Orosz-ukrán háború
Tizennégy éves az ukrán halállista legújabb célpontja
Az ukrán szolgálatok nagyon komolyan veszik az ország védelmét és minden ellenséggel le akarnak számolni. Ukrajna ellenségei pedig mindenütt ott vannak: az egyetemeken, ahol elkerülik a sorozást, a templomokban, ahol oroszul mondanak misét, és a vígjátékokban, ahol egy kamaszlány szerepe arról szól, hogy a szovjetunióban nem utálta mindenki az oroszokat.
Dezertőr végzett ki egy ukrán szélsőjobboldali aktivistát Odesszában (Videó +18)
Egy az ukrán hadseregből még februárban dezertált volt katona végzett ki egy szélsőjobboldali aktivistát. Demjan Hanul korábban több oroszellenes akciót is szervezett Odesszában, ezért eleinte mindenki az orosz szolgálatok akciójára gondolt, később azonban még az ukránok is beismerték, hogy egy dezertőr volt a tettes.
Odessza hovatartozása is terítéken – Órákon belül sor kerülhet a Trump-Putyin megbeszélésre
Ma délután kettő és négy között kerülhet sor a telefonbeszélgetésre Donald Trump amerikai, és Vlagyimir Putyin orosz elnök között az orosz-ukrán háború tűzszüneti tárgyalásai kapcsán. Az eddig kiszivárgott információk alapján a tárgyalás témái közé tartozhat az is, hogy Moszkva milyen területi követelések mellett lenne hajlandó a békekötésre.
A Telegraph fél év késéssel rájött arra, amit a kurszki betörésről mi megmondtunk
A kurszki betörés összeomlott. Ezt előbb az ukrán vezérkar ismerte be, majd a nyugati média is. Sajnos mindketten csak az elmúlt hét végefelé. Ha olvasnák a PestiSrácok elemzéseit, már az akció kezdetén megtudhatták volna, hogy mi lesz a vége.
Egy mintademokráciában nincs szükség választásokra
Ukrajna annyira mintademokrácia, hogy az elnöki tanácsadó szerint akkor sincs szükség választásokra, hogyha sor kerül a tűzszünetre. Mi aztán tényleg elismerjük Kijev minden jogállami értékét, de ennél a pontnál akaratlanul is felmerül bennünk, hogy Zelenszkijnek lassan tényleg csak dinasztiát kellene alapítania ahhoz, hogy utolérjék Észak-Koreát.
Ön dönt: gázt küldjünk, vagy a Szpecnazt?
Az orosz csőtisztító szakszolgálat meglehetősen gyorsan mémesült a háborúval foglalkozó fórumokon, és ennek megfelelően Moszkva a propagandában is egyből lecsapott a lehetőségre és már be is izzította az első videókat.
Az oroszok még kivárnak a tűzszünettel, de az eldőlt, hogy leülnek tárgyalni az USA-val
Miután a keddi rijadi találkozón Zelenszkij nélkül ugyan, de eldőlt, hogy Ukrajna hajlandó lemondani mindenről, amit az amerikaiak kérnek és belemegy a tűzszünetbe a labda átpattant az oroszokhoz. Moszkva pedig mosolygott egyet és azt mondta: "rendben, jó lesz ez, csak várjátok, amíg kitakarítjuk Kurszkot".
Ilyen az, amikor az oroszok tényleg fegyverként használják a gázvezetéket
Sajnálattal kell tudatnunk a hurráoptimista elemző kollégákkal, hogy Kijev nem lesz képes tárgyalási alapként használni a kurszki régióban elfoglalt területeket. Azon egyszerű oknál fogva, hogy mire tárgyalóasztalhoz ülnek a felek, addigra ezek már nem lesznek a kezükben. A térség visszafoglalásában pedig meglehetősen nagy szerepet játszottak az orosz gázvezetékek, igaz, nem úgy, ahogy gondolnánk.
Kérünk egy kávét és egy kis segítséget a Telextől: kinek szabad elindulnia a román elnökválasztáson?
A román központi választóbizottság (BEC) elutasította Calin Georgescu jelölését az ismételt román elnökválasztásra. Válaszul tüntetéssorozatok indultak a jogállam és demokrácia hazájában, hiszen az egyébként vasgárdista nézeteket valló politikus egyszer már megnyerte a választást, viszont akkor Bukarestben úgy döntöttek, hogy nekik nem tetszik ez az eredmény. Mivel Georgescu enyhén szólva sem szimpatizál a magyarokkal, így nehéz lenne azt mondani, hogy sajnáljuk, azonban tekintve a román demokrácia helyzetét, mi csak egy kávét kérünk, és segítséget a Telextől, hogy most akkor miért is bezzegek ők odaát a határ túloldalán?
Hiába az csörög az eurócent a kalapban, ha koldus nem látja, mire költse
Két hangot hallunk az Ukrajnának nyújtandó amerikai támogatások megvonása kapcsán: az egyik szerint most aztán mindennek vége, mert nincs pénz, a másik szerint nem lesz itt semmi baj, Brüsszel majd fizet, mint a katonatiszt, és Kijev ezentúl dollárok helyett euróval kitömött zsebbel rakja inasba Putyint. A lényeg felett azonban mindkét hang elsiklik, mert nem a pénz lesz az, ami igazán hiányzik.
Két hét múlva véget érhet az ukránok kurszki kalandja
Kurszkban harcoló ukrán katonák úgy nyilatkoztak az amerikai The Postnak, hogy Kijev akár két hét múlva felhagyhat a hadművelettel, mivel a területre való be- és kijutás korlátozott az orosz tüzérségi és dróntámadások miatt.
Az USA elvette Ukrajna szemét
A Maxar Technologies bejelentette, hogy megszünteti az Ukrajnának nyújtott műholdas támogatást, azaz Kijev elveszti a szemét. Ezentúl nem kapnak ugyanis jelentéseket a orosz rakéták indításáról valamint a nyugati tüzérségi fegyverek célzását sem koordinálhatják. Moszkva természetesen azonnal kihasználta a helyzetet.
Nincs több „Patriot” és nincs több CIA-jelentés
Az amerikai katonai segélyek vége nemcsak azt jelenti, hogy nem érkezik több lőszer és egyéb hadieszköz a tengeren túlról, hanem azt is, hogy az ukrán városok légvédelme napokon belül összeomolhat. A „Patriot” légvédelmi rakéták nélkül ugyanis lehetetlen lesz kivédeni a drónokat, a vadászbombázókat és az „Alligator” helikoptereket. A CIA és az NSA jelentései, valamint a műholdfelvételek nélkül pedig Kijev hírszerzési adatok nélkül marad, vagyis nem lesz információjuk az orosz csapatok mozgásáról.
Сука блять – motyogta Zelenszkij, miközben Vance kiosztotta
Amióta kitört az orosz-ukrán háború jelentősen megváltozott, mondhatni lealjasodott a nemzetközi diplomáciai nyelvezet. Valahol érthető: felfokozott hangulatban, folyamatos feszültség mellett ez előfordul, azonban az ukrán elnök "adjá' pénzt vagy megb@szlak" stílusú nyelvezete most ért a csúcsra, amit az amerikai fél láthatóan nem értékelt. J. D. Vance és Donald Trump pedig úgy beszélt Zelenszkijjel, ahogyan egy hőbörgő részeggel szokás, amire az ukrán elnök olyat motyogott a borostája alatt, ami valószínűleg jelentősen erősíti majd az oroszok tárgyalási pozícióit...
Hamarosan találkozik egymással Zelenszkij és Trump
Washingtonba utazott az ukrán elnök, hogy egy utolsó próbálkozást tegyen arra, hogy megnyerje az amerikai támogatások fenntartását. A hírek szerint elsősorban a ritkaföldfémek kapcsán kell kiegyeznie Donald Trumppal, az amerikai elnök ugyanis olyan ultimátum mentén hajlandó alkudozni, aminek a teljesítésére az ukránok talán képtelenek.
Merényletet akartak elkövetni a krími metropolita ellen (Videó)
Az orosz szolgálatok előállítottak két férfit, akiket azzal vádolnak, hogy merényletre készültek Tyihon krími metropolita ellen. Az FSZB által közreadott felvételeken a gyanúsítottak arról számoltak be, hogy az ukrán titkosszolgálat megbízásából akarták megölni az egyházi vezetőt.
Lehet, hogy nem lesz gyors tűzszünet Ukrajnában?
Az orosz vezetés határozottan elutasította az Egyesült Államok gyors tűzszünetre irányuló törekvéseit az ukrajnai háborúban - írja az Index.hu a horvát Index alapján. Mint a lap fogalmaz, Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes hangsúlyozta, hogy bár érzékelik az amerikai szándékot a tűzszünet mielőbbi elérésére, Moszkva számára ez elfogadhatatlan, mivel hosszú távú megoldás nélkül csak a harcok újbóli kiéleződéséhez vezetne.
Fico szerint két akadálya van a háború lezárásának: Zelenszkij és az EU
Erős beszédet tartott a szlovák kormányfő pénteken a washingtoni CPAC-en. Robert Fico elsősorban békét sürgetett Oroszország és Ukrajna között, de megnevezte az elhúzódó harcok felelőseit is: a miniszterelnök szerint ugyanis Brüsszel és az ukrán elnök tehet arról, hogy még nem sikerült közelebb hozni a tárgyalásokat.
Putyin szerint az új rakétája a Nap hevével vetekszik
Az Oresnyik-rakétarendszer robbanófejének hőmérséklete a Nap felszínének hőfokához hasonlítható – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Jövő Technológiájának Fóruma 2025 elnevezésű moszkvai rendezvény plenáris ülésén.
Trump három hetet adott az EU-nak, hogy megegyezzen az ukrán kapituláció feltételeiről
Meglepő nyilatkozatot tett egy finn EP-képviselő. Mika Aaltola szerint az amerikai elnök ultimátumot adott Brüsszelnek: három hetük van, hogy elfogadják Ukrajna kapitulációját.
A briteknek feltűnt, hogy Ukrajnában korrupció van és már az oroszoknál keresik a fegyvereiket
A Telegraph legújabb háborús elemző cikke olyan irányváltást képvisel az elfogult újságírás történetében, amit kizárólag román segítséggel vihettek véghez. Történt ugyanis, hogy a Kijevet eddig a mintademokrcáiák és jogállamok fővárosoként lefestő, az ukrán győzelemig a végsőkig kitartó lap megírta, hogy Ukrajna bizony korrupt, ennek a háborúnak pedig nem lesz jó vége.
Zelenszkij elcserélné Rákosrendezőt Bács-Kiskun vármegyére
A címben szereplő terv csupán hasonlat, hiszen az ukrán elnök legújabb területcserére vonatkozó terve nagyjából olyan léptékű alkut eredményezne, mintha egy városrészt cserélnénk el az ország legnagyobb vármegyéjére. De közeledve a legújabb ramsteini csúcshoz, ne lepődjünk meg az egyre szürreálisabb békeajánlatokon.
Trump: lehet, hogy Ukrajna Oroszország része lesz
Donald Trump egy a Fox Newsnak adott interjúban beszélt a háborúról és Ukrajna támogatásáról. Az amerikai elnök szerint az Egyesült Államoknak meg kell térítenie a "beruházásait", hiszen lehetséges, hogy Ukrajna hamarosan Oroszország része lesz.Ajánljuk még
A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Újra veszélyben nemzetünk és hitvallásunk!
Magyar Péter miniszterelnök ámokfutása nem ért véget.
Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.
