Az összetartozás tüzénél melegedni... - Ismét közös tűzrakásra készül a világ magyarsága
Az elmúlt évben hat kontinensen több mint hatezer tűz lobbant fel a trianoni békediktátum emléknapján – a Kárpátaljáról elindult kezdeményezéshez a világ minden tájáról csatlakoztak a Kárpát-medencén túlról is, Ghánától Tajvanig,a világ magyarjai. A rengeteg köszönet, pozitív visszajelzés és megkeresés hatására a szervezők úgy döntöttek, az idén is, a Nemzeti Összetartozás Napján, pénteken, budapesti idő szerint szimbolikusan 20:21-kor az összetartozás lángjának továbbéltetésére szólítják a világ magyarságát. A kezdeményezés lényege puritán egyszerűségében rejlik, hisz, ahogy a portálunknak interjút adó Popovics Pál főszervező fogalmazott: "nem kell más, csak jószándék, akarat, és a közösséghez tartozás igénye".
Csendesen, de töretlenül zajlik hazánk erdősítése - Újabb lendületet vett a Településfásítási Program
Jelentősebb sajtóvisszhang nélkül, de töretlenül zajlik az Országfásítási Program, amelynek révén a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében 2030-ig 27 százalékra növekszik hazánk erdőborítottsága. A program sikerességéhez jelentősen hozzájárul a Településfásítási Program, amelynek folytatását a héten jelentette be az Agrárminisztérium. Miközben nincs olyan része az országnak, amely kimaradt volna a fatelepítésből, a kezdeményezést egyelőre továbbra sem karolták fel a korábban magukat zöldmozgalomként definiáló szervezetek, illetve azok hangadói...
Gyorgyevics Benedek: nemcsak Gyermeknapon várja a legkisebbeket a megújult Városliget
A tervezés kezdeteitől alapvető szempont volt, hogy a megújult Városligetben a legkisebbek is jól érezzék magukat – tudtuk meg Gyorgyevics Benedektől, a Városliget Zrt. vezérigazgatójától, aki többek közt arra is felhívta a figyelmet, hogy remélhetőleg idén utolsó alkalommal rendezik meg online formában a Városligeti Gyereknapokat. Gyorgyevics Benedek arról is szólt, hogy a védekezés betartása mellett a megújult Városliget nemcsak Gyermeknapon, de a hét minden napján várja újdonságaival a fiatalokat, akik a szuperjátszótér mellett többek az ügyességi parkban is kipróbálhatják magukat.
Történelmileg nem a böszmeség, hanem a nemzetpolitika diadalának napja lesz május 26-a
Bár egy ideig május 26-a az őszödi beszéd kiszivárgásának napjaként marad majd fenn a köztudatban, maradandó értéket azonban sokkal inkább képvisel jövőnk szempontjából az, hogy – talán szimbolikusan – éppen 11 éve ugyanezen a napon fogadták el az egyszerűsített honosításról szóló törvényt. A sors iróniája, hogy a 2004-ben még a kettős állampolgárság ellen huszonhárommillió románnal riogató Gyurcsány Ferenc politikai lendülete éppen ugyanezen a dátumon akadjon meg...
Lovas Dániel: a Városliget hagyományosan a nyüzsgő közösségi élet, a zene és az innováció tere
Amikor a Városliget funkciójáról szóló vitát figyeljük, magától értetődő érv, hogy a közpark kiszolgálja a főváros zajától elszakadva pihenni, kikapcsolódni vágyók igényeit. A park túlhasználása miatt aggódó hangok azonban hamisan keresnek visszaigazolást a Városliget múltjában, mert eredeti funkciójában a Liget a nyüzsgő polgári mindennapok közösségi tereként funkcionált, amelyben jól megfértek egymás mellett a kulturális programok, a szórakozás és a pihenés lehetőségei. Lovas Dániel kultúrtörténeti szakíró, a Városliget történetének kitűnő ismerője, számtalan vonatkozó cikk szerzője segített eligazodnunk abban a kérdésben, hová is kell visszanyúlnunk, ha a Városliget szerepét és funkcióját érteni akarjuk. Elöljáróban felhívta a figyelmet: téves az a ma elterjedt, naiv elképzelés, hogy a XIX. századi látogatók madárcsicsergés közepette, a viktoriánus illemtan szabályait betartva, kizárólag illedelmesen fel-alá sétálgattak a parkban. A Városliget egy mindenki előtt nyitott közpark, nyüzsgő közösségi tér volt a II. világháborús pusztítást megelőzően, amely a pihenés, szórakozás, zenehallgatás és sportolás mellett a magyar gazdasági és kulturális teljesítmények, az innováció reprezentációs teréül is szolgált.
Diószegi László: a határon túli épített örökség gondozásával a magyar művészettörténet fejezeteit írjuk újra
"Marosi Ernő, a magyar művészettörténet doyenje mondta azt a munkánkkal kapcsolatosan, hogy az eredményeink révén újra lehet írni a Kárpát-medence művészettörténeti fejezeteit, mert valóban szenzációszámba menő felfedezéseink vannak"– fogalmazott portálunknak adott interjújában dr. Diószegi László, a határon túli épített örökség megmentését és koordinálását végző Teleki László Alapítvány vezetője. Mint arra az úzvölgyi katonasírok meggyalázása is rámutatott, a magyar emlékek sorsa "nem prioritás" a környező országokban, miközben történelmünk jelentős építészeti kuriózumai szorultak az elszakított területekre. Bár az elmúlt néhány év kultúrtörténeti eredményének is tekinthető, hogy ismét egyre bátrabban merünk a Kárpát-medence egészében gondolkodni, Diószegi László arra figyelmeztet: "amikor mi a Kárpát-medencei gondolatot ki akarjuk sajátítani, és csak magyarnak akarjuk megvalósítani, akkor nagy hibát követünk el, és ellenfeleket szerzünk". Szavai szerint "a XXI. században az együttműködés alapja az lehet, hogy elismerjük egymás értékeit, és azt a tagadhatatlan történelmi tényt, hogy a Kárpát-medence kultúráját és történelmét más nemzetiségekkel együttműködve, de azért mégiscsak többségében a magyarok határozták meg".
Alapjaiban határozná meg a történetírást Aba Sámuel király sírhelyének megtalálása (NULLAHATEGY-VIDEÓ)
Szári Zsolt: sok mindent túlélt a Balaton, de az éghajlatváltozás komoly kihívás
"Mária Terézia korában búzamezőket szerettek volna látni a tó helyén, ezt a beavatkozást is túlélte a Balaton, a klímaváltozás ennél azonban jóval komolyabb probléma" – jelentette ki portálunk megkeresésére Szári Zsolt. A miniszteri biztos kiemelte: első feladata azoknak a kapcsolódási pontoknak, kapcsolatrendszernek a feltárása, amely a Balaton környékét valójában jellemzik, és amelyeknek éppúgy köze van a vízminőséghez, mint a horgászok, a hajósok vagy fürdőzők igényeihez. Arról is beszélt: évtizedek óta igaz az, hogy a Balaton melletti vendéglőkben balatoni halat nemigen lehetett fogyasztani, ám reális esély van rá, hogy visszatérjen a balatoni hal az éttermek kínálatába.
Potápi: a magyar program nélkül tömeges elvándorlás kezdődhetett volna Kárpátalján
Miközben Kárpátalja történelmünk szempontjából az egyik legfontosabb elcsatolt terület, ott boldogul legnehezebben a kisebbségi létbe szorult magyarság, olyannyira, hogy ha a 2014-es ukrán gazdasági válságra válaszul nem indul el egy támogatási rendszer Magyarországról, az tömeges elvándorláshoz is vezethetett volna – tudta meg portálunk Potápi Árpád Jánostól, a hetedik éve, idén május 18-ától induló pályázati program kapcsán. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint kézzel fogható a programcsomag helyben maradást segítő hatása, ugyanakkor megjegyezte: a külhoni magyarok támogatása miatt folyamatosan támadások érik a kormányt baloldali, liberális irányból, és azon sem lepődne meg, ha az emberi irigységet felkorbácsoló hangok hamarosan a határon túliak oltási lehetőségét is kritizálni kezdenék.
Ki örül az esőnek? - poszttal kaszált a Facebookon Orbán Viktor
A klasszikus „Ki örül az esőnek?” – poszttal trollkodta meg a Facebookot Orbán Viktor hétfőn, a lájkszámok alapján jócskán ráverve az ellenzéki összefogás és Karácsony Gergely jelöltségéről szóló balliberális posztokra. A miniszterelnök felszólítására többek között Nagy István agrárminiszter is reagált, a májusi eső jótékony hatását hangsúlyozva.
Juhász Hajnalka a közelgő elnökségről: nagyon erős hangot fogunk megütni az Európa Tanácsban
"Demonstrálnunk kell a tagállamok előtt, hogy számunkra fontosak a keresztény értékek, az alkotmányos hagyományok és a kulturális örökség" - hangsúlyozta portálunknak adott interjújában Juhász Hajnalka azzal összefüggésben, hogy május 21-től, azaz péntektől hazánk tölti be az Európa Tanács soros elnökségét. A miniszteri biztos kiemelte: az Európa Tanács az EU-nál is több európai országot tömörítő szervezet, ahol bár az utóbbi időben a liberális témák domináltak, mégis nagy potenciálok rejtőznek. Juhász Hajnalka elmondta, a magyar elnökség programjában kiemelt helyet kap majd az őshonos kisebbségek kérdése, annál is inkább, mivel az Európai Bizottság, amelynek az utóbbi időben több lehetősége lenne jogalkotási aktust kezdeményezni a témában, mégis mindig visszalép ebből a történelmi pillanatban...
Tordai szerint megkezdődött a vég Orbán Viktor számára - Kövesse a PS-en az Országgyűlés aktuális ülését
Tordai Bence, a Párbeszéd politikusa napirend előtti felszólalásával kezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszakának aktuális ülése. Tordai többek között arról beszélt, Karácsony Gergely május 15-ei miniszterelnöki-jelölt-jelöltéségről szóló bejelentése a vég kezdetét jelenti Orbán Viktor számára. Gyurcsány Ferenc szerint a Fidesz már a jövőt is ellopta, míg Jakab Pétert megint kénytelen volt leültetni a házelnök, mert nem tudott viselkedni...
A bajból kihozni valami jót - Új tárgyakat készítettek a Tisza-mente iskolásai a folyót szennyező hulladékból (PS-VIDEÓ)
Bármennyire is elborzasztó látvány a Tiszán évről-évre végigvonuló hulladékáradat, az első sokkból felocsúdva azt kell kitalálni, hogyan lehet ebből valami jót létrehozni - ezzel az üzenettel érkezett a Tisza-menti települések fiataljaihoz a PET kalózok legújabb hajója, a Mini MüMü, amelynek Madarak és fák napjára időzített felavatásán stábunk is részt vett. A PET Kupa csapatának küldetése mára túlterjedt a határokon, így néhány héten belül a Tiszán felfelé haladva a kárpátaljai magyar iskolások is megtanulhatják, hogyan kell kezelni a hulladékot, hogy ne jusson több szemét a folyóba.
Találkozz Jézussal Budapesten! – Itt az Eucharisztikus Kongresszus részletes programja
Meg kell találni az összhangot, hiszen ez nem egy olyan buli, ahol egyszerűen csak jól érezzük magunkat. Itt a „jólérzésnek” van egy tartalma, van egy konkrét olyan öröm, ami a hitünk szerint természetfölötti eredetű, amely mélyen megérinti az embert, és ezt fejezi ki az örömével– fogalmazott portálunknak Mohos Gábor püspök, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Titkárságának vezetője azon a sajtótájékoztatón, ahol részleteiben ismertették a Budapesten megrendezésre kerülő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. A katolikus egyház nemzetközi eseményét a koronavírus-járvány miatt rendezik meg idén szeptember 5–12. között, a zárómisét a várakozások szerint Ferenc pápa celebrálja majd.
Reflektorfényben a csábrági vár - Ismerős színekben pompázott a felvidéki várrom (GALÉRIA)
Fagyilkos talajszondák a Városligetben! - Érzéseiről tartott sajtótájékoztatót Niedermüller helyettese
Niedermüller Péter jobbkeze, illetve ellenzéki politikusról lévén szó, balkeze, Bárdi Zsuzsanna a Madarak és fák napja alkalmával érzéseit osztotta meg hétfői sajtótájékoztatóján. Mivel expozéjának 99 százalékát az elmúlt öt évben milliószor elmantrázták már mások is, hogy aztán milliószor cáfolják meg ezeket a tények, most csak a legújabb vádötletre térnénk ki, amely szerint a kormány talajszondákkal pusztítja el a Városliget flóráját és faunáját. Utánanéztünk, mi is a helyzet a talajszondákkal, így Bárdi Zsuzsanna is tanulhat ma valamit...
Pesty László: Tizenegy országban ünnepelnek az őshonos kisebbségek
Tizenegy országban ünnepelnek az őshonos kisebbségek, a katalánoktól kezdve a baszkokon át a litvániai lengyelekig, a legnagyobb ünneplés mégis a Székelyföldön folyik, Gyergyószentmiklóstól Los Angelesig ünnepelnek az erdélyi magyarok – mondta portálunknak Pesty László, a péntek éjfélkor sikerrel zárult őshonos kisebbségekről szóló uniós aláírásgyűjtés kampányfőnöke. Mint fogalmazott, "az, hogy Belgiumot hagytuk a legvégére, mintegy slusszpoénnak, egy kicsit válasz Brüsszelnek is a Minority Safepack csalódásai után". Hozzátette: emblematikus gesztus a belga eredményeken keresztül "Brüsszel asztalára Brüsszelt letenni", mint a "fenevadat a saját barlangjában meglepni".Ajánljuk még
Schiffer András a Polbeatben - Hogyan tovább?
"Végre arról beszélünk, aminek értelme van!" - Itt a nagy kibeszélő Polbeat!
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!
