Vesztegzár
Az ukrajnai válság gyökerei – miért most lángolt fel újra? (második rész)
Az első részben arról írtam, hogy Amerika és a NATO hogyan szegte meg Oroszországnak adott szavát és terjesztette ki a szervezetet egészen Oroszország határáig. Emiatt Oroszország meghatározott egy vörös vonalat, amelynek átlépésekor katonai eszközökkel is igyekszik megakadályozni a NATO további bővítését. Ez történt 2008-ban, amikor Grúziában „színes forradalommal” elkergették az oroszbarát vezetést, és közeledtek a NATO-hoz.
Elrabolt Hungária – Csodálatos képeslapgyűjtemény Trianonban megcsonkított, gyönyörű hazánkról (PS-interjú)
Trianonról, mint a magyarság legnagyobb XX. századi kataklizmájáról, nem lehet eleget beszélni. Fontos ugyanakkor, hogy oly módon tegyük ezt meg, ami valamiért magával ragadó és igazán megérinti minden nemzettársunkat. Ezeknek a céloknak maximálisan eleget tesz a Magyar Patrióták Közössége gondozásában, az EMMI támogatásával megjelent Elrabolt Hungária című kötet, amely régi képeslapok segítségével mutatja be egy szeletét annak, amit a békediktátum révén elveszítettünk. A könyv társszerzőjével, szerkesztőjével, Balázs D. Attilával beszélgettünk.
Az ukrajnai válság gyökerei – Hogyan csapta be Amerika Oroszországot?
A gyönyörű és tehetséges színészcsillag forradalmi szerepe miatt emigrált, Major bosszújától tartott és a lejáratás célpontja lett
Ferrari Violetta az ötvenes évek filmsztárja volt. A gyönyörű és tehetséges színésznő '56-ban emigrált: komoly oka volt rá, a forradalomban géppisztolyos férjével együtt mentek el a káderlapokért a minisztériumba. A nagyhatalmú színészdiktátor, Major Tamás amúgy sem kedvelte a színésznőt és szinte biztosan tönkretette volna a pályáját. A kommunista diktatúra nem elégedett meg az elüldözésével, kegyetlen eszközökkel lejáratták és ez a gyűlölet a rendszerváltás után is megfigyelhető a balliberális sajtóban.
Az életellenes erőknek több mint száz éve útban van a kereszténység – ez indokolja az egyház iránti gyűlöletüket
Az életpárti és az életellenes erők harcát bemutató tanulmány-sorozatomban már számos területen igyekeztem bizonyítani, hogy a két tábor ádáz harca nem új keletű, és hogy a szakadék, amely a két világnézet között tátong, áthidalhatatlannak tűnik. A sorozat mai részében az életellenesek kereszténységhez fűződő viszonyát, egyházgyűlöletét veszem górcső alá, amelynek révén igazolni igyekszem, hogy immáron több, mint száz éve zajlik a történelmi felekezetek – és különösen a nálunk legelterjedtebb római katolikus egyház – üldözése. Maga az üldözés folyamatos, csak a módszerek változtak az idők folyamán. Évezredes értékei és értékálló tanításai miatt állt és áll ma is az életellenesek célkeresztjében a kereszténység, nekünk pedig éppen ezért kell minden korábbinál nagyobb erővel kiállnunk a keresztény értékek védelmében.
Tönkretett szavaink archetípusa: a tolerancia
Ha megjelenésük időrendi sorrendjében vizsgálnánk a libernyák-újbeszél szavakat, fogalmakat, a tolerancia bizonyosan az elsők között lenne, hiszen a huszadik század '60-as, '70-es éveiben került át a pszichológia és a társadalomtudományok közvetítésével a tudományos nyelvbe, onnan pedig rendkívüli gyorsasággal a köznyelvbe, hogy azután a libernyák-újbeszél egyik legfontosabb egyjelentésű, kirekesztő alapszavává váljon. Ma már szinte mindenki használja a fogalmat, anélkül, hogy tudná, valójában mit is jelent eredeti értelmében. Pedig pusztító jelentéstartalmával, manipulatív használatával nap, mint nap találkozhatunk, legutóbb például éppen az újbeszél tolerancia jegyében rúgta ki a Hertha BSC Petry Zsoltot.
Gyurcsány Ferenc és az apja: az egész országot kifosztó fiú túltett a piás, habókos biciklitolvajon
Gyurcsány Ferenc apja egy piti, piás biciklitolvaj volt, a bukott miniszterelnök a minap mégis vele példálózott. Stefka István szerint senkit sem szabad az apja jelleme miatt elővenni, de az tény, hogy „Fletó” túltett az öregén. Fletó nem kerékpárokat tolt el a kocsmák elől, hanem egyik fontos résztvevője volt a kommunista nómenklatúrának, akik végrehajtották a rablóprivatizációt, megtollasodva, anyagilag tönkretéve milliókat a devizahitelekkel, miközben eladósították Magyarországot, és ezzel gazdasági, morális válságot okoztak. Ez már nem bocsánatos bűn volt, nem is kis börtönbüntetés járna ezért.
„Elsősorban azért nem volt aktanyilvánosság 1990 után, mert a nyugati nagyhatalmak átvették ezeket a hálózatokat” – Schiffer és Borvendég Vágó Istvánról és a diadalmas külkeresekről
ÁVH-s tisztekből lett külkeresekről és jogászokról, nácikkal üzletelő kommunistákról és a simán átmentett hálózatról beszélgettünk Borvendég Zsuzsanna történésszel és Schiffer András ügyvéddel. Meg persze Vágó István ismeretlen külkeres múltjáról, hogy mit is csinált a Medimpexnél, ahol már nem is emlékszik, milyen útijelentéseket írt. Schiffer kiemelte, hogy nem a beszervezettség a fontos, hanem az az átöröklődés, amely a hálózati szerepek esetében is megtörtént. „Szerintem azért nem volt aktanyilvánosság elsősorban Magyarországon 1990 után, mert a nyugati nagyhatalmaknak, a németeknek, az amerikaiknak alapvető érdekük volt, hogy átvegyék ezeket a hálózatokat” – mondta. De hogyan csempészte a drogot a Medimpex és került gyerekként Egyiptomba Vágó? Ez is kiderül.
Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.
Grószék rettenetes terve: karhatalommal verték volna le a készülő rendszerváltást – A Magyar Nemzet újjászületése
Nagy sivalkodás volt, amikor 2000 tavaszán elindult az új Magyar Nemzet, amely a vállalható nemzetesekkel egyesült Napi Magyarország volt. A munkásőr hátterű Avar Jánosékra és a moszkvai tudósító Martin Józsefékre már nem volt szükség. A Nemzet több nagy cikkel jelentkezett, Stefka István főmunkatársként főleg ötvenhatos anyagaival (akkor ez még nem volt olyan támogatott téma) és azokkal az interjúkkal „tűnt ki”, amelyeket a régi nagy halakkal készített. Az is kiderült, hogy a kommunista főkáderek hálózata nagyon is létezett, minden anyagot leegyeztettek egymással, és csak akkor jelenhettek meg, ha mindenki rábólintott. Mégis nagy idők voltak, az új Magyar Nemzet megszületésének pillanatai. Médiaháború – 31. rész.
„Harcosék” kalandjai Bulgáriában – Apró Piroska, Horn Gyula, avagy az el nem tüntetett, időzített bombaként ketyegő iratok
A bolgár hálózat leginkább Dobrev Klára néhai apjának, Apró Piroska férjének, Petar Dobrevnek köszönhetően került be a köztudatba. De a bulgáriai évek mások pályafutására is "serkentőleg" hatottak. Említsük csak a miniszterhelyettes fiát, Juszt Lászlót vagy éppen Horn Gyulát. A fiatal Horn a szovjet tanulóévek után pufajkásként vett részt a forradalmat és szabadságharcot követő megtorlásban, majd a megszállók tolmácsaként dolgozott a Külügyminisztérium szovjet főosztályán. Ezután került Szófiába, ahol párttitkárként és besúgóként is dolgozott. Bár dossziéit feltételezhetően eltüntették, a szintén az állambiztonságnak dolgozó konzul munkadossziéjából kiderül, hogy Horn „Harcos” fedőnéven szolgálta a hálózatot. A szófiai nagykövetségen egyébként hemzsegtek az állambiztonsági tisztek, későbbi szt-tisztek és a Hornhoz hasonló törtetők. Ez azért is érdekes, mert évekkel Horn után Apró Piroska is megérkezett a bolgár fővárosba. A Bulgáriában feltűnt káderek közül ő is azok közé tartozott, akik a Szovjetunióban tanultak. Miután ő már egyetemistaként is besegített az állambiztonságnak, erősen feltételezhető, hogy ezzel a hetvenes évek elején sem hagyott fel.
Minden egy kölcsönkapott kazettával kezdődött – Kádárék aljas játszmája a lázadók, a CPg együttes ellen
A CPg együttes üldözése és börtönbe zárása a Kádár-diktatúra kései őrületének szimbolikus története. A punkegyüttes semmi mást nem akart, csak a szabadságot. Érthető, ha a rezsimnek ez nem tetszett. Ebben az írásból kiderül, hogy hogyan kezdődött az egész ügy. Egy kölcsönkapott kazettával. A frontember Güzüt azért vitték be, mert találták nála egy olyan kazettát, amin a Szabad Európa Rádió szignálja és Nagy Feróék dala is rajta volt. Provokáció volt már ez is? Hogyan került hozzá a kazetta? A CPg elleni hadjárat kezdete. A CPg egyébként a Come on Punk group, később Coitus Punk group rövidítése volt.
Él még a magyar virtus: remekül kezdett a nemzeti csapat a vb-selejtezőben
Lejátszotta tavaszi világbajnoki selejtezőit a magyar labdarúgó-válogatott. A három mérkőzésen megszerzett hét ponttal csapatunk jelenleg vb-kijutást érő helyen áll, ám az igazi menetelés majd csak ősszel, a részben hazai rendezésű Európa-bajnokság után kezdődik. Írásunkban az eddig látottakat elemezzük, és megpróbálunk előre tekinteni a válogatottra váró további feladatokra is.
Az Isten nem ember, hogy hazudjon, amit ígér, megcselekszi – Krisztus feltámadt!
A keresztények hite szerint Jézust nagypénteken feszítették keresztre és vasárnap hajnalra támadt fel. Húsvétkor a keresztény világ azt ünnepli, hogy Jézus mártírhalálával magára vállalta az emberiség bűneit, ezzel megváltotta és üdvösségre, örök életre vezette őket. A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, az „ünnepek ünnepe” (sollemnitas sollemnitatum). Idén húsvétvasárnapot és húsvéthétfőt április 4-én és 5-én ünneplik a nyugati keresztény egyházak.
Nagypénteken is a feltámadás reményében kell bíznunk és Isten szeretetében
Nagypénteken különösen fontos, hogy elgondolkozzunk azon, mi a Húsvét valódi üzenete. Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, megkínzásának, halálának és temetésének napja. Nagypéntek üzenete nemcsak a vallásos embereknek szól, hanem minden embernek. Jézus Krisztus szenvedéstörténetével mindenki azonosulhat, aki élete során szembesült a halállal, a szenvedéssel és a fájdalommal, napjainkban pedig olyan életet kell élnünk, amely szembesít bennünket halandóságunkkal, az élet múlásával és tragédiájával.
A sötétség erői kétezer éve képtelenek megérteni, mi az a feltámadás
Nagypéntek van, Jézus megkínzásának, keresztre feszítésének, halálának és eltemetésének napja. A nap, melyen a sötétség legyőzi a világosságot – látszólag. A látszat két napig tart. Mert utána elkövetkezik a harmadnap, a sírbolt pedig üres. A sötétség kétezer esztendeje nem érti, mi történt, hogyan szenvedett vereséget. S azt akarja, hogy mások se értsék, mások se higgyék.
„Hangosan nevetek, amikor azt olvasom, hogyan utasította vissza Bolgár György a beszervezést” – Origós nagyinterjú Mező Gáborral a hálózati sakkfigurákról
A nyolcvanas évektől ismertté vált újságírókról, tévésekről és rádiósokról csak elvétve találunk állambiztonsági anyagot. Ezt nem tarthatjuk véletlennek – mondta portálunk főmunkatársa, a PestiTV műsorvezetője, Mező Gábor abban a nagyinterjúban, amit az Origónak adott. Mező az átmentett médiahálózatról beszélt most megjelent könyvének kapcsán, a beszélgetésben szóba kerültek olyan hírhedt véleményvezérek, mint Bolgár György, Juszt László, Forró Tamás vagy éppen Vitray Tamás. Van, akiről tudjuk, hogy a belügy vagy a katonai szolgálat embere volt, másról csak sejtjük, de nem ez a lényeg. A politikai bekötöttség és a hálózati kapcsolatok.
A kárpátaljai népszavazás legendája
Visszakaphattuk volna Kárpátalját a rendszerváltás után? Valóban tartottak népszavazást a terület önállósodásáról? A ruszinok ukránnak tartják magukat? A kilencvenes évek politikai zűrzavara évtizedek óta rányomja árnyékát kárpátaljai testvéreink sorsára és számtalan vitát generál a hazai közéletben is. Ezt a baloldal lassan harminc éve használja fel az anyaországi és külhoni magyarok közötti feszültségkeltésre. Próbáljuk meg tisztázni, mi is történt 1991-ben!
A Kádár–Aczél Művek ördögi működése: Szakáts Miklós színművészünk forradalmárnak indult, de „Cyranóként” az egyik leghírhedtebb ügynök vált belőle
Életutak és választások: Darvas Iván és Szakáts Miklós is tehetséges színészként lett forradalmár 1956-ban, de amíg Darvas nemet tudott mondani az ördögnek, úgy Szakáts a könnyebbnek tűnő utat választotta. Utóbbit „Cyrano” néven beszervezték az internálótáborban, Darvas inkább vállalta a büntetést és a több évig tartó „parkolópályát”. Szakáts kimondottan szorgalmas ügynök lett és több kifejezetten ártalmas jelentést írt, amíg 1969-ben elege nem lett, és elhagyta a Magyar Népköztársaságot. Érkezett is a kékfényes Szabó László lejárató cikke a Népszabadságban, amiben a földbe taposta az addig ünnepelt és támogatott színművészt.
„A Manchester United ellen még a reflektorokon is csüngtek a nézők” – A dorogi Copacabanáról az UEFA Kupa-döntőig – nagyinterjú Szabó Józseffel, a Videoton legendájával
Sohasem felejtjük azt a parádés sorozatot, amellyel a Videoton nemcsak Magyarországot, de egész Európát meglepte a nyolcvanas évek közepén. A Vidi a francia PSG-t és a legendás Manchester Unitedet is kiejtette az UEFA-kupa menetelés során, majd a döntőt a Real Madriddal játszotta. A csapat egyik legnagyobb klasszisa a gólzsák Szabó József volt, aki most hatvanöt éves. Nagyinterjúnkból jobban megismerhetik a szimpatikus sportembert, aki a dorogi Copacabanáról egészen az UEFA-kupa döntőjéig jutott. Szabó vallja: hiába szerzett számtalan gólt, a Videotont nem ő vagy egy másik kiemelkedő klasszis, hanem a fantasztikus csapatszellem juttatta a csúcsra. „Nemcsak szakmailag, de emberileg is nagyon jó volt az a csapat, amit az is mutat, hogy mindmáig összetartunk, tudunk egymásról és nagyon jó a viszonyunk.” Jöjjön velünk és idézzük fel a Videoton csodálatos sorozatát!
A „Gorilla” és az „Együgyű” – Péter Gábor és Bálint István furcsa párja, valamint a sötét titkokat rejtő Janikovszky család
A PestiTV-n csütörtökön levetített dokumentumfilmünk (Levelek a bolondokházából) kapcsán körbejárjuk a szörnyű történet antihőseit. Most nem a saját feleségét a Lipótra juttató Janikovszky Bélát, hanem főnökét, Péter Gábort és annak „mesterét”, Bálint Istvánt. A szintén ÁVH-s Farkas Vladimir visszaemlékezése szerint Bálint folyamatosan eligazítást tartott Péter Gábornak, akin sokszor lehetett látni az elmebetegség jeleit. Vajon őrült volt? Vagy csak egy az amorális, az eszméért és a túlélésért bármire kész elvetemült kommunisták közül? Ezt nem mi fogjuk eldönteni. Az tény, hogy mártírként tekintett magára. És sem ő, sem senki nem lett elszámoltatva a bűneiért.
Amikor a játszmából személyes ügy lett: Fenyő nemcsak megíratta Gyárfás „áfacsalási ügyét”, de még az üzlettársát is megverette
Folytatjuk Gyárfás és Fenyő médiaháborújának bemutatását. 1996 elején tovább folyt közöttük a harc a Nap TV-ért, látszólag Fenyő örülhetett, hiszen Gyárfás korábbi partnere, a hozzá „átállt” Székely Ferenc az MTV elnöke lett. Tavasszal Gyárfás védelmében már Horn Gyula miniszterelnökhöz fordultak, pár nappal később Fenyő utasítására megjelent egy cikk Gyárfás „áfacsalás ügyéről”, amit átvett a sajtó. Ezután jött a válasz: Princz Gábor egyik lapjában, a Magyar Nemzetben Fenyő felemelkedéséről indult egy sorozat. De Gyárfást ekkora már befeketítették. Egy későbbi interjúban elárulta, hogy szerinte e cikkek miatt fordult el tőle német partnere, amellyel meg szerette volna szerezni az MTV2-t. A Gyárfásra dolgozó újságíró titkos vallomásában azt mondta, Gyárfás meg akarta őt vásárolni, de ő nemet mondott. Egy másik információból az derült ki, hogy Fenyő megverette Gyárfás üzleti partnerét, akit korábban arra akart rávenni, hogy Gyárfás ellen dolgozzon. Tény, hogy a háború egyre inkább eldurvult – személyes ügy lett.
Túlélni a szovjetek poklát: Somogyvári Rudolf hadifogoly-színházával csempészett örömöt a magyarok életébe
Azok a magyar katonák, akik a második világháborúban szovjet hadifogságba estek, több évig tartó, embertelen szenvedés után térhettek haza. Életútjukban az is drámai, hogy a hazatértek egészen a rendszerváltoztatásig nem beszélhettek arról, amit átéltek. Ez a trauma azonban nem csupán rájuk, de a mi életünkre is hatással van. Somogyvári Rudolf színész színházat vezetett fogolytársai szórakoztatására, hogy legalább pár pillanatig el tudják feledni, amit átéltek. A legszebb pillanatnak azt tartotta, amikor a szomorú arcok nevetni kezdtek.Ajánljuk még
Tanmese azoknak, akik nekünk papolnak európaiságról és szurkolói kultúráról
Írásunkban bemutatjuk, hogy a nekünk európaiságról papolók tiporják sárba a rajtunk számon kért értékeket!
Gólgazdag örökrangadó, kiütéses zöld-fehér sikerrel – Ferencváros–MTK 4–1 (1–0)
Szép gólokat szerezve aratott könnyed győzelmet a Ferencváros az MTK ellen.
Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.
Egyszerű, buta embereknek titulálja a választókat egy hangfelvételen Balatonalmádi jegyzője
Egyszerű, buta embereknek titulálja a választókat egy nyilvánosságra került hangfelvételen Balatonalmádi alig két hete kinevezett jegyzője. A mindössze 25 másodperces hanganyag egy hacker által üzemeltetett online blogfelületen bukkant fel hétfőn délután, amit – a címzés szerint – több szerkesztőségnek is elküldtek. Az üzenetből az is kiderül, hogy több felvétel is létezik, ezek alapján pedig igencsak megkérdőjelezhető a helyi választási irodát is vezető Gáspár-Fekete Judit függetlensége, illetve az, hogy vajon miként lehet felelősséget vállalni az április 3-i választás szabályos lebonyolításáért...?
