajánljuk még
Magyar Péter új bizalmasa egy igazi “nepo baby”, aki első szereplésével máris elárulta a saját apját
Itt a bizonyíték, hogy teljes hazugság a DK és a Tisza pedofilvádja!
Megszólalt a PestiSrácoknak Thaly Kristóf, a Szőlő utcai Budapesti Javítóintézet volt nevelője és növendékügyi előadója, aki levezette, hogy miért teljes képtelenség a pedofilvád, amivel a DK és a Tisza Párt Semjén Zsoltot és más fideszes politikusokat akar besározni. Hiába állítja ugyanis Dobrev Klára és hiába utalgat rá Magyar Péter, Arató Gergely és Tordai Bence, hogy az intézetből prostitúciós céllal gyerekeket vittek ki, ez a gyakorlatban nem történhetett meg.
Katolikus papot zaklatott a harangozás miatt Hadházy csürhéje (GALÉRIA)
Levegőt! – A tüntetés, amit majdnem elfelejtettünk
Mivel e sorok írója a mai napon nem közlekedett Budapesten, és sehol nem korlátozták közlekedésében, így majdnem elfelejtette, hogy ma tüntetés van a Hősök terén. A rendkívül kreatív módon Levegőt! névre elkeresztelt megmozdulás minket valahogy nem nagyon mozgatott meg.
