húsvét
Azt kérték, készítsek egy interjút húsvétra...
Nem is olyan régen írtam egy felháborodott cikket arról, hogy egy litván fickó kijelentette, a kárpátaljai magyarokat nem éri jogsérelem, hiszen nem panaszkodnak. Akkor ecseteltem, hogy fegyverrel a homlokunknál nehéz panaszkodni. Kárpátalja most felkapott téma, s mint kárpátaljai magyar egyrészt kötelességem foglalkozni vele, másrészt szívesen is teszem, hiszen fel kell hívni a figyelmet az otthoniakra, arra hogyan érinti őket a háború, hogy élnek túl, hogy szenvednek. Van azonban egy bökkenő: ha ideát nem is, de szülőföldemen még él a cenzúra.
Orbán Viktor megtalálta
A miniszterelnöktől megszokott rövid üzenetet tett közzé húsvét hétfő Orbán Viktor, aki — ahogy azt korábban is minden évben megtette — meglocsolta családja nőtagjait.
A természet nem tárgyal, a gravitáció pedig nem egy vélemény
Nemrég bekerült az alkotmányba: az ember férfi vagy nő lehet. Vagyis a rendelkezés alapján két biológiai nem létezik, a férfi és a nő. Ez pedig azért problémás, mert eleve problémás az, hogy ennek bele kellett kerülni egy alkotmányba… szóval van egy evidencia, amit törvénybe kell foglalni, mert ez a túlélésünk záloga, de bizonyos körök nem biztos, hogy maguktól tudják. És ez gáz. Olyan ez, mintha azt kellene leírni, hogy van kezünk. Szóval ilyenkor húsvétkor, amikor jó esetben a feltámadásról, örök életről elmélkedünk, akkor az embernek eszébe jutnak olyan elhanyagolható apróságok is, mint például a megmaradás. És persze “ha már homár”, akkor elgondolkodunk azon is, hogy manapság akkora a jólét, és olyan korlátlan a szabadság és az ezzel járó unalom, hogy már nem az élelemért, a biztonságért folyik a harc, hanem konkrétan azért, hogy szabadon választhassuk meg a saját öngyilkosságunk formáját. Pedig ha egy ember, vagy egy nemzet nem vállalja fel azt, aki – vagy ami –, megszűnik létezni. És ez igaz az egész emberiségre is.
Megváltónk és megváltóitok
Kedves Olvasóink! Önök mit ünnepelnek így húsvét idején? A nyuszit? A barikákat? A rántott húst? A töltött káposztát? A hosszú hétvégét? Az ezekre fogékonyaknak jó étvágyat kívánunk. Jó hír ugyanakkor, hogy rengetegen vagyunk még, akik Jézus Krisztus kereszthalálára, mindannyiunkért hozott áldozatára, a feltámadásra emlékezünk. Örömhír ez, ahogy az is, hogy a Megváltó azokért is az életét adta, akik megtagadják, akik gúnyt űznek belőle.
Miért a nyuszi és miért a tojás? Egy kis húsvéti legendárium
Tojásfestés, tojáspatkolás, hímestojás a locsolkodóknak és persze a nyuszi, aki elrejti az édességeket és az ajándékokat, ezek nélkül nincs is húsvét, ám érdemes kicsit utánanézni, hogy honnan is jönnek ezek a szimbólumok. A tojás már a régi rómaiaknál is a megújhodás és az újjászületés egyik jelképe volt, a kereszténységben pedig Jézus sírjára utal. A nyuszinak nem volt könnyű dolga, neki a rókával kellett megküzdeni, mivel Észak-Európában egy ideig ő felelt a húsvéti ajándékokért.
Steinbach József: a húsvéti örömhír üzenete, hogy van reménység, van jövő
A húsvéti örömhír azt üzeni, hogy van reménység, van jövő, itt és most — fogalmazott a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke húsvétvasárnapi igehirdetésén, Balatonalmádiban.
Szemerei János: a hit nem a hiszékenységről szól
Hinni nem könnyű, és jól is van így, mert a hit nem a hiszékenységről szól, ahogy a húsvét sem — mondta Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke a húsvétvasárnapi istentiszteleten a győri Öregtemplomban.
Magyar huszárok húsvétja az első világháború frontvonalában
Az 1914 és 1918 közötti időszakról elsősorban a Nagy Háború rémképe jelenik meg előttünk. Egy olyan háborúé, amelyhez – hazájuk hívó szavára – Európa minden országának fiai büszkén és boldogan csatlakoztak, a polgárok – anyák, feleségek és idősebbek – pedig virágokkal kísérték útjukra fiaikat és férjeiket. Majd a dicsőséges bevonulás és boldogság addig soha nem látott pusztításba és tragédiába csapott át, amely óriási emberáldozatokat követelt. De a háború vészterhes időszakában – amikor a harcban álló nemzetek fiai a győzelem reményében egymás ellen harcoltak – még akkor is megjelent előttük, ahogy huszárjaink előtt is, egy kis reménysugár, amelyet nem tábornokok és politikusok hoztak el hőseinknek, hanem az egyik legnagyobb keresztény ünnep, a húsvét szent ünnepe, Krisztus feltámadásának napja. Így, erre a kis időre a béke reményébe vetett hit a keleti frontot is átjárta, ahol huszárjaink és a cári hadsereg katonái harcoltak egymással.
Erdő Péter: a keresztény ember feladata meglátni és megmutatni a feltámadás fényét a zavaros, félelemmel teli világban
A keresztény ember feladata meglátni és megmutatni a feltámadás fényét a mai zavaros, félelemmel teli világban — mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az M1 aktuális csatornán húsvétvasárnap elhangzott beszélgetésben.Ajánljuk még
A zsidó lányok gyönyörűek, a Krasznahorkai meg egy marha
Annyira reméltem, hogy megúszom és nem kell Krasznahorkai irodalmi Nobeljéről írnom. Az irodalmi Nobel már vagy hetven éve egyébként csak annyit ér, mint az utolsó harmincban a legjobb filmnek járó Oszkár.
Miért vannak válságban és összeomlóban az egykori nyugati demokráciák?
Németországban és Franciaországban is rendkívül komoly politikai és gazdasági válság van már évek óta.
Ezeknek tényleg nincs jobb ötletük az SZDSZ-nél
Ha a Momentumot a megfiatalított SZDSZ-nek neveztük, akkor Tisza Pártot innentől nem kell különösebben cizellálni, hiszen kiderült, hogy már a látszatra sem adnak.Magyargyűlölet szakmányban
