Megint kizárnának bennünket vasárnap a boltból!
Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordul több százezer ágazati munkavállaló nevében a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete. Vasárnapi boltzárat szeretnének. Kár, hogy nem akkor szerették volna, amikor volt.
Csak eljátsszák, hogy gondolkoznak
Nem lélekemelő szórakozás eredeti gondolatokat, sőt egyáltalán gondolatokat keresni az ellenzéki sajtó politikai elemző írásaiban. Herczeg Márk „Csak eljátsszuk, hogy ez egy ország” című (444.hu) rendkívül hosszú grafomániás elkövetése is ilyen terep, csak azért dicsérhetjük meg a szerzőt, hogy tényleg az összes létező ellenzéki közhelyet összeszedte és egy ritkábban használt címet csapott az elejére. Mert ezzel tulajdonképpen a teljes politikai őszt, sőt az EP-kampányt is letudhatjuk tartalmilag.
Chemnitz, az első lázadás
Nyilvánvaló volt, hogy valamelyik kisebb, futballcsapattal és ahhoz erősen kötődő szurkolótáborral is rendelkező német város lehet az, amelyben igazán látványosan kirobbannak a migránsellenes indulatok. És nyilván az egykori NDK lesz a tágabb helyszín, mert az egykori keletnémetek már megtanulták, hogy mit várhatnak a nyugatnémet megszállástól.
Baloldali vagy, ha hülye kérdésekre hülye választ adsz, avagy a nagy irigységteszt
Nemrégiben értettem egyet egy neves és szakmailag is tisztességes liberális szociológussal abban, hogy a szociológia halott. Azt elfelejtettük megemlíteni, hogy a szociológia módszertana is. Meg bármi azon a környéken.
A Facebook és mi
Annak idején hoztunk egy rossz döntést. Hagytuk a fenébe az iwiwet és átmentünk a Facebookra (ejtsd: facebukk). Aztán most arra kelünk, hogy Apáti Bencét, Bencsik Andrást, bárkit letiltanak, kitörölnek abból az univerzumból, amelybe gyakorlatilag mindenkit becsaltak már. Sőt, az is kiderült, egy Tőkés László humanitárius tevékenységét bemutató poszt törlése kapcsán, hogy külföldi szervezetek feljelentésére is reagál a Facebook.
A politikának sosincs vége
Az utolsó olyan politikai szezon következik az Európai Unióban, amelyben még a jelenlegi rezsim és a jelenlegi struktúrák határozzák meg a dolgok menetét. Bármi is lesz az Európa Parlamenti választások végeredménye, a nyilvánvaló válságban lévő Uniónak változtatnia kell. Ha nem változtat, akkor is lesz változás, csak nem békés.
Új utakon az amerikai politikai kultúra
Vermont államban Christine Hallquist, az első amerikai transznemű politikus lesz a demokraták kormányzójelöltje. A Demokrata párt jelöltjének egyik interjújából kiderült, hogy a reménybeli kormányzó annyira nincs tisztában a politikai fogalmakkal, hogy azt sem tudja, mi a különbség a szocializmus és a kapitalizmus között.
Vona keresztje
Vona Gábor videobloggeri pályafutásba áttűnő politikai karrierje megkapta az őt megillető figyelmet: a jobboldal kiröhögte magát, a liberálisok meg tovább keresték az antirasszizmus jegyeit a szerző munkásságában. És bizonyosan meg is találták, de miután Heller Ágnes Demszky Gábor nászútján vesz részt, ennek a körülménynek a megáldása még várat magára (hogy keverjük a világvallásokat). De éles szemű megfigyelők, a Geert Wilders támogatói nevű FB profil például észrevette, hogy Vona videójának díszletezése nem stimmel.
Lehetetlen küldetés: Az egészségügy megmentése
A magyar egészségügy a közhiedelemmel ellentétben még egész elfogadhatóan működik. Erről azon polgártársaink mesélhetnének leginkább, akik Angliából, meg Németországból hazajárnak bizonyos ellátásokat igénybe venni. De a problémák és a kihívások is óriásiak, amelyeket az elmúlt nyolc évben még nem sikerült megoldani. Azonban a három kétharmad kell ahhoz, hogy az egészségügy pénzei felett exponáló érdekcsoportok ereje végre megtörhető legyen.
A bírói rendszer válsága
Sok minden van válságban Magyarországon, hála a szocializmusnak és a liberalizmusnak, de nagy tiszteletű bíráink mindent megtesznek azért, hogy az igazságszolgáltatás ítélkezési részének anomáliái mindannyiunkat rendszeresen arcul csapjanak.
Huszonegyedik századi pártok! (haha)
Hírnök jött és pihegve mondá: A „huszonegyedik századi pártok” együtt fognak működni, hogy megdöntsék a nemzetvesztő tizenkilencedik századi hatalmát. Mi mégis egy kávét kértünk a bőröndök becsomagolása helyett, annak ellenére, hogy ezektől a „huszonegyedik századi” (haha) pártoktól nagyon is huszadik századi fenyegetéseket szoktunk kapni. Valamiért azt hisszük ugyanis, hogy amíg demokrácia van, ezek a pártok nem nagyon fognak hatalomra kerülni. Forradalmárnak meg még viccesebbek, mint demokratának. Bármelyik morcosabb Orbán-rajongó nyugdíjasklub nagymamái kipofoznák őket az általuk elfoglalt vegán kávézókból.
Nem érzitek, hogy szólni kellene nekik?
Kolléganőnk a következő cikk miatt került nemtelen támadások kereszttűzébe: "Soros civiljei nem vesznek el, csak átalakulnak – Újabb tüntetéshullám kezdődik a Parlamentnél". A cikk - a címéből következően - politikai témáról szól. Arról, hogy a Soroshoz köthető szélsőliberális csoportok ezúttal egy szociális ügy mögé bújva (az otthoni ápolásról van szó) támadják a kormányt és próbálják meg az el-elhaló tüntetéseiket életben tartani.
Európa katonai helyzete
A NATO-csúcs kapcsán egy rövid időre a sajtó érdeklődésének középpontjába került Európa katonai helyzete. A témát azonban nem sokáig fogják napirenden tartani, amúgy is Trump miatt volt fontos inkább, mint a valódi katonai kérdések okán. Össze is mosták mindenféle egyéb biztonsági kérdésekkel, még a szakértők is, mert ez most a kor divatja. A probléma azonban sokkal nagyobb és mélyebb, mint az, hogy a védelmi költségek mekkorák és a védelmi ipar (eufemizmus a hadiipar kifejezésre) kinek hoz hasznot.
Van értelme az Oroszország és a Nyugat közötti szembenállásnak?
Dehogy van, az égegyadta világon semmi. De tényleg semmi. Jelenleg mindkét fél abban a helyzetben van, hogy erőforrásainak jelentős részét pazarolja egy olyan konfliktusra, amelyben a helyzet megváltozása csak egy megegyezéstől remélhető. Számtalan érdekkonfliktusukhoz képest is nagyon jelentős érdekazonosságok vannak a felek között, olyan közös problémákkal kell megküzdeniük, amelyek már közép távon az ő létüket is fenyegetik. Amerikának, Európának és Oroszországnak ugyanazokkal a globális kihívásokkal kell megküzdenie, és egyenként mindegyik esélytelen azok kezelésére.
Létezik-e az „emberiség”?
Az ENSZ migrációval kapcsolatos tevékenysége és annak világszintű szabályozására irányuló erőfeszítései mögött, miként az egész nyitott társadalom projekt mögött is olyan idealista, a valóságtól elrugaszkodott fogalomértelmezések húzódnak meg, olyan végtelenül primitív egyszerűsítések, amelyek a huszadik században már többször vezettek százmilliók pusztulásához.
Szerencsére már a „nyócker” sem a régi
Az ellenzék ostobaságai, ahogy Juncker alkoholizmusa vagy az „integráció” „sikerei” már rég nem szolgáltatnak beszédtémát jobboldali körökben. Az ellenzék budapesti jelentéktelenedése sem izgat fel bennünket túlságosan, de a nyolcadik kerületi polgármester választásnak vannak olyan tanulságai is, amelyek kívül esnek az ellenzék nevetségességén.
A reménytelenség bosszúja II. - Homoszexuálisként is választható a normalitás
A liberális ideológia közbeszéd-romboló következménye, hogy még a jobboldalon sem lehet megbeszélni a valóság tényeit úgy, hogy sokan ne kezdjék el követelni, akár alpárian személyeskedve is, a liberális dogmák és tabuk betartását.Ajánljuk még
A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Újra veszélyben nemzetünk és hitvallásunk!
Magyar Péter miniszterelnök ámokfutása nem ért véget.
Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.
