felvidék
Hiába kényezteti a kormány a felvidéki Összefogás pártot, ők inkább elhatárolódnak és fúrják a magyar egységet
Szent karácsony ünnepe előtt a fél éve tárgyalgató három felvidéki magyar párt az ünnepi hangulat jegyében szeretett volna üzenni a választóknak, hogy jó úton halad az összefogásuk. A jelzésértékű gesztusból végül hisztérikus botrány kerekedett, miután a legkisebb, gyakorlatilag mérhetetlen párt, az összefogást a nevében is viselő Összefogás felborította a tárgyalóasztalt. Elégedetlen volt ugyanis azokkal az arányokkal, amelyek neki jutottak volna a majdani közös pártban.Szijjártó: A felvidéki magyarság továbbra is számíthat a magyar kormány támogatására és segítségére
A felvidéki magyarság továbbra is számíthat a magyar kormány támogatására és segítségére – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután csütörtökön Pozsonyban tárgyalt Forró Krisztiánnal, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnökével.Szijjártó: A felvidéki magyarság továbbra is számíthat a magyar kormány támogatására és segítségére
A felvidéki magyarság továbbra is számíthat a magyar kormány támogatására és segítségére – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután csütörtökön, Pozsonyban tárgyalt Forró Krisztiánnal, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnökével.Aláírták a szándéknyilatkozatot az egységes felvidéki magyar érdekképviselet létrehozásáról
Szándéknyilatkozatot írtak alá az egységes felvidéki magyar érdekképviselet létrehozásáról a Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most-Híd párt és az Összefogás mozgalom vezetői Révkomáromban, csütörtökön. Az új, egyesített magyar párt létrehozásáról két héttel korábban született meg a megegyezés a három politikai csoportosulás között.Megegyezés született az egységes felvidéki magyar érdekképviselet létrehozásáról
Létrejött a megegyezés az egységes felvidéki magyar érdekképviselet, egy új egyesített magyar párt létrehozásáról azon a hárompárti találkozón, amelyet a Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most-Híd párt és az Összefogás mozgalom vezetői között tartottak az MKP pozsonyi székházában pénteken.„A felvidéki magyarságot már nem közösségként, csak közönségként kezelik” – PS-interjú Papp Sándorral
Szakadt országnak szakadt elnököt! – kiáltotta a világba Nagy Feró 1990-ben. Valami hasonlót csinál most kicsiben a felvidéki Papp Sándor, aki gyakorlatilag kívülről jön, sosem viselt tisztséget a felvidéki Magyar Közösség Pártjában és elődeiben, mezei tagként, saját szavai szerint csőnadrágos fiatalként lett a ’90-es években faluja polgármestere, most azonban bejelentkezett pártelnöknek. A zsinórban negyedik választási kudarc után sem látszik az egyre reménytelenebb helyzetű MKP-n, hogy a pofonok kijózanították volna, néhány hónap után mindig visszatérnek a korábbi üzemmódba, mintha már nem is zavarna senkit a lassú sorvadás. A máig aktív közösségszervező Pappot ez zavarja, és azt a munkát szeretné elvégezni, amit ő is a párt korábbi vezetőitől várt volna. Bejelentésekor sokan azt hitték, csak trollkodik, de interjúnkból is kiderül: nagyon nem.Trianon 100 – Lerakták a felvidéki magyarság megmaradásának talapzatát Gombaszögön (PS-VIDEÓ)
Az elmúlt hetekben, hónapokban a felvidéki magyarság hatszáz helyről, településről adott össze egy-egy marék földet, hogy emlékművel bizonyítsák: nem törölte el létüket, nem sorvasztotta el élni akarásukat az elmúlt keserves száz esztendő. "Trianon első éve a magyarság emlékeinek pusztításával indult, a századik év egy jelkép újjáépítésével és egy új kezdet ígéretével folytatódik" – így fogalmazott Orosz Örs, a kezdeményezés elindítója csütörtökön, az ünnepélyes avatás alkalmával, hozzátéve: "azt akarjuk, hogy amikor visszatekintünk erre a napra, akkor elmondhassuk: ez volt az a pillanat, amikor együtt valami újba és végre valami sikeresbe kezdtünk". Így ünnepelte a felvidéki magyarság az összefogás és a megmaradás ünnepét. Nézzék meg videónkat!"Két kincsünk van: kereszténységünk és magyarságunk"
Ma száz éve, hogy 1920. június 4-én, az első világháborút követő béketárgyalásokat követően aláírták a trianoni békediktátumot, amellyel Magyarország elveszítette területének kétharmadát, és erre ma is fájó szívvel emlékezünk. Az évforduló kapcsán a határon túl rekedt testvéreinkkel, felvidéki és erdélyi lelkészekkel beszélgettünk az évfordulóról, a fájdalomról, a reménységről és arról, milyen ma magyarként határon túl élni ezzel a tragikus örökséggel.Az én Trianonom
Amikor egy bő évtizeddel 1956 után a magyarság utolsó véres és gyors XX. századi tragédiája után megszülettem, az én családomban már nem beszéltek Trianonról. Néhány elejtett szót, félmondatot leszámítva az iskolában hallottam először a ”történelmi Magyarország” eufemizmust, azt, hogy voltunk valaha nagyobb ország is. Polgári, eleve beszélgetős család lévén a veszteség kifejezhetetlen és elmondhatatlan volta miatt hallgattak erről. Nem lehetett elmondani.Ajánljuk még

















