Nagy Ervin: Százmillió
Egy szám. Egy szám csupán, amely életeket, valódi sorsokat takar, s a szembenézés hiányának álszent hazugságával együtt a történelmi feledés ködébe rejti el a mögötte megbúvó lelkeket. Olyan férfiak, nők és gyermekek sorsát, kiknek annyi bűnük volt csupán, hogy élni akarták az Isten által kiszabott életüket, járni a szabad akaratukból eltervezett útjukat. De kevesek, egy őrült és gonosz ötlettől vezérelve, elvakulva a hatalomvágytól, az ördöggel szövetségre lépve megakadályozták őket ebben. Emlékezzünk ma méltó módon a kommunizmus áldozataira! Polgári Szilvia: Vezekelj!
Vajon gondolta volna Böhm Aranka, hivatásos hisztérika, Karinthy Frigyes halálának végzetes délutánján, 1938. augusztus 29-én – a Voproszi Isztorii 1989-es cikke szerint ezen a napon végezték ki Kun Bélát is –, hogy hat éven belül Birkenauba indul majd utolsó útjára, csak azért, mert zsidó? És azt elképzelhetőnek tartotta-e, miközben gúnyos megjegyzéseket tett a kávéját szürcsölő, köztiszteletnek örvendő íróra, megszégyenítve őt ezzel a siófoki Vitéz-panzió vendégei előtt, hogy zaklatott férje a veszekedést követő egy órán belül agyvérzést kap és meghal? Vajon ha akkor egy kortárs jelezte volna, tragédia történik majd, paranoiás őrültnek tartották volna? (PolgárPortál-publicisztika) Szabolcs Attila: Nemzeti minimum
A 2018-as esztendő vaskos évfordulókkal, sorsfordító időkre emlékeztet. Ha tetszik, figyelmeztet.
Gágyor Péter: Lefelé a genetikai lejtőn
Végül is nem történt semmi különös. Megszokhattuk már. Ilyen a budapesti közélet zavaros áradása, amikor már évek óta zajlik a választási kampány. Alig van hírértéke annak, hogy Majtényi László most ismét badarságokat szólt/írt: „Migránsok nyertek olimpiai aranyat Magyarországnak”. Ünneprontás volna ez a részéről? Vagy több, rosszabb annál, valami öndiagnózis-féle – egy kisiklott csoportos magatartásforma jellemző megnyilvánulása, a Nolimpia lappangó vírusa aktivizálódott benne és esetleges lájkolóiban? Majtényi rosszabb, mint a falfirkák (művész nevén graffitik) dilettánsan, lopva alkotó, városkép mocskoló ábrái. Majtényi a tudatalattiba akar firkálni, a lelkek tiszta falára. (PolgárPortál-publicisztika) Hoppál Hunor: Ha az ellenzék kormányra kerülne
Az ellenzék valamennyi pártja azt sugallja, ha ők kerülnének kormányra, Magyarország csodaországgá változna, megszűnne minden probléma, és eljönne a tejjel-mézzel folyó Kánaán. Habár bármely kormányellenes erő hatalomra jutása olyan valószínűtlen, mint az, hogy lesz megállás a hétszázkilencvennyolcadik gender után, mégis éljünk egy szürreális hipotézissel! Mi történne, ha valamely ellenzéki párt alakíthatna kormányt az áprilisi választásokat követően? A lehető legrosszabb: a szó szoros értelmében vett semmi. (PolgárPortál-publicisztika) Ambrus Csaba: Prosti vagyok, de nem terrorista!
Hallgatva a Demokratikus Koalíció vezetőinek kampánybeszédeit, ha egyetlen szavukat is elhinném, könnyedén levonhatnám a konzekvenciát, hogy kizárásos alapon teljesen kifogytunk a tetőtől tisztességes, talpig becsületes magyar emberekből. Talán három kivétellel, Vadai Ágnes, Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc személyében. (PolgárPortál-publicisztika) Callidus: Prolihisztéria
„Az mégsem lehet, hogy a dolgozó nép himnusza, vagy bármely ünnepség az Isten nevével kezdődjön.” – Rákosi Mátyás. Ez a történet jutott eszembe a DK kampánynyitó rendezvényének végén, amikor prominenseik a színpadon a Himnuszt énekelték. Mert bizony Rákosi megkörnyékezte Kodályt és Illyés Gyulát is himnusz-szöveg ügyben, megpróbálta rávenni őket, hogy írják azt át. A feketeöves kommunisták szelleme ma is köztünk él, elég megnézni bármely dk-s rendezvényt, ahol a kisnyilasokból ÁVÓ-s verőlegényekké avanzsáltak ivadékai gesztusaikban és gondolatvilágukban is korhűen emlékeztetnek a rettenetre, amelyet őseik követtek el a magyar nép ellen. Ahogy Talleyrandot idézve mondani szokás: „ezek semmit sem tanultak, és semmit sem felejtettek”. Persze ő a Bourbonokről beszélt, nem pedig a jelenkor hitvány magyar prolijáról. Mert utóbbinak arcizma sem rándul, miközben Isten nevét a szájára veszi, még akkor sem, ha vezére, s maga is az egyházi iskolák, meg úgy általában véve a magyarországi egyház lefejezéséről álmodik, amennyiben ismét kezébe kaparinthatná a hatalmat. Mondanám, hogy ámen, de előtte talán még hozzáfűzök ezt-azt. (PolgárPortál-publicisztika)
Peterdi Péter: Zárójelbe tett szakralitás
Döbbenetes tervpályázatra, illetve az arról lelkesen tudósító Index-cikkre bukkantam a minap. A Pilis lábánál, a Holdvilág-árok bejáratától nem messze található Nagykovácsipusztán, egy major területén középkori plébániatemplom és korabeli gazdasági épületek maradványait tárták fel a régészek az utóbbi években. Már a XIX. században is ismertek voltak az akkor még a felszínen is látszó, de már igencsak fogyatkozó falmaradványok – a korabeli történészek pálos vagy ciszterci monostor maradványainak gondolták a romokat a fellelhető középkori források alapján. A kommunizmusban aztán nem foglalkoztak a lelőhellyel, ugyanis a major államosítását követően gyógyszerraktár működött a területen (a bejáratnál található buszmegálló neve a mai napig „Gyógyáruértékesítő Vállalat”, dacolva az idő múlásával), jelenleg pedig kecskefarm működik ott. (PolgárPortál-publicisztika) Gágyor Péter: Az új ember
Félelmetes rendszerességgel visszatérő téveszme az „új ember” megteremtésének a vágya. Kísértet ez a bugyuta vágyakban testet öltő képzelmény. A valósággal és annak realitásaival szemben fogalmazódik meg rendületlenül. Olyan, mint a rózsaszínű leányszobák hercege, aki majd illően fehér lovon érkezne, de nem jön meg soha, és ha a leányszoba éretlen fruskája az elképzelt árnyalakot megcsókolja, bedobván „felnőtt női ártatlansága” valamennyi fegyvernemét, csók közben a jelenség bizony menten varangyos békává változik. (PolgárPortál-publicisztika) Callidus: A szólás és az ő szabadsága
Ugye tudják, hogy ma Magyarországon diktatúra van? A betiltott és platform nélkül maradt balliberális média ugyanis ezt harsogja minden betiltott platformján. Hogy ez logikátlan? Hát kérem, azt senki sem ígérte, hogy az új eszme logikus lesz, vagy legalábbis logikusabb, mint elődjei voltak. Megjegyzem azt se, hogy új. De hogy tovább fokozzam a zavart, a mi diktatúránk nem ám egy szimpla diktatúra, ahol a hatalom emberei élet s halál urai, akik tönkretesznek, lejáratnak, ellehetetlenítenek bárkit, aki nem elég kedvesen nézett vissza rájuk. Nem, a mi diktatúránk jóval kifinomultabb ennél, minálunk ugyanis a hatalommal egyetértő médiával történik mindez, nap nap után. Azt mondják, akkor ez nem is original diktatúra? De hát bemondta a tévé! Tudják, a betiltott. (PolgárPortál-publicisztika) Ambrus Csaba: Kuss legyen, tiszteletes úr!
A papok ne politizáljanak! Úgy végképp ne, hogy a helyi jobboldali képviselőt támogatják. Oké, hogy a pápa fogadta a „diktátort”, de ettől még az Isten nem lesz Orbán-párti. Sőt, mint tudjuk, az Úr „azt bünteti, kit szeret”, és ezt a legutóbbi közvélemény kutatások is megerősítik, már ami a biztos szavazók preferenciáit illeti. (PolgárPortál-publicisztika) Hoppál Hunor: Martin Schulz tündöklése és bukása
Párját ritkítja Martin Schulz pénteki bejelentése: igencsak ritkán fordul elő, hogy egy politikus beiktatása előtt lemond még nem létező tisztségéről. A hajdani EU-s főbürokratának ez is sikerült. (PolgárPortál-publicisztika) Aristo szerint a világ (Interjú)
Különösképp az eddigi beszélgetések során sem igyekeztem betartani a nagybetűs újságírók kiskátéjának írott és íratlan szabályait, végső soron nem a médiaszakról érkezem, így nem tanultam meg, hogyan kell a Wikipédiáról szerzett kimeríthetetlen tudással felvértezve interjúalanyokra rúgni az ajtót. Ehhez kétségtelenül nem értek. Jelen helyzet azonban még kivételesebb, mivel olyasvalakivel beszélgetek, akinek nemhogy a kilétét nem árulhatom el, de magam sem tudom, ki is ő valójában. Rendhagyó, improvizatív filozofálás következik Aristoval, a PestiSrácok.hu kiemelt szerzőjével. (PolgárPortál-interjú) Heroes Never Die: Vágómilliomospisti antiszemita csasztuskája
A Kádár-korszak két, azaz kettő darab tévéjének rég elhomályosult csillaga, aki a rendszerváltáskor beleejtőernyőződött az új médiumokba és egy külföldről átvett, relatíve szimpla kérdés-felelek játék, a „Legyen ön is milliomos” népszerű cetli-leolvasója volt, újabban zsidózik. (PolgárPortál-publicisztika) Ambrus Csaba: Igazmondó birkák, avagy már a románok is jobban élnek mint a németek
Lassan már napi szinten olvashatok arról a magyar ellenzéki sajtóban, hogy mennyire jól élek én Romániában, ellentétben több millió ronggyal fűtő földönfutóvá lett anyaországi testvéremmel, akiket csak az áprilisi „korszakváltás” reménye tart még életben. (PolgárPortál-publicisztika) Hoppál Hunor: Mutti Merkel és az elhúzódó kormányválság esete
Az elmúlt hétvégén lezajlott Németországban a nagykoalíciós tárgyalások újabb szakasza, azonban továbbra sem jutott megegyezésre a Merkel-féle CDU/CSU-szövetség és Schulz pártja, az SPD. Annak fényében, hogy a tervek szerint e hétvégén az egyeztetéseknek sikeresen le kellett volna zárulniuk, nem fest túl jól a helyzet. Bár már néhány kérdésben megszületett a megállapodás, sok témát illetően nagyon nehezen közelednek az álláspontok. A szeptember óta zajló német kormányalakítási procedúra (a pontosság kedvéért nevezzük kormányválságnak) aggodalomra adhat okot mind az EU, mind Magyarország számára. De miért is? (PolgárPortál-publicisztika) Nagy Ervin: Européer értelmiséginek lenni
Ha az úgynevezett “européer értelmiség” közé kívánsz ma tartozni, akkor felejts el mindent, amit eddig tanultál! Légy perverz, celeb (vagy együtt mindkettő), felejtsd el született nemedet, bőrszínedet és követett hitedet, írj alá Orbán ellen petíciót, majd harsányan röhögj a magyarság hagyományain. Talán bevesz majd maga közé a belvárosi agora. (PolgárPortál-publicisztika) Sebes Gábor: A lengyel-izraeli viszályról
Lengyelország olyan törvényt fogadott el, amely büntetni rendeli, ha bárki „a tényekkel ellentétesen, nyilvánosan azt állítja, hogy a Harmadik Birodalom által elkövetett náci bűncselekményekért a lengyel állam vagy a lengyel nemzet felelős vagy bűnrészes bennük, (…) illetve aki nagymértékben lekicsinyli ezek a bűnök tényleges elkövetőinek a felelősségét.” A törvényszöveg a tudományos kutatást és a művészeti alkotásokat kizárja a törvény hatálya alól. (PolgárPortál-publicisztika) 
