Vesztegzár
Károlyi Mihályt és a baloldalt terheli a felelősség Erdély elvesztéséért – Interjú Csarnai Márk történésszel
Százhárom évvel ezelőtt, 1918. december elsején tartották a gyulafehérvári román nagygyűlést, ahol a megjelentek kimondták Erdély és a regáti Románia egyesülését. Habár a határozat nem bírt jogi érvénnyel, az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum ugyancsak Románia részeként határozta meg a Magyar Királyság történelmi tartományát. A témában Csarnai Márk történésztkérdeztük.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Amikor Goebbels korábbi összekötője szólt Kádáréknak, hogy zavarja az üzletet a megtorlás
Hallottak Gerhard Todenhöferről? Szélsőséges náciként Goebbels összekötője volt, de külkeres kapcsolatainak (is) köszönhetően megúszta a számonkérést. Kulcsszerepet játszott a későbbi magyar–német üzletelésben, ahol ex-náciként ő is kommunistákkal kereskedett. 1956 után ők üzentek Kádáréknak, hogy sok lesz a megtorlásból, mert annak „rossz híre” megzavarhatja az üzletet. Nyerges János lerázta őket; tudta, hogy így vagy úgy, de mégis folytatni fogják a kereskedést. Bemutatjuk Todenhöfert és néhány hasonló gazembert – olyan sötét ügyeket, amelyet ép ésszel nehéz értelmezni.
Diákok az elnyomók és hazugságaik ellen – Kádárék évekre bebörtönözték az ellenük fellépő gimnazistákat (Videóval)
Hogy az ötvenhatos megtorlás után már nem voltak koncepciós perek? Hazugság. A Kádár-diktatúra ellen és a forradalom eszméje mellett fellépő diákokat évekre bebörtönözték, összeesküvést írtak a nevükben, pedig sokan a bíróságon találkoztak először. Egy idős antikommunistával, Udvardy Lászlóval beszélgettünk, aki sugárzó intellektusával és igazságkeresésével mindannyiunk példaképe lehet. Azt mondta, azokról szeretne beszélni, akiket elfelejtettek, elfelejtettünk.
Miért ment be Demszky Gábor 1976-ban az állambiztonsághoz? – Íme, a teljes jelentések, a későbbi főpolgármester ex-feleségének („Laboráns” ügynök) utólagos kiegészítésével
Hatalmas botrány keletkezett abból, amikor Csurka István a Magyar Fórumban 1999-ben publikált egy olyan jelentést, amely arról árulkodott, hogy Demszky Gábor bement az állambiztonsághoz. Csurka lapjának írása perelhető címmel jelent meg, Demszky perelt, a pert megnyerte. Ennél érdekesebb a háttértörténet. A liberális-posztkommunista sajtó természetesen teljes erejével Demszky mellé állt; a Magyar Hírlap még a főpolgármester „állítólagos” beszélgetőpartnerét, Végső Gyula állambiztonsági tisztet is megkérdezte, aki azt mondta, nem találkozott Demszkyvel és a Pór-ügyet sem ismeri. Miért érdekes ez? Azért, mert Végső Gyula volt az ebbe a körbe tartozó Haraszti Miklós kihallgatótisztje és a börtönben fogdaügynökként dolgozó Pór személyesen neki címezte a Lukács tanítását kvázi megtagadó levelét. Mit tudunk? Demszky akkori felesége korábban az állambiztonság ügynöke volt, ő kereste fel a BM-et azért, hogy segítsenek a sanyarú helyzetbe került férjén. A következő jelentés szerint ezután ment be Demszky a BM-be, hogy Végső Gyulával (az ellenzéki ügyek felelősével) elbeszélgessen... Aztán Demszkyék dossziéját lezárták.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Üzlet és pénz, mindenek felett – Így fosztották ki Kelet-Európát az amerikaiak, az ex-nácik és a kommunisták
Lassan száz éve uralja a közgondolkodást az a – véleményem szerint – hamis magyarázat, hogy a kommunizmus és a nácizmus két ellenpólusú szélsőség és a politikai paletta egymástól legtávolabb eső képződményeinek tekinthetők. Sok filozófus, történész és más gondolkodó megfogalmazta már, hogy mondanivalójukban, elképzeléseikben és hatalomtechnikai eszközeikben lényeges különbség nincsen, de arról, hogy a felszínen mutatott ellenségeskedés mögött micsoda együttműködés zajlott e két emberellenes ideológia komisszárjai között, ritkán esik szó. Pedig Hitler és Sztálin már az 1939-es paktum előtt is kollaborált egymással, és nem is ért véget ez a kapcsolat a Barbarossa-hadművelet megindításával – vagyis a Szovjetunió elleni német támadással – sem, sőt, még a háború lezárása után is megtalálták egymást e két gyilkos eszme hívei. Miközben a harmincas évek derekától napjainkig a kommunizmus egyetlen legitimációs alapja a „fasizmus” elleni harc, aközben egymást segítve építették ki saját totális rendszerüket. Ennek a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésnek számos megnyilvánulása volt a magyar külkereskedelem 1945 utáni megszervezésében is.
„Még nem láttunk ilyen labdarúgást!” – Hatvannyolc évvel ezelőtt rendezték az évszázad mérkőzését Londonban (videó!)
Hatvannyolc évvel ezelőtt, 1953. november 25-én délután Anglia–Magyarország válogatott labdarúgó-mérkőzést rendeztek a labdarúgás szentélyének számító londoni Wembley Stadionban. Az előzetes esélylatolgatások egyértelmű angol győzelmet vetítettek előre. Nem véletlenül. Anglia ugyanis – mint a sportág feltalálója – 90 éve (!) veretlen volt hazai pályán, a magyar válogatott pedig tíz nappal a Svédország elleni, gyenge játékkal elért 2–2-es döntetlent igyekezett feledtetni az angol fővárosban.
„Antiszemita” – dörögte Aczél, „eltörölni” – döntött a diktatúra, de miért fájt annyira Aczéléknak Illyés Gyula elfelejtett verse?
Hatalmas botrány lett Illyés Gyula 1965-ben megjelent verséből, amely zseniálisan bemutatta az önfelmentő, magát „kifehérítő” káder alakját. A Kortársban megjelent mű után a párt le akarta „leplezni” Illyés „mélymagyarkodását”, egy jelentés szerint Aczél György antiszemitának nevezte a verset, amin Illyés (joggal) megsértődött. Maga a vers szinte egyáltalán nem ismert, pedig igazán csodálatos darab. Vélhetjük, hogy tudatosan lett elhallgatva – túlságosan húsba vájó, túlságosan igaz volt. Költői zsenialitással mutatja be a kádári káderek jellemét.
Ellopni a lelket, megtörni a testet – Megjelent Mező Gábor új könyve a kádári őrületről és a politikai célokra használt pszichiátriáról
Egy téma, amiről nem nagyon írt senki. A Rákosi-, majd Kádár-diktatúrában is előszeretettel elsüllyesztették azokat az embereket, akik lázadtak vagy egyszerűen kinyitották a szájukat. Mező Gábor most megjelent könyve (Ellopni a lelket, megtörni a testet) azoknak az embereknek állít emléket, akik akkor is beszéltek, amikor a többség hallgatott. Őrületre ítélve a Legvidámabb barakkban – így az alcím, nem véletlenül. A rezsimben a valódi őrültek az országot irányították és teljesen épelméjű és lelkű embereket próbáltak eltüntetni. Nem kell félni ettől a műtől, legalább annyira felemelő, mint amennyire elborzasztó. Igazi hősöket ismerhetünk meg belőle, akiket nem sikerült megtörni.
Különös utazás a felforgatók elméjében – Lenintől Snidling úrig és így tovább
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Svájc nemcsak a náci vagyonból, de a kommunista külkeresek pénzéből is ügyesen gazdagodott
A pénznek nincs szaga – ezt a svájciak is pontosan jól tudják. Bár a mainstream médiában ritkán kerül felszínre, a svájciak élen jártak a zsidóktól elrabolt náci vagyon eltüntetésében, de a kommunistákkal is szívesen üzleteltek. Még mindig kevéssé ismert, hogy Svájc a magyar kommunista külkereskedelem egyik kulcsországa volt, több későbbi ismert magyar külkeres-bankár (például Oblath György) is megfordult ott. Sikkasztottak, ügyeskedtek, kereskedtek; a lényeg, hogy csak ők, a szovjetek és a svájciak, illetve a nyugati partnerek jártak jól. Magyarország meg közben teljesen „legatyásodott”. Folytatjuk Borvendég Zsuzsanna sorozatát.
Sorost előbb Pozsonyból, aztán Prágából zavarták el, de milyen újságíró-kartotékok tűnhettek el a budapesti vonatút alatt? (Videóval)
Maróth Gáspárral beszélgettünk csütörtök este a Pesti TV-n. A kormánybiztost megkérdeztem a szerintem is elég primitív és talán kontraproduktív „sorosozásról” is, amire szerinte azért van szükség, hogy meg lehessen mutatni a hálózatot. Az adás végén Maróth elmesélt egy érdekes, de sajnos korántsem megdöbbentő történetet. Akkor történt, amikor a Szabad Európa Rádió archívumát megvette Soros György és Münchenből – Prága közvetítésével – Budapestre költöztette. A CEU-val együtt. Maróthnak az a cseh ember, aki végigkísérte a költöztetést, azt mondta, a vonaton megjelentek a CEU emberei egy listával és kiemelték azokat az újságíró-kartotékokat, amelyeket fontosnak tartottak. Ekkoriban történt, hogy a CEU-t előbb Pozsonyból, majd Prágából is elküldték, így jött képbe Magyarország – amelyet ugye 1994-től a Soros és Amerika „szívéhez” legközelebb álló SZDSZ irányított, az MSZP erős partnereként. Egy beszélgetés és egy cikk, amelyből ráláthatunk a sorosozás hátterére.
„Nagy Imre elfutott. Mi nem futunk el” – Borvendég Zsuzsanna szívszorító beszéde a Halhatatlanok napjáról
Több olvasónk írt, hogy nagyon szeretnék elolvasni Borvendég Zsuzsannának azt a beszédét, amely november negyedikén hangzott el a Halhatatlanok napján. Értjük, miért. Egyszerre szép, megrázó és elgondolkodtató. Olyan írás, amelyet érdemes megmutatni a fiatalabbaknak is, hogy megértsék: miért nem mindenkié ötvenhat. Hogy mit is művelt Kádár ezzel az országgal és nemzettel a szabadságharc leverése után.
A szavahihetőség próbatétele – Mihez kezd a „Tiszták koalíciója” a Városháza eladásának ügyével?
„Nem csupán az Orbán-kormányhoz köthető korrupció ellen üzenünk hadat.” „A törvénytelenségek egyik oldalon sem fogadhatók el!”, „Egyik politikai oldal ügyei sem maradhatnak következmények nélkül”, „Győzelmünk esetén a 2010 előtti kormányok által elkövetett visszaéléseket is ki fogjuk vizsgálni!” Íme, néhány jól csengő mondat Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt és leendő korrupcióminisztere, Hadházy Ákos közelmúltbeli megnyilatkozásaiból. Hála a napokban kipattant Városháza-eladási ügynek, itt a ragyogó alkalom, hogy bizonyítsák: nem csupán hatalomra törekvő, szánni való hangemberek, hanem valóban a becsületesség és a „tiszta közélet” zászlóvivői.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Nyerges János, a legfontosabb külkeres, akinek a „körmös” Bauer volt a tartótisztje az ÁVH-n
Svájc: kulcshelyszín, nemcsak a náci vagyon, de a kommunista külkereskedelem szempontjából is. Két magyar kommunista kulcsfigura is az alpesi országban dolgozott: Száll József és Nyerges János. Utóbbi közben az ÁVH-nál volt, tartótisztje az a Bauer Miklós volt, aki „körmösként” híresült el, de fontos szerepet játszott a külkereskedelem területén is. Nem véletlenül került éppen a Komplexhez az ÁVH után. Az amerikai CIA is megfigyelte ezeket az embereket, persze az üzlet, a pénz aztán szinte minden elvet felülírt. Folytatjuk Borvendég Zsuzsanna sorozatát.
Csillogó szemű atomkutatók helyett egykori afgán katonák akarnak áttörni a határzáron – A déli határnál járt a Pesti Riporter (Videó!)
Az afganisztáni válságot követően a migrációs nyomás ismét nőni kezdett a déli határvégen. Ezért a Pesti Riporter útra kelt, hogy megnézze, mi is a helyzet a határ innenső és túlsó oldalán. A kerítés két oldalán tapasztaltak alapján igencsak jó szolgálatot tesz a határzár, hiszen összehasonlíthatatlan különbséget mutat a határ szerb és magyar oldala. A határt átlépve ugyanis mintha 2015-be utaznánk vissza: az út szélén vonuló migránscsapatokat látni a főutak mentén, a tanyavilágban pedig egész táborokat alakítottak ki az illegális bevándorlók, akik között gyermeket, nőt, esetleg időset egyáltalán nem látni. A magyar határt jelenleg is ezresével mérhető számú fiatal férfi ostromolja, akik stábunknak elmondták: csak addig terveznek, amíg át nem jutnak Magyarországra.
Rekviem az öttusáért – A múlt felszámolásának mindenre kiterjedő őrülete ezúttal az egyik legrégibb sportágra csapott le
Döbbenetes hír látott napvilágot a minap, immáron hivatalosan is. Az előttünk álló, 2024-es párizsi olimpia lesz az utolsó, amelyen még az eredeti állapotában láthatjuk majd műsoron az öttusát. A sportág nemzetközi szakszövetségének döntése értelmében ugyanis megszűnik az öttusa egyik legkultikusabb száma, a lovaglás, amelynek helyét más, később kijelölendő versenyszám veszi majd át. A döntés jócskán túlmutat egy sportág értelmezhető modernizációján és az egyébként jól tetten érhető vezetői dilettantizmuson is. Sokkal inkább nevezhető a mai korszakra jellemző, abnormális trendekhez való igazodáshoz, amelynek többszörös üzenetértéke is van. Írásunkban a rendkívüli döntés hátterét kívánjuk bemutatni.
Aczél György már 1983-ban „legalizálta” a Beszélőt – De akkor ki elől menekültek Demszkyék?
Munkásőrből lett fogdaügynök, avagy Demszkyék „maoista” mesterének, Pór Györgynek a hiteles története
1968-ban Pór Györgyék maoista pere volt az első azok közül az ügyek közül, amelyben a Kádár-rezsim igyekezett fellépni az őket szerinte balról támadó értelmiség ellen. Maoisták, szélsőbaloldaliak, újbaloldaliak, lukácsisták és marxisták alkották azt a tágabb értelemben összetartozó (sokan nyilván csak felszínesen ismerték egymást) budapesti társaságot, amelynek több tagjából meghatározó politikus és/vagy értelmiségi lett. Volt köztük ifjú gárdista, munkásőr, több KISZ-agitpropos. Pór György és két társa letöltendőt kapott, maga Pór rögtön a fordítóirodába került, de ennek megvolt az ára: fogdaügynök, azaz börtönspicli lett. Az állambiztonsági jelentések szerint elégedettek voltak a munkájával, így hamarabb szabadult. Mivel kint sem hagyott fel a mozgalmárkodással, a hatalom nem engedte az általa megálmodott állásba. Ezt megunta. Ismerősei, a Heller Ágnes-házaspár és a Konrád György-házaspár is azt ajánlotta, menjen Nyugatra. Így is történt. Az állambiztonság szerint tőle egy bizonyos Sándor Tibor és Demszky Gábor vette át az irányítást. A szereplők jelentős része később cáfolta, hogy maoista lett volna, de mások, például Heller Ágnes megerősítette anno, hogy azok vagy valami olyasfélék voltak. Csak ez a nyolcvanas évektől már elég rosszul hangzott.
"Kádár a legaljasabb árulást követte el hazája ellen" - Nézze vissza A halhatatlanok napja képeit és megemlékező beszédeit!
A hagyományainkhoz méltóan a PestiSrácok.hu és a Pesti TV szerkesztősége idén is lerótta tiszteletét november 4-én, a budai Bem József téren a szovjet hadsereggel szembeszálló bátor, 1956-os pesti srácok előtt. A megemlékezésen Stefka István mellett Borvendég Zsuzsanna történész, Varga János Corvin közi szabadságharcos és Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője, volt honvédelmi miniszter méltatta a világ akkor legerősebb haderejével szembeszálló szabadságharcosokat és emlékezett a magyar függetlenségért meghalt hősökre, illetve figyelmeztetett az akkor és mai is köztünk élő árulókra.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A Hardi-istálló, Oblath György és a többiek, avagy a külkeres maffia hatalomátvétele
A vörös polip pillanatok alatt megfonta a maga pénzügyi, gazdasági hálóját Magyarországon: 1946 közepére már felügyelte a külkereskedelmet és ezen keresztül a tőkeáramlást. Kik voltak azok az emberek, akik részt vállaltak ennek a kiépítésében, kik rakták le a hálózat alapjait? Háy László és Vas Zoltán szerepét már érintettük, de ketten kevesen lettek volna ennek a feladatnak a végrehajtására. Moszkvából való megérkezésük után azonnal toborozni kezdték az embereiket, akik a Kádár-rendszerre kiépülő külkeres maffia kulcsfigurái lettek később. Bemutatunk elfelejtett vagy alig ismert kulcsfigurákat: íme, Hardi Róbert vagy éppen Oblath György ismeretlen története. Folytatjuk Borvendég Zsuzsanna sorozatát!
„Nagyapa, ki volt Szabó Ervin?” – Ő akarta agyonlövetni Tisza István miniszterelnököt egy fiatal Komintern-ügynökkel
Fogynak, fogynak, de még mindig közel hétszáz kommunistákról, bolsevikokról elnevezett közterület van Magyarországon. Nem beszélve a Rajk Szakkollégiumról vagy a Szabó Ervin Könyvtárról. A Magyar Patrióták kiadott egy leleplező könyvet, amelyben összegyűjtötte az összes hasonlót és azokat az önkormányzatokat, amelyek ha nem is vérre, de perre mentek a vörös utcák védelméért. Pedig emberi ésszel elképesztő, hogy a legnagyobb könyvtárunk is egy olyan alakról van elnevezve, aki fiatal merénylőt küldött Tisza István miniszterelnökre. A hiánypótló művet csak megrendelni lehet.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Korai kommunista külkeres mammutvállalatok, ahol Gyurcsány csak kisinas lehetett volna
Sehol nem tanították, így egyáltalán nem tudtuk, hogyan vették át a külkereskedelmet a kommunisták már 1945 után. Pedig akkoriban a West-Orient ügyeitől volt hangos a sajtó és a Parlament. Ez volt az a vállalat, amely állam volt az államban, a külföldről behozott közszükségleti cikkeket aranyért és dollárért értékesítették. A céget mentesítették minden deviza- és vámtörvény alól, egy kis zárványként létezett a jogrend felett. Amikor túl sok volt a botrány, egyszerűen átmentették egy másik vállalatba. Csempészés, csalás, spekuláció – mindezt a Politikai Rendőrség felügyeletével. Újabb elképesztő történet – folytatjuk Borvendég Zsuzsanna sorozatát.
„Őrizd a forradalom szellemiségét!” – 1956 általa megírt krónikájával emlékezünk a méltatlanul elfeledett szabadságharcosra, Dénes Jánosra
Életének kilencvenkettedik évében elhunyt az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik legendás személyisége, Dénes János. Írásunkban saját kötetében megjelent forradalmi visszaemlékezéseit és emberi arcélét is megidézve igyekszünk emléket állítani a szabadságharc egyik megtörhetetlen, igaz hősének, aki 2006-ban is ott volt a barikádokon és „körme szakadtáig” a magyarság megmaradásáért, sorsának jobbításáért küzdött.Ajánljuk még
Kommentelő chatbotok rajonganak Magyar Péterért és a Tisza Pártért
Hangfelvétel (18+): Radnai és Vogel Magyar biszex perverzióiról beszélgetnek!
Sorra bújnak elő Hegedüs hadnagyaink
Ne hagyjuk, hogy az esküszegők árnyékrendőrséget és árnyékhadsereget szervezzenek!
Az „élősködő” Magyar Peti tartott kiselőadást Orbánnak az érdemi munkáról és a szerénységről
Az az ember, akinek a legnagyobb teljesítménye eddigi életében az volt, hogy betöltötte azokat a pozíciókat, majd felvette és elköltötte az azokért járó milliókat, amelyek nem tehetsége vagy szorgalma, hanem csupán felesége miatt illették meg.
