Vesztegzár
Elhunyt Gurovits József, a magyar kajaksport első olimpiai érmese, 92 évet élt
Életének 93. évében, Svájcban elhunyt a magyar kajak-kenusport első olimpiai érmese, Gurovits József. Az 1950-es évek első felének kiváló kajakosa a forradalom utáni megtorlás elől, 1956 novemberében távozott itthonról feleségével, a gyorskorcsolyázó magyar bajnoknővel, Földváry-Boér Máriával. Gurovits Józsefet a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) saját halottjának tekinti.
Mert nekik az jár – Egy éve rúgta be a nőnapi tüntetés a pokol kapuit Spanyolországban
Nem túlzás azt állítani, hogy a koronavírus-járvány Olaszország után Spanyolországot, a spanyol társadalmat viselte meg a leginkább. Az európai szinten is példátlanul decentralizált, önálló hatáskörök egész sorával felvértezett régiókból összeálló spanyol állam és annak szocialista kormánya hibát hibára halmozott a járvány 2020. februári–márciusi berobbanásakor. Bő egy évvel a járvány kirobbanása után, a 2021. március 7-ei adatsor szerint Spanyolországban 3 149 012 fertőzöttet és 71 138 halálos áldozatot regisztráltak eddig. Egészen bizonyos, hogy ezek a számok még a második és a harmadik hullám – akkor még előre nem látható – pusztítása ellenére sem lennének most ennyire magasak, ha 2020. március 8-án, Madridban nem tartják meg a nőnapi tömegtüntetést, ezáltal pedig az ökölrázós, társadalom-reformer aktivista szemlélet nem párosult volna vakmerő bízással és nem képzett volna életveszélyes robbanóelegyet.
Miért vádolhatják Gyárfást a Fenyő-gyilkossággal? Egy nyilvános magánháború titkai 1. – Az áruló barát és a Nap TV
Idén is folytatódott, folytatódik Gyárfás Tamás pere, a tét komoly. A vád szerint Gyárfás felbujtóként vett részt az egykori médiamogul, Fenyő János meggyilkolásában. Az 1998-ban agyonlőtt Fenyő felemelkedéséről több cikkben írtunk, most azt járjuk körül, hogyan lettek riválisokból gyakorlatilag ellenségek a kilencvenes években. Bár kiderült, hogy 1994-ben egy jól értesült cikk szerint még közös tévéről is tárgyaltak, a viszony hamar elmérgesedett. Elsősorban azért, mert Fenyő megirigyelte Gyárfás Tamás Nap TV-jét és azzal „járó” politikai befolyást, kapcsolati hálót, üzleti hasznot. Ezért egyszerűen megpróbálta azt „lenyúlni” Gyárfástól, a terv első lépése sikerült: elcsábította Székely Ferencet, a Nap TV egyik alapítóját, akit Gyárfás a „legjobb barátjának” nevezett. Fenyő megpróbálta teljesen kiszorítani Gyárfást a Nap TV-ből, amit utóbbi csak nagy nehezen tudott „visszaszerezni”. Közben elveszítette az akkor már tévéelnök (!) Székelyt, amit saját elmondása szerint is alig-alig tudott megemészteni, „átállását” személyes árulásnak tartotta. Fenyő nem elégedett meg ennyivel: oknyomozó újságírókat állított Gyárfásra, akik meg is írták utóbbi áfacsalási ügyét, majd az atlantai úszóbotrányból csináltak óriási botrányt, ami után Gyárfás színleg lemondott az úszóelnökségről. Utóbbi tényleg sokat veszíthetett: egy interjúban azt mondta, hogy azért esett el a saját tévé lehetőségétől, mert külföldi partnerei visszaléptek a médiában látott „lejárató” cikkek hatására.
Krencsey Marianne színésznő is az aczéli kultúrpolitika áldozata lett
Krencsey Marianne, a varázslatos színésznő, egy nemzedék bálványa is Aczél György kultúrpolitikus áldozata lett. Abban ugyanis, hogy amikor az okos, barna szemű, szőke színésznő, a beskatulyázhatatlan filmcsillag 1966. augusztus 2-án, második férjével együtt úgy döntött, hogy távoznak hazánkból, nagy szerepe volt annak, hogy Aczél György ellehetetlenítette őt a pályán. Akkoriban már nem kapott színházi szerződést és filmszerepet is alig. Krencsey Marianne színésznő 1966-ban férjével emigrált. A "disszidálás" (ahogy akkor hívták) hátterének járt utána írásában Tóth Eszter Zsófia történész.
Vannak egyáltalán liberálisok Oroszországban?
Ha az orosz politikai életre gondolunk, hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy Putyin kormányzó tömbjén, az Egységes Oroszországon kívül még más pártok is vannak a parlamentben. A kormányzó párt valóban elsöprő többséget szerzett az ország legtöbb választásán, de azért nem hagyhatjuk ki az ellenzéket sem, akik bár a parlament helyek alig huszonöt százalékával rendelkeznek, mégis eléggé változatos politikai alakulatok találhatóak közöttük. Ahogy a Szovjetunióról sem tudtunk sokat, úgy a mai Oroszország is egy rejtély az európai ember számára. Például valószínűleg nem a nyugati kormányok és sajtó által futtatott és favorizált Navalnij Putyin igazi ellenzéke.
Az agyonvert újságíró balladája – Borvendég Zsuzsanna és Zelei Miklós Mező Gáborral beszélgetnek az átmentett hálózatról
Érdemes most nyolckor bekapcsolni az M5-öt. A Média lenyúlásának titkos története című könyvemről és az újságírói, tévés hálózatról fogunk beszélgetni a köztévén az Ez itt a kérdés című műsorban. A műsorban Borvendég Zsuzsanna történésszel és – az interneten bejelentkezve – Zelei Miklós íróval, újságíróval járjuk körbe a témát, a műsorvezető Gulyás István lesz. Az estére készülve eszembe jutott ez a gondolat: mi történt volna akkor, ha valaki már 1991-ben megírja ugyanezt a könyvet? A feladat persze lehetetlenség, hiszen messze nem volt annyi irat, információ elérhető. De nemcsak emiatt lett volna (vagyis volt) borzasztóan nehéz a helyzet. Valószínűleg egyetlen vezető kiadó sem vállalta volna fel a művet, reklámkampányról, kritikákról szó sem lehetett volna. Maradt volna az aluljáró, a magánkiadás és talán a teljes feledés. Ezzel az írással emlékeznék azokra a bátrakra és lázadókra, akik a legnagyobb ellenszél idején szembe mertek szállni a hálózattal. Akkor is, ha ennek életük volt az ára.
Bacsó Péter, Pelikán és az utolsó médiacár – A New York-palotát végül nem tudták megszerezni
Mindenre rá akarta tenni a kezét az a posztkommunista hálózat, amely a rendszerváltoztatás során szinte a teljes magyar médiát részben megtartotta, részben megszerezte, részben megteremtette. Az egyik kulcsszereplő a komoly szovjet kapcsolataival kérkedő Siklósi Norbert volt, aki mai tudásunk szerint egyenesen a KGB-hoz volt bekötve. Siklósit csak médiacárként tisztelték és szerették azok, akiket felemelt. A kilencvenes években adott interjújában csak azt fájlalta, hogy a nagyhatalmú üzletemberrel, Demján Sándorral nem szerezték meg az egykori Állami Lapkiadót, a Pallast, amivel talán a New York-palota is az ő érdekeltségükbe került volna. Helyette Bacsó Péter filmrendezővel saját céget alapított, amivel először a hirdetési piacra akartak betörni, aztán "fillérekért" megszerezték, majd tönkretették az Esti Hírlap című lapot. Jellemző a hálózati összefonódásra, hogy az Esti Hírlap utolsó főszerkesztője a korábban a Reform elindításában tüsténkedő egykori állambiztonsági ember, Tőke Péter, azaz "Hidas" titkos munkatárs volt. Mert minden szál összeért.
A Pszichiáter, a Könyvtáros és az Orvos – Pethő Sándor esszéje az átmentett ÁVH-s brigádról
Péter Gábor, Janikovszky Béla, Bálint István – mindhárman az ÁVH meghatározó tisztjei voltak, számtalan koncepciós perben és kivégzésben játszottak kulcsszerepet. Társaikkal együtt az ötvenes, hatvanas évektől a „polgári életbe” helyezték őket. Péter Gáborból „könyvtáros”, Janikovszkyból „körzeti orvos”, Bálint Istvánból „pszichiáter” lett. Tavaly bemutatott filmünk – a hamarosan újra levetített Levelek a bolondokházából – az ő egyik szörnyű történetüket „meséli el”, azt, hogyan záratta elmegyógyintézetbe Janikovszky Béla ez első feleségét, miután közös fiúkat elraboltatta a nyári táborból. Filmünk Pethő Sándor írót is megihlette, hosszú, fantasztikus esszét írt az átmentett emberekről (Kettős védelem), amelyet folytatásokban az Országút online kiadása is leközöl. Most az első részt mutatjuk be.
A kisfiúval fajtalankodó, gátlástalan ügynök-kritikus utolsó áldozata: a Molnár Gál Pétert választó Ronyecz Mária tragikus élete
Molnár Gál Péter Coming out című kötete óriási visszhangot váltott ki. Ezt a kötetet Molnár Gál, a rettegett tollú színikritikus akkor írta, amikor nyilvánosságra került, hogy „Luzsnyánszky Róbert” néven hírhedtté vált besúgó volt. Nem csupán homoszexualitása miatt zsarolta őt az állambiztonság, hanem azért, mert egy kisfiúval fajtalankodott. Így szervezték be. MGP-nek szüksége volt egy látszatházasságra, erre a szerepre a tehetséges színésznőt, Ronyecz Máriát választotta. Utóbbi hamar elégett, ivott, cigarettázott és boldogtalan volt, majd alig 55 évesen meghalt. Ő volt az ügynök legnagyobb áldozata?
BRÉKING: Dobrev Klára elhatárolódott az Apró-Dobrev klántól – Távlati tervei szerint visszavonul a politikától és kolostorba vonul
Egységesen elutasítja Dobrev Klára azt a diktatúrát, amelyből ő és a klánja kiemelkedett. Elutasítja nagyapja, Apró Antal örökségét, azt a vörös hálózatot, vörös Hydrát, amely mind anyját (Apró Piroska), mind apját (Petar Dobrev), mind nagybátyját (az ex-állambiztonsági tiszt ifj. Apró Antalt), mind férjét (Gyurcsány Ferencet), mind őt felemelte. Dobrev Klára ezek szerint nemet mond arra a hálózatra, amely Brüsszelbe repítette, és amelynek köszönhetően komolyan vehető miniszterelnök-jelöltként gondolnak rá a megvezetett százezrek. Az a Dobrev Klára, akinek egyetlen mérhető politikai teljesítménye az volt, hogy klánjának köszönhetően a bukott szt-tiszt miniszterelnök, Medgyessy Péter kabinetfőnöke lett. Aki aztán kurtán-furcsán megbukott. Örvendezzünk, mert úgy tűnik, Dobrev felébredt. Nemet mondott a kommunizmusra, elszakítja magát az emlőtől és nyilván a politikai visszavonuláson gondolkodik. Bűnös családja nevében visszaadja a diktatúrában elzabrált villát, elhagyja Gyurcsány Ferencet és kolostorba vonul. Vagy mégsem?
Nagy Feró akkor állt ki a CPg mellett, amikor a posztkommunista hatalom a leginkább üldözte őket
Ismerték-e egymást a CPg tagjai és Nagy Feró? Igen, de ennél sokkal szorosabb kapcsolat volt köztük. Mindez annak köszönhető, hogy Nagy Feró fedezte fel a CPg-t a budapesti közönség számára. Ő volt az, aki Budapesten fellépési lehetőséget biztosított nekik. Önzetlenül, tiszta szívből támogatta őket. Az énekes őket tartotta a legbátrabb, a punk eszméjéhez leghűségesebb együttesnek, akit szerinte (is) bedarált az akkori magyar hatalom.
„Nekünk kommunistából is csak hazaáruló jutott” – Borvendég Zsuzsanna és Schiffer András az átmentett hálózatról (VIDEÓ)
Történelmi pillanat: először ült le beszélgetni Borvendég Zsuzsanna történész és Schiffer András ügyvéd. Nemcsak a PestiTV-ben, hanem általában. A téma a félresikerült rendszerváltás és az átmentett hálózat volt. Borvendég és Schiffer egyetértett abban, hogy a radikális rendszerváltásnak (amelyre szükségünk lett volna) nem volt esélye. Minden érdekelt fél (a nyugati és keleti hatalmi központok) a békés átmenetben, békés átmentésben volt érdekelt. De Schiffer mesélt az LMP szétbomlasztásáról, az amerikai nyomásról, Karácsony Gergelyék kiválasztásáról is. Borvendég Zsuzsanna pedig bemutatta, hogyan kereskedtek egymással az ex-nácik és a hazai kommunisták. És beszéltünk Krassó, Csurka, Petrasovits tudatos lejáratásáról is.
„A vértől nem kell félni! A vér – acél: erősíti a proletár-öklöt!” – A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjára
Éppen hetvennégy éve, 1947. február 25-én tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Őt tekintik a második világháborút követő magyarországi bolsevik terror első politikai áldozatának, ezért 2000 óta ez a nap hivatalosan is a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja lett Magyarországon. Az emléknap alkalmából ezúttal különleges formáját választottam a rémtettek felidézésének. Összeállítást készítettem a kommunisták – és örököseik – megnyilvánulásaiból, hogy a saját szavaik által táruljon fel a történelmi tény: a kommunizmus fogantatása pillanatától kéz a kézben jár a halállal, a terrorral, az embertelenségekkel.
Ledarált, elpusztított zsenik a Kádár-diktatúrában: Kondor Béla, aki lehülyézte Aczél elvtársat
Kondor Béla a 20. század nagy formátumú festőművésze volt. Csak éppen Kádár főcenzora, főkritikusa, a rettegett, talpnyalókkal körülvett Aczél György nem értékelte. Sőt, mindent megtett azért, hogy ellehetetlenítse és tönkretegye ezt a zseniális művészt. Kondor azon kevesek egyike volt, aki nyíltan megmondta a véleményét Aczélnak és a többieknek, utóbbi nem is hagyott neki túl sok levegőt. A festőzseni végül nagyon fiatalon, alig negyvenévesen meghalt. Életműve – Aczélével ellentétben – örökké velünk marad.
A vörös polip csápjai: Berecz János felesége és lánya is szt-tiszt volt, előbbi halála mögött a szovjeteket sejtették, utóbbi ma Brüsszelnek dolgozik
Tavaly ünnepelte kilencvenedik születésnapját Berecz János, az MSZMP egykori nagyhatalmú embere. A bulvárlapok azon lelkendeztek, hogy felesége, Sáfár Anikó a halálból hozta vissza. A cikkek címében már csak a színésznő „férjeként” szerepelt. Változó idők... Berecz János mindenképp unikális figura, lánya és első felesége is szigorúan titkos tiszt volt. Előbbi, Berecz Marianne még tavaly is egy furcsa brüsszeli szervezetnek dolgozott és szomorkás szemmel koszorúzott. Valószínűleg ugyanott van ma is. Berecz első felesége már nincs köztünk, a nyolcvanas években halálos balesetet szenvedett, az akkori újságíró-pletykák szerint a szovjet titkosszolgálat tette el az útból. Tény, hogy Berecz alaposan körbebástyázta magát: öccse a III/III. ezredese és párttitkára volt. Egy párhuzamos világban talán Berecz lányából lehetett volna „Dobrev Klára”, de végül minden máshogy alakult. Egy a száz átmentés közül a február végén már kapható, most már előrendelhető könyvemből.
Miért gyűlölik az életellenes erők immáron bő évszázada a vidék Magyarországát?
Az életpárti és az életellenes erők harcát bemutató tanulmány-sorozatomban legutóbb a kultúra területén meglévő kettéosztottságot igyekeztem feltárni az SZFE-ügy segítségével. Megfigyelhető, hogy azok az életellenes erők, amelyek a magyar kultúra végzetes megosztottságáért felelősek, a társadalom egészét tekintve is módszeresen törekszenek a hasonló megosztottság kialakítására. Ennek azt a válfaját szeretném most bemutatni, amely a vidéki Magyarországot, és a nemzet tartópillérének tekinthető paraszti társadalmat alaphangon is lenézi és megveti, de ha lehetősége van rá, akkor fizikailag is inzultálja, vagy akár ki is irtja. Írásomban arra teszek kísérletet, hogy felmutassam: eszmei azonosság figyelhető meg a Tanácsköztársaság „Lenin-fiúi”, a Rákosi-korszak kuláküldözői, a Kádár-korszak erőszakos téeszesítői és napjaink vidékgyűlölő, „új generációs” politikusai között, és megpróbálok magyarázatot találni ennek okára is.
Ma kezdődik a nagyböjti időszak – A lelki megtisztulás segít megtalálni az utat Krisztushoz
Ma kezdődik a Húsvét előtti negyvennapos böjti időszak, amely idén február 17-re esik. Sok mindenre megtaníthatja a hívő embert ez a pár hét: számvetésre sarkallja, felhívja a figyelmet az élet múlandóságára és kegyelmet kaphat az, aki képes a bűnbánatra. A böjt lényege a Húsvétra, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére való felkészülés, a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás révén. A számvetésnek, a lelki egyensúly megtalálásának és a belső kérdések valódi megválaszolásának időszaka a Húsvétot megelőző nagyböjt.
Tönkretett szavaink: család
A család szó helye és szerepe a libernyák-újbeszélben meglehetősen összetett, hiszen az újbeszélek félnek a szótól, mint ördög a tömjénfüsttől, csakúgy, mint azoktól a szavaktól, amelyek az emberiség történetében alapvető értékeket hordozó, a szakrális, egzisztenciális, szellemi talapzathoz tartozó atavisztikus alapszavak közé tartoznak (haza, becsület, szeretet, hit, barátság, hazaszeretet, anya, apa, közösség, falu, tisztelet, férfi, nő stb). Ezen szavak egy részét még nem sikerült eredeti jelentésüktől megfosztani, többé-kevésbé mindenki a valódi értelmében használja őket, és ez némi nehézséget okoz az újbeszél nyelv eddigi töretlen fejlődésében. A liberális világkép és a kiépülőben lévő liberális diktatúra útjában ugyanis éppen ezek a szavak állnak leginkább, és ezek közül az egyik kiemelt jelentőségű, amelynek jelentéstartalmát 15-20 éve igyekeznek megváltoztatni, az éppen a család.
Ha ezt Mester Ákos tudná! A 168 Óra mögött is egy állambiztonsági leányvállalat állt – Előrendelhető Mező Gábor médiaátmentős könyve
Február végén megjelenik A média lenyúlásának titkos története című könyvem, amely röviden összefoglalva arról szól, hogy hogyan szerezte meg, illetve tartotta meg a posztkommunista hálózat a kulcspozícióját a magyar médiában. Most egy olyan történetet villantok fel, amelyet korábban még nem publikáltam, és amely a 168 Óra elindításáról szól. Kiderült, hogy az ismerten baloldali lap és a Tallózó mögött is egy állambiztonsági leányvállalat állt, egészen pontosan az a Delta Könyvkiadó, amelyet a legfontosabb időszakban az MNVK-2. tisztje vezetett. A háttérben felbukkan Siklósi Norbert, a médiacár és persze Demján Sándor is. A 168 Óra elindításában egyébként Mester Ákosék mellett az MSZMP KB korábbi hírhedt munkatársa, Agárdi Péter is komoly szerepet vállalt. Utóbbi mind a Tiszatáj, mind a Mozgó Világ elleni akcióikban is részt vett, együttműködve az állambiztonsággal. Az is sokatmondó, hogy a 168 Óra mögött álló Háttér Kiadó (benne a Deltával) akkor szállt ki a két lap mögül, amikor 1990-ben a többi állambiztonsági testvérvállalat is lebukott. A vizsgálat elindult, a Háttér Kiadó feje, Erdei Grünwald Mihály pedig az ébredő antiszemitizmusra hivatkozva hirtelen Izraelbe költözött, hogy a két lap a Demján Sándor érdekkörébe tartozó Reformhoz, illetve a Mai Nap Kft.-hez kerüljön... A kígyó ismét a saját farkába harapott.
A Biden-adminisztráció máris rátámadt Magyarországra
Nem váratott sokáig magára az új amerikai kabinet első kioktatása hazánk ellen. A Médiatanács napokban meghozott döntése értelmében – amely egyelőre hátrányosan érintette a Klubrádiót – azonnal megérkezett az amerikai külügy aggodalmaskodó kinyilatkozása, amelyben a magyarországi sajtószabadságot féltik.
„Lelőke”, aki az ÁVH után nem bírta a tétlenséget, Szántó Erika filmrendező – A munkásőrnők borzongató története
Kik voltak a munkásőrnők? Miért vállalták, hogy egy erőszakszervezet tagjai legyenek? Volt közöttük olyan, akinek az apját a forradalmárok lőtték le, a másikat részeges férje üldözte el, de volt közöttük ex-ÁVH-s, valamint egy olyan lány, aki később az egyik legismertebb rendezőnő lett. Szántó Erika, aki a Munkásőrség egyik arca lett. Munkásőrnő történetek, avagy a diktatúra kirakatemberei.
Bauerék és Eörsiék – ÁVH, Munkásőrség, Komplex, SZDSZ, DK, avagy a hálózati családok fényes ösvénye (Leleplezés a PestiTV-n)
A DK-s Bauer Tamás idén elérkezettnek látta az időt egy alapos történelemhamisításra: már-már áldozatnak állította be apját, az ÁVH néhai hírhedt alezredesét, Bauer Miklóst, akire ráragadt a „körmös Bauer” gúnynév. Valóban az volt? Saját jelentése szerint megpofozta és leköpte (!) a megkínzott Ries István minisztert. De benne volt sok-sok koncepciós ügyben, ártatlan emberek halálával járó játszmákban. Bauert Péter Gáborékkal együtt vették elő a kommunista hatalmi harcban, de a haja szála sem görbült: előbb az Igazságügyi Minisztériumhoz, majd a Komplex külkeres vállalathoz került, ahol egy bizonyos Eörsi Mátyás lett a beosztottja. Ez az Eörsi volt az, aki a rendszerváltás után SZDSZ-képviselőként maga mellé vette az öreg Bauert az ügyvédi irodájába (ma már persze Eörsi is DK-s). De más egykori ÁVH-s is alkalmazott, Bárd Károly is Eörsi embere lett, Bárd az iroda képviseletében egy harmadik rettenetes figurát, a szintén ex-ÁVH-s Vajda Tibort képviselte a kilencvenes években egy egykori áldozat ellenében. Műsorunkban beszélgetőtársunkkal, Máthé Áron történésszel nemcsak az egykori „ÁVH-s baráti kört”, a két Eörsit és a két Bauert leplezzük le, de bemutatunk jó pár átmentett ÁVH-s gazembert. Például Komlós Jánost, Janikovszky Bélát, Kardos Györgyöt, Hárs Jenőt.
Nem mindenki élte túl a médiaháborút: OKA személyében az egyik legjobb, legkedvesebb kollégánkat vesztettük el
A legnagyobb sötétség idején sem szabad feladni: ezt érezték Stefka Istvánék akkor, amikor Hornék pusztítása után a Napi Magyarországnál elkezdhették a munkát. Megérkeztek a fiatal tehetségek – köztük az ifjú Huth Gergely – és folytatódott a médiaháború. Egyenlőtlen feltételekkel, de legalább folytatódott. A harc áldozatokat követelt: 1999 márciusán elvesztették O. Kovács Attilát, a szeretett, tisztelt főszerkesztő-helyettest, ami megrázta az egész jobboldali tábort. „OKA” temetésén megjelent megjelent a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor és Kövér László is. Ez azt is jelentette, hogy a rendszerváltás után először a jobboldali politika végre kezdte megbecsülni az újságíró szakmát. Médiaháború, harmincadik rész.
Ajánljuk még
Erőszak
Elhatalmasodott rajtuk egy beteg, akarnok kis pöcs szellemisége, aki mindenbe be akar fúródni szárazon, erőből, hogy egy kicsit férfinak érezhesse magát.
Ott kellene meghalnunk a fronton?
Behódolás helyett maradjunk az utolsó gall falu az EU-ban!
A választási kampány legnagyobb hazugsága, hogy ki lehet egyezni az európai elittel. Nem lehet. Aki ilyesmivel jön, az nem kiegyezni akar, hanem alattvalónak készül.
Krisztus, Pilátus és a kézmosás, avagy a jók tétlensége
Edmund Burke elkoptatott mondata, miszerint a gonosz győzelme csak a jók tétlenségén múlik. Bár a mondás klisévé vált, azért van mögötte valami, és érdemes belegondolnunk, mi lett volna Jézus Krisztus ítélete, ha a jók nem "mossák kezeiket".
