Vesztegzár
A „patriarchátus” elleni küzdelem kulcsfogalma: a „családon belüli erőszak”
A libernyák-újbeszél által tönkretett vagy kreált szavakat bemutató sorozatunk első részében a család szót elemeztük, mostani írásunk tárgya pedig a családon belüli erőszak. Ez az újbeszél kifejezés a hatvanas-hetvenes években az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában terjedt el, és a nyolcvanas-kilencvenes években kezdett meghonosodni Magyarországon. Elsősorban természetesen a Soros által pénzelt álcivil és femináci szervezetek (NANE, SZETA, Patent Egyesület), valamint a totális bolsevik-liberális befolyás alatt álló társadalomtudományi képzés és szociális ellátórendszer egyes intézményeinek (családsegítők, gyermekvédelmi intézmények, hajléktalan-ellátó intézmények, ELTE, CEU) közvetítésével. A családon belüli erőszak kapcsán az újbeszélek elsősorban azt próbálják elhitetni, hogy az általuk kreált szóösszetétellel körülírt jelenség növekvő és súlyos társadalmi probléma nemcsak Magyarországon, de az egész világon.
Sem a magyar állam, sem a katolikus egyház nem hajolt meg az LMBTQ-lobbi támadása előtt
Az alábbiakban azt kívánjuk bemutatni, hogy milyen folyamatok vezettek a hagyományos családmodellt alapjaiban megtámadó genderideológia mindent átható térnyeréséig, és mely ponton mondtuk azt, hogy eddig és ne tovább. Bár utalunk az alaptörvény 9. módosításának esetleges jogi anomáliáira, ám bemutatjuk, hogy miért volt mindez mégis előrelátó és szükséges. A cikk végén azt is is megmutathatjuk, hogy honnan érkezett alig várt segítség az LMBTQ-lobbi elleni küzdelemben szinte már magára maradó Lengyelországnak és Magyarországnak. Vagyis Terry Blacktől a 9. alaptörvény-módosításig, valamint Európa megtámadásáig.
Miért változtatott nevet Vámos Miklós? Mit írt Haraszti Miklós a disszidensekről? – Íme, a Munkásőrség kedvenc bandája, a menő Gerilla!
Mi az? Kik azok? Rajongott értük a Munkásőrség szerzője, a diktatúra egyik megtorló főkáderétől, Tömpe Istvántól pedig díjat kaptak? Segítünk még. Egyik legkedveltebb számukat a Tiszába benzint öntő „disszidensekről” írták. Tagja volt a bandának Rajk László egykori titkárának a fia, az akkor még Vámos Tiborként szereplő Vámos Miklós. A szövegíró és háttérember pedig az a Haraszti Miklós volt, aki akkor KISZ-es költőként és munkásmozgalmi „dalkutatóként” próbálta megváltani a világot. A válasz: a Gerilla! A Kádár-rezsim egyik legbizarrabb együttese, amelyet egy egész szakma gyűlölt, s amelyet mindenhol futattak. Amíg kipukkant. Vámos sem lehetett túl büszke erre az antréra, mert még ebben az időben „Vámos Miklósra” változtatta az írói nevét és innentől szakmányban megjelenő művei már így jelentek meg.
„A magyarnak az életét el lehet venni, de a hitét nem” – Gondolatok az összetartozásról és egy csodálatos székely tiszteletesről
„Ilyenkor, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc napján, március 15-én mindig eszembe jut a drága emlékű Kelemen Levente, oklándi unitárius tiszteletes, aki mozgatórugója volt a Tiszteletbeli Székely cím adományozásának. Történelmi múltunk, hagyományaink, a turulmadár, a Kossuth címer, a nemzeti színű zászlónk, a '48-as és '56-os lyukas zászlóink mind-mind az összetartozás, fennmaradásunk jelképei. Mint ahogy szerte Nagy-Magyarországon, a szabadságharcos hőseinknek felállított szobraink is. Ahogyan az a nyergestetői emlékmű, amely a székely hősöknek állít emléket. Azoknak a vörössipkásoknak, akik kétszázan védelmezték a szorost Tuzson János alezredes vezetésével a 12 ezer fős osztrák-orosz ellenséges hadsereggel szemben. Végül lemészárolták őket, de kitartásuk máig szóló üzenet. A magyarnak az életét el lehet venni, de a hitét nem.” Stefka István írása.
1972 márciusa: az antikommunista egyetemista letöltendőt kapott, a maoista ellentüntető Demszky végül főpolgármester lett
Emlékezzünk 1972. március 15-re, amikor még börtön járt azért, ha valaki a „nem megfelelő helyen”, a „nem megfelelő témákról” beszélt. A fiatal fizikushallgató, Szalay Miklós letöltendőt kapott azért, mert az örökmécsesnél szónokolt. Ezek a forradalmi megmozdulások dühítették fel annyira az ELTE maoistáit, szélső-, új-, stb.-baloldaliait, hogy ellentüntetést szervezzenek. A vöröskokárdás, a Tanácsköztársaságra emlékező megmozdulást az a Demszky Gábor vezette, akit bár letartóztattak, végül semmi baja nem történt. Nem csoda: impexes, pénzügyis szülei biztos "szocialista" hátteret nyújtottak. Szalay Miklóst a börtönben megfigyelték, „Alföldi” fedőnéven egy börtönspicli biztosan jelentgetett róla. Kiszabadulása után mosógépszerelőként dolgozott. Demszky? "Demokrata", "liberális", majd főpolgármester lett. Párhuzamos történetük jól jellemzi mind a hetvenes, nyolcvanas éveket, mind a teljesen félresikerült rendszerváltoztatást.
Egy ember, aki nagyon hiányzik: Erőss Zsolt – Visszaemlékezés a székely Hópárducra
Erőss Zsolt a magyar hegymászás és a magyar egyetemes sport kiemelkedő alakja volt, aki 2013-ban a Kancsendzönga csúcs elérését követően veszítette életét Kiss Péterrel együtt. Halálát nehezen fogadta a közvélemény. A székelyek Hópárducának nemcsak az eredményei voltak kimagaslóak, hanem a személyisége is. Minden interjúban elragadó volt. Talán ettől is lett olyan népszerű. Szimpatikus, reális és minden tekintetben szeretetreméltó emberként. Írásunk szubjektív megemlékezés az oly nagyra tisztelt Hópárducról.
A keresztre feszített lelkész – Az elhallgatott gyömrői gyilkosságok háttere (Szívszorító műsor a PestiTV-n)
Levágták a nemi szervét, majd keresztre feszítették azt az ártatlan lelkészt, akinek az volt az egyetlen bűne, hogy Istent szolgálta. Ez a förtelmes bűnt is az a vörös karszalagos brigád követte el, amely 1945 után Gyömrő és környékét terrorizálta. Ők álltak a hírhedt, de évtizedekre felejtésre ítélt gyömrői gyilkosságok mögött. A bűnözők persze amnesztiát nyertek (kétszer is), a rendszerváltozás után sem lehetett szó igazságtételről. Erről és a többi kommunista erőszakszervezetről (R-gárda, Munkásőrség, ÁVH) beszélgettünk Máthé Áron történésszel a PestiTV-n. A műsorban szívszorító részleteket látunk a néhai hozzátartozók emlékeiről.
Vétkesek közt cinkos, aki béna – Az ÁVH-s Ipper Pál által kinevelt Bolgár Györgyök szépen átvertek minket
A Hit Rádió hosszabb, kimondottan érdekes interjút készített Mező Gáborral, a PS munkatársával most megjelent könyvéről. Szóba kerültek a tisztességes SZDSZ-esek, de az is, hogyan nevelte ki az ÁVH-s Ipper Pál a Rádiónál a „gyermekeit”: Mester Ákost, Bolgár Györgyöt és a többi „független” médiamunkást. Mező kiemelte: nem szabad ráhúzni a vizeslepedőt az összes akkori újságíróra. Világosan el kell különíteni azokat, akik a hálózat komoly sakkbábui voltak, azoktól, akik csak a szakmájukban akartak dolgozni.
A Juszt Lászlóknak „be kellett futniuk” – Nagyinterjú a Magyar Nemzetben Mező Gáborral a mindent túlélő hálózatról
Az MDF-nek meg kellett buknia? A Juszt Lászlóknak be kellett futnia? Csengey Dénes tényleg a hálózat útjában volt? Nagyon sok témát érintett az a beszélgetés, amelynek alanya Mező Gábor, a PS újságírója volt és amely most jelent meg a Magyar Nemzetben. Pataki Tamás és Mező utóbbi most megjelent könyvéről, A média lenyúlásának titkos története című kötetről beszélgetett. Szóba kerülnek még azok az utazóhalak, akik nem voltak túl tehetségesek, de a hálózat felemelte őket – nem ritkán családi bekötöttségük okán. És persze az is kiderült, miért vigyorog éppen Gyurcsány Ferenc és Gyárfás Tamás a könyv borítóján.
Elhunyt Gurovits József, a magyar kajaksport első olimpiai érmese, 92 évet élt
Életének 93. évében, Svájcban elhunyt a magyar kajak-kenusport első olimpiai érmese, Gurovits József. Az 1950-es évek első felének kiváló kajakosa a forradalom utáni megtorlás elől, 1956 novemberében távozott itthonról feleségével, a gyorskorcsolyázó magyar bajnoknővel, Földváry-Boér Máriával. Gurovits Józsefet a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) saját halottjának tekinti.
Mert nekik az jár – Egy éve rúgta be a nőnapi tüntetés a pokol kapuit Spanyolországban
Nem túlzás azt állítani, hogy a koronavírus-járvány Olaszország után Spanyolországot, a spanyol társadalmat viselte meg a leginkább. Az európai szinten is példátlanul decentralizált, önálló hatáskörök egész sorával felvértezett régiókból összeálló spanyol állam és annak szocialista kormánya hibát hibára halmozott a járvány 2020. februári–márciusi berobbanásakor. Bő egy évvel a járvány kirobbanása után, a 2021. március 7-ei adatsor szerint Spanyolországban 3 149 012 fertőzöttet és 71 138 halálos áldozatot regisztráltak eddig. Egészen bizonyos, hogy ezek a számok még a második és a harmadik hullám – akkor még előre nem látható – pusztítása ellenére sem lennének most ennyire magasak, ha 2020. március 8-án, Madridban nem tartják meg a nőnapi tömegtüntetést, ezáltal pedig az ökölrázós, társadalom-reformer aktivista szemlélet nem párosult volna vakmerő bízással és nem képzett volna életveszélyes robbanóelegyet.
Miért vádolhatják Gyárfást a Fenyő-gyilkossággal? Egy nyilvános magánháború titkai 1. – Az áruló barát és a Nap TV
Idén is folytatódott, folytatódik Gyárfás Tamás pere, a tét komoly. A vád szerint Gyárfás felbujtóként vett részt az egykori médiamogul, Fenyő János meggyilkolásában. Az 1998-ban agyonlőtt Fenyő felemelkedéséről több cikkben írtunk, most azt járjuk körül, hogyan lettek riválisokból gyakorlatilag ellenségek a kilencvenes években. Bár kiderült, hogy 1994-ben egy jól értesült cikk szerint még közös tévéről is tárgyaltak, a viszony hamar elmérgesedett. Elsősorban azért, mert Fenyő megirigyelte Gyárfás Tamás Nap TV-jét és azzal „járó” politikai befolyást, kapcsolati hálót, üzleti hasznot. Ezért egyszerűen megpróbálta azt „lenyúlni” Gyárfástól, a terv első lépése sikerült: elcsábította Székely Ferencet, a Nap TV egyik alapítóját, akit Gyárfás a „legjobb barátjának” nevezett. Fenyő megpróbálta teljesen kiszorítani Gyárfást a Nap TV-ből, amit utóbbi csak nagy nehezen tudott „visszaszerezni”. Közben elveszítette az akkor már tévéelnök (!) Székelyt, amit saját elmondása szerint is alig-alig tudott megemészteni, „átállását” személyes árulásnak tartotta. Fenyő nem elégedett meg ennyivel: oknyomozó újságírókat állított Gyárfásra, akik meg is írták utóbbi áfacsalási ügyét, majd az atlantai úszóbotrányból csináltak óriási botrányt, ami után Gyárfás színleg lemondott az úszóelnökségről. Utóbbi tényleg sokat veszíthetett: egy interjúban azt mondta, hogy azért esett el a saját tévé lehetőségétől, mert külföldi partnerei visszaléptek a médiában látott „lejárató” cikkek hatására.
Krencsey Marianne színésznő is az aczéli kultúrpolitika áldozata lett
Krencsey Marianne, a varázslatos színésznő, egy nemzedék bálványa is Aczél György kultúrpolitikus áldozata lett. Abban ugyanis, hogy amikor az okos, barna szemű, szőke színésznő, a beskatulyázhatatlan filmcsillag 1966. augusztus 2-án, második férjével együtt úgy döntött, hogy távoznak hazánkból, nagy szerepe volt annak, hogy Aczél György ellehetetlenítette őt a pályán. Akkoriban már nem kapott színházi szerződést és filmszerepet is alig. Krencsey Marianne színésznő 1966-ban férjével emigrált. A "disszidálás" (ahogy akkor hívták) hátterének járt utána írásában Tóth Eszter Zsófia történész.
Vannak egyáltalán liberálisok Oroszországban?
Ha az orosz politikai életre gondolunk, hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy Putyin kormányzó tömbjén, az Egységes Oroszországon kívül még más pártok is vannak a parlamentben. A kormányzó párt valóban elsöprő többséget szerzett az ország legtöbb választásán, de azért nem hagyhatjuk ki az ellenzéket sem, akik bár a parlament helyek alig huszonöt százalékával rendelkeznek, mégis eléggé változatos politikai alakulatok találhatóak közöttük. Ahogy a Szovjetunióról sem tudtunk sokat, úgy a mai Oroszország is egy rejtély az európai ember számára. Például valószínűleg nem a nyugati kormányok és sajtó által futtatott és favorizált Navalnij Putyin igazi ellenzéke.
Az agyonvert újságíró balladája – Borvendég Zsuzsanna és Zelei Miklós Mező Gáborral beszélgetnek az átmentett hálózatról
Érdemes most nyolckor bekapcsolni az M5-öt. A Média lenyúlásának titkos története című könyvemről és az újságírói, tévés hálózatról fogunk beszélgetni a köztévén az Ez itt a kérdés című műsorban. A műsorban Borvendég Zsuzsanna történésszel és – az interneten bejelentkezve – Zelei Miklós íróval, újságíróval járjuk körbe a témát, a műsorvezető Gulyás István lesz. Az estére készülve eszembe jutott ez a gondolat: mi történt volna akkor, ha valaki már 1991-ben megírja ugyanezt a könyvet? A feladat persze lehetetlenség, hiszen messze nem volt annyi irat, információ elérhető. De nemcsak emiatt lett volna (vagyis volt) borzasztóan nehéz a helyzet. Valószínűleg egyetlen vezető kiadó sem vállalta volna fel a művet, reklámkampányról, kritikákról szó sem lehetett volna. Maradt volna az aluljáró, a magánkiadás és talán a teljes feledés. Ezzel az írással emlékeznék azokra a bátrakra és lázadókra, akik a legnagyobb ellenszél idején szembe mertek szállni a hálózattal. Akkor is, ha ennek életük volt az ára.
Bacsó Péter, Pelikán és az utolsó médiacár – A New York-palotát végül nem tudták megszerezni
Mindenre rá akarta tenni a kezét az a posztkommunista hálózat, amely a rendszerváltoztatás során szinte a teljes magyar médiát részben megtartotta, részben megszerezte, részben megteremtette. Az egyik kulcsszereplő a komoly szovjet kapcsolataival kérkedő Siklósi Norbert volt, aki mai tudásunk szerint egyenesen a KGB-hoz volt bekötve. Siklósit csak médiacárként tisztelték és szerették azok, akiket felemelt. A kilencvenes években adott interjújában csak azt fájlalta, hogy a nagyhatalmú üzletemberrel, Demján Sándorral nem szerezték meg az egykori Állami Lapkiadót, a Pallast, amivel talán a New York-palota is az ő érdekeltségükbe került volna. Helyette Bacsó Péter filmrendezővel saját céget alapított, amivel először a hirdetési piacra akartak betörni, aztán "fillérekért" megszerezték, majd tönkretették az Esti Hírlap című lapot. Jellemző a hálózati összefonódásra, hogy az Esti Hírlap utolsó főszerkesztője a korábban a Reform elindításában tüsténkedő egykori állambiztonsági ember, Tőke Péter, azaz "Hidas" titkos munkatárs volt. Mert minden szál összeért.
A Pszichiáter, a Könyvtáros és az Orvos – Pethő Sándor esszéje az átmentett ÁVH-s brigádról
Péter Gábor, Janikovszky Béla, Bálint István – mindhárman az ÁVH meghatározó tisztjei voltak, számtalan koncepciós perben és kivégzésben játszottak kulcsszerepet. Társaikkal együtt az ötvenes, hatvanas évektől a „polgári életbe” helyezték őket. Péter Gáborból „könyvtáros”, Janikovszkyból „körzeti orvos”, Bálint Istvánból „pszichiáter” lett. Tavaly bemutatott filmünk – a hamarosan újra levetített Levelek a bolondokházából – az ő egyik szörnyű történetüket „meséli el”, azt, hogyan záratta elmegyógyintézetbe Janikovszky Béla ez első feleségét, miután közös fiúkat elraboltatta a nyári táborból. Filmünk Pethő Sándor írót is megihlette, hosszú, fantasztikus esszét írt az átmentett emberekről (Kettős védelem), amelyet folytatásokban az Országút online kiadása is leközöl. Most az első részt mutatjuk be.
A kisfiúval fajtalankodó, gátlástalan ügynök-kritikus utolsó áldozata: a Molnár Gál Pétert választó Ronyecz Mária tragikus élete
Molnár Gál Péter Coming out című kötete óriási visszhangot váltott ki. Ezt a kötetet Molnár Gál, a rettegett tollú színikritikus akkor írta, amikor nyilvánosságra került, hogy „Luzsnyánszky Róbert” néven hírhedtté vált besúgó volt. Nem csupán homoszexualitása miatt zsarolta őt az állambiztonság, hanem azért, mert egy kisfiúval fajtalankodott. Így szervezték be. MGP-nek szüksége volt egy látszatházasságra, erre a szerepre a tehetséges színésznőt, Ronyecz Máriát választotta. Utóbbi hamar elégett, ivott, cigarettázott és boldogtalan volt, majd alig 55 évesen meghalt. Ő volt az ügynök legnagyobb áldozata?
BRÉKING: Dobrev Klára elhatárolódott az Apró-Dobrev klántól – Távlati tervei szerint visszavonul a politikától és kolostorba vonul
Egységesen elutasítja Dobrev Klára azt a diktatúrát, amelyből ő és a klánja kiemelkedett. Elutasítja nagyapja, Apró Antal örökségét, azt a vörös hálózatot, vörös Hydrát, amely mind anyját (Apró Piroska), mind apját (Petar Dobrev), mind nagybátyját (az ex-állambiztonsági tiszt ifj. Apró Antalt), mind férjét (Gyurcsány Ferencet), mind őt felemelte. Dobrev Klára ezek szerint nemet mond arra a hálózatra, amely Brüsszelbe repítette, és amelynek köszönhetően komolyan vehető miniszterelnök-jelöltként gondolnak rá a megvezetett százezrek. Az a Dobrev Klára, akinek egyetlen mérhető politikai teljesítménye az volt, hogy klánjának köszönhetően a bukott szt-tiszt miniszterelnök, Medgyessy Péter kabinetfőnöke lett. Aki aztán kurtán-furcsán megbukott. Örvendezzünk, mert úgy tűnik, Dobrev felébredt. Nemet mondott a kommunizmusra, elszakítja magát az emlőtől és nyilván a politikai visszavonuláson gondolkodik. Bűnös családja nevében visszaadja a diktatúrában elzabrált villát, elhagyja Gyurcsány Ferencet és kolostorba vonul. Vagy mégsem?
Nagy Feró akkor állt ki a CPg mellett, amikor a posztkommunista hatalom a leginkább üldözte őket
Ismerték-e egymást a CPg tagjai és Nagy Feró? Igen, de ennél sokkal szorosabb kapcsolat volt köztük. Mindez annak köszönhető, hogy Nagy Feró fedezte fel a CPg-t a budapesti közönség számára. Ő volt az, aki Budapesten fellépési lehetőséget biztosított nekik. Önzetlenül, tiszta szívből támogatta őket. Az énekes őket tartotta a legbátrabb, a punk eszméjéhez leghűségesebb együttesnek, akit szerinte (is) bedarált az akkori magyar hatalom.
„Nekünk kommunistából is csak hazaáruló jutott” – Borvendég Zsuzsanna és Schiffer András az átmentett hálózatról (VIDEÓ)
Történelmi pillanat: először ült le beszélgetni Borvendég Zsuzsanna történész és Schiffer András ügyvéd. Nemcsak a PestiTV-ben, hanem általában. A téma a félresikerült rendszerváltás és az átmentett hálózat volt. Borvendég és Schiffer egyetértett abban, hogy a radikális rendszerváltásnak (amelyre szükségünk lett volna) nem volt esélye. Minden érdekelt fél (a nyugati és keleti hatalmi központok) a békés átmenetben, békés átmentésben volt érdekelt. De Schiffer mesélt az LMP szétbomlasztásáról, az amerikai nyomásról, Karácsony Gergelyék kiválasztásáról is. Borvendég Zsuzsanna pedig bemutatta, hogyan kereskedtek egymással az ex-nácik és a hazai kommunisták. És beszéltünk Krassó, Csurka, Petrasovits tudatos lejáratásáról is.
„A vértől nem kell félni! A vér – acél: erősíti a proletár-öklöt!” – A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjára
Éppen hetvennégy éve, 1947. február 25-én tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Őt tekintik a második világháborút követő magyarországi bolsevik terror első politikai áldozatának, ezért 2000 óta ez a nap hivatalosan is a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja lett Magyarországon. Az emléknap alkalmából ezúttal különleges formáját választottam a rémtettek felidézésének. Összeállítást készítettem a kommunisták – és örököseik – megnyilvánulásaiból, hogy a saját szavaik által táruljon fel a történelmi tény: a kommunizmus fogantatása pillanatától kéz a kézben jár a halállal, a terrorral, az embertelenségekkel.
Ledarált, elpusztított zsenik a Kádár-diktatúrában: Kondor Béla, aki lehülyézte Aczél elvtársat
Kondor Béla a 20. század nagy formátumú festőművésze volt. Csak éppen Kádár főcenzora, főkritikusa, a rettegett, talpnyalókkal körülvett Aczél György nem értékelte. Sőt, mindent megtett azért, hogy ellehetetlenítse és tönkretegye ezt a zseniális művészt. Kondor azon kevesek egyike volt, aki nyíltan megmondta a véleményét Aczélnak és a többieknek, utóbbi nem is hagyott neki túl sok levegőt. A festőzseni végül nagyon fiatalon, alig negyvenévesen meghalt. Életműve – Aczélével ellentétben – örökké velünk marad.Ajánljuk még
A walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy engedje az LMBTQ-propagandát
A FIFA-világbajnokság első napjaiban – mint várni is lehetett – több szurkolót megszólítottak a biztonsági őrök, akik szivárványszínű vagy szivárvány mintájú ruhákat vagy kiegészítőket viseltek. De ez már nem marad így sokáig: a walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy lépjen közbe, és állítsa le az ilyen beavatkozásokat.
Szentkirályi András kollégánkat január 2-án helyezik örök nyugalomra
Nemrégiben elhunyt kollégánk, Szentkirályi András „Golyó” temetésére 2023. január 2-án délelőtt, 11 órától kerül sor, az Új Köztemető 53. parcellájánál.
Dollárbaloldal – A CIA-ig érnek a szálak
A baloldal választási kampányát a tengerentúlról milliárdokkal támogató Action for Democracy kapcsolatrendszere egészen az amerikai titkosszolgálatig, a CIA-ig ér – derül ki abból a jelentésből, amelyet a nemzetbiztonsági bizottság szerdán tett közzé. A jelek szerint az amerikaiak által támogatott kör kulcsszereplője a Bajnai Gordon, illetve a Ficsor Ádám nevével fémjelzett DatAdat-csoport, amely gyakorlatilag az ellenzéki kampányt lebonyolította – írja az Origo.
Závecz: csökkent a Fidesz támogatottsága, és nagyot romlott a közhangulat
A ZRI Závecz Research Intézet november közepi felmérése szerint miközben a Fidesz idén májusban minden idők legmagasabb támogatottságát érte el, hiszen a felnőtt népesség 46 százaléka állt mögöttük, azóta viszont jelentős veszteségeket szenvedtek: szeptemberben 37 százalékon, most pedig már csak 33 százalékon állnak.
