Orbán–Salvini–Morawiecki-találkozó: Európa reneszánszáért küzdünk
A találkozó alkalmával a két legerősebb európai jobboldali frakció meghatározó személyiségei érkeztek Magyarországra – hangsúlyozta a csütörtöki közös sajtótájékoztatón Orbán Viktor. Kiemelte: szimbolikus értékű, hogy az európai reneszánszról szóló együttműködést éppen nagycsütörtök napján indítják el, amely a szabadság, a méltóság, a kereszténység, a család és a nemzeti szuverenitás értékeire épül, nemet mondva a cenzúrára, az illegális migrációra, a brüsszeli központú európai birodalomra, a kommunizmusra és az antiszemitizmusra. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök azt hangsúlyozta, "azért találkoztunk itt, Budapesten, mert hiszünk Európa jövőjében, hiszünk az Európai Unió jövőjében, és hiszünk abban, hogy tudunk közös utat építeni Európa számára". Matteo Salvini volt olasz belügyminiszter azt emelte ki, hogy szükség van egy olyan európai újjászületésre, reneszánszra, amely véget vet a diktátumoknak, az elszigetelésnek, és a hagyományos értékeket emeli a középpontba. Mint ismert, a találkozó apropóját egy születendő új platform kialakítása adta, amely az Európai Parlament új, konzervatív ereje lehet.
Közösen állnak ki Palócföld településvezetői a Hadházy által meghurcolt ludasi polgármester mellett (VIDEÓ)
Tudjuk mindannyian, hogy a kommunista politika lényege, hogy minden nap újat kell hazudni – állítják Palócföld településeinek vezetői, akik közös videójukban támogatásukról és szolidaritásukról biztosították a Hadházy Ákos által igaztalanul meghurcolt ludasi polgármestert. Mint ismert, a pártonkívüli politikus kifejezetten jobboldali kistelepülések vezetőinek lejáratására utazik, megfélemlítve és igaztalanul megvádolva ezzel számtalan polgármestert. Most közülük néhányan úgy döntöttek, nem engednek a rémhírterjesztésnek, a megfélemlítésnek, és felzárkóznak Vargáné Csengeri Mónika mögött.
Orbán Viktor: a végén győzni fogunk, és visszakapjuk a régi életünket (VISSZANÉZHETŐ)
Most a szívünk azokkal van, akik elvesztették a hozzátartozóikat, munkatársaikat, szerettüket, értük imádkozunk és sok erőt kívánunk azoknak a családoknak, akik veszteséget szenvedtek el, de közben készülünk arra, hogy újraindítva a közösségeinket visszakapjuk a derűs, boldog és reményteljes életünket, ami már csak karnyújtásnyi távolságra van tőlünk – fogalmazott Orbán Viktor az M1-nek adott exkluzív interjúban. A miniszterelnök többek közt szólt arról, emberfeletti munka árán, de működni fognak a kórházak, a minden tiszteletet megérdemlő egészségügyi dolgozóknak azonban jelenleg arra van a legkevésbé szükségük, hogy a vírushisztériát gerjesztő ellenzék a nyakukban lihegjen. A Pesti TV műsorában elhangzott kijelentésre reagálva pedig úgy fogalmazott, a baloldal eddig is durván oltásellenes volt, "de én abban bízom, hogy ők is emberből vannak, anya szülte őket is, van szívük, és nem engedik az olyan véleményeket érvényesülni", hogy az emberek gyászából is politikai tőkét kellene kovácsolni.
A DK ügyesebben is kihasználhatná a gyászolók fájdalmát – Botrányos kampányötletet adott az ellenzéknek Nagy Attila Tibor a Polbeat Pankrációban (Videó!)
Politikai tőke reményében rászállhatna a koronavírus-fertőzésben elhunytak miatt gyászolókra az ellenzék, ha elég ügyesek lesznek, akár kétszázezer szavazót is elérhetnek a halálkommunikációval – nagyjából így foglalható össze Nagy Attila Tibor baloldali politikai elemző üzenete, amelyet a Pesti TV Polbeat Pankráció című műsorában fogalmazott meg kedden. Mint fejtegette, „az ellenzék adott része, beleértve a DK-t, miután nem szól közvetlenül a gyászolókhoz egyelőre, ezért nem tudja kellőképpen kihasználni a gyászból adódó fájdalmat.” Mint ismert, legutóbb Krekó Péter, a Political Capital elemzője utalgatott arra, hogy az ellenzék oltásellenes kampányával és a védekezés hátráltatásával ráégetheti a kormányra a koronavírus-járványt. Nagy Attila Tibor ugyanakkor szintet lépett, hiszen a megbetegedések után – Joe Biden mintájára – a gyászolók érzelmeinek felkorbácsolására tett javaslatot az ellenzéknek.
Baán László: a Városliget lecsúszása ellen egyetlen ligetvédő sem tüntetett (PS-VIDEÓ)
A hetvenes évek közepén, a Budapesti Nemzetközi Vásár kiköltözését követően volt utoljára felújítás és átalakítás a Városligetben, amely azóta fokozatosan pusztult – nyilatkozta portálunknak adott interjújában Baán László, hozzátéve, a Liget folyamatosan veszítette el azt, amiért az emberek szerették. A miniszteri biztos – akit a Városliget utolsó rozsdaövezetének felszámolásáról kérdeztünk – kiemelte, a ligetvédő mozgalom egyetlen képviselője sem lépett fel korábban a vállalhatatlan épületek ellen, soha egyetlen cikk, felszólalás nem született azért, hogy a Liget jobb legyen, a tiltakozási kedv már csak akkor támadt fel, amikor a kormány elhatározta, hogy változtat az áldatlan állapotokon.
Megkomponált forradalom – Gulyás Márton nehezen ereszti vasökléből a megvezetett SZFE-s hallgatókat
Összecsaptak a hullámok a kormánydöntési tüntiket menedzselő Gulyás Márton és az egyetemi átalakítás ellen ódzkodó SZFE-s hallgatók között. A héten Gulyás Márton kotyogta ki a Facebookon egyértelmű célzattal, hogy készített egy dokumentumfilmet a FreeSZFE mozgalomról, amelyet Partizán című Youtube-csatornáján akart bemutatni, a hallgatók azonban – legalábbis egyelőre – a személyiségi jogokra hivatkozva elálltak annak közölhetőségétől. Csernai Mihály, az SZFE hallgatói önkormányzatának egykori elnöke töredelmes Facebook-vallomásban vállalt villámhárító szerepet, írásából azonban kiderült: Gulyás Márton nem minden hátsó szándék nélkül lihegett annyira az SZFE-s hallgatók nyakában...
Mózes Szabolcs: hitelesség és teljesítmény kell, hogy a választók bizalmát visszanyerje a szlovákiai magyar politika
A régi szereplők elkoptak, többségük, például Bugár Béla távozott is, most egy új generáció veszi át a stafétabotot – kommentálta portálunk megkeresésére Mózes Szabolcs a felvidéki magyar pártok összefogásának hírét. Az Összefogás Mozgalom elnöke kiemelte: más határon túli pártok választási sikere is összefogásukon múlt, a matematika "nem enged", a 9-10 százaléknyi magyarság 5 százalékos bejutási küszöbnél nem bír el több magyar pártot. Mint ugyanakkor kiemelte, hitelesség és teljesítmény is kell ahhoz, hogy a választó bizalmát visszanyerje a szlovákiai magyar politika.
A tények azt mutatják, lényegesen kevesebb nyugati vakcina érkezik a beígértnél
Újabb – az eredetileg ígértnél jóval kisebb – AstraZeneca-szállítmány érkezett – írja szombati közleményében a koronavirus.gov.hu. Mint kiemelik, az eredeti szállítási ütemterv szerint 191 638 adag vakcinának kellett volna érkeznie, ehelyett csak 21 600 adag oltóanyag érkezett. Nyomatékosították, hogy a baloldal hazugságaival ellentétben nem áll több millió adag vakcina raktárakban, az eddig Magyarországra érkezett oltóanyagok nagy részét már beoltották első és második oltásokra; az a vakcina, amely már az országban van, de éppen még nincs beoltva, az vagy második körös oltásra biztonsági tartalék, vagy éppen kiszállítás alatt van, vagy hatósági vizsgálat alatt áll és annak befejezésig nem engedélyezett az oltásra. Összességében hétmillió adag "keleti vakcinát" kötöttünk le, ebből 1,9 millió érkezett, azaz 28 százalék. 24 millió adag oltóanyagot várunk az uniós beszerzésből, ennek eddig a 8 százaléka, 1,9 millió érkezett meg.
Kormányinfó – Áprilisban minden eddiginél több vakcina érkezik Magyarországra
Ha eléri az oltottak száma a 2,5 milliót, kinyithatnak az iskolák – jelentette ki Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki sajtótájékoztatón. Hozzátette: legkorábban április 12-én, vagy április 19-én következhet be az óvodák, iskolák és középiskolák megnyitása, előtte azonban minden tanárt és óvodai dolgozót – amennyiben igénylik – beoltanak a koronavírus elleni vakcinával.
A rozsdaövezet utolsó maradványait is felszámolják – Kezdődik a Liget Budapest Projekt harmadik szakasza (PS-VIDEÓ!)
A több százezer látogatót vonzó fejlesztések megcáfolnak minden olyan rémhírt, amelyek a Liget lebetonozásáról, beépítéséről szólnak – mondta a Liget Budapest Projekt harmadik szakaszáról szóló sajtótájékoztatón Baán László miniszteri biztos. Az idén többek között újabb, korábban elzárt parkrészek nyílnak meg a látogatók számára, felszámolják a rozsdaövezet utolsó emlékét őrző egykori Főkert-telephelyet, és a feleslegesen széles útburkolatok feltörésével újabb területeket adnak vissza a zöldfelületnek. A sajtótájékoztatón arra is kitértek: a Liget Budapest Projekt tervei között 2014 óta szerepel, hogy a parkfejlesztéssel visszaállítsanak egy már több mint százhúsz évvel ezelőtt is nagy népszerűségnek örvendő szolgáltatást, a városligeti léghajózást. A kilátóként szolgáló léghajó a Mimóza dombként ismert terepalakulaton – a Hermina út-Kós Károly sétány kereszteződésétől keletre – kap helyet, ahol természetesen a teljes zöldfelület is megújul.
Ovádi Péter: az állatvédelemben is érvényesülhet a "három csapás" - szemlélet (PS-interjú!)
Széles társadalmi réteg sorakozik fel az állatvédelem ügye mögé, ezért volt fontos az emberek véleményét is kikérnünk – nyilatkozott portálunknak Ovádi Péter állatvédelemért felelős miniszteri biztos, akit a nemrégiben lezárult állatvédelmi konzultációról kérdeztünk. Ovádi Péter többek közt elmondta, a válaszadók nagy egyetértésben vélték úgy, az állatvédelemben is bevezetésre kell kerüljön a "három csapás"-szemlélet, a konzultáció ugyanakkor módot ad arra is, hogy a civil szervezetek számára olyan könnyen lehívható pályázati rendszert alakíthassanak ki, amely működésüket támogatja, hiszen a számukra a források biztosítása a legfontosabb.
Nagy István: Mindenkit támogatunk, aki tenni akar a fával borított területek növekedéséért
Nemcsak a természeti környezet megóvásában, hanem a lakosság, és különösen a fiatalok fenntartható szemléletmódjának formálásában fontos a Településfásítási Program, amely a magyar vidéki települések számára kínál segítséget a klímaváltozás káros hatásainak csökkentésére – többek közt erről beszélt portálunk megkeresésére Nagy István agrárminiszter, akit a nagy sikerű Program második ütemének részleteiről kérdeztünk.
Tisztázzuk: a Városligetet senki nem betonozza le, de Karácsonyék a Várat térkősivataggá változtatnák
„Ezt és így!” – kommentálta Bardóczi Sándor, a Párbeszéd háttérembere, jelenleg a főváros „tájépítésze”, hogyan is kellene kinéznie a budai Vár Szent György terének. A térkősivatag 2017-es, mérsékelt szakmai lelkesedést kiváltó tervét nemrégiben Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes rángatta vissza a köztudatba azzal a felkiáltással, hogy az elhivatottan zöld főváros szerint így néz ki, ami szép és demokratikus. Az ötlet természetesen onnan eredeztethető, hogy Karácsony Gergelyre egyre jobban ráég a Városliget fejlesztésének elismertsége, és semmiképp nem szeretnék, hogy az új Nemzeti Galéria megépülésével a teljes projekt megvalósuljon. A főváros minden rendelkezésre álló eszközt bevet annak érdekében is, hogy a szintén egyre népszerűbb budai Vár megújulására ráhúzza a nácibélyeget, ennek érdekében még a német köztévébe is elszalasztották az I. kerületi polgármesterét, V. Naszályi Mártát és Ungváry Krisztián történészt egy kis árulkodásra. Karácsonyék ugyanis mást szeretnének, olyat, ami „demokratikus”, ami jelen esetben egyet jelent azzal, hogy az új Nemzeti Galéria maradna a Várban, egy térkődzsungel közepén...
Először csak a feleség megy a férj után, aztán a család is, végül kiürülnek a falvak – Interjú Vári Fábián László kárpátaljai Kossuth-díjas költővel
Egy időben azt mondogattam, minden elszakított nemzetrésznek, mindegyik térségben meg kell adni az önrendelkezés lehetőségét. Ugyanakkor a most kirajzolódó jövőkép, a nemzetközi liberalizmusnak a világ átrendezésére való törekvése nem sok jóval kecsegtet bennünket sem – nyilatkozta portálunknak adott interjújában Vári Fábián László kárpátaljai költő, műfordító, néprajzkutató, akit március 15-e alkalmával Kossuth-díjjal tüntettek ki. A kárpátaljai magyarság polgárjogi mozgalmának egyik elindítója és aktív formálója kiemelte: ha a magyar kormány a határon túli magyarság anyagi-erkölcsi támogatását legalább 15-20 esztendőn keresztül folytathatná, az nagy reményeket kelthetne, akkor talán megmaradnának a határon túli nemzetrészek. Mint hozzátette, „másként először a szórványokban, a peremvidéken élők morzsolódnának fel, aztán csak szorulna tovább a gyűrű”.
Karikó Katalin, Merkely Béla, Nagy Feró, és Tátrai Tibor az idei díjazottak listáján
Kossuth-díjban részesült idén többek között Lovász Irén népdalénekes, Nagy Feró rockénekes, Szarvas József színész, Tátrai Tibor gitárművész, és Vári Fábián László néprajzkutató, a KMKSZ egyik alapítója. Széchenyi-díjjal ismerték el az idei évben Karikó Katalin kutatóbiológus, Merkely Béla kardiológus, és Szovák Kornél középkorkutató munkásságát.
Nagy István agrárminiszter: az ellenzék még az állatvédelemből is politikai kérdést csinált
Elmaradt az állatvédelem kérdésében a pártokon felüli összefogás, mivel gyarló az ellenzék, és ebből is politikai kérdést kreált – fogalmazott portálunk megkeresésére Nagy István, hozzátéve, még a tavaszi időszakban megszülethetnek azok a törvények és rendeletek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy Magyarországon az állatvédelem szilárd lábakon álljon. Az agrárminiszter beszélt arról, bár egyre kevésbé jellemző a pánikvásárlás, nagyon fontos, hogy az emberek lássák, akármilyen hosszú ideig is lennének zárva a határok a járvány miatt, "a magyar élelmiszer valóban mindig és minden körülmények között ott van a boltok polcain, ott tud lenni a mi asztalunkon is".
Erdő Péter a pápalátogatásról: ez az igazi gesztus, amit kaphatunk tőle
Ez az alkalom szimbolikus értékkel rendelkezik, azt jelenti, hogy a Szentatya itt áll mellettünk, részt vesz a közös ünneplésben, és a járvány hosszú, szomorú időszaka után a reményt akarja képviselni – kommentálta portálunknak adott interjújában Erdő Péter bíboros, érsek Ferenc pápa hétfői bejelentését, hogy részt vesz a Budapesten rendezendő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró szentmiséjén. Erdő Péter úgy fogalmazott: "Ferenc pápa, ahogy már Irakban, úgy most azt mondta, a sötét felhők elvonulása után a fényt és a reménységet akarja megjeleníteni. Ez az az igazi gesztus, amit kaphatunk tőle, a tanúságtétel".Ajánljuk még
Schiffer András a Polbeatben - Hogyan tovább?
"Végre arról beszélünk, aminek értelme van!" - Itt a nagy kibeszélő Polbeat!
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!
