vezető
Még a latin-amerikaiak egy része sem ért egyet a Biden-féle megengedő bevándorláspolitikával
Egy nagyon érdekes cikk látott napvilágot a The Telegraphon, amiben egy Amerikába illegálisan bevándorló család leszármazottja beszélt arról, hogy nem tartja helyesnek azt, ahogyan a szülei az USA-ba vándorloltak ezért pedig Donald Trumpra fog szavazni. Mások is megszólalnak a cikkben és elmondják, hogy nem tetszik nekik, hogy ezekről a bevándorlókról nem tudnak semmit, a szándékaikat sem ismerik, illetve az is visszás, hogy ezek az újak küzdelem nélkül kapnak meg számos dolgot, olyanokat, amiért mások kő keményen megharcoltak. Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: Ami nem jó nekünk gazdaságilag, azt nem szabad átvenni sem Keletről, sem Nyugatról (VIDEÓ)
Át kell venni mindent, ami jó Nyugatról, át kell venni mindent, ami jó Keletről és semmit nem szabad átvenni sem Nyugatról, sem Keletről, ami nem jó nekünk -mondta Orbán Viktor ma a Kossuth Rádióban. Az interjú témája főként a gazdaság volt, amiről elmondta, hogy Emmanuel Macron és a Draghi-jelentés még keményebben fogalmaz a jelenlegi uniós gazdasági helyzettel kapcsolatban, de ha a magyaroknak sikerül végig csinálni a gazdasági akciótervet- amihez az USA-ban a jobboldal győzelme is kellene - akkor akár a 3 százalékos hazdasági növekedést is elérhetjük, ami egyedülálló Európában. Orbán Viktor ugyanakkor kitért arra is, hogy Brüsszel egy bábkormányt szeretne, ami az emberek megélhetésére nézve komoly veszélyeket tartogat. Hazánk „alapító okirata”, a vérszerződés – Honi felderítés (Videó)
A világ számos helyén ünneplik az országuk születésnapját, ami általában a függetlenség kikiáltásához, egy forradalomhoz, esetleg egy békekötéshez kapcsolódik. Nálunk talán a születésnapi buli utáni vágyakozás alakította ilyesmi eseménnyé Szent István 1083. augusztus 20-i szentté avatásának ünnepét, ám a magyar államiság nem ekkor, Szent László uralkodása idején kezdődött. Sokkal régebben, egy különleges szertartás – a vérszerződés – hozta létre a Magyar Fejedelemséget. Érdekes csavar, hogy a magyar törzsek nem is a Kárpát-medencében tettek esküt a máig fennmaradt szövetségükre, nagyjából 1200 évvel ezelőtt, hanem még a szomszédos Etelközben. Amikor egy közös edényben lévő borba csurgatták a vérüket, aznap született meg a magyar államiság. Fejedelmet és más vezetőket választottak, továbbá olyan szokásjog alapjait rakták le, amely aztán a történeti alkotmányunk képében a jogrendszerünk kiindulópontjává vált egészen a modern időkben bekövetkezett kommunista hatalombitorlásig. A vérszerződésben nemcsak Magyarország kezdete, hanem erkölcsi és törvényi kiindulópontja is visszaköszön – erről beszélt a műsorban Varga Tibor jogtörténész.