Nem vak, hanem bátor – a vásárhelyi iskolaügy kapcsán
Két úr szolgája
Jelentés a frontvárosból
Rettegj, Orbán!
Bekövetkezett az elkerülhetetlen: Orbán Viktort, egy liberális román törvényhozó beadványa nyomán, beidézték a retteget Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz. Igen, jól látták/olvasták: az említett gittegylet vagy mi maga elé rendelte a magyar miniszterelnököt tusványosi „rasszista” és „idegengyűlölő” kijelentései miatt.Rettegj, Orbán!
Demográfia, vagy amit akartok
Kétségbeejtő romániai demográfiai folyamatokat jelez a CIA. Hogy megértsük a helyzet komolyságát: az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségét rejti a betűszó. Hogy ezt az erre szakosodott román intézmények hogyan, miképpen nem észlelték, elképzelni nem tudom. Valószínűbbnek tűnik, hogy észlelték ugyan, de nem érezték fontosnak felhívni rá az illetékesek figyelmét. Azt gondolhatták: ha nem szólnak róla, nem is létezik. Nem tudják: csak növeli, ki elfedi a bajt. Bár a jelek szerint manapság kizárólag nézőpont kérdése, hogy mi minősül bajnak…
Egy fenékkel két lovat
Tetőzött az Orbán Viktor tusványosi „náci” beszéde által kiváltott, s a nemzetközi haladár média által jelentősen felerősített álbotrány: Klaus Iohannis román államfő, hat nappal az elhangzott előadás után – jól sejthető, honnan érkező sugallatra –, maga is megszólalt az ügyben, s erélyesen elítélte a magyar kormányfő kijelentéseit.
Veszélyek kora
Érthető módon idén is Orbán Viktor előadása bizonyult Tusványos legnagyobb érdeklődést kiváltó eseményének. A nyugati világ, Európa – benne Magyarország –, sőt a világ sorsának lehetséges alakulásával kapcsolatos gondolatai sok nyugati kancelláriában elgondolkodásra késztethetné a döntéshozó szerepében tetszelgőket. Miért a feltételes mód? Azért mert a nyugati világot ez idő szerint irányítani látszó, sokszorosan kontraszelektált, gyógyíthatatlan politikai idiotizmusban vergődő, gerinctelen percemberkéi képtelenek a gondolkodásra.
A látszat és ami mögötte van
Lehetetlen vállalkozás
A felelősséget márpedig vállalni kell!
Marosvásárhely: Ez van, bár „visszaszereztük a várost”
Ez van, bár „visszaszereztük a várost”
Uruguay vagy Paraguay?
Az egyik teszi, a másik mímeli
Miféle hídszerep?
N. Péter mint nemzetbiztonsági kockázat
Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Újra veszélyben nemzetünk és hitvallásunk!
Magyar Péter miniszterelnök ámokfutása nem ért véget.
Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?
Harminc év után szabadulhat a tescós rabló
