Vesztegzár
Él még a magyar virtus: remekül kezdett a nemzeti csapat a vb-selejtezőben
Lejátszotta tavaszi világbajnoki selejtezőit a magyar labdarúgó-válogatott. A három mérkőzésen megszerzett hét ponttal csapatunk jelenleg vb-kijutást érő helyen áll, ám az igazi menetelés majd csak ősszel, a részben hazai rendezésű Európa-bajnokság után kezdődik. Írásunkban az eddig látottakat elemezzük, és megpróbálunk előre tekinteni a válogatottra váró további feladatokra is.
Az Isten nem ember, hogy hazudjon, amit ígér, megcselekszi – Krisztus feltámadt!
A keresztények hite szerint Jézust nagypénteken feszítették keresztre és vasárnap hajnalra támadt fel. Húsvétkor a keresztény világ azt ünnepli, hogy Jézus mártírhalálával magára vállalta az emberiség bűneit, ezzel megváltotta és üdvösségre, örök életre vezette őket. A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, az „ünnepek ünnepe” (sollemnitas sollemnitatum). Idén húsvétvasárnapot és húsvéthétfőt április 4-én és 5-én ünneplik a nyugati keresztény egyházak.
Nagypénteken is a feltámadás reményében kell bíznunk és Isten szeretetében
Nagypénteken különösen fontos, hogy elgondolkozzunk azon, mi a Húsvét valódi üzenete. Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, megkínzásának, halálának és temetésének napja. Nagypéntek üzenete nemcsak a vallásos embereknek szól, hanem minden embernek. Jézus Krisztus szenvedéstörténetével mindenki azonosulhat, aki élete során szembesült a halállal, a szenvedéssel és a fájdalommal, napjainkban pedig olyan életet kell élnünk, amely szembesít bennünket halandóságunkkal, az élet múlásával és tragédiájával.
A sötétség erői kétezer éve képtelenek megérteni, mi az a feltámadás
Nagypéntek van, Jézus megkínzásának, keresztre feszítésének, halálának és eltemetésének napja. A nap, melyen a sötétség legyőzi a világosságot – látszólag. A látszat két napig tart. Mert utána elkövetkezik a harmadnap, a sírbolt pedig üres. A sötétség kétezer esztendeje nem érti, mi történt, hogyan szenvedett vereséget. S azt akarja, hogy mások se értsék, mások se higgyék.
„Hangosan nevetek, amikor azt olvasom, hogyan utasította vissza Bolgár György a beszervezést” – Origós nagyinterjú Mező Gáborral a hálózati sakkfigurákról
A nyolcvanas évektől ismertté vált újságírókról, tévésekről és rádiósokról csak elvétve találunk állambiztonsági anyagot. Ezt nem tarthatjuk véletlennek – mondta portálunk főmunkatársa, a PestiTV műsorvezetője, Mező Gábor abban a nagyinterjúban, amit az Origónak adott. Mező az átmentett médiahálózatról beszélt most megjelent könyvének kapcsán, a beszélgetésben szóba kerültek olyan hírhedt véleményvezérek, mint Bolgár György, Juszt László, Forró Tamás vagy éppen Vitray Tamás. Van, akiről tudjuk, hogy a belügy vagy a katonai szolgálat embere volt, másról csak sejtjük, de nem ez a lényeg. A politikai bekötöttség és a hálózati kapcsolatok.
A kárpátaljai népszavazás legendája
Visszakaphattuk volna Kárpátalját a rendszerváltás után? Valóban tartottak népszavazást a terület önállósodásáról? A ruszinok ukránnak tartják magukat? A kilencvenes évek politikai zűrzavara évtizedek óta rányomja árnyékát kárpátaljai testvéreink sorsára és számtalan vitát generál a hazai közéletben is. Ezt a baloldal lassan harminc éve használja fel az anyaországi és külhoni magyarok közötti feszültségkeltésre. Próbáljuk meg tisztázni, mi is történt 1991-ben!
A Kádár–Aczél Művek ördögi működése: Szakáts Miklós színművészünk forradalmárnak indult, de „Cyranóként” az egyik leghírhedtebb ügynök vált belőle
Életutak és választások: Darvas Iván és Szakáts Miklós is tehetséges színészként lett forradalmár 1956-ban, de amíg Darvas nemet tudott mondani az ördögnek, úgy Szakáts a könnyebbnek tűnő utat választotta. Utóbbit „Cyrano” néven beszervezték az internálótáborban, Darvas inkább vállalta a büntetést és a több évig tartó „parkolópályát”. Szakáts kimondottan szorgalmas ügynök lett és több kifejezetten ártalmas jelentést írt, amíg 1969-ben elege nem lett, és elhagyta a Magyar Népköztársaságot. Érkezett is a kékfényes Szabó László lejárató cikke a Népszabadságban, amiben a földbe taposta az addig ünnepelt és támogatott színművészt.
„A Manchester United ellen még a reflektorokon is csüngtek a nézők” – A dorogi Copacabanáról az UEFA Kupa-döntőig – nagyinterjú Szabó Józseffel, a Videoton legendájával
Sohasem felejtjük azt a parádés sorozatot, amellyel a Videoton nemcsak Magyarországot, de egész Európát meglepte a nyolcvanas évek közepén. A Vidi a francia PSG-t és a legendás Manchester Unitedet is kiejtette az UEFA-kupa menetelés során, majd a döntőt a Real Madriddal játszotta. A csapat egyik legnagyobb klasszisa a gólzsák Szabó József volt, aki most hatvanöt éves. Nagyinterjúnkból jobban megismerhetik a szimpatikus sportembert, aki a dorogi Copacabanáról egészen az UEFA-kupa döntőjéig jutott. Szabó vallja: hiába szerzett számtalan gólt, a Videotont nem ő vagy egy másik kiemelkedő klasszis, hanem a fantasztikus csapatszellem juttatta a csúcsra. „Nemcsak szakmailag, de emberileg is nagyon jó volt az a csapat, amit az is mutat, hogy mindmáig összetartunk, tudunk egymásról és nagyon jó a viszonyunk.” Jöjjön velünk és idézzük fel a Videoton csodálatos sorozatát!
A „Gorilla” és az „Együgyű” – Péter Gábor és Bálint István furcsa párja, valamint a sötét titkokat rejtő Janikovszky család
A PestiTV-n csütörtökön levetített dokumentumfilmünk (Levelek a bolondokházából) kapcsán körbejárjuk a szörnyű történet antihőseit. Most nem a saját feleségét a Lipótra juttató Janikovszky Bélát, hanem főnökét, Péter Gábort és annak „mesterét”, Bálint Istvánt. A szintén ÁVH-s Farkas Vladimir visszaemlékezése szerint Bálint folyamatosan eligazítást tartott Péter Gábornak, akin sokszor lehetett látni az elmebetegség jeleit. Vajon őrült volt? Vagy csak egy az amorális, az eszméért és a túlélésért bármire kész elvetemült kommunisták közül? Ezt nem mi fogjuk eldönteni. Az tény, hogy mártírként tekintett magára. És sem ő, sem senki nem lett elszámoltatva a bűneiért.
Amikor a játszmából személyes ügy lett: Fenyő nemcsak megíratta Gyárfás „áfacsalási ügyét”, de még az üzlettársát is megverette
Folytatjuk Gyárfás és Fenyő médiaháborújának bemutatását. 1996 elején tovább folyt közöttük a harc a Nap TV-ért, látszólag Fenyő örülhetett, hiszen Gyárfás korábbi partnere, a hozzá „átállt” Székely Ferenc az MTV elnöke lett. Tavasszal Gyárfás védelmében már Horn Gyula miniszterelnökhöz fordultak, pár nappal később Fenyő utasítására megjelent egy cikk Gyárfás „áfacsalás ügyéről”, amit átvett a sajtó. Ezután jött a válasz: Princz Gábor egyik lapjában, a Magyar Nemzetben Fenyő felemelkedéséről indult egy sorozat. De Gyárfást ekkora már befeketítették. Egy későbbi interjúban elárulta, hogy szerinte e cikkek miatt fordult el tőle német partnere, amellyel meg szerette volna szerezni az MTV2-t. A Gyárfásra dolgozó újságíró titkos vallomásában azt mondta, Gyárfás meg akarta őt vásárolni, de ő nemet mondott. Egy másik információból az derült ki, hogy Fenyő megverette Gyárfás üzleti partnerét, akit korábban arra akart rávenni, hogy Gyárfás ellen dolgozzon. Tény, hogy a háború egyre inkább eldurvult – személyes ügy lett.
Túlélni a szovjetek poklát: Somogyvári Rudolf hadifogoly-színházával csempészett örömöt a magyarok életébe
Azok a magyar katonák, akik a második világháborúban szovjet hadifogságba estek, több évig tartó, embertelen szenvedés után térhettek haza. Életútjukban az is drámai, hogy a hazatértek egészen a rendszerváltoztatásig nem beszélhettek arról, amit átéltek. Ez a trauma azonban nem csupán rájuk, de a mi életünkre is hatással van. Somogyvári Rudolf színész színházat vezetett fogolytársai szórakoztatására, hogy legalább pár pillanatig el tudják feledni, amit átéltek. A legszebb pillanatnak azt tartotta, amikor a szomorú arcok nevetni kezdtek.
Resetár Dániel, A halál népbiztosának alakítója a Pesti TV-n: számos Szamuely él közöttünk! (videó)
Március 21-én, a vörösterror bevezetésének 102. évfordulóján mutatta be a Duna TV Stefka István és Csurka Dóra kreatív dokumentumfilmjét, A halál népbiztosát. Ennek apropóján többek között a film főszereplője, a kegyetlen tömeggyilkos Szamuely Tibor alakítójával, Resetár Dániellel beszélgetett a Pesti TV-n Vincze Emília. A színész azt mondta: a forgatás előtt nagyon belemerült a témába, rengeteget olvasott és őt is meghökkentette az a hihetetlen kegyetlenség, amivel a Lenin-fiúk ártatlan embereket gyilkoltak, teljesen rabja lett a szerepnek és a 102 évvel ezelőtti események hatása alá került. "Azokat a párhuzamokat, amiket le lehet vonni Szamuely, mint ember és a mostani kor szamuelyjei között, azt le kell vonni, Így, hogy jártam benne, pontosan látom, hogy számos Szamuely él közöttünk"– állapította meg Resetár Dániel. Ferkó Dániel, a film történész-narrátora, a Pesti TV műsorvezetője pedig arról beszélt: a vörösterror következménye, hogy Magyarország végzetesen legyengült, így jelentős részben Szamuelyéknek köszönhető, hogy ennyire tragikus végkifejlete lett a trianoni döntésnek. A balliberális oldal azóta is igyekszik relativizálni a vörösterror pusztítását és ellensúlyozni azt a megtorlás, azaz a fehérterror folyamatos kihangsúlyozásával.
Lenin helytartói élvezettel gyilkolták a magyarokat
102 évvel ezelőtt, 1919. március 21-én kiáltották ki Kun Béla és társai a Tanácsköztársaságot. Szamuelyék talán maguk sem hitték, hogy labdába rúghatnak, de miután Károlyi Mihály, a "vörös gróf" átadta nekik a hatalmat, elkezdődhetett Magyarországon is a nagy kísérlet: a kommunizmus megteremtése. Sok köszönet nem volt benne. Sem egyenlőséget, sem fellendülést nem hozott az első világháború után valóban megroppant országnak. A proletárdiktatúra 133 napja leginkább arról híresült el, hogy a Lenin-fiúk fekete bőrkabátjukban szertejártak az országban és halált leheltek mindenre, ami polgári – vagy ahogy ők mondták: "burzsuj" – volt. A Lenin-fiúk egy jelentős része frusztrált kisember volt, akinek nem jött be az élet, és dühüket azokon vezették le, akik képesek voltak alkotni, létrehozni valamit.
Hiénák, részeg zsűritagok és egy végtelenül magányos lány – Molnár Csilla szépségkirálynő tragikus élete és halála
Máig sokan emlékeznek arra a gyönyörű lányra, aki 1985-ben Magyarország szépe lett. Molnár Csilla előtt látszólag kinyílt a világ, mégis megölte magát alig néhány hónappal később. Sok mindent tudunk a verseny szervezőiről, arról, hogy szinte mindenki kihasználta ezeket a lányokat. De van egy másik szempont is: a szerelem. Írásomban annak jártam utána, hogy talán megmenthették volna a lányt, ha engedik, hogy együtt legyen a szerelmével. Egy szomorú történet háttere.
Ne féljetek, magyarok, itt vannak a cigányok! – Harmincegy éve tört ki a román pogrom Marosvásárhelyen
Harmincegy esztendeje tört ki az öt halálos áldozatot követelő román pogrom Marosvásárhelyen, amelynek hátterében az állhatott, hogy a kommunizmus hosszú évtizedei után a városban március 15-ét megünneplő magyarok megemlékezését a román államhatalom arra használta fel, hogy felhergelje a parasztokat azzal: a magyarok vissza akarják foglalni Erdélyt. A leitatott, kapákkal, kaszákkal, fejszékkel felfegyverzett csőcselék benyomult a városba, összeverték Sütő András írót, aki az egyik szemét elveszítette emiatt, és megtámadták az RMDSZ székházát is. A másnapi tiltakozáson még több magyar vér folyt volna, ha nem kelnek a magyarok védelmére a környékbeli cigányok és a székelyek, akik szétkergették a románokat. Az eseményeknek helyiként szemtanúja volt Zsigmond Barna Pál, a Fidesz országgyűlési képviselője, aki az évfordulón közzétett Facebook-bejegyzése mellett a PestiSrácok.hu-val is megosztotta emlékeit.
A „patriarchátus” elleni küzdelem kulcsfogalma: a „családon belüli erőszak”
A libernyák-újbeszél által tönkretett vagy kreált szavakat bemutató sorozatunk első részében a család szót elemeztük, mostani írásunk tárgya pedig a családon belüli erőszak. Ez az újbeszél kifejezés a hatvanas-hetvenes években az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában terjedt el, és a nyolcvanas-kilencvenes években kezdett meghonosodni Magyarországon. Elsősorban természetesen a Soros által pénzelt álcivil és femináci szervezetek (NANE, SZETA, Patent Egyesület), valamint a totális bolsevik-liberális befolyás alatt álló társadalomtudományi képzés és szociális ellátórendszer egyes intézményeinek (családsegítők, gyermekvédelmi intézmények, hajléktalan-ellátó intézmények, ELTE, CEU) közvetítésével. A családon belüli erőszak kapcsán az újbeszélek elsősorban azt próbálják elhitetni, hogy az általuk kreált szóösszetétellel körülírt jelenség növekvő és súlyos társadalmi probléma nemcsak Magyarországon, de az egész világon.
Sem a magyar állam, sem a katolikus egyház nem hajolt meg az LMBTQ-lobbi támadása előtt
Az alábbiakban azt kívánjuk bemutatni, hogy milyen folyamatok vezettek a hagyományos családmodellt alapjaiban megtámadó genderideológia mindent átható térnyeréséig, és mely ponton mondtuk azt, hogy eddig és ne tovább. Bár utalunk az alaptörvény 9. módosításának esetleges jogi anomáliáira, ám bemutatjuk, hogy miért volt mindez mégis előrelátó és szükséges. A cikk végén azt is is megmutathatjuk, hogy honnan érkezett alig várt segítség az LMBTQ-lobbi elleni küzdelemben szinte már magára maradó Lengyelországnak és Magyarországnak. Vagyis Terry Blacktől a 9. alaptörvény-módosításig, valamint Európa megtámadásáig.
Miért változtatott nevet Vámos Miklós? Mit írt Haraszti Miklós a disszidensekről? – Íme, a Munkásőrség kedvenc bandája, a menő Gerilla!
Mi az? Kik azok? Rajongott értük a Munkásőrség szerzője, a diktatúra egyik megtorló főkáderétől, Tömpe Istvántól pedig díjat kaptak? Segítünk még. Egyik legkedveltebb számukat a Tiszába benzint öntő „disszidensekről” írták. Tagja volt a bandának Rajk László egykori titkárának a fia, az akkor még Vámos Tiborként szereplő Vámos Miklós. A szövegíró és háttérember pedig az a Haraszti Miklós volt, aki akkor KISZ-es költőként és munkásmozgalmi „dalkutatóként” próbálta megváltani a világot. A válasz: a Gerilla! A Kádár-rezsim egyik legbizarrabb együttese, amelyet egy egész szakma gyűlölt, s amelyet mindenhol futattak. Amíg kipukkant. Vámos sem lehetett túl büszke erre az antréra, mert még ebben az időben „Vámos Miklósra” változtatta az írói nevét és innentől szakmányban megjelenő művei már így jelentek meg.
„A magyarnak az életét el lehet venni, de a hitét nem” – Gondolatok az összetartozásról és egy csodálatos székely tiszteletesről
„Ilyenkor, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc napján, március 15-én mindig eszembe jut a drága emlékű Kelemen Levente, oklándi unitárius tiszteletes, aki mozgatórugója volt a Tiszteletbeli Székely cím adományozásának. Történelmi múltunk, hagyományaink, a turulmadár, a Kossuth címer, a nemzeti színű zászlónk, a '48-as és '56-os lyukas zászlóink mind-mind az összetartozás, fennmaradásunk jelképei. Mint ahogy szerte Nagy-Magyarországon, a szabadságharcos hőseinknek felállított szobraink is. Ahogyan az a nyergestetői emlékmű, amely a székely hősöknek állít emléket. Azoknak a vörössipkásoknak, akik kétszázan védelmezték a szorost Tuzson János alezredes vezetésével a 12 ezer fős osztrák-orosz ellenséges hadsereggel szemben. Végül lemészárolták őket, de kitartásuk máig szóló üzenet. A magyarnak az életét el lehet venni, de a hitét nem.” Stefka István írása.
1972 márciusa: az antikommunista egyetemista letöltendőt kapott, a maoista ellentüntető Demszky végül főpolgármester lett
Emlékezzünk 1972. március 15-re, amikor még börtön járt azért, ha valaki a „nem megfelelő helyen”, a „nem megfelelő témákról” beszélt. A fiatal fizikushallgató, Szalay Miklós letöltendőt kapott azért, mert az örökmécsesnél szónokolt. Ezek a forradalmi megmozdulások dühítették fel annyira az ELTE maoistáit, szélső-, új-, stb.-baloldaliait, hogy ellentüntetést szervezzenek. A vöröskokárdás, a Tanácsköztársaságra emlékező megmozdulást az a Demszky Gábor vezette, akit bár letartóztattak, végül semmi baja nem történt. Nem csoda: impexes, pénzügyis szülei biztos "szocialista" hátteret nyújtottak. Szalay Miklóst a börtönben megfigyelték, „Alföldi” fedőnéven egy börtönspicli biztosan jelentgetett róla. Kiszabadulása után mosógépszerelőként dolgozott. Demszky? "Demokrata", "liberális", majd főpolgármester lett. Párhuzamos történetük jól jellemzi mind a hetvenes, nyolcvanas éveket, mind a teljesen félresikerült rendszerváltoztatást.
Egy ember, aki nagyon hiányzik: Erőss Zsolt – Visszaemlékezés a székely Hópárducra
Erőss Zsolt a magyar hegymászás és a magyar egyetemes sport kiemelkedő alakja volt, aki 2013-ban a Kancsendzönga csúcs elérését követően veszítette életét Kiss Péterrel együtt. Halálát nehezen fogadta a közvélemény. A székelyek Hópárducának nemcsak az eredményei voltak kimagaslóak, hanem a személyisége is. Minden interjúban elragadó volt. Talán ettől is lett olyan népszerű. Szimpatikus, reális és minden tekintetben szeretetreméltó emberként. Írásunk szubjektív megemlékezés az oly nagyra tisztelt Hópárducról.
A keresztre feszített lelkész – Az elhallgatott gyömrői gyilkosságok háttere (Szívszorító műsor a PestiTV-n)
Levágták a nemi szervét, majd keresztre feszítették azt az ártatlan lelkészt, akinek az volt az egyetlen bűne, hogy Istent szolgálta. Ez a förtelmes bűnt is az a vörös karszalagos brigád követte el, amely 1945 után Gyömrő és környékét terrorizálta. Ők álltak a hírhedt, de évtizedekre felejtésre ítélt gyömrői gyilkosságok mögött. A bűnözők persze amnesztiát nyertek (kétszer is), a rendszerváltozás után sem lehetett szó igazságtételről. Erről és a többi kommunista erőszakszervezetről (R-gárda, Munkásőrség, ÁVH) beszélgettünk Máthé Áron történésszel a PestiTV-n. A műsorban szívszorító részleteket látunk a néhai hozzátartozók emlékeiről.
Vétkesek közt cinkos, aki béna – Az ÁVH-s Ipper Pál által kinevelt Bolgár Györgyök szépen átvertek minket
A Hit Rádió hosszabb, kimondottan érdekes interjút készített Mező Gáborral, a PS munkatársával most megjelent könyvéről. Szóba kerültek a tisztességes SZDSZ-esek, de az is, hogyan nevelte ki az ÁVH-s Ipper Pál a Rádiónál a „gyermekeit”: Mester Ákost, Bolgár Györgyöt és a többi „független” médiamunkást. Mező kiemelte: nem szabad ráhúzni a vizeslepedőt az összes akkori újságíróra. Világosan el kell különíteni azokat, akik a hálózat komoly sakkbábui voltak, azoktól, akik csak a szakmájukban akartak dolgozni.Ajánljuk még
Erőszak
Elhatalmasodott rajtuk egy beteg, akarnok kis pöcs szellemisége, aki mindenbe be akar fúródni szárazon, erőből, hogy egy kicsit férfinak érezhesse magát.
Ott kellene meghalnunk a fronton?
Behódolás helyett maradjunk az utolsó gall falu az EU-ban!
A választási kampány legnagyobb hazugsága, hogy ki lehet egyezni az európai elittel. Nem lehet. Aki ilyesmivel jön, az nem kiegyezni akar, hanem alattvalónak készül.
Krisztus, Pilátus és a kézmosás, avagy a jók tétlensége
Edmund Burke elkoptatott mondata, miszerint a gonosz győzelme csak a jók tétlenségén múlik. Bár a mondás klisévé vált, azért van mögötte valami, és érdemes belegondolnunk, mi lett volna Jézus Krisztus ítélete, ha a jók nem "mossák kezeiket".
