Kivégzés, elhallgatás és műemlék-rombolás – háromszor (1919, 1946, 2009) gyalázták meg a vörösök a mártír-családot
Hollán Sándor és fia államtitkárok voltak, megbecsült polgárai a Magyar Királyságnak. 1919-ben a Dunába lőtték őket a Lenin-fiúk. Emléktáblájukat 1946-ban elpusztították. A kommunista diktatúra alatt még kimondani sem lehetett a két ártatlan áldozat nevét. A Demszky Gábor vezette Budapest a kétezres évek végén megpróbálta megakadályozni, hogy újra elhelyezzék az emléktáblát a Lánchídnál. Demszkyék a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását kérték, akik elkészítették a kívánt szakvéleményt. Bemutatjuk, hogyan élte túl a vörös polip a rendszerváltást. Hogy hányféle eszközzel lehet megalázni, meggyalázni a mártírok emlékét.
Leolvad a cukormáz - Göncz Árpád a KGB fedőszervének ülésén mondta el legelső államfői beszédét!
Szabó Ervin, a baloldali idol, aki egy fiatal kommunista ügynökkel akarta megöletni Tisza Istvánt
Lehet-e elnevezni a leglátogatottabb fővárosi könyvtárat egy olyan figuráról, aki rávett egy fiatal kommunista lányt Tisza István miniszterelnökünk meggyilkolására? Aki még ahhoz is gyáva volt, hogy maga húzza meg a ravaszt? Akit valószínűleg csak azért nem emlegetünk a Tanácsköztársaság bukott „hősei” között, mert még 1918-ban meghalt? Szabó Ervin és Duczynska Ilona történetét mutatjuk be, utóbbit a baloldali történetírás még most is idealistaként kezeli, holott a Komintern ügynökeként dolgozott Budapesten, Moszkvában, Bécsben, majd Angliában. 1919-ben hetvenmillió (!) koronát adott át a Bécsbe utazó kommunistáknak. Bemutatjuk a magyar maffiát, azaz a nemzetközi kommunista hálózat ismert, ismeretlenebb ügynökeit. 1. rész.
A célkeresztben: „Bíboros” – SZDSZ-es, majd DK-s politikus lett az emigráns mérnökre dolgozó ügynökből
Vasárnap mutatja be a Duna Televízió azt a dokumentumfilmet, amely a Keresztyén Ifjak Egyesületének tagjának, Bíró Györgynek és családjának a megfigyeléséről, az ellenük folytatott állambiztonsági játszmákról szól. Az 1956-ban letartóztatott, a forradalom alatt kiszabadított, majd emigráló Bírót családjának itthon maradt tagjaival próbálták zsarolni, manipulálni. Ebben vett részt „Temesi”, aki Bíró kosárlabdázó lányának, Bíró Katalinnak az edzője volt. A „Temesi” fedőnév Kard Aladárt takarta, aki olyan sikeresen dolgozott, hogy később impexes lett, majd a rendszerváltás után az SZDSZ színeiben lett önkormányzati képviselő. 2014-ben már a DK-nál próbálkozott, akkor, 83 évesen azzal lett hírhedt, hogy különösen nevetségesen retusált fényképét minden idők egy legrosszabb trükkjének nevezték.
Ipper, Szepesi, Kalmár, Róbert – mit műveltek 1956-ban Kádárék hálózati emberei a Rádióban?
Hiába tárta 1992-ben a nyilvánosság elé Molnár Károly, hogy tudomása szerint Szepesi György, Ipper Pál, Kalmár György és Róbert László a forradalom alatt a rádió "operatív tisztje" volt, az ügyből semmi sem lett. Most, huszonhat (!) évvel a cikk után részben igazságot szolgáltathatunk Molnárnak: mind a négyen a hálózat emberei voltak, ha nem is feltétlenül "operatív tisztként". Szepesi "Galambosként", Ipper Pál az ÁVH tisztjeként, Kalmár György és Róbert László titkos munkatársként (utóbbi később szt-tiszt lett) szolgálta a rendszert. Róbert a rendszerváltás után a MÚOSZ elnöke lett, a társairól jelentő, a forradalom alatt megbocsáthatatlan rádióbeszédet tartó Szepesit még ma is úgy simogatják, mint az Aranycsapat 12. játékosát.
Lelkészből lett Vásárhelyi Miklóshoz hasonló kommunista uszító, majd hálózati ember Pinczési Pál
Református lelkészből lett a legszélsőségesebb uszító Pinczési Pál, aki a Hálózat embereként végül az MTI főszerkesztője lett, pályafutása közepén pedig berlini tudósító volt. Az újságíró Vásárhelyi Miklós mellett a Szabad Nép "klerikális reakció" elleni élharcosa volt, feleségétől utóbbi könyve szerint azért vált el, mert annak családja, hite zavarhatta volna az előmenetelben. Pinczési - aki ruhájába szerelt lehallgatókészülékkel beszélgetett - a rendszerváltás után hazatért: egykori felettesével, Bányász Rezsővel együtt a Munkáspártban folytatta. De legalább nem lett „demokrata”.
A KGB Afrikában. Kalmár Györgyöt és Bochkor Jenőt ajánlotta a hírszerzés "oktatónak"
A szovjet KGB olyan hálózatot épített fel a világon, amelyet még ma sem ismerünk teljesen. A KGB alá tartozó Nemzetközi Újságíró Szervezetnek külön intézete volt Budapesten, ahol a jövő hírszerző-újságíróit képezték. Az ott dolgozó tanárok kettős feladatot végeztek, egyrészt "oktattak", másrészt megkörnyékezték a Budapesten tanuló külföldieket, hálózati feladatokat hajtottak végre. Ott tanított többek között az a Bochkor Jenő és Kalmár György, akiket a magyar hírszerzés a hetvenes évek elején Nigériába kívánt küldeni, hogy ott neveljék az erre kiválasztott afrikai újságírókat. Kalmár titkos munkatárs lehetett, Bochkort maga az MNVK-2 küldte korábban Bonnba tudósítani.
Hajdú János, Bochkor Jenő, Rényi Péter, Pethő Tibor és társaik – új lista az állambiztonság „foglalkoztatott” újságíróiról
Ismertnél és ismertebb nevek bukkannak fel állambiztonsági kapcsolatként abban a jelentésben, amelyben egy német diplomata elleni akcióhoz keresnek hálózati újságírókat. Vannak közöttük a BM-hez és az MNVK-2-höz tartozó ügynökök, titkos munkatársak, egyéb kapcsolatok. A huszonöt bevethető ember közül huszonhárom (!) újságíró, tévés, rádiós. Köztük Pethő Tibor, Hajdú János, Gedeon Pál, Heltai András, Réti Ervin, Rényi Péter, Bochkor Jenő - a Kádár-diktatúra meghatározó káderei. Vannak, akikről már előkerültek dossziék, másokról most derül ki először, hogy titkos fogaskerekei voltak a kádári rezsimnek.
„Hé, 68!” Ötven éve küldték Várkonyi Tibor titkos munkatársat a megszállt Csehszlovákiába
Elévülhetetlen náci bűnökről írt január elején Várkonyi Tibor, a Népszava újságírója, aki hosszú évtizedekig a kádári állambiztonság titkos munkatársa volt. Munkadossziéi az elmúlt hónapokban lettek kutathatóak, megtudjuk belőle, hogy 1968-ban, frissen beszervezett hálózati emberként a megszállt, lerohant Csehszlovákiába küldték, hogy körbeszimatoljon, mi a véleményük a magyarokról, akik - Kádárék árulásának és gyávaságának köszönhetően - részt vettek a szomszédos ország elleni katonai akcióban. Várkonyinak ezek a feladatok voltak a "vizsgamunkái", a titkos munkatárs bevált, egészen a rendszerváltás hajnaláig foglalkoztatták, amikor kitüntette az állambiztonság múlhatatlan érdemeiért.
Horn „Harcos” Gyula „pufajkás volt... vágott, lőtt, mint a bolond”
Pufajkás volt, ott volt egy megtorló sortűznél, de több irat hiányzik. Ügynök volt, a kémelhárításnak dolgozott "Harcos" fedőnéven, de erről is hiányoznak fontos dokumentumok. Volt kommunista elvtársa kegyetlennek tartotta, aki "lőtt, vágott, mint a bolond". Most számos vezető portálon olyan cikkekben említik, ahol - kommentár nélkül - erkölcsileg kikezdhetetlennek nevezik. Egy igazi hős - Horn "Harcos" Gyula.
Súlyos sérülést szenvedett a magyar kézilabda egyik legnagyobb ígérete
Győri Mátyás a magyar férfi kézilabda egyik, ha nem a legnagyobb ígéretének számít. A fiatal irányító kimondottan súlyos térdsérülést szenvedett a Veszprém Csurgó elleni meccsén, várhatóan pénteken műtik, ezt a szezont szinte biztosan kihagyja.
Héja-nász a Katpolon: Kardos György és ügynöke, Ignotus Pálné halálos viszonya
Kardos György a Katonapolitikai Osztály tisztjeként szervezte be a fiatal és gyönyörű Mátay Florence-t, aki később a szeretője lett. Mátay ügynökként több szerepet eljátszott, volt, hogy titkárnőként építették be a célpont mellé, máskor egy angolszász tiszt bőrébe bújt. A felépített csapdákba esett áldozatok többségét kivégezték. Később Mátay börtönspicliként lehetett ráállítva Ignotus Pálra, akivel kiszabadulva összeházasodtak. Bár az iratok szerint még ekkor is folytatta a viszonyt Kardossal, 1956-ban Ignotusszal Angliába emigrált. Ekkor próbálták újra-beszervezni, Kardossal levelezett, majd 1965-ben hazajött, és négy szenvedélyes napot együtt töltöttek. Nem sokkal később Mátay Angliában titokzatos körülmények között meghalt, több információ arra utal, hogy Kardos és az állambiztonság szerepet játszott a halálában. Egy egészen idáig nem ismert, elhallgatott, végtelenül aljas történet következik.
Paul Lendvai apjának levele szerint fia az ÁVH-n "különleges politikai beosztásban" dolgozott
„Fiam […] 1952 őszén Bpestre került az ÁVÉH Hős utcai /Szamuelly/ laktanyába, ahol parancsnoka OROSZY őrnagy elvtárs különleges politikai beosztásba tette” – írta Lendvai Andor a legfőbb ügyésznek 1953-ban azért, hogy elérje fia kiengedését az internálótáborból. Lendvai Pál pályafutásának kezdete sötét, nagyon sötét, már fiatalon a legszélsőségesebb, sztálinista, Tito-ellenes cikkek szerzője volt, sőt, a Szabad Nép programajánlója szerint már előadást is tartott a jugoszláv főellenségről. Amikor bevonult, „Tito-szakértőként” Szombathelyre került, ahol részt vett a fiatal zöld ávéhások átnevelésében. Olyan jól tanította őket, hogy később Horváth József, a III/III utolsó vezetője is megdicsérte önéletrajzi művében. Aztán apja levele szerint az ÁVH Politikai Osztályára került, egy állambiztonsági irat szerint „Péter Gábor politikai munkatársa volt 1952-ig”. Egy véleményvezér gyermekkora – 2. rész.
A legenda visszatért: élete egyik legszebb gólját lőtte, mesterhármasig jutott a „kiégett” Rooney (videóval)
Nem is olyan régen még a világ egyik legismertebb, legjobb támadójának számított, de az utóbbi évek már nem róla szóltak. Wayne Rooney már nem volt az igazi a Manchester Unitedben, nyáron nevelőegyütteséhez, az Evertonhoz igazolt, de nem igazán szerepelt jól a csapattal. Most viszont hatalmas góllal, mesterhármassal jelentkezett, mintha azt a csodagyereket láttuk volna, akit nem véletlenül igazolt le rekordösszegért az edzőlegenda Sir Alex Ferguson.
Egy véleményvezér gyermekkora – "Lendvai jelenleg az egyik legjobb és legmegbizhatóbb informátorom"
„Társadalmi kapcsolatként” tartották nyilván a kádári állambiztonsági iratokban Lendvai Pált, azaz Paul Lendvait, aki 1957-ben az Esti Hírlap újságírójaként emigrált Ausztriába. Társadalmi kapcsolatnak nem nevezhettek akárkit, az akkori belügyminiszteri rendelet szerint a „társadalmi kapcsolatként történő együttműködés csak hazafias meggyőződésű, a szocializmushoz hű állampolgárokkal, az önkéntesség elve alapján” alakíthattak ki. Lendvait be akarták szervezni, több fontos információt elárult a róla jelentő „Urbán” titkos munkatársnak, azaz Lóránt (máshol Loránt) László Endrének. Cserében a BM is segített Lendvainak, kiengedték Ausztriába édesanyját, és később ő is beutazhatott a Magyar Népköztársaság területére. A beszervezés végül nem történt meg, a történet mégis érdekfeszítő. Egy véleményvezér gyermekora – első rész.
Ezt a gólt sokszor látjuk még: első labdaérintésével döntette el a Fradi elleni meccset a tizenhét éves Kiss Tamás (videóval)
Kiss Tamás nevét előbb-utóbb muszáj lesz megjegyeznünk: a Haladás fiatal, mindössze tizenhét éves játékosa csereként állt be a Fradi elleni teltházas meccsen, és első labdaérintésével el is döntötte azt. Kissnek ez már a harmadik gólja a szezonban, a kiadás ellen küzdő Haladás talán legnagyobb ígéretének számít.
Hegedüs Géza bomlasztott, jelentett, a III/III-hoz is beajánlották – ma iskola viseli a nevét
„Kijelentette, hogy [...] elérkezettnek látja az időt arra, hogy az emigrációval foglalkozó hivatalos szerveink fokozzák azt a bomlási folyamatot, amely jelen esetben az angliai emigrációnál is megindult. [...] Közölte, hogy az említett irányba már tett is lépéseket.” Hegedüs Géza író ügynöki feladata a londoni magyar emigráció bomlasztása, megfigyelése volt. Ennek eleget is tett, még könyvet is írt a témában. Bár munkájával elégedettek voltak a hírszerzésnél, 1964-ben kizárták, mert hasznosabbnak vélték Magyarországon bevetni. Ezért javasolták átadását a III/III-nak. Hegedüs Géza rosszindulatú jelentéseket tett Ignotus Pálról, Faludy Györgyről, amúgy a Kádár-rendszer minden kiváltságát élvezte. Ma általános iskola viseli a nevét.Ajánljuk még
Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.
Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Csurka István igazsága – és tévedése
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)
