„A gyilkosokat néven nevezNI!” – Nagy Gáspár verse, avagy egy újabb szög Kádár koporsójába
„egyszer majd el kell temetNI / és nekünk nem szabad feledNI / a gyilkosokat néven nevezNI!” – így zárul Nagy Gáspár legendássá vált verse. Az 1984-ben megjelent, Nagy Imréről és a kádári megtorlásról szóló költeményből hatalmas botrány lett, maga Kádár János is olvasta. A folyóirat példányait bezúzatták, a főszerkesztőt nyugdíjazták, a költőt eltávolították az Írószövetségtől, és az ex katpolos Kardos György vezette Magvető is felmondta a vele kötött szerződést. Nagy Gáspár költeményét ezután illegálisan terjesztették, így tett az a szekszárdi tanár is, amit Nagy Gáspár egyik beszervezett költőtársa, „Havasi Zoltán” jelentett. Az állambiztonság figyelni kezdte a tanárt, ahogy végig követték Nagy Gáspárt is, aki csak „holt lelkeknek” nevezte a III/III. embereit, tisztjeit, ügynökeit.
A szabadság kis körei – célkeresztben Cseh Tamás és Csengey Dénes
Nemzedéki talajvesztésről, tévelygésről beszélt Csengey Dénes azon az 1985-ös műsoros esten, amelynek ő és Cseh Tamás volt a főszereplője. Egy jelentéssel idézzük fel a paksi előadást, amely után a társaság autóba ült, és egy ismerősénél folytatta a beszélgetést. Velük tartott egy ügynök is (talán több is, de egyről tudunk). Csengeyt a nyolcvanas években végig megfigyelte az állambiztonság, hiszen kiemelten veszélyesnek tartották a népszerű, fiatal költőt (későbbi politikust). A két ikon néhány évvel a paksi előadás és a bölcskei beszélgetés után elkészítette első és egyetlen közös albumát. Most azt az 1985-ös napot idézzük fel. Bibó Istvánnal szólva (még akkor is, ha más kontextusban használta): bemutatjuk a szabadság kis köreinek egyikét.
Szadat útban volt – Moszkva és a KGB állt az egyiptomi elnök meggyilkolása mögött
Drog- és műkincs-kereskedelem, fegyverkereskedés – néhány apróság a magyar állambiztonság portfóliájából. A háttérből persze Moszkva irányított, ha a nagyhatalomnak nem tetszett valaki, akkor eltüntette az útból. Így járt a Nyugat és Izrael felé nyitó egyiptomi elnök, Szadat is, akit látványosan vadásztak le 1981-ben. Az elkövetők iszlám terroristák voltak, de a szálakat a KGB mozgatta.
Különös bajnoki bankett a 86-os vb előtt: a Honvéd játékosai egy csomagtartóból vették ki a bundapénzt
Van, amibe még a kommunista rendőrségnek és állambiztonságnak is beletört a bicskája a nyolcvanas évek végén: ilyen a magyar futball egyik legnagyobb bundabotránya. Taller János kutató-kollégám egy olyan unikális iratot dolgozott fel tanulmányában, amelynek segítségével látjuk, hogy mennyire fertőzött volt a magyar foci az 1986-os világbajnokság előtt (és után). A rendőrség nyomozása szerint 11 csapat vett részt a fogadási csalásban, de tudták, hogy erről is többről lehetett szó. A nyomozás során végig falakba ütköztek, jött a mexikói bukás, de a forradalom és a rendszerváltás elmaradt, a magyar foci a nyolcvanas években, és a kilencvenes években sem tisztult meg.
Windischgrätz Lajos herceg, Rajniss Ferenc – a nácik ügynökeik segítségével vadászták le a németellenes célpontokat
Mi a közös Windischgrätz Lajos hercegben, a nyilas Rajniss Ferencben, a humorista Peterdi Pál apjában, illetve a Kárpátukrajna (Ruszinföld) kifosztását lebonyolító Transzkárpátia nevű cég vezetőjében? Az iratok szerint mind a nácik titkosszolgálatának, az SD-nek, illetve a Gestaponak dolgoztak. Olyan németellenes magyarokat figyeltek meg, akiket később a nácik elpusztítottak. Olyan cégeknél voltak, amelyek Magyarországról a Harmadik Birodalmat gazdagították. Mindegyikük története érdekes, de külön figyelmet érdemel a nácikat segítő Windischgrätz és a Kominternnek dolgozó Károlyi Mihályné különjátszmája.
Imrédy Béla személyi titkára és a társai – nyilasok, detektívek és újságírók a nácik ügynökei között
Államrendőrségi detektívek, újságírók, nyilas politikusok vannak azok között az ügynökök között, akik a nácik nyilvántartása szerint nekik dolgoztak a negyvenes években. Közéjük tartozott például Imrédy Béla személyi titkára, Újpétery Elemér, a nyilas Vágó Pál vagy éppen Ráttkay R. Kálmán, az egyik meghatározó szélsőjobboldali szerkesztő. A listát a Vörös Hadsereg találta meg 1945-ben, és egy részét továbbították az ÁVH-nak. A bátran hazaárulónak nevezhető hálózat tagjainak nagy része Nyugatra menekült, de volt olyan is, akit a kommunista állambiztonság átvett. Mert nem csak a szélsőbaloldalt leplezzük le, hanem a szélsőjobboldalt sem kíméljük.
Marxista szeánsz állami pénzen: Heller Ágnes, Vajda Mihály és Krausz Tamás szónokol '68-ról
Csillag István és Forgács Imre ex-miniszterek, Fazekas Marianna, az ELTE docense – 1972-ben még az állambiztonsági nyomozást segítették
Csillag István és Forgács Imre akkori jogászhallgatók, későbbi miniszterek 1972-ben bejelentést tettek az állambiztonságnál arról, hogy egyetemükön, az ELTE-n illegális röpiratozás történt. A BM óriási erőkkel kereste a tettest, a nyomozásban rajtuk kívül felhasználták a II. évfolyamos Fazekas Marianna segítségét, aki előbb részletesen beszámolt az ügyről, majd vállalta, hogy segít lebuktatni az első gyanúsítottat, aki szintén az ELTE jogikarára járt. Az állambiztonsági akciót végrehajtották, a célszemélyre ügynököt állítottak. Fazekas 1980-től tanított az ELTE-n, ma docensként dolgozik az egyetemen. Csillag István Medgyessy Péter, Forgács Imre Bajnai Gordon alatt lett miniszter. A vonatkozó dossziét már nagyon sokat kutatták - megírni valahogyan mégsem írta meg senki... Ahogy viszont egy kedves hozzászóló felhívta a figyelmünket, van egy romantikus szála is a történetnek: Forgács Imre és Fazekas Marianna ugyanis később összeházasodtak.
„Legyünk könyörtelenek!” – rákosista uszítóból lett Moszkva Közel-Kelet szakértője Réti Ervin
Réti Ervin külpolitikai újságíró a Rákosi-diktatúra féktelen tobzódása idején a jobboldali szociáldemokraták ellen uszította az olvasókat, könyörtelen leszámolást követelve. 1956-ban Nagy Imréékkel kapcsolatban egy hétre (!) letartóztatta a szovjet hadsereg, de kiengedték, és már decemberben rovatvezető lett az Esti Hírlapnál. A katonai szolgálatnak (MNVK-2) és a BM-nek is dolgozott, utóbbinak társadalmi kapcsolatként készített írásos jelentéseket, de beszervezni nem tudta a hírszerzés, mert nem akart ügynökösködni, és megtehette, hogy nemet mond. A kommunista kádert a rendszerváltás után is Közel-Kelet szakértőként foglalkoztatták, írt a Népszavának, a Népszabadságnak, a Heteknek halálig dolgozott. Meg Bécs budapesti irodájának a vezetőjeként...
Ügynök volt-e a Magyar Nemzet alapító fia, Pethő Tibor? „József” titkosmunkatárs nyomában
A Magyar Nemzeti-alapító Pethő Sándor fia, Pethő Tibor a Kádár-diktatúra egyik legbefolyásosabb újságírója volt, és az állambiztonsági hálózat része. Az iratokban általában „József” fedőnéven társadalmi kapcsolatként emlegetik, így vette igénybe szolgálatait a sajtót irányító Press rezidentúra, azaz a hírszerzés csoportja. Igen ám, de a több 1970-es iratban „titkosmunkatársként” említik „Józsefet”, akit az NSZK-ba küldenek különböző feladatokkal, majd a terv szerint Angliában tart előadást. Pethő Tibor ugyanazokban az időpontokban éppen azokon a helyeken jár. „József” titkosmunkatárs kalandjai, 1. rész.
Harminckét késszúrással az Ég felé – a Kádár-diktatúra állambiztonsága gyilkoltathatta meg a mártír Brenner Jánost
„Nekem már nem lesz szükségem rá, minket úgyis megölnek”. Május elsején avatják boldoggá Brenner Jánost káplánt, a katolikus egyház mártírját. A közkedvelt, bátor, sorsát felvállaló papot 1957 telén ölték meg bestiális kegyetlenséggel. A háttérben a Kádár-diktatúra, és annak állambiztonsága mozgatta a szálakat. A tettesek kilétét még ma sem ismerjük pontosan, a rezsim igyekezett eltüntetni a nyomokat, két bűnöst is "feltálaltak" a közvéleménynek. Most felelevenítjük ezt a sötét, kegyetlen, Brenner János bátorsága, kiállása, megtörhetetlen hite miatt mégis felemelő történetet.
A későbbi "kém" Péter Gáboréknál: A BM szerint Gyepes-Gilbert Ottó jelentette fel az ÁVH-n az Engländer Tibor-féle cionista csoportot
Az állambiztonsági iratok szerint a később Amerikában lebukott MNVK-2-es Gyepes-Gilbert Attila 1951-ben feljelentette az ÁVH-n azt az Engländer Tibor vezette illegális cionista csoportot, amely végül feloszlott, de amelynek tagjait később börtönbüntetésre ítélték. Gyepes-Gilbert 1956-ban Nyugatra ment, 1964-ben jött haza, és a BM be akarta szervezni, ehhez már nagyon közel jártak (fizetéssel és hírszerző-nyugdíjjal (!) kecsegtették), de végül egy csempészési ügy miatt lemondtak róla. Sok-sok évvel később a rivális szolgálat, az MNVK-2 szervezte be.
Amikor Harangozó Szilveszter és az állambiztonság lebeszélte Friderikuszt a "kémügyes sztoriról"
Gyepes-Gilbert Ottó a nyolcvanas években a katonai szolgálatnak, az MNVK/2-nek dolgozott, amikor Amerikában lebukott, és börtönbe zárták. Azt szerette volna, ha a Kádár-diktatúra, ill. a szovjetek kicserélik más foglyokkal, ügyének meg akarta nyerni a riporter Friderikusz Sándort, akit ügyvédjén keresztül meg is keresett. Friderikusz magától Harangozó Szilvesztertől, az állambiztonság vezetőjétől kért tanácsot az ügyben, majd egy tiszt behívta őt a BM-hez, ahol lebeszélte az újságírót a tervezett interjúról. Sikerrel. 1989-ben más sem hiányzott az éppen saját átmentésével foglalkozó diktatúrának, minthogy George Bush amerikai elnök látogatása előtt egy ilyen ügy zavarja meg a helyzetet.
Karácsony elvtársat már meg se akarják gyilkolni? Süsü volt a MÚOSZ-szeánsz igazi csillaga!
Segítség, elnyomnak! – ha hihetünk a Népszava cikkének, a tervek ellenére Karácsony Gergely nem beszélt azon a MÚOSZ-szeánszon, ahol – új idők! – már a nemzeti (!) közszolgálatról vitatkoztak. Csütörtökön megírtuk, hogy a vitaindító beszédet a tervek szerint az az Enyedi Nagy tartotta (tartotta volna?), aki a diktatúrában a KISZ agitprop osztályát vezette, majd Krassóról beszélt az állambiztonságnak, nevezetesen arról, hogy szerinte a rendszerváltás egyik emblematikus figurája izgatást követett el. A belsős vitát megtartották, valaki arról beszélt, hogy az MTV a Süsü, a sárkány óta nem tudott olyan értéket létrehozni, amire büszke lehetne. Ezzel azért sikerült harminc év minden tévés szakemberébe belerúgniuk.
Karácsony mellett szónokol Enyedi Nagy, aki 1983-ban Krassóról beszélt az állambiztonságnak, és a KISZ agitprop osztályvezetője volt
Nagy nap lesz csütörtökön a MÚOSZ-ban, hiszen a kádári hírszerzés egyik egykori fedőszerve rendezvényt tart. A vitaindítót Enyedi Nagy Mihály, a Belpolitikai Szakosztály elnöke tartja, aki a rendszerváltás előtt a KISZ KB tagja és agitprop osztályvezető (!) volt, az állambiztonságnak bizalmasan beszélt Krassó Györgyről, amiből jelentést készítettek. Krassó a diktatúra egyik kiemelt célpontja volt, akkoriban éppen egy izgatási üggyel próbálták ellehetetleníteni. Enyedi Nagy - mint joghallgató - azt mondta, Krassó izgatást követett el. A jogász-újságíró a rendszerváltás után a médiahajóval vált ismertté, majd 2006-ban már a Gyurcsány-kormány tanácsadója volt. Csütörtökön egyébként nem csak ő fog beszélni, hiszen a politikus Karácsony Gergely a sajtószabadságról szónokol, de mások mellett szerepet kap az egykor a maoistákhoz sorolt Majtényi László is.
Tiszta szívvel – negyven éves a legendás, örök lázadó Inconnu Csoport
Radikális rendszerváltók voltak, elvtárspukkasztók. Sok bátor demonstrációt szerveztek és ők faragták meg (folyamatos rendőrállami zaklatás mellett) az ismert 301 kopjafát a köztemetőben. Aztán kiszorultak vagy csalódottan és önként távoztak a politikából a modellváltássá silányult átmenet során. Végignézték, ahogy a kommunista apparátus átmenti magát. Ma 40 éves a legendás Inconnu Csoport! Isten éltesse őket! Molnár Tamás gondolatait érdemes elolvasni!
Amerre feltűnt, bomlasztott: Pogány József, a több földrészen bevetett Komintern-ügynök története
„Hja, a kommunista nem válogatós az eszközeiben” – Bartha Albert hadügyminiszter szerint ezt mondta neki Pogány József akkor, amikor az ellene szervezett merényletről kérdezte. Pogány népszavás újságíróból lett a Tanácsköztársaság egyik vezetője, a bukás után Kun Béláékkal együtt Bécsbe menekült, majd rögtön a Szovjetunióba ment a Vörös Hadsereghez. Később a Komintern Németországba küldte, hogy ott bomlasszon és szervezzen forradalmat, majd a kudarc után az Egyesült Államokba „postázták”. Ott az egykori bolsevik már John Pepperként, aranypapíros cigarettát szívó „üzletemberként” szervezkedett. Később, a régi internacionalista, kominternes gárda több tagjával őt is ejtette Sztálin, a Schwartz Józsefként született Pogányt/Peppert végül kivégezték.Ajánljuk még
A walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy engedje az LMBTQ-propagandát
A FIFA-világbajnokság első napjaiban – mint várni is lehetett – több szurkolót megszólítottak a biztonsági őrök, akik szivárványszínű vagy szivárvány mintájú ruhákat vagy kiegészítőket viseltek. De ez már nem marad így sokáig: a walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy lépjen közbe, és állítsa le az ilyen beavatkozásokat.
Szentkirályi András kollégánkat január 2-án helyezik örök nyugalomra
Nemrégiben elhunyt kollégánk, Szentkirályi András „Golyó” temetésére 2023. január 2-án délelőtt, 11 órától kerül sor, az Új Köztemető 53. parcellájánál.
Dollárbaloldal – A CIA-ig érnek a szálak
A baloldal választási kampányát a tengerentúlról milliárdokkal támogató Action for Democracy kapcsolatrendszere egészen az amerikai titkosszolgálatig, a CIA-ig ér – derül ki abból a jelentésből, amelyet a nemzetbiztonsági bizottság szerdán tett közzé. A jelek szerint az amerikaiak által támogatott kör kulcsszereplője a Bajnai Gordon, illetve a Ficsor Ádám nevével fémjelzett DatAdat-csoport, amely gyakorlatilag az ellenzéki kampányt lebonyolította – írja az Origo.
Závecz: csökkent a Fidesz támogatottsága, és nagyot romlott a közhangulat
A ZRI Závecz Research Intézet november közepi felmérése szerint miközben a Fidesz idén májusban minden idők legmagasabb támogatottságát érte el, hiszen a felnőtt népesség 46 százaléka állt mögöttük, azóta viszont jelentős veszteségeket szenvedtek: szeptemberben 37 százalékon, most pedig már csak 33 százalékon állnak.
