Azok a fránya enyhítő körülmények, két szem kinyomását meg lehet úszni 20 évvel
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy nyilván nehéz gyermekkorral rendelkező, mentálisan kicsit zavart férfiember, aki felindultságában – mert miközben ölési szándékkal fojtogatta a volt barátnőjét, az megharapta –, első idegességében kinyomta annak mindkét szemét. Aztán miután ettől a sértett elájult, és az elkövető ezt meghalásnak vélte, a fojtogatást nem folytatta és távozott a helyszínről. Karácsony Gergely, a nevetséges
Gyurcsány Ferenc túl agresszív és veszélyes volt ahhoz, hogy nevetségessé váljon, pedig mindent megtett ennek érdekében. De évek kellettek az őt hatalomba segítő választóknak ahhoz, hogy ezt felismerjék. Ferinek már nem árt a nevetségesség, abban bízik, hogy az Orbán és a Fidesz csak eltűnik valahogy, és akkor majd ő lehet a kényszermegoldás. Karácsony Gergely – ha lehetséges ilyesmi egyáltalán – többet tett, mint a másik nagy nevettető: egész pályafutása nem más, mint kínos felsülések, nagy bemondások perceken belül kiderülő röhejes tarthatatlansága és kihátrálások története. Donáth Anna ma megint DK-ellenes hangulatban ébredt!
Donáth Anna az új Fekete-Győr András, aki ezt leginkább azzal akarja demonstrálni, hogy nem ő a Gelencsér Ferenc. Fekete-Győrtől a kisfiús bájt (szigorúan harminc méterről messzebről nézve), Gelencsértől pedig a pártelnökséget szeretné elbírlalni. Ezt országjárással (nép közé vegyülés) és hosszú beszédek elmondásával kívánja elérni, amennyiben ez valamiféle közvélemény-kutatások népszerűségi mutatóiban, növekedés formájában egyszer megmutatkozik. A Momentum ma küldöttgyűlést tartott, amelyen Donáth Anna egy nagyon hosszú beszédet mondott. A beszéd tartalmazta az összes klisét, amit az ellenzék már elmondott a Fideszről, egymásról és önmagáról, csak most Donáth Anna és a Momentum volt az alany.
Csak béke és nyugalom ne legyen!
Az ember azt gondolná, hogy van a világnak egy olyan állapota, amikor már akkora a káosz, hogy a politikai elitek is elkezdik félteni a saját életüket. Volt már ilyen, a hidegháború idején hiába épültek meg a politikai vezetések számára a bunkerek, mindenki el akarta kerülni, hogy végül oda kelljen költöznie az utolsó éveiben. Tényleg meggyőzte már az ellenzék a szavazóit arról, hogy külföldi támogatással kell megdönteni a törvényes magyar kormányt?
Az elmúlt másfél év egyik legkomolyabb belpolitikai fejleménye, hogy az ellenzék a megmondóembereivel, influenszereivel, propagandistáival, kereskedelmi médiájával egyetemben a saját buborékjában a közbeszéd részévé tette a hazaárulás legalizálását. A cél az, a szavazóik szokják meg – és kognitíve, illetve érzelmileg is fogadják el –, hogy a politikai elitjüket és a sajtójukat is külföldről finanszírozzák. Ez persze már így van sok-sok éve, de most érezték úgy, hogy már ezt büszkeséggé lehet emelni: a külföldi, a nyugati az igazi, pénzben is, sajtóban is, ideológiában is, érdekben is. Az elfelejtett háború
Melyik? Hát bármelyik, amelyiknél van újabb. Ne adja Isten, ha a kínaiak megtámadják Tajvant, úgy el fogjuk felejteni az izraeli–palesztin háborút, bárhol tartson is, ahogy most eltűnt a semmibe az orosz–ukrán háború. Az ukrán nagy áttörés talán felférne még a nyugati lapok címoldalára, de a szokásos pár százas napi veszteség, és a néhány száz méternyi vérrel szerzett föld nem. Az esetleges orosz áttörés kommunikációjáról pedig majd dönt a cenzori hivatal, az algoritmus. Mi a különbség az orosz–ukrán és az izraeli–palesztin háború között? (18+)
Katonailag rengeteg minden, politikailag is összemérhetetlenek, csak a polgári lakosság szenvedései azonosak. Persze mindkét háború felesleges is, ráadásul mindkettő a gyengébb fél számára felesleges. Ahogy az amerikaiak és az európai elitek készek az utolsó ukránig harcolni, ugyanúgy készek az arab országok és a palesztin terroristák az utolsó palesztinig háborúzni Izrael ellen.
Ezek tényleg nem akarnak független Magyarországot?
Magyarország egy lokalitás. Saját szabályokkal, hagyományokkal, életmóddal, vágyakkal, teljesen a magyar tájra optimalizált mindennapokkal. Ezeknek a hagyományok és hétköznapok egyszerre vannak nagyon messze a jelenlegi nyugati életstílustól és a keleti brutalitástól. Kompország már rég nem az, talán soha nem is volt az. Meghalt Aristo
Aristót tulajdonképpen Apámtól örököltem. Na meg persze az úri középosztálytól, amelynek talán a tagja lehetett volna, ha marad a Magyar Királyság. De persze abba ugyanúgy nem illett volna bele, mint a hatvanas évek kádári konszolidációjába, és persze ahogy nem illett bele a szocialista mezőgazdaságba sem. Kikényszeríthet-e olyasmit az EU, ami egy tagállam számára kirívóan káros?
A közép-európai tagállamok számára az Európai Unióban való létezés az első perctől kezdve az előnyök és a hátrányok közötti lavírozást jelenti. Az EU előnyeit fölül-, a hátrányait alulbecsülték mind gazdasági, mind politikai tekintetben a csatlakozás előtt, a szakértők és a politikusok egyaránt. Mi kérdezünk – Egy görög istennek kell feltámadnia, hogy megmentsen bennünket? – Rácz András íróval beszélgettünk
A Föld szinte minden kultúráját a felismerhetetlenségig megváltoztatta az elmúlt száz év, különösen az utolsó pár évtized technológiai fejlődése és persze nem mellesleg a kifejezetten amerikai (alapvetően mozgóképes) tömegkultúrával történő találkozás. Olyan emberi tulajdonságainkat, képességeinket és szükségleteinket is érintette ez a változás, mint az alapvető örömeink megélése, a létezéssel járó nehézségek elviselése és persze a valóságérzékelés. Soha nem volt olyan nagy a szakadék a generációk között, mint most. A negyven felettiek még a könyvek korában születtek, amelyet talán csak a tévé kezdett ki valamennyire. És ezek az emberek most rácsodálkoznak arra, hogy habár teljes jogú lakói és használói a virtuális világnak, ebben a környezetben nem képesek megélni azokat az örömöket, amelyeket a valóságból ismernek. Mi, az ötvenen túl sokszor érezzük úgy, hogy az énvédelemre szánt nagy érzelmek és hárítások teszik boldogtalanná a gyermekeinket. Rácz András íróval a "Feltámadt a nagy Pán" című könyvéről és sok minden másról beszélgetett Bálint Botond. Kocsmai igazságok – Alkalmatlanság, magyarellenesség és hazaárulás
Alkalmatlan országgyűlési képviselők, frakcióvezetők és pártelnökök, akik sohasem adják fel. "Újságírók", akik soha, semmiféle ügyben sem voltak képesek megtalálni a magyar érdeket. Liberálisok, akik szerint nem lett volna szabad elítélni egy katasztrófa okozóját, mert az éppen ukrán nemzetiségű. Sőt, csak azért ítélte el a bíróság, mert ukrán! Továbbra is tombol az őrület az ellenzéki oldalon, semmi újat nem tudtak kitalálni, mi már feladtuk a reményt. Szabó Gergő és Bálint Botond a Kocsmai igazságokban. Törökországtól is "el akar szakadni" (nyilván rugalmasan) az Európai Unió!
Mély bölcsességről tanúbizonyságot téve az EU vezetése gyakorlatilag kizárta Törökországot az EU tagjelöltjei közül. A szokásos kedvességgel természetesen – boldogabb időkben hadüzeneteket is kulturáltabban volt szokás megfogalmazni. Ursula von der Leyen beszéde alatt az EU belügyi biztosa, a svéd Ylva Johansson kedvesen kötögetett (korrajz)
Azt régóta tudjuk, hogy a nyugati országok politikustemetőnek használják az Európai Uniót. Az EU belügyi biztosa, a svéd Ylva Johansson Ursula von der Leyen beszéde alatt elővette a kötését és átállt XIX. századi nagymama üzemmódba. Az én nagymamáim is kötögettek, otthon, miközben beszélgettek vagy rádiót hallgattak, tévét néztek. Minden esetben azért álltak neki kötögetni is, mert úgy érezték, hogy az adott másik tevékenység nem köti le eléggé a figyelmüket, például mert az nem annyira fontos. Hogyan engedheti meg magának az USA, hogy Joe Biden ennyire alkalmatlannak tűnjön?
Rendszeresen kerülnek fel az internetre olyan videók, hivatalos amerikai kormányzati eseményeken készültek is, amelyeken Joe Biden az Egyesült Államok hivatalban lévő és az újraválasztásért indulni kívánó elnöke finoman fogalmazva is teljesen zavarodottnak tűnik. Vona Gábor szeretett pártelnök lenni
A(z egykori) Jobbik egykori elnökeinek szomorú sorában kétségtelenül Vona Gábor a legtehetségesebb figura. Őt Sneider Tamás követi, aki mögött a jelenlegi elnök jelentéktelenkedik el. És tőle is messze távol lelhető fel a teremtés egyik látványos fiaskója, a Péter nevű. A Tamás az egyetlen, akiben volt annyi méltóság, hogy nem alapított új pártot a Jobbik tetemcafatainak asszimilálása érdekében. A saját érdekeink előbbre valók mások érdekeinél
A Fidesz ezzel a programmal nyert meg négy országos választást egymás után. Az ellenzék meg azzal vesztett el minimum három választást egymás után, hogy nyíltan, sőt mostanában már büszkén a nyugati érdekek feltétlen kiszolgálását ígérte a választóknak. Gulyás Márton, a karakter-sorozatgyilkos
Nagyjából egyetértve Vésey kolléga cikkével, azért van itt még némi megjegyezni való. Hirtelen még két ember jut eszembe, akit egy interjúval sikerült Gulyásnak még kicsinálnia, Fekete-Győr András és Márki-Zay Péter. Mindkét esetben csak a helyeslésünket fejezhetjük ki, minden gyomros jó helyre ment.