gender
A CSR és a szivárványszínű ragály
Csupán egy szempillantás volt, és a gigantikus multicégek világszerte átértékelték a társadalmilag hasznos tevékenységüket erőszakos melegpropagandára, illetve egyfajta XXI. századbeli uniformizálódásra. Így lett az ázsiai gyermekmunka elleni küzdelemből melegjogi harc; a kulturális értékek és hagyományok megőrzésére tett kísérletből közösségfelforgató, progresszív üzletpolitika; vagy a környezettudatos üzletfilozófiából genderideológia. És itt nem csupán az elhíresült Coca-Cola tevékenységéről van szó. A Pfizer, a FedEX, a General Electric – és így tovább, sorolva a különböző területeken tevékenykedő multikat – esetében is megjelent a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának leple alatt folytatott progresszív politikai célokat kergető őrület. Amely már rég nem a homoszexualitásról, hanem egyfajta erőszakos propagandáról szól. Amely politikai értelemben egy új „ragály”, a vörös után a „szivárványszínű ragály”. Hangsúlyozandó, hogy a politikai propaganda értelmében, nem pedig a homoszexualitás kérdésében! Nem mellékesen az egalitárius (egyenlőségelvű) ideológiákhoz, a kommunizmushoz és szocializmushoz hasonlóan egy paradicsomi állapotok uralta jövőbe vetett politikai hittel és kizárólagosnak hazudott morális többlettel. A férfiasság hajnala: miért toxikus a maszkulinitás?
Férfinak lenni rossz, a maszkulinitás pedig toxikus a legújabb szélsőbalos feminista agenda szerint, melynek lényege, hogy a férfiak alapjáraton vadállatok, akiket a nőknek kell megszelídíteni (a radikálisabb változatok szerint kiirtani), idomítani. A hivatkozási pontként kikiáltott radikális feministák - mily ironikus - nagyrészt férfiak, akik valamilyen megfontolásból arra tették fel életüket, hogy a férfi nemi szerepeket (merthogy ilyen van, akárki akármit mond) lebontsák, de legalábbis átrajzolják. Míg nyilvánvaló, hogy eme férfiak személyes frusztrációjuk ellentételezése gyanánt támadják az úgynevezett "toxikus maszkulinitást", nem mehetünk el amellett, hogy politikailag milyen nézeteket vallanak a szélsőséges feminizmus szellemi kútfői. Ebben a kérdéskörben beszélgetett Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára Jeffrey Tuckerrel, az Amerikai Közgazdaságkutató Intézet (AIER) alelnökével és Steve Fullerrel, a Warwicki Egyetem professzorával a Corvinuson rendezett Brain Bar fesztiválon, csütörtökön délelőtt, ahol kiderült az is, hogy a hagyományos családmodellt robotméhben nevelkedő gyerekekkel akarják felhígítani, és arra is fény derült, hogy hogyan lövik lábon magukat a feministák erőszakos férfigyűlöletükkel. 
