Vesztegzár
A vörös polip csápjai: Berecz János felesége és lánya is szt-tiszt volt, előbbi halála mögött a szovjeteket sejtették, utóbbi ma Brüsszelnek dolgozik
Tavaly ünnepelte kilencvenedik születésnapját Berecz János, az MSZMP egykori nagyhatalmú embere. A bulvárlapok azon lelkendeztek, hogy felesége, Sáfár Anikó a halálból hozta vissza. A cikkek címében már csak a színésznő „férjeként” szerepelt. Változó idők... Berecz János mindenképp unikális figura, lánya és első felesége is szigorúan titkos tiszt volt. Előbbi, Berecz Marianne még tavaly is egy furcsa brüsszeli szervezetnek dolgozott és szomorkás szemmel koszorúzott. Valószínűleg ugyanott van ma is. Berecz első felesége már nincs köztünk, a nyolcvanas években halálos balesetet szenvedett, az akkori újságíró-pletykák szerint a szovjet titkosszolgálat tette el az útból. Tény, hogy Berecz alaposan körbebástyázta magát: öccse a III/III. ezredese és párttitkára volt. Egy párhuzamos világban talán Berecz lányából lehetett volna „Dobrev Klára”, de végül minden máshogy alakult. Egy a száz átmentés közül a február végén már kapható, most már előrendelhető könyvemből. Miért gyűlölik az életellenes erők immáron bő évszázada a vidék Magyarországát?
Az életpárti és az életellenes erők harcát bemutató tanulmány-sorozatomban legutóbb a kultúra területén meglévő kettéosztottságot igyekeztem feltárni az SZFE-ügy segítségével. Megfigyelhető, hogy azok az életellenes erők, amelyek a magyar kultúra végzetes megosztottságáért felelősek, a társadalom egészét tekintve is módszeresen törekszenek a hasonló megosztottság kialakítására. Ennek azt a válfaját szeretném most bemutatni, amely a vidéki Magyarországot, és a nemzet tartópillérének tekinthető paraszti társadalmat alaphangon is lenézi és megveti, de ha lehetősége van rá, akkor fizikailag is inzultálja, vagy akár ki is irtja. Írásomban arra teszek kísérletet, hogy felmutassam: eszmei azonosság figyelhető meg a Tanácsköztársaság „Lenin-fiúi”, a Rákosi-korszak kuláküldözői, a Kádár-korszak erőszakos téeszesítői és napjaink vidékgyűlölő, „új generációs” politikusai között, és megpróbálok magyarázatot találni ennek okára is. Ma kezdődik a nagyböjti időszak – A lelki megtisztulás segít megtalálni az utat Krisztushoz
Ma kezdődik a Húsvét előtti negyvennapos böjti időszak, amely idén február 17-re esik. Sok mindenre megtaníthatja a hívő embert ez a pár hét: számvetésre sarkallja, felhívja a figyelmet az élet múlandóságára és kegyelmet kaphat az, aki képes a bűnbánatra. A böjt lényege a Húsvétra, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére való felkészülés, a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás révén. A számvetésnek, a lelki egyensúly megtalálásának és a belső kérdések valódi megválaszolásának időszaka a Húsvétot megelőző nagyböjt. Tönkretett szavaink: család
A család szó helye és szerepe a libernyák-újbeszélben meglehetősen összetett, hiszen az újbeszélek félnek a szótól, mint ördög a tömjénfüsttől, csakúgy, mint azoktól a szavaktól, amelyek az emberiség történetében alapvető értékeket hordozó, a szakrális, egzisztenciális, szellemi talapzathoz tartozó atavisztikus alapszavak közé tartoznak (haza, becsület, szeretet, hit, barátság, hazaszeretet, anya, apa, közösség, falu, tisztelet, férfi, nő stb). Ezen szavak egy részét még nem sikerült eredeti jelentésüktől megfosztani, többé-kevésbé mindenki a valódi értelmében használja őket, és ez némi nehézséget okoz az újbeszél nyelv eddigi töretlen fejlődésében. A liberális világkép és a kiépülőben lévő liberális diktatúra útjában ugyanis éppen ezek a szavak állnak leginkább, és ezek közül az egyik kiemelt jelentőségű, amelynek jelentéstartalmát 15-20 éve igyekeznek megváltoztatni, az éppen a család. Ha ezt Mester Ákos tudná! A 168 Óra mögött is egy állambiztonsági leányvállalat állt – Előrendelhető Mező Gábor médiaátmentős könyve
Február végén megjelenik A média lenyúlásának titkos története című könyvem, amely röviden összefoglalva arról szól, hogy hogyan szerezte meg, illetve tartotta meg a posztkommunista hálózat a kulcspozícióját a magyar médiában. Most egy olyan történetet villantok fel, amelyet korábban még nem publikáltam, és amely a 168 Óra elindításáról szól. Kiderült, hogy az ismerten baloldali lap és a Tallózó mögött is egy állambiztonsági leányvállalat állt, egészen pontosan az a Delta Könyvkiadó, amelyet a legfontosabb időszakban az MNVK-2. tisztje vezetett. A háttérben felbukkan Siklósi Norbert, a médiacár és persze Demján Sándor is. A 168 Óra elindításában egyébként Mester Ákosék mellett az MSZMP KB korábbi hírhedt munkatársa, Agárdi Péter is komoly szerepet vállalt. Utóbbi mind a Tiszatáj, mind a Mozgó Világ elleni akcióikban is részt vett, együttműködve az állambiztonsággal. Az is sokatmondó, hogy a 168 Óra mögött álló Háttér Kiadó (benne a Deltával) akkor szállt ki a két lap mögül, amikor 1990-ben a többi állambiztonsági testvérvállalat is lebukott. A vizsgálat elindult, a Háttér Kiadó feje, Erdei Grünwald Mihály pedig az ébredő antiszemitizmusra hivatkozva hirtelen Izraelbe költözött, hogy a két lap a Demján Sándor érdekkörébe tartozó Reformhoz, illetve a Mai Nap Kft.-hez kerüljön... A kígyó ismét a saját farkába harapott. A Biden-adminisztráció máris rátámadt Magyarországra
Nem váratott sokáig magára az új amerikai kabinet első kioktatása hazánk ellen. A Médiatanács napokban meghozott döntése értelmében – amely egyelőre hátrányosan érintette a Klubrádiót – azonnal megérkezett az amerikai külügy aggodalmaskodó kinyilatkozása, amelyben a magyarországi sajtószabadságot féltik.
„Lelőke”, aki az ÁVH után nem bírta a tétlenséget, Szántó Erika filmrendező – A munkásőrnők borzongató története
Kik voltak a munkásőrnők? Miért vállalták, hogy egy erőszakszervezet tagjai legyenek? Volt közöttük olyan, akinek az apját a forradalmárok lőtték le, a másikat részeges férje üldözte el, de volt közöttük ex-ÁVH-s, valamint egy olyan lány, aki később az egyik legismertebb rendezőnő lett. Szántó Erika, aki a Munkásőrség egyik arca lett. Munkásőrnő történetek, avagy a diktatúra kirakatemberei. Bauerék és Eörsiék – ÁVH, Munkásőrség, Komplex, SZDSZ, DK, avagy a hálózati családok fényes ösvénye (Leleplezés a PestiTV-n)
A DK-s Bauer Tamás idén elérkezettnek látta az időt egy alapos történelemhamisításra: már-már áldozatnak állította be apját, az ÁVH néhai hírhedt alezredesét, Bauer Miklóst, akire ráragadt a „körmös Bauer” gúnynév. Valóban az volt? Saját jelentése szerint megpofozta és leköpte (!) a megkínzott Ries István minisztert. De benne volt sok-sok koncepciós ügyben, ártatlan emberek halálával járó játszmákban. Bauert Péter Gáborékkal együtt vették elő a kommunista hatalmi harcban, de a haja szála sem görbült: előbb az Igazságügyi Minisztériumhoz, majd a Komplex külkeres vállalathoz került, ahol egy bizonyos Eörsi Mátyás lett a beosztottja. Ez az Eörsi volt az, aki a rendszerváltás után SZDSZ-képviselőként maga mellé vette az öreg Bauert az ügyvédi irodájába (ma már persze Eörsi is DK-s). De más egykori ÁVH-s is alkalmazott, Bárd Károly is Eörsi embere lett, Bárd az iroda képviseletében egy harmadik rettenetes figurát, a szintén ex-ÁVH-s Vajda Tibort képviselte a kilencvenes években egy egykori áldozat ellenében. Műsorunkban beszélgetőtársunkkal, Máthé Áron történésszel nemcsak az egykori „ÁVH-s baráti kört”, a két Eörsit és a két Bauert leplezzük le, de bemutatunk jó pár átmentett ÁVH-s gazembert. Például Komlós Jánost, Janikovszky Bélát, Kardos Györgyöt, Hárs Jenőt. Nem mindenki élte túl a médiaháborút: OKA személyében az egyik legjobb, legkedvesebb kollégánkat vesztettük el
A legnagyobb sötétség idején sem szabad feladni: ezt érezték Stefka Istvánék akkor, amikor Hornék pusztítása után a Napi Magyarországnál elkezdhették a munkát. Megérkeztek a fiatal tehetségek – köztük az ifjú Huth Gergely – és folytatódott a médiaháború. Egyenlőtlen feltételekkel, de legalább folytatódott. A harc áldozatokat követelt: 1999 márciusán elvesztették O. Kovács Attilát, a szeretett, tisztelt főszerkesztő-helyettest, ami megrázta az egész jobboldali tábort. „OKA” temetésén megjelent megjelent a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor és Kövér László is. Ez azt is jelentette, hogy a rendszerváltás után először a jobboldali politika végre kezdte megbecsülni az újságíró szakmát. Médiaháború, harmincadik rész. Amikor nem akarták beengedni a Fehér Házba Gyurcsányék későbbi nemzetbiztonsági szóvivőjét, az ÁVH-s Vajda Pétert
Néha az ÁVH-s „újságírók” is „pofára esnek”. Vajda Péter megtestesíti az elsinkófált rendszerváltást. Emberünk az ÁVH-nál kezdte, ahol állítólag feljelentette társát, a későbbi Paul Lendvait. Ezután Vajda a hírszerzéshez került, majd „újságíró” lett, moszkvai, majd washingtoni tudósító, az egyik legismertebb „csillag”. Akkor is Amerikában dolgozott, amikor 1982 tavaszán be akart menni a Fehér Házba. A múltját nyilván ismerő amerikaiak viszont nem akarták: az Interpol segítségével megpróbálták lekáderezni a magyar állambiztonságot, egyszerre provokálva és tesztelve azt. A BM természetesen hazudott Vajdáról, aki 1990 után is tovább emelkedett. A rendszerváltás után a Népszabadság belpolitikai rovatvezetője lett, majd Gyurcsányék alatt érte el a legelképesztőbb állomást: a Nemzetbiztonsági Hivatal szóvivője lett. Rövidesen leleplezték, de ezután sem mondott le, még 2010-ben is szóvivőként emlegették. A nemzeti lét a tétje a XIX. század végétől zajló kultúrharcnak: a Galilei Körtől az SZFE-ügyig (PS-elemzés)
Az életpárti és az életellenes erők küzdelmét bemutató sorozatom mai fejezetében a kultúra szerepéről ejtek szót. A kultúráéról, amelynek jelentősége felbecsülhetetlenül nagy, hiszen a társadalom nézetrendszerének kialakítására és formálására elsősorban ez a terület jelenti a kulcsot. Ezért van hatalmas szerepe annak, hogy ki szab irányt a kultúrának, ki tud annak a zászlaja alatt eszmeiséget, gondolatvilágot terjeszteni, népszerűsíteni, elfogadottá tenni, illetve mely alkotók, művészek alkotását, teljesítményét teszik kiemeltté és helyezik előtérbe. A kultúra mindezek okán a nemzettudat és az évezredes értékek egyik legfontosabb őrzője is, ezért számít az életpárti-életellenes harc kulcsfontosságú területének. Elfuserált ügynökbeszervezési kísérletek – Nemet lehetett mondani a kádári titkosszolgálatnak
Emlékszünk azokra a bátor emberekre, akik nemet mertek mondani a kádári állambiztonságnak, és nem voltak hajlandóak jelenteni. Volt, aki arra hivatkozott, nem tudna titkolózni, más elkezdte híresztelni az ismerősei között, hogy őt beszervezik. Tény, hogy a hatvanas, hetvenes években már el lehetett kerülni az aláírást. Igaz, sokszor elég magas volt az ára...Tóth Eszter Zsófia történész ezen írásában annak járt utána, hogyan zajlott az ügynökbeszervezési kísérlet két teljesen különböző területen: Antall József környezetében, illetve a punk szubkultúrában.
Mit keresett Margaret Thatcher a szentendrei lakótelepen?
Nem túlzás azt állítani, hogy az 1980-as évek első felének legnagyobb diplomáciai szenzációja volt itthon Margaret Thatcher brit miniszterelnök 1984-es magyarországi látogatása. A hivatalos vizit természetesen nem a semmiből jött; mint azt az időközben a titkosítás alól feloldott dokumentumok mutatják, hosszas, évekig tartó szervező munka előzte meg a látogatást, amelyben a világpolitika éppen aktuális fordulatai is bőségesen befolyásolták, hogy végül mikor kerülhetett rá sor. Thatcher asszonynak még arra is figyelnie kellett, hogy a tárgyalások során milyen témákat nem illik érintenie, még ha a nyugati közvélemény valamelyest el is várta tőle a közvetlen konfrontációt Kádár Jánossal. Aligha maradt volna meg azonban a politikai emlékezetben ez a hivatalos látogatás, ha nem fűszerezték volna azt szokatlannak számító kísérő programokkal, mintegy érdeklődő nyugati turistaként is tekintve a szabad világ akkor legnagyobb befolyású női vezetőjére. A Transparency korrupciós listája és Valóság nevű nagybátyánk (I. rész)
A Transparency International egy korrupcióellenes nemzetközi, kormányokon kívüli szervezet, úgynevezett NGO. A napokban jelentették be a fő terméküket, az éves korrupciós listát, amelyben Magyarország szokás szerint borzalmas helyezést kapott. A listán elöl vannak a jók, hátul a rosszak – mi a rosszak között vagyunk. Vajon tényleg tombol hazánkban a korrupció? A PestiSrácok.hu annak ment utána, mennyi valóságtartalma van a felsorolásuknak és, hogy kerültek-e közismert offshore-paradicsomok, vagy épp elzárt, kisebbségüldöző királyságok Magyarország, Csehország, sőt, az Egyesült Államok elé. Apró-klán, átmentett szt-tiszt és a KISZ vezető emberei: a Hálózat a rendszerváltás után is megszállva tartotta a Hungexpót
A Hungexpo átmentésének története egész rendszerváltásunk, rendszerváltozásunk állatorvosi lovának tekinthető. A hálózat 1990 előtt és után is a markában tartotta a céget. A Horn-, majd a Medgyessy-/Gyurcsány-kormány alatt fantasztikus figurák tűntek fel a vállalatnál. Soroljuk: maga Apró Piroska, egy Dégen István nevű egykori szt-tiszt, Marjai József egykori miniszterelnök-helyettes, Barabás János a KISZ KB egyik titkára. De vannak még: felbukkant Apró Piroska vejének, Gyurcsány Ferencnek az egykori KISZ-es társa, Nagy Imre, valamint az szt-tiszt Medgyessy Péterhez sorolt Tunyogi László, aki az MSZMP KB munkatársa volt. Felesége meg Medgyessy főtanácsadója. Persze utóbbi, az említett Tunyoginé is a belső körből érkezett: anno a KISZ KB munkatársa, majd osztályvezetője volt. Naná, hogy a hálózati újságírók sem maradhattak ki: Forró Tamás, az egykori titkos megbízottból lett „sztárriporter” is feltűnik, de az a Meruk József is, akit a rendszerváltás előtt és után is „sajtófőnökként” emlegettek a Hungexpóval, illetve a BNV-vel kapcsolatban. És, hogy a szálak még jobban összeérjenek: 1990 után az a Sarlós Gábor lett a Hungexpo „PR-igazgatója”, akiről korábban már írtunk. Sarlóst az állambiztonság „társadalmi kapcsolatként” kezelte, és bár végül nem szerveztek be, erre hálózati kapcsolatai miatt nem is igazán volt szükség. Sarlós is tipikus aranyifjú: apja katpolos tisztből lett fedett állásban dolgozó hírszerző, már csak ezért sem tekinthetjük véletlennek, hogy éppen az ő fia kapott ilyen pozíciót a Hungexpónál. Egy cég, amelynek története világosan megmutatja, mennyire tökéletesen és pofátlanul sikerült a posztkommunista hatalomátmentés. Vargát elüldözték, Albertet lejáratták, Novákot beszervezték – Kádárék gyűlölete és az Európa-hírű Ferencváros szétverésének története
Rákosiék szétverték, elvették a nevét és a színeit. Kádárék már finomabb, agyafúrtabb módszerekkel dolgoztak a Ferencváros ellen. Már 1960-ban elhatározták, hogy középszerűvé teszik: ezt ki is mondták egy MSZMP-ülésen. Meg is történt: Albert Flóriánt előbb szabadjára engedték, aztán lejáratták, Varga Zoltánt elüldözték, a fantasztikus edzőnek, Lakat Károlynak is mennie kellett, másokat – köztük Novák Dezsőt – pedig beszerveztek, így tették tönkre morálisan. A diktatúra ismét győzőtt: az 1965-ben még Vásárvárosok Kupája-győztes Fradi a hatvanas évek végére szétesett, a rendszerváltásig mindössze kétszer nyert bajnokságot. Kétszer. Borsi-Kálmán Béla történész játékosként együtt futballozott Albertékkal, ott volt, látta az egészet. Vele beszélgettünk. Az ima
Egy igaz, egyenes ember: Varga László kereszténydemokrata politikust hiába próbálták beszervezni, erre esélyük sem volt
Varga László kereszténydemokrata politikust megpróbálta beszervezni a magyar állambiztonság New Yorkban 1962-ben. Nem sikerült. Végül az állambiztonság is belátta, hogy emberi karaktere, antikommunizmusa és sikeressége miatt esélyük sincsen becsalogatni őt. Varga László ügyvéd a magyar emigráció meghatározó, feddhetetlen alakja volt, mások mellett Karády Katalin boldogulását is segítette, de baráti kapcsolatot ápolt Zilahy Lajos íróval is. Sziklaszilárd jellem volt, a kereszténydemokrácia meghatározó alakja. Története rámutat: nem mindenkit sikerült magához csalogatnia a kommunistáknak. „Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja. Semmi sem "antiszociálisabb", mint a "közösségi" média
Ami a tengerentúlon történt a minap, az messze túlmutat a középkori könyvégetéseken, a boszorkányüldözésen, az eretnekek máglyán való elégetésén. Ahogy a pandémonok bombák nélkül vívják ellenünk a világháborút, úgy a digitális világ láthatatlan urainak sem kell már fizikális erőszakhoz folyamodnia, hogy bárkit örökre eltöröljenek a Föld színéről. Nincs szükség inkvizítorokra, mert a Facebook, a Google, a Youtube, a Twitter és társai elvégzik helyettük a piszkos munkát, és még csak vér se tapad e globális technológiai óriások tulajdonosainak kezéhez. „Újságíróként” dolgozó állambiztonsági tisztek, valamint a fiatal Meruk József – A titokzatos Hungexpo története
Meruk Józsefet szerette az élet és a Párt. Már huszonötévesen az MTI kiküldött tudósítója lehetett Prágában, hogy egy évvel később a Hungexpo sajtófőnökeként írjon róla a Magyar Hírlap. Utóbbi az igazán érdekes. Ez a vezető külkeres vállalat rendszerszerűleg az állambiztonság felügyelete alá tartozott. Meruk előtt a hírszerzés sokat próbált tisztje, a fedésben újságíróként és diplomataként is dolgozó Szolnok Péter is a Hungexpo „újságírója” lett, ahogyan a hozzá hasonlóan magasrangú tiszt Hidasi János is. Szolnok ráadásul korábban annál a Press rezidentúránál dolgozott, amely éppen a külföldi tudósítók kiküldetését és kiválasztását felügyelte. A Hungexpónál amúgy semmit sem bíztak a véletlenre: jellemző, hogy egy darabig az a Ferencsik József volt a cég egyik vezérigazgató-helyettese, aki a Nagy Imre-perben is kulcsszerepet játszott, és egy ideig az ÁVH második embere volt Péter Gábor mögött. Meruk 1975-ben már a Szovjetunióból jelentkezett, de nem sokkal később váltott és a Magyar Hírlap első, állandó moszkvai tudósítója lett. De ne szaladjunk ennyire előre. Média és hatalomátmentés: Meruk és a Hungexpo, 1. rész. A családpolitika is az életellenes erők kereszttüzében áll, pedig a tét az, hogy lesz-e magyar jövő a Kárpát-medencében
Az életpárti és az életellenes erők harcát bemutató cikksorozatomban legutóbb az abortusz kérdéskörét jártam körül. A mai részben a családról, mint a társadalom legkisebb, alapegységéről ejtek szót. Arról az alapegységről, amely nélkül egyetlen társadalom sem képes fennmaradni és reprodukálni önmagát, és amely – éppen ezért – folyamatosan nyílt és burkolt támadásoknak van kitéve az életellenes erők által. A család a fentiek miatt kulcsszereplője minden életpárti törekvésnek, ezért itt kell keresni annak az okát, hogy miért támadják nemtelen eszközökkel azokat a politikai és közéleti erőket, amelyek a családok megerősítéséért, ezáltal a nemzet megmaradásáért küzdenek. „Az a benyomásom, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek médiasztárjai egytől-egyig küldött emberek voltak” – Tabudöntögető beszélgetés Schiffer Andrással a PestiTV-n
„Nem veletek vadásztunk” – vágta az osztrák kancellár a fiatal szociáldemokrata szemébe a kilencvenes évek elején, amikor utóbbi megkérdezte, miért üzletelnek a kommunistákkal, posztkommunistákkal. Schiffer András szerint ezzel az anekdotával írható le a legjobban, hogyan asszisztált a Nyugat a békés átmenethez, a békés átmentéshez. Schiffer szerint nem az a baj Dobrev Klárával, hogy Apró Antalnak hívják a nagyapját és Apró Piroskának az anyját, erről ugyanis nem tehet. A probléma az, hogy egész karrierjét ennek a klánnak, ennek a hálózatnak köszönheti. Az ismert ügyvéddel, egykori politikussal ügynökügyekről, a rendszerváltásról és azokról a híres újságírókról, tévésekről, rádiósokról beszélgettünk, akik a nyolcvanas évek végén a média sztárjai voltak, de Schiffer szerint szinte mindannyian küldött emberek voltak. Életében jelen van az egész XX. század – A százéves Keleti Ágnes fantasztikus pályafutása
Százéves lett a legidősebb élő olimpiai bajnok, Keleti Ágnes tornász. A Helsinkiben, illetve Melbourne-ben megrendezett játékok magyar hőse – aki öt olimpiai aranyérmével mindmáig a legeredményesebb női olimpikonunk – 1956-ban elhagyta Magyarországot és évtizedeken keresztül Izraelben élt. Néhány éve hazatelepült, immáron ismét itt él közöttünk, szerencsére jó egészségben. A jeles évforduló alkalmából különleges életútja felidézésével tisztelgünk Keleti Ágnes előtt. Ajánljuk még
A walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy engedje az LMBTQ-propagandát
A FIFA-világbajnokság első napjaiban – mint várni is lehetett – több szurkolót megszólítottak a biztonsági őrök, akik szivárványszínű vagy szivárvány mintájú ruhákat vagy kiegészítőket viseltek. De ez már nem marad így sokáig: a walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy lépjen közbe, és állítsa le az ilyen beavatkozásokat. Szentkirályi András kollégánkat január 2-án helyezik örök nyugalomra
Nemrégiben elhunyt kollégánk, Szentkirályi András „Golyó” temetésére 2023. január 2-án délelőtt, 11 órától kerül sor, az Új Köztemető 53. parcellájánál. Dollárbaloldal – A CIA-ig érnek a szálak
A baloldal választási kampányát a tengerentúlról milliárdokkal támogató Action for Democracy kapcsolatrendszere egészen az amerikai titkosszolgálatig, a CIA-ig ér – derül ki abból a jelentésből, amelyet a nemzetbiztonsági bizottság szerdán tett közzé. A jelek szerint az amerikaiak által támogatott kör kulcsszereplője a Bajnai Gordon, illetve a Ficsor Ádám nevével fémjelzett DatAdat-csoport, amely gyakorlatilag az ellenzéki kampányt lebonyolította – írja az Origo. Závecz: csökkent a Fidesz támogatottsága, és nagyot romlott a közhangulat
A ZRI Závecz Research Intézet november közepi felmérése szerint miközben a Fidesz idén májusban minden idők legmagasabb támogatottságát érte el, hiszen a felnőtt népesség 46 százaléka állt mögöttük, azóta viszont jelentős veszteségeket szenvedtek: szeptemberben 37 százalékon, most pedig már csak 33 százalékon állnak.