nagy imre
A képmutatás csúcsa – Dobrev Klára megrendülten gondol a véreskezű kommunista nagyapja áldozataira
Dobrev Klára ma végérvényesen is elnyerte a legvastagabb arcbőrrel rendelkező politikus címét: a DK EP-képviselője a Facebookon emlékezett meg a kommunizmus áldozatairól, és azt írta, hogy minden diktatúrát, amely gyilkol, egységesen kell elutasítani és legyőzni. Dobrev a gyilkosokat elítélte a rendszerükkel együtt, csak azt felejtette el, hogy nagyapja, Apró Antal is ennek a rendszernek a kiemelkedő politikusa volt és rengeteg magyar ember vére tapad a kezéhez.Kádár János kegyetlen bosszút állt barátjáért, Mező Imréért, aki a kitelepítések egyik kulcsfigurája volt
Kádár János nem a barátkozásban volt erős, hanem inkább politikustársai elárulásában. Egy embert engedett közel magához: Mező Imrét, aki az 1956. október 30-i Köztársaság téri összecsapás áldozata lett. Tóth Eszter Zsófia történész írásában annak járt utána, mit tudunk a két kommunista pártfunkcionárius barátságáról, milyen szerepet játszott Mező Imre a kitelepítésben és melyek voltak utolsó szavai. Nem a kommunizmust éltette, az tény.„Nagy Imrét kisajátíthatják a posztkommunisták, de ’56-ot nem!” – PS-interjú Wittner Máriával a november 4-i emléknapon
Az övék a munkásőr-mundér, és nem a nemzeti mundér – szögezte le Wittner Mária a PestiSrácok.hu-nak a kommunistákra és posztkommunistákra utalva. Az egykori szabadságharcost a november 4-i emléknap alkalmából kérdeztük, elsősorban arról, hogy hol a helye az emlékezetünkben ennek a napnak. Ez ugyanis a korábban ’56 első számú hőseként és mártírjaként kezelt Nagy Imre tényleges bukásának a napja, ám a valódi, hősies szabadságharc csak azután eszkalálódott. Az utcákon harcoló pesti srácok ugyanis még napokig-hetekig állták a sarat a kilátástalan helyzetben, és fegyverrel védték a magyar szabadságot a Szovjetunió egyre nyomasztóbb katonai fölényével szemben. Wittner Mária üzenetét a Halhatatlanok napján, a PestiSrácok.hu és a PestiTV ma este hatkor, a budai Bem József téren kezdődő megemlékezésén is felolvassuk, a forradalmárok előtti tisztelgésünket hat órától a PestiTV élőben közvetíti.Gloria Victis! – Így tisztelgett Varga Judit Nagy Imre és mártírtársai emléke előtt
Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének emléknapján a kormány nevében Varga Judit igazságügyi miniszter helyezte el a kegyelet koszorúját az 1958. június 16-án kivégzett egykori miniszterelnök szobránál- derült ki a miniszter közösségi oldalán közölt bejegyzéséből.Egyhangúlag szavazta meg az Országgyűlés a veszélyhelyzet megszüntetését
Százkilencvenkét igennel, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el kedden az Országgyűlés a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet megszüntetését, a kétharmados többséget igénylő döntés előtt annak indítványát Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter terjesztette be. Az intézkedés megszüntetéséről a kormány dönt, annak időpontja várhatóan szerdán éjfélkor lesz. A parlamentben egyelőre nem voltak olyan, a korábbiakhoz hasonló ellenzéki hangok, hogy ez a kabinet újabb trükkje lenne, erre utal az egyhangú voksolás is. A veszélyhelyzet megszüntetésével hatályba lépnek az átmeneti szabályok, érvényben marad a járványügyi készültség, mert koronavírus továbbra is fertőz.A veszélyhelyzet megszüntetéséről szavaz ma az Országgyűlés
Az Országgyűlés ma tizenkét előterjesztésről szavaz, köztük a koronavírus-járvány miatt hirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényjavaslatról.Nagy Imre kommunista volt és nem lett a forradalom miniszterelnöke – PS-interjú M. Kiss Sándorral 1956-ról
Az 1956-os forradalommal és szabadságharccal sokszor, sokan és sokat foglalkoztak már. Az október 23. és november 4. közötti időszakot többféleképpen magyarázták már; vannak tények, amelyekkel nem lehet vitatkozni, ezen kívül vannak teóriák és vannak összeesküvés-elméletek is, valamint még mindig rengeteg kutatnivaló anyag rejlik a fiókok és a levéltárak mélyén. A PestiSrácok.hu M. Kiss Sándor történész professzorral beszélgetett a sokszor méltatlanul feledésbe merült november 4. utáni időszakról, a sztrájkokról, a kommunista hatalom megtorlásairól, és szóba került a sokféleképpen megítélt Nagy Imre-kép is, amit a történész részletesen lefestett portálunk kérésére. M. Kiss Sándor az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik legelismertebb és legfelkészültebb kutatója, tizennégy könyv és több, mint nyolcvan tanulmány szerzője. Az interjú végén összeállítást közlünk az ellenállás november 4. utáni történetéről.Felkelőket gyilkoltatott, behívta a szovjeteket – Nagy Imrének nincs helye hőseink között!
Jánosi Katalin kikéri magának, hogy nagyapja (Nagy Imre) emlékét beszennyezze a mostani diktatórikus kormány. Az ő nagyapja ugyanis – állítja – „erkölcsös”, „tisztességes” és „hazaszerető” volt... Tényleg ideje rendet tenni Nagy Imre-fronton. Mára ugyanis odáig jutottunk, hogy az ötvenhatos szabadságharcosok statáriális kivégzéséért, sortüzekért, szovjet csapatok Budapestre hívásáért, több százezer német nemzetiségű magyar honfitársunk deportálásáért, koncepciós perekért, parasztok kifosztásáért felelős véreskezű kommunista hazaárulót avatnák szentté a kommunisták ivadékai, szellemi és anyagi örökösei. Elég volt ebből! Ez az ember nem való nemzeti hőseink panteonjába!Ajánljuk még