polgárportál
Apáti Bence: Feminista Carmen – gondolatok a premier után
A Firenzei Operaház vezetősége úgy döntött, hogy engedve a haladó idők még haladóbb szavának – no és persze a “feminácik” rendkívül erőszakos lobbitevékenységének – színpadra enged egy olyan Carmen rendezést, amelyben a címszereplő cigány lány nem csak, hogy életben marad a darab végére, de meg is öli a férfi főszereplőt. Nem mai hír, sokan ki is fejtették már a véleményüket a “fejlettnyugaton” zajló színházi eseménnyel kapcsolatban, így egészen biztosan sok olvasónk hallhatott már erről. Ami miatt mégis írok erről az eseményről, annak egyszerű és nagyszerű oka az, hogy időközben, vasárnap, lezajlott a premier. És a közönség – hálaistennek – egy emberként fütyülte ki a “feminista Carment”. (PolgárPortál-publicisztika) Nagy Ervin: Gulyás Márton, a képzett politikai terrorista
Minden falunak akad egy aranyos bolondja. Vagy postás-helyettes a lelkem, vagy jobb esetben mindenesként tesz-vesz a plébánia és a templom körül. Söpröget, takarít, viszi a hírt az egyik portáról a másikra – egy-egy kis jutalom, étel-ital, talán egy kisfröccs reményében. A közösség elfogadott tagja, és építő szándékát mindenki jó szívvel szemléli. Sokan azt gondolják, hogy Gulyás Márton (és néhány társa) is valami hasonló figura lehet, esetleg a nemzet bolondja ő, mikor telerondítja az Állami Számvevőszék műemléképületét, csak éppen nem találta még meg a hasznos feladatát, amelyben nyugodtan, minden defektusával együtt eléldegélhet élete végéig. De sajnos ezek a vélemények tévesek. (PolgárPortál-publicisztika) Gágyor Péter: A kimondott szó megmarad
Megmarad! Kegyetlenül, mozdíthatatlanul. Köztünk marad minden ócska célzás, lappangó üzenete tovább tenyészik, és majd bennünk settenkedik tovább. Megszokjuk. Másodszor, többedszer már könnyedén átlépi az egyre alacsonyabb ingerküszöböt, és beépül a világunkba. Az elbambuló társadalom morálja ismétlődését már úgy hallgatja meg, mintha rábólintana. Ez pedig veszélyes társadalmi gyakorlat. Így jutunk el odáig, hogy a Der Spiegel „Európa perem-országai” között támadt viharnak bagatellizálja ezt a balkáni orvtámadást, egy darab textil körüli hőzöngésnek minősíti a román miniszterelnök szavait, különös „politikusi” véleményét a karakánabb székelyek fellógatásáról. Hol van már a hálaszózat a határnyitásért, ötvenhat vörösterrort szétfeszítő hős népének és áldozatainak a tisztelete? (PolgárPortál-publicisztika) Callidus: Calais kulcsa
Történt pedig az Úr 1347. évében, a százéves háború első szakaszában, hogy III. Edward angol király megostromolta, majd bevette Calais városát a La Manche-csatorna mentén. Jean Froissart történetíró szerint a kiéhezett, betegségektől szenvedő lakosok féltek attól, hogy lemészárolják őket, ezért a város előkelőségei közül hatan „egyetlen ingbe öltözötten, nyakuk körül a hóhérkötéllel és kezükben a város kulcsával” vonultak ki az erődített falak közül, hogy megadják magukat, ezzel mentve meg az egész várost. III. Edward feltétele az volt, hogy a városiak maguk közül válasszanak ki hatot, akiket kivégeznek, cserébe a többiek életéért. Végül maga a király is, kedvezve neje, a francia származású Filippa királyné kérésének, kegyet gyakorolt és végül meghagyta életüket. Őket örökítette meg később Rodin mester Calais-i polgárok szoborcsoportja. (PolgárPortál-publicisztika) Ambrus Csaba: A román Gyurcsány
Éppen egy román nyelvű hírportálon csemegézgettem a beszámolók között, amikor szembejött Mihai Tudose akasztós, bocsánat, „lebegtetős” nyilatkozata. Mit ad Isten, rögtön a második hír, amely rögvest felkeltette az érdeklődésem már arról szólt, hogy újra terjed a sertéspestis Romániában. Esküszöm, elsőre azt hittem, hogy a két hír ugyanaz. De nem. Talán a kormányfőről mellékelt, meglehetősen előnytelen fotó tévesztett meg, ki tudja. Mindegy, hagyjuk a külsőségeket, koncentráljunk a belső értékekre. Amúgy az öltönyt és a nyakkendőt pont azért találták ki, hogy időnként az is embernek tűnjön, aki az elmúlt ötven évben, igazán semmit nem tett ennek megerősítése érdekében. (PolgárPortál-publicisztika) Cigány minimum kéne, meg sok cigány Vajk – interjú Forgács Istvánnal
Bayer Zsolt 2009-ben írt Vajkról, aki Istvánná lett, s tűzzel-vassal kényszerítette népét a változásra, mert felismerte, túlélésünk egyetlen lehetősége ez, s nincsen mód Európában úgy élni tovább, ahogyan addig éltünk. Egy cigány Vajk eljövetelének szükségességét fogalmazta meg, és ez az igény napjainkban egyre sürgetőbbé válik. Valójában minden cigány közösségbe elkelne egy Vajk – mondta el a PolgárPortálnak Forgács István, de szóba kerültek a liberális dogma ártalmai, az egyéni felelősség kérdése, és hogy miért is megy moslékba az iskolai ingyen ebéd a hónap első felében. (Forgács Istvánnal Polgári Szilvia készített riportot) Callidus: Ahmed Há’ hogy nézel ki?
Akár ezt a kérdést is feltehették volna a Szegedi Törvényszéken, a mi Ahmedünk ügyének másodfokú tárgyalásán, akkor talán egy paraszthajszállal komolyabban vehető volna a történet, mint így. Ő ugyanis azt találta mondani, hogy nem ismer magára a rendőrség által rögzített fixkamerás felvételeken. Na most, minekután az esemény 2015 szeptemberében történt, nem pedig harminc évvel ezelőtt, a magyar átlagember fenntartja magának a jogot, hogy úgy érezze, Ahmed h-h-hülyének nézi őt, s vele egyetemben ugyanezt teszi védője, Bárándy Péter ügyvéd úr, a Medgyessy-kormány volt igazságügy minisztere, nemkülönben azok a huszonéves libák is, akik az Amnesty International és a MigSzol színeiben ültek a tárgyalóteremben, Ahmednek azonnali szabadságot követelő, vérvörös kitűzőkkel a mellyükön. (PolgárPortál-publicisztika) Éljenek a stadionok!
Tisztázzunk valamit. Én nem járok futballmeccsekre, esküszöm még nem láttam belülről az új stadionokat, a legtöbb, ami ehhez a sportághoz köt, az a magyar válogatott fontosabb tétmérkőzései. Egy portugál-magyart szívesen megnézek, de meg nem tudnám mondani, hogy jelenleg például, hányadik helyen tanyázik a Fradi. Ebből akár az is következhetne, hogy a baloldal egész éves stadionozása, zene füleimnek, gyógyír a lelkemnek. Következhetne, de valahogy mégse következik. (PolgárPortál-publicisztika) 
