Vesztegzár
Életigenlés, az ősi földünk iránt érzett szeretet – Újév a Hargitán, avagy mit tanulhatunk a székelyektől
Elmúlt 2020, elmúlt január elseje, itt az ideje egy kicsit elcsöndesednünk, magunkba mélyednünk. Munkatársunk egy székelyföldi szilveszter történetét eleveníti fel, a völgy csendjét, a mély beszélgetést, a házigazdákat jellemző életigenlést, az ősi föld iránti szeretet, rajongást.
Rebrov néha azért poénkodik is – Exkluzív interjú a Fradi „legkisebb fiával”, Sigér Dáviddal
Amikor Sigér Dávid neve szóba kerül, vagy éppen focizni látjuk, a legkisebb szegénylegény mesés története juthat eszünkbe, aki nagyon messziről megérkezik a nagyvárosba és csodát csinál. Meghódít mindenkit, és révbe érve akár még a fele királyságot is megkapja. Sigér Dávid mindenképp olyan ember, aki ezt meg is érdemelné, hiszen rendkívüli szorgalmával és elhivatottságával hívta fel magára a Fradi, sőt, a válogatott figyelmét is, ahol már gólt is szerzett. A Ferencvárossal a Barcelona és a Juventus ellen is helytálló labdarúgó exkluzív interjúban mesél a PestiSrácok.hu olvasóinak a mögöttünk álló esztendő élményeiről és arról, hogy véleménye szerint mivel tud többet Cristiano Ronaldo, mint az átlag.
Schiffer András Vásárhelyi Miklósékról: „Arra az aljas, gyilkos uszításra, amit a Szabad Nép művelt, nincs bocsánat.” (PestiTV)
Aukciós ház kínálja, külföldre is kerülhet Szent István ereklyéje – Államalapítónk földi maradványainak nyomában
Ma ezerhúsz éve, 1001. január 1-én koronázták meg államalapítónkat, Szent Istvánt. Ezzel az írással rá emlékezünk. Legnagyobb királyunk földi maradványai kalandos, máig titkokat rejtő utakat jártak be. Legalább 17 Szent István-i csontereklyét őriznek európai kolostorok, templomok és esetleg magánszemélyek is. Tehát a közismert és talán a legértékesebb Szent Jobb csupán egy az államalapítónk testereklyéi közül. Bemutatjuk a szent ereklyék történetét.
A punkok lettek a nyolcvanas évek „pesti srácai” – Nem véletlenül üldözte őket minden erejével a Kádár-rezsim
Punkok: lázadók a kádári diktatúra ellen. Elementáris üvöltésük, rendszerellenes dalszövegeik és rajongóik pogótánca azonnal erőszakos rendőri intézkedéseket "okozott", koholt vádakon alapuló politikai perek sorozata indult ellenük az 1980-as években. A punkok közül többen disszidáltak, belefáradva a rendőri zaklatásokba, a koncertek akadályozásába. Szerencsére azért vissza is tértek általában másfél, két év külföldi tartózkodás után hazánkba. De miért kezelték őket kiemelt célpontokként? Tóth Eszter Zsófia történész írása.
Ügynök volt, meg nem is: Schiffer Ferencet beszervezték, de nem volt hajlandó jelenteni – Az aktanyilvánosságért harcoló Schiffer András néhai nagybátyjának története
Schiffer András évek óta következetesen viszi az aktanyilvánosság ügyét. Az ügyvéddel elbeszélgettünk a PestiTV Hálózat című műsorában, ahol szóba hoztuk egyik nagybátyját, Schiffer Ferencet, akiről kikutattuk, hogy az állambiztonságnak dolgozott. Vagyis nem. Vagyis mégis. Schiffer Ferenc újságíró volt, és a szokásos módon akarták beszervezni: az lett volna a "jutalma", hogy külföldi tudósító lehet. Elvileg vállalta, de ismert baráti-haveri társaságáról (például Mészöly Kálmánról) mégsem volt hajlandó jelenteni, aztán már a találkozókra sem ment el. Az ő ügye is bemutatja, mennyire összetettek az ügynökügyek. Schiffer papíron titkosmunkatárs volt, de nemigen végzett érdemi munkát. Az eredmény: sohasem lett külpolitikai tudósító. Schiffer András nekünk azt mondta, nagybátyja felemlegette ezt az ügyet még a hetvenes években a család előtt, azt mesélve, hogy azzal sikerült leráznia az állambiztonság tisztjeit, hogy túl pletykás, megbízhatatlan.
Hősök, megtörhetetlenek, magyarok – Szavazzon az év sportcikkére és sportemberére!
Idén, 2020-ban ismét felpörgött a Sportrovat a PestiSrácok.hu-n, nagy részben két új kollégánknak, Kovács Attilának és Perutek Jánosnak köszönhetően. Egyikük civilben történelemtanár, a másik a küzdősport megszállottja, de egy dologban hasonlítanak: élnek-halnak a magyar sportsikerekért, történelmünk legendáiért. Írtunk Papp László csodáiról, Mónus Józsefről, aki Árpád vezéréket „követi”, Békessy Béláról, aki huszárszázadosként előbb olimpiai ezüstérmes lett, majd életét adta a hazájáért, Grosics Gyuláról, Kercsó Árpádról és számtalan ízig-vérig magyar sportemberről. Mint minden évben, idén is kíváncsiak vagyunk arra, hogy ezek közül Önöknek melyik tetszett a legjobban, ezért összegyűjtöttünk egy csokorra valót, hogy Olvasóink szavazhassák meg az idei év legjobbnak tartott sztoriját.
Hová tűnt a karácsony Németországból?
Németországban lassan ünnepelni sem lehet a karácsonyt, hisz a szeretet keresztény ünnepe olyannyira sértő újnémet társaink számára, hogy azok kénytelenek voltak panaszt tenni a boltok vezetőségénél a karácsonyi termékek elnevezései miatt. Nem egyszerű dolog megérteni azt, hogyha valaki eljön a hazájából egy jobb élet reményében, miből gondolja, hogy a befogadóországban ő hozza a szabályokat. És a politikai korrektség százkarú óriása, mind az ötven fejével erre a kultúrarabló tendenciára segít rá nap mint nap.
Mozgalmas évet zártunk, hazánkban egyesek felül-, mások alulmúlták önmagukat…
Koronavírus, fake news, uniós harcok, összeforrasztott ellenzéki moslékkoalíció... 2020-ban kijutott mindenből, de főleg a rosszból. Bebizonyosodott, hogy a bajban csak magunkra számíthatunk, a nyugati megkésettség terhét a vállán cipelő Európai Unióra csak hónapokkal a probléma bekövetkezte után, a baloldal pedig segítség helyett kizárólag hátráltat. Az olyan, a liberálisok által elítélt külföldi szövetségesek viszont, mint Oroszország és Kína, nagy hasznunkra lehetnek az ínséges időkben, amikor nem az a legfontosabb, hogy az adott ország hol helyezkedik el a demokrácia képzeletbeli koordináta-rendszerében. Tanulságos évet zártuk, itt az ideje a visszatekintésnek.
Egy nemzedék múlva eltűnik a kárpátaljai magyarság? - Interjú Radvánszky Ferenc református lelkésszel
Rendszeres zaklatásnak van kitéve egy európai nemzet kisebbségbe szorult része – a kárpátaljai magyarság. Kijev, a helyi ukrán hatalom, vagy a nyíltan neonáci ukrán szervezetek képviselőinek egyértelműen az a célja, hogy a magyar honfoglalás óta itt élő tősgyökeres nemzettársaink ne érezzék jól, ne érezzék otthon magukat, hanem menjenek el az „ősi ukrán földről”. Hogy mennyire ősi ukrán területről beszélünk, arról tanúskodjanak az évszámok: 895–1920 között Kárpátalja a Magyar Királyság földje, 1920–1938/39 között Csehszlovákiához kerül, 1938/39–1944 között ismét a Magyar Királyságba integrálódott, 1944–1945 közötti időszakra újból Csehszlovákia birtokolja, a szovjet megszállást követően pedig erőszakosan a Szovjetunióhoz csatolták (USZSZK), a szovjet birodalom szétesését követően pedig, vagyis 1991-től tartozik Ukrajnához. Elöljáróban azt is megjegyezzük, hogy hazánk 1991. december 3-án elsőként létesített Ukrajnával diplomáciai kapcsolatot, és nyitott nagykövetséget az ukrán fővárosban. Radvánszky Ferenccel, Mezőkaszony és Bótrágy református lelkészével beszélgettünk.
Volt, aki nemet mondott Lucifernek: Tordai Terit megpróbálták, de nem sikerült beszervezni
Tordai Teri színésznőt megpróbálta ügynökként foglalkoztatni az állambiztonság, azonban nem volt sikeres a beszervezési kísérlet. Írásunkban bemutatjuk, hogyan kereste meg őt a titkosszolgálat, miképpen emlékszik minderre vissza, vannak-e ellentmondások a történetben, és azt is, milyen filmekben játszott a színésznő Nyugaton. Az tény, hogy Tordai Teri nem volt hajlandó részt venni az állambiztonság játszmáiban, így az nem igazán tudott mit kezdeni a színésznővel.
Csirkét „daráló” CPg, fasisztának nevezett punkok – A középiskolás korában beszervezett „Hunyadi” jelentéseinek komoly következményei voltak
A II. katasztrófa: Medgyessy Péter két reménytelen éve
Az első MSZP–SZDSZ-koalíció annyira szörnyen kormányzott, hogy a gyakorlatilag százszázalékos sajtófölénye ellenére is elvesztette a választást 1998-ban. 2002 örök tanulsága, hogy a jó, a nagyon jó kormányzás sem elég, ha a sajtó 95 százaléka 100 százalékban a liberálisok és a posztkommunisták oldalán áll. Az SZDSZ-es értelmiség, amely tulajdonképpen irányította a hatalom visszaszerzésének projektjét, semmit sem felejtett és semmit sem tanult. Ugyanolyan undorító magyargyűlölő gazembereknek bizonyultak, mint korábban. És a lopást továbbra is azonosnak tekintették a kormányzással. Annyit loptak, hogy az még a szocialisták számára is túlzásnak tűnt, Medgyessy Péter belebukott ebbe a mondatba: az SZDSZ "tele van korrupciós ügyekkel". Medgyessy persze csak azért próbált meg előre menekülni, mert a liberálisok annyit loptak, hogy az már az ország napi működést veszélyeztette.
Itthon "csak" legenda lett, San Diegóban viszont halhatatlan is! - Az egykori újpesti kapusfenomén, Tóth Zoltán élettörténete
Nemcsak képességei, de mentalitása is kiemelte őt vetélytársai közül. Korát messze megelőző, abszolút profi hozzáállása olykor még saját csapata vezetői számára is nehezen volt érthető. Mindezt otthonról hozta magával, ugyanúgy, mint azt, hogy a futballpályán, azon belül pedig a gólvonalon találja meg élethivatását. Persze az egykori válogatott kapus, Tóth György fiaként ez nem is lehetett másként. 1979-ben elege lett az itthoni viszonyokból, a kommunista Magyarországból, és az Újpesti Dózsa spanyolországi túráján „dobbantott”. Az Egyesült Államokban kapusként és fejlesztőmérnökként is karriert csinált, s bár magyarságát híven őrzi, immár San Diego az otthona. A máig legendaként számon tartott egykori újpesti kapusfenomén, Tóth Zoltán különleges életútját exkluzív interjúnk segítségével mutatjuk be, ezzel köszöntve őt 65. születésnapján.
A hivatalos Magyarország
A jóérzésű magyar ember nem minden korban érezhette a sajátjának a magyar államot, partnerének a mindennapokban annak intézményrendszerét, megbecsült vezetőinek annak vezetőit – a XX. század jelentős részében jórészt az ezzel ellentétes érzület dominált, tovább élve még a XXI. században is, amikor Kádár nyugdíjasai még kétszer visszatapsolták a színpadra azt a társulatot, amelynél többet senki nem tett az államtól, annak intézményrendszerétől és vezetőitől való elidegenedésünkért. Volt az a 19 ezer forint, amiért cserébe sutba lehetett dobni a jövőt (pedig „a jövő elkezdődött”, ahogy az akkori kormánypárti kampányszlogen állította) – kenőpénz, a hallgatásért cserébe: ne tessék itt, kérem, feszegetni, hogy mi folyik odafent, a Kádár-rendszerben is milyen jól megvolt mindenki politizálás nélkül, akik pedig mégis ezt a roppant unalmas tevékenységet űzik, előbb-utóbb megunják, hazamennek. Ha meg mégsem mennek haza, hát elviszi őket a szirénás IFA valahova, ahol jól meg lesznek statuálva példázatilag, hogy aki csendben maradt, annak biztosan igaza is legyen. Na, ezt a világot hagytuk magunk mögött 2010-ben.
Az I. katasztrófa: eddig három választást nyertek meg a kommunistából lett liberálisok...
A nyilasoktól a liberálisokon át a posztkommunistákig ívelő ellenzéki összefogás létrejöttével és Dobrev Klára miniszterelnök-jelöltségével reális veszéllyé vált, hogy a magyar szuverenitás ellenségei visszaszerzik a főhatalmat Magyarországon. Most, hogy összefogtak azok, akik az elmúlt bő száz évben mindig az oroszoknak és/vagy a németeknek akarták eladni Magyarországot, érdemes emlékeztetnünk magunkat és mindenki mást arra, hogy mi történt az elmúlt három alkalommal, amikor ezek az erők, vagyis tulajdonképpen a külföldi gazdáik nyerték meg a magyar országgyűlési választásokat.
Az életem legszebb fiatal éveit rabolták el tőlem – A megtörhetetlen Claire Kenneth írónő a kitelepítésekről
Claire Kenneth – azaz Kölcsey Kende Klára – írónő kétszer is sikeres volt Magyarországon: a második világháború után és a rendszerváltoztatáskor. Közben kitelepítették, férjét az ÁVH börtönbe zárta, miután megszökött. A házaspár '56 után Amerikába emigrált, az írónőt elhallgatták, de eltüntetni nem tudták, 1990 után újra népszerű lett. Egy szomorú, mégis felemelő történet.
Se ki, se be – Belorusszia lezárta a határait
Alekszandr Lukasenka belorusz elnök ismét bebizonyította, hogy méltó „Bátyka” nevére, hiszen minden fehérorosz atyjaként ismét szeretett népe megvédése érdekében lépett: a koronavírus megfékezése céljából lezáratta országa határait. Pavel Uszov belorusz politológus a PS-nek azt nyilatkozta, hogy szerinte a bezárkózásnak egészen más okai vannak. „A határzár a társadalom megfélemlítésének és a terrorizmus fokozásának a folytatása. Lukasenka ily módon igyekszik elszigetelni az országot, és teljesen visszahozni a szovjet gyakorlatot, hogy fenntarthassa a saját maga hatalmát” – mondta a híres belorusz szakember.
Irtassanak ki a magyarok! - Így hangzott a IV. (Gyermek) Lajos hadiparancsa a pozsonyi csata előtt! (Frissítve! A film megnézhető!)
Végre, végre, végre! Háromszor is csak ezt mondhatjuk a Magyarságkutató Intézet által, kormányzati támogatással készült animációs film kapcsán, amely a magyar történelem egyik legnagyobb súlyú csatáját, a 907-ben lezajlott pozsonyi csatát mutatja be. Végre film készült erről a hatalmas magyar győzelmemről, végre szó esik ennek valódi jelentőségéről és végre hiteles őstörténeti- és származáselméleti környezetbe lett elhelyezve nemcsak a csata, de maga a honfoglalás is. Többszörös kalapemelés az alkotóknak!
Meruk Vilmos, a bolsevik „Robert de Niro” – Taxisofőrből lett a szovjetek mindenhol bevethető tisztogató-kádere
Kisebb szünet után folytatjuk médiaátmentős sorozatunkat. Ezúttal egy olyan – elvileg kétgenerációs – dinasztiát fogunk bemutatni, amely a Rákosi-diktatúrától kezdődően egészen mostanáig meghatározó szerepet játszott és játszik a kultúra, a média és a véleményformálás területén. Az apa, Meruk Vilmos a Néphadsereg tisztjeként futott be példátlanul sikeres karriert, de fia, Meruk József talán rajta is túltett. Kulcsszereplője volt a média területén elmaradt rendszerváltásnak. Ma már inkább az ő neve ismert, de kezdjük az apjával, hogy lássuk, Meruk József honnan érkezett. Volt pár elképesztő életút a kommunisták, bolsevikok között, de Meruk Vilmosé még közülük is kiemelkedett. Második, BM-es felesége szerint Meruk elvtárs segédmunkásként, majd taxisofőrként dolgozott, nagy pillanata azután jött el, hogy a Vörös Hadsereg fogságába esett. Visszatérve agitproposként és katonatisztként folytatta, hogy néhány kiválasztott társával együtt visszaküldjék a Szovjetunióba, továbbképzésre. A szabadságharc leverése után hazatért és kulcsszereplője lett a Néphadseregen belüli tisztogatásnak. Ekkor már politikai főcsoportfőnök-helyettesként hivatkoztak rá. Miután elvégezte a feladatát, a kultúra területére ejtőernyőzték, előbb a Népművelési Intézetnél folytatta a tisztogatást, majd a Nemzeti Színház élére került. Azt már nem bírta, állítólag idegösszeroppanást kapott és Lipótra került, majd le is váltották. Ezután kezdődött "diplomata" karrierje.
Magyarok, sikeresek, példaképek – Ne turkáljunk olimpiai bajnokaink zsebében!
A december 8-án megjelent Magyar Közlöny a sportéletre vonatkozó kormányrendeletet is tartalmazott. A hivatalosan életbe léptetett új rendelkezés értelmében megemelkedett az olimpiai érmet, pontot és helyezést szerző sportolók javadalmazása. Ezentúl 50 millió forintot kap majd egy egyéni olimpiai aranyérmesünk, 35,7 milliót egy ezüstérmesünk és 28,5 milliót az a sportolónk, aki bronzérmet nyer. Emelkedett az olimpiai pontszerzők jutalma is. Ahogyan az lenni szokott, a rendelettel kapcsolatban sok helyen máris megindult a fanyalgás, megjelentek értetlenkedő és fals hangok. Írásunkban most az érem másik oldalát szeretnénk megmutatni.
Az Európai Parlament kormány- és rendszerváltást akar Lengyelországban és Magyarországon – Egy német újságírónő megdöbbentő elemzése
„A sakk fegyelemre, koncentrációra, előrelátásra, tiszteletre nevel: minden magyarnak szüksége van ezekre az erényekre” (PS-interjú)
Az utóbbi években számos sportdiplomáciai sikert ért el a magyar sport, több, jelentős világesemény rendezési jogát is megkaptuk. A magyar sport tehát ilyen értelemben is sikeres időszakon van túl. A közelmúltban újabb, kiemelkedő jelentőségű sporteseményt sikerült Magyarországra hozni. A Nemzetközi Sakkszövetség döntése értelmében ugyanis – először a sportág történelmében – 2024-ben hazánk rendezheti majd a sakkolimpiát. A siker hátteréről a Magyar Sakkszövetség elnökét, Szabó Lászlót kérdeztük, akit arra is megkértünk, hogy mutassa be számunkra a sakkolimpiát, és vázolja fel azt, hogy mit ad majd az olimpiarendezés a magyar sakksport számára.Ajánljuk még
Kommentelő chatbotok rajonganak Magyar Péterért és a Tisza Pártért
Hangfelvétel (18+): Radnai és Vogel Magyar biszex perverzióiról beszélgetnek!
Sorra bújnak elő Hegedüs hadnagyaink
Ne hagyjuk, hogy az esküszegők árnyékrendőrséget és árnyékhadsereget szervezzenek!
Az „élősködő” Magyar Peti tartott kiselőadást Orbánnak az érdemi munkáról és a szerénységről
Az az ember, akinek a legnagyobb teljesítménye eddigi életében az volt, hogy betöltötte azokat a pozíciókat, majd felvette és elköltötte az azokért járó milliókat, amelyek nem tehetsége vagy szorgalma, hanem csupán felesége miatt illették meg.
