Megvan a dátuma a Német Kalifátus kikiáltásának: 2030!
Ralph Brinkhaus, a CDU és CSU közös frakcióvezetője elképzelhetőnek tartja, hogy 2030-ra muszlim kancellárja legyen Németországnak. Ez a szerencsétlen hülye egyáltalán nem érti, hogy ez a mondat egyenértékű azzal, mintha azt mondaná 1929-ben: elképzelhetőnek tartja, hogy egyszer - mondjuk 1933-ban - Adolf Hitler legyen Németország kancellárja. A liberálisok pont úgy hazudnak, ahogy a kommunisták!
Egyrészt azért, mert általában valahogy - bizonyára véletlenül - a liberálisok és a kommunisták pont ugyanazok, a két halmaz egybeesik; másrészt, mert a kommunistáknál nem lehet jobban hazudni. Már vagy százötven éve csinálják, de még mindig működik a dolog, még mindig tömegek hiszik el nekik azt, ami ellentétes azzal, amit a saját szemükkel látnak. Itt az ideje, hogy ellentámadásba lendüljön a valóság. Az ellenzéktől már a saját szavazói is undorodnak!
El kell ismernünk őszintén, hogy a családvédelmi akciótervvel kapcsolatos ellenzéki reakciókra nem számítottunk. Ahogy arra sem, hogy közösen hangszerel és egységes kórusba áll össze az ellenzék, és egy ilyen, a céljaiban ép emberi értelemmel vitathatatlan intézkedéscsomag esetében még csak nem is az eszközöket és azok várható hatékonyságát vitatja, hanem magát a célt támadja meg olyan szélsőséges ideológiák irányából, amelyek támogatottsága Magyarországon - ellentétben a „művelt nyugattal” - gyakorlatilag nulla. Ne felejtkezzünk el erről, és a választókat se felejtsük el emlékeztetni arra, hogy az ellenzék nem akar magyar gyerekeket.
Gratulálunk az ellenzéknek! És a producernek is!
Gyakorlatilag eldőlt, hogy az ellenzéki pártok önállóan indulnak az európai parlamenti választásokon. Ezeket a döntéseket megelőzően majd mindegyik kijelentette, világgá kürtölte, felírta az égre, hogy egyébként hajlandó együttműködni a Jobbikkal. A Jobbik meg - gondolom, cserébe - nyilvánvalóvá tette, hogy Gyurcsány Ferencig bezárólag hasonlóan nyitott az összeborulásra. Míg bele nem fulladunk a hulladékba - Európai városok közös kutatása a körforgásos gazdaságért
Korlátlan terjeszkedés, kigyulladó szeméthegyek okozta füst, az élelmiszer-hulladékok túl magas aránya - csak néhány példa, amellyel Európa különböző nagyvárosai küzdenek. A hat ország nagyvárosainak, közöttük Pécsnek a részvételével induló átfogó kutatás ezekre a problémákra keresi a választ. További célja még a projektnek, hogy a döntéshozók képesek legyenek tanulni egymás korábbi hibáiból, erényeiből, illetve a projekt során kidolgozott megoldásokból. A kutatás egyszersmind arra is rámutat, hogy a környezetszennyezés, a „szemetelés” az ember mindennapjainak részévé vált. Még akkor is szemetelünk, ha szelektálva dobjuk ki és a tárolóba tesszük hulladékunkat. Ennek a korszaknak azonban remélhetőleg hamarosan vége szakad. Az egységes rendszer bevezetése óta kevesebbet kell várni a műtétekre
2012 előtt nem léteztek hivatalos várólisták a magyar egészségügyben. Bevezetésre éppen azért kerültek, hogy az egészségügyi kormányzat a lehető legpontosabb adatokkal rendelkezzen a szűk keresztmetszetekről, és a betegek is a legpontosabb tájékoztatást kaphassák az életüket, életminőségüket alapvetően befolyásoló várakozási időről. Magyarországon 2012 júliusában vezették be a jelenleg a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által működtetett Országos Intézményi Várólista Nyilvántartást, amely szerint a kórházaknak egy országos online rendszerben kell jelenteniük a várólistákat. Korábban nem volt egységes és kontrollálható kimutatás az intézményi várólistákról. A cél a transzparencia, a sorrendiség betartása, a kapacitások és a szükségletek térbeli és időbeni összehangolása, az ellátás monitorozása volt. Az Ellenzék a Suzuki kapui előtt
A mi közös csodás nagy Ellenzékünk tegnap sajnos beleesett a folytatások egyik klasszikus hibájába, abba, hogy egy lezárt történetet akart folytatni. Ez a folytathatatlanság láthatóan fojtogatóan hatott az ellenzéki agytrösztök világmegváltó munkájára, mert a tegnapi nap - nagy csalódásunkra - teljes érdektelenségbe fulladt, valahol az esztergomi Suzuki-gyár kapui előtt.
Aki polkorrektül él és beszél, az nyilvánvalóan nem is él
A propagandaháború viharaiban értelemszerűen mi is támadjuk a polkorrektség számonkérésével az ellenzéket és az ellenzéki sajtót. Ezt a fegyvert tőlük zsákmányoltuk, aztán lemásoltuk, sőt, zseniális fegyvertervezőinknek hála már majdnem „overkillt” építettünk belőle. Nehogy már a saját csapatainkat kezdjük el lőni vele! Kinek van még szüksége a Jobbikra?
A Jobbik ámokfutása egyre durvább, vezető politikusainak szélsőségessége és durvasága néppártosodva is változatlan, csak annyi az újdonság, hogy most már nem lehet a szövegeiket megkülönböztetni Gyurcsány Ferencétől. Azt azonban nem lehet mondani, hogy bármiféle sikert elértek volna ezzel. Hacsak azt nem, hogy még áttekinthetetlenebbé tették az ellenzéki térfelet az ellenzéki választók számára. Kultúrfölény
Rendkívül szórakoztató és tanulságos volt az az onánikus jellegű felbuzdulás, amelyet a liberális propagandavilágban az okozott, hogy megint akadt egy megfelelési kényszeres elhajló, aki baromságokat beszélt a polgári oldalon. Szomorú ténykörülmény, hogy időről időre akad közöttünk olyan ember, aki - sok időt töltve liberális társaságban - megfertőződik. Reményre csak az ad okot, hogy közöttük viszont egyetlenegy olyan sincs, aki nem baromságokat beszél. A "magas színvonalú" propaganda és annak majmolói
A mindenkori jobboldali újságírók 90 éve hallják mindazt a kommunistáktól, a náciktól és a nyilasoktól itt, Magyarországon, amit mi voltunk kénytelenek elviselni az SZDSZ-től és a „liberális” értelmiségtől az elmúlt 30 évben. Sajnos tudomásul kell vennünk, hogy gyenge jellemű felebarátaink, barátaink, szövetségeseink, egyébként normális értékrendű embertársaink közül sokan elhitték ezt, sokaknak épült be a tudatába, a világlátásába, hogy a „haladás” XX. századi formája tömegmészárlásostól, kilencedik hónapig végezhető abortuszostól, PC-terrorostól normális, magától értetődő, természetes állapota a világnak. Az utolsó szocialista
Az emberben óhatatlanul felmerül a kérdés: a szocialisták jelenlegi elmeállapotukban észrevennék-e, hogy megszűntek? Ismerek jobboldali újságírót, akit rendszeresen le kell beszélni arról, hogy megkérdezze Tóth Bertalantól, képes-e felidézni, ki is az MSZP elnöke. Azzal, hogy Horváth Csaba ennyire durván kikapott Karácsony Gergelytől, nemcsak előbbi „politikai karrierje” került a helyére, hanem az MSZP léte is megkérdőjeleződött. Horváth Csaba ugyanis annyira gyenge jelölt volt előre tudhatóan, mint amit a választás fényesen igazolt is. Egy normális párt pedig nem próbálkozik egy ennyire jellegtelen jelölttel. Fejlesztések, változások a budapesti pszichiátriai ellátásban
Az egészségügy folyamatosan változik, fejlődik, ehhez az ellátórendszernek és a betegeknek is folyamatosan alkalmazkodnia kell a hatékonyabb, gyorsabb ellátás érdekében. A Merényi Gusztáv Kórház Pszichiátriai Osztálya megszűnik, és feladatait a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) veszi át. A döntés hátterének és következményeinek jártunk utána. Hétfő reggeli ellenzéki lakosságbosszantási akció Pécsett
Tizenegynéhány autóval másfél tucat ember forgalomlassító demonstrációt tart Pécsett a Budai vám és a gyárvárosi buszmegálló között, a befelé haladó oldalon, a 6-os út bevezető szakaszán, és a város másik végén is, hogy megduplázzák azok számát, akiknek felmegy a vérnyomása. A felhívásuk szerint egész januárban ezt fogják csinálni - gondolom, addig, amíg mindenki megszereti őket; szerintem még a lányok haját is meghúzzák, mert arra még emlékeznek az óvodai tanulmányaiból. A szervezők neve (nem vicc, nem paródia, tényleg): „Baranya Megyei Szakszervezetek Akcióegysége”. Az angolok nem találják a kijáratot!
David Cameron egykori angol miniszterelnök - összekeverve a politikai játékteret és a valóságot - állítólag pizzázás közben, néhány egyéb okosjózsi társaságában találta ki, hogy politikai helyzete megerősítése érdekében népszavazást rendez az Egyesült Királyság európai uniós tagságáról. Minősítetten hülye ötlet volt. Az emberek genetikailag különbözőek, avagy egy Nobel-díjas megalázása
Ezt az állítást azok az emberek képtelenek értelmezni, akik a liberális ideológiai rendszer bűvkörébe kerültek. Nemcsak a tőrőlmetszett liberálisok, hanem olyan, eredetileg természettudományos képesítéssel rendelkező emberek sem, akikre az a környezeti nyomás, amelyet a liberális közeg kifejt, túl erős hatást gyakorol. Ennek tudható be - na és az eszelős rosszindulatnak -, hogy egyes kijelentéseinek állítólagos rasszista tartalma miatt kutatóintézete (a New York-i Cold Spring Harbor Laboratory) megfosztotta minden címétől az amerikai James Watson professzort, aki két tudóstársával együtt a DNS szerkezetének megfejtője, és amely munkájáért Nobel-díjat is kapott. A társadalomtudományok legyilkolása
A Kedves Olvasók nem is tudják, milyen szörnyűségeknek vannak kitéve a jobboldali újságírók, szakemberek, szakértők. Például el kell olvasniuk az ultraliberális sajtó cikkeit (mértékadó liberális sajtó ugyebár nem létezik), azokat is, amelyekben a tudományosság látszata és függönye mögött a legdurvább ideológiai propaganda próbál rejtőzködni. Korunk Szabad Nép-klónjai a sztálini sajtó „magasságaiba” emelkedve építenek egy utópiát, amelynek egyetlen kapcsolata a valósággal az, hogy igazi embereket, igazi kultúrákat, igazi társadalmakat tesz tönkre és igazi gazemberségeket tesz lehetővé itt, a mi valóságunkban. Rossz évek, jó évek
A csapda az, hogy visszatekintve tele vagyunk olyan évekkel, amelyek akkor rossznak látszottak, de aztán a későbbiek távlatából nézve kifejezetten jónak tűnnek. A hatvanas évek atomháborús fenyegetettsége akkoriban bizonyára szörnyűnek tűnt, azzal együtt, hogy a fiatalokat a hosszú hajuk miatt vegzálták az utcán, de ma már nem erről emlékszünk azokra az évekre. Különösen mi, akik nem is éltünk még akkoriban.