Vesztegzár
A hivatalos Magyarország
A jóérzésű magyar ember nem minden korban érezhette a sajátjának a magyar államot, partnerének a mindennapokban annak intézményrendszerét, megbecsült vezetőinek annak vezetőit – a XX. század jelentős részében jórészt az ezzel ellentétes érzület dominált, tovább élve még a XXI. században is, amikor Kádár nyugdíjasai még kétszer visszatapsolták a színpadra azt a társulatot, amelynél többet senki nem tett az államtól, annak intézményrendszerétől és vezetőitől való elidegenedésünkért. Volt az a 19 ezer forint, amiért cserébe sutba lehetett dobni a jövőt (pedig „a jövő elkezdődött”, ahogy az akkori kormánypárti kampányszlogen állította) – kenőpénz, a hallgatásért cserébe: ne tessék itt, kérem, feszegetni, hogy mi folyik odafent, a Kádár-rendszerben is milyen jól megvolt mindenki politizálás nélkül, akik pedig mégis ezt a roppant unalmas tevékenységet űzik, előbb-utóbb megunják, hazamennek. Ha meg mégsem mennek haza, hát elviszi őket a szirénás IFA valahova, ahol jól meg lesznek statuálva példázatilag, hogy aki csendben maradt, annak biztosan igaza is legyen. Na, ezt a világot hagytuk magunk mögött 2010-ben. Az I. katasztrófa: eddig három választást nyertek meg a kommunistából lett liberálisok...
A nyilasoktól a liberálisokon át a posztkommunistákig ívelő ellenzéki összefogás létrejöttével és Dobrev Klára miniszterelnök-jelöltségével reális veszéllyé vált, hogy a magyar szuverenitás ellenségei visszaszerzik a főhatalmat Magyarországon. Most, hogy összefogtak azok, akik az elmúlt bő száz évben mindig az oroszoknak és/vagy a németeknek akarták eladni Magyarországot, érdemes emlékeztetnünk magunkat és mindenki mást arra, hogy mi történt az elmúlt három alkalommal, amikor ezek az erők, vagyis tulajdonképpen a külföldi gazdáik nyerték meg a magyar országgyűlési választásokat. Az életem legszebb fiatal éveit rabolták el tőlem – A megtörhetetlen Claire Kenneth írónő a kitelepítésekről
Claire Kenneth – azaz Kölcsey Kende Klára – írónő kétszer is sikeres volt Magyarországon: a második világháború után és a rendszerváltoztatáskor. Közben kitelepítették, férjét az ÁVH börtönbe zárta, miután megszökött. A házaspár '56 után Amerikába emigrált, az írónőt elhallgatták, de eltüntetni nem tudták, 1990 után újra népszerű lett. Egy szomorú, mégis felemelő történet. Se ki, se be – Belorusszia lezárta a határait
Alekszandr Lukasenka belorusz elnök ismét bebizonyította, hogy méltó „Bátyka” nevére, hiszen minden fehérorosz atyjaként ismét szeretett népe megvédése érdekében lépett: a koronavírus megfékezése céljából lezáratta országa határait. Pavel Uszov belorusz politológus a PS-nek azt nyilatkozta, hogy szerinte a bezárkózásnak egészen más okai vannak. „A határzár a társadalom megfélemlítésének és a terrorizmus fokozásának a folytatása. Lukasenka ily módon igyekszik elszigetelni az országot, és teljesen visszahozni a szovjet gyakorlatot, hogy fenntarthassa a saját maga hatalmát” – mondta a híres belorusz szakember. Irtassanak ki a magyarok! - Így hangzott a IV. (Gyermek) Lajos hadiparancsa a pozsonyi csata előtt! (Frissítve! A film megnézhető!)
Végre, végre, végre! Háromszor is csak ezt mondhatjuk a Magyarságkutató Intézet által, kormányzati támogatással készült animációs film kapcsán, amely a magyar történelem egyik legnagyobb súlyú csatáját, a 907-ben lezajlott pozsonyi csatát mutatja be. Végre film készült erről a hatalmas magyar győzelmemről, végre szó esik ennek valódi jelentőségéről és végre hiteles őstörténeti- és származáselméleti környezetbe lett elhelyezve nemcsak a csata, de maga a honfoglalás is. Többszörös kalapemelés az alkotóknak! Meruk Vilmos, a bolsevik „Robert de Niro” – Taxisofőrből lett a szovjetek mindenhol bevethető tisztogató-kádere
Kisebb szünet után folytatjuk médiaátmentős sorozatunkat. Ezúttal egy olyan – elvileg kétgenerációs – dinasztiát fogunk bemutatni, amely a Rákosi-diktatúrától kezdődően egészen mostanáig meghatározó szerepet játszott és játszik a kultúra, a média és a véleményformálás területén. Az apa, Meruk Vilmos a Néphadsereg tisztjeként futott be példátlanul sikeres karriert, de fia, Meruk József talán rajta is túltett. Kulcsszereplője volt a média területén elmaradt rendszerváltásnak. Ma már inkább az ő neve ismert, de kezdjük az apjával, hogy lássuk, Meruk József honnan érkezett. Volt pár elképesztő életút a kommunisták, bolsevikok között, de Meruk Vilmosé még közülük is kiemelkedett. Második, BM-es felesége szerint Meruk elvtárs segédmunkásként, majd taxisofőrként dolgozott, nagy pillanata azután jött el, hogy a Vörös Hadsereg fogságába esett. Visszatérve agitproposként és katonatisztként folytatta, hogy néhány kiválasztott társával együtt visszaküldjék a Szovjetunióba, továbbképzésre. A szabadságharc leverése után hazatért és kulcsszereplője lett a Néphadseregen belüli tisztogatásnak. Ekkor már politikai főcsoportfőnök-helyettesként hivatkoztak rá. Miután elvégezte a feladatát, a kultúra területére ejtőernyőzték, előbb a Népművelési Intézetnél folytatta a tisztogatást, majd a Nemzeti Színház élére került. Azt már nem bírta, állítólag idegösszeroppanást kapott és Lipótra került, majd le is váltották. Ezután kezdődött "diplomata" karrierje.
Magyarok, sikeresek, példaképek – Ne turkáljunk olimpiai bajnokaink zsebében!
A december 8-án megjelent Magyar Közlöny a sportéletre vonatkozó kormányrendeletet is tartalmazott. A hivatalosan életbe léptetett új rendelkezés értelmében megemelkedett az olimpiai érmet, pontot és helyezést szerző sportolók javadalmazása. Ezentúl 50 millió forintot kap majd egy egyéni olimpiai aranyérmesünk, 35,7 milliót egy ezüstérmesünk és 28,5 milliót az a sportolónk, aki bronzérmet nyer. Emelkedett az olimpiai pontszerzők jutalma is. Ahogyan az lenni szokott, a rendelettel kapcsolatban sok helyen máris megindult a fanyalgás, megjelentek értetlenkedő és fals hangok. Írásunkban most az érem másik oldalát szeretnénk megmutatni. Az Európai Parlament kormány- és rendszerváltást akar Lengyelországban és Magyarországon – Egy német újságírónő megdöbbentő elemzése
„A sakk fegyelemre, koncentrációra, előrelátásra, tiszteletre nevel: minden magyarnak szüksége van ezekre az erényekre” (PS-interjú)
Az utóbbi években számos sportdiplomáciai sikert ért el a magyar sport, több, jelentős világesemény rendezési jogát is megkaptuk. A magyar sport tehát ilyen értelemben is sikeres időszakon van túl. A közelmúltban újabb, kiemelkedő jelentőségű sporteseményt sikerült Magyarországra hozni. A Nemzetközi Sakkszövetség döntése értelmében ugyanis – először a sportág történelmében – 2024-ben hazánk rendezheti majd a sakkolimpiát. A siker hátteréről a Magyar Sakkszövetség elnökét, Szabó Lászlót kérdeztük, akit arra is megkértünk, hogy mutassa be számunkra a sakkolimpiát, és vázolja fel azt, hogy mit ad majd az olimpiarendezés a magyar sakksport számára. Csengey Dénest szerinte eltették az útból, őt „csak” tönkretették – Szokolay Zoltán (1956–2020) portréja a PestiTV-n (Videó!)
Költő volt, titkos megbízott volt. Szokolay Zoltán pár hete halt meg, haláláról nem írtak a lapok, portálok. Pedig országgyűlési politikus volt, a rendszerváltozás, rendszerváltás szereplője. Jelentett Csengey Dénesről, állítása szerint szólt neki erről, megbeszélték. Szokolay Zoltánt a lányával zsarolta meg az állambiztonság, egy különösen durva, embertelen akcióval. Kameránknak azt mondta, nem akarta úgy végezni, mint Csengey. Akit szerinte – szerinte is – eltettek az útból. Egy áldozat és bűnös emlékére – két gyönyörű verssel. Putyin jó formában tartotta meg szokásos évértékelő sajtótájékoztatóját
Csütörtökön zajlott le Oroszország legnagyobb érdeklődésre számot tartó tévéműsora, Vlagyimir Putyin hagyományos évértékelő sajtótájékoztatója, amely az Orosz Föderáció legfontosabb publikus politikai eseménye. Ezzel magyarázható, hogy az orosz polgárokon kívül a posztszovjet térség minden utódállama és a „távoli külföld” egyaránt feszülten figyeli az eseményt. Míg eddig az elnök személyesen találkozott a sajtó képviselőivel – akár ezerhétszáznál is több újságírót akkreditáltak és a beszélgetés ideje három-négy órás volt, mialatt az elnök csaknem nyolcvan kérdésre tudott érdemben válaszolni –, most a COVID-19 járvány miatt minden megváltozott. A szervezők részlegesen elszigetelték az elnököt és a sajtó képviselőit: Putyin élő adásban a novo-ogarjovói rezidenciájából válaszolt az újságírók kérdéseire, akik közül hetvennyolcat hívtak meg az elnök hivatalos lakására, a többiek pedig a Nemzetközi Kereskedelmi Központból, illetve a régiók fővárosaiból tették fel a kérdésekeit. A négy és fél órán át tartó sajtótájékoztatóban a pandémia miatt szinte nyoma sem volt annak a derűnek, amely Vlagyimir Putyin korábbi évzáró konferenciáit általában jellemezte. Borvendég Zsuzsanna: 1980 és 2010 között a titkos pénzügyi hálózat elnyelte nemzeti jövedelmünk egyharmadát
Sokkoló, megdöbbentő könyvvel (A hálózat pénze) jelentkezett Borvendég Zsuzsanna történész, amely annak ellenére sikeres, hogy a kiemelt könyvkereskedések többsége finoman szólva sem támogatja. Persze ez papírforma. Borvendég műve a maga pőreségében mutatja be azt a hálózatot, amelyben benne volt Amerika, a szovjetek, a nácik és a kommunisták, és amely az ideológiai különbségek és hidegháborús „játszma” ellenére a háttérben tökéletesen működött. Egy angol bankárcsoport csinált már egy kutatást arról, hogy a világ országaiból mennyi pénz ment el offshore-ba – mondta a PestiSrácok.hu-nak a szerző. A húsz legnagyobb vesztes között vagyunk a középmezőnyben. Becslések szerint 1980 és 2010 között kétszáznegyvenkétmilliárd dollárt vittek ki Magyarországról adóparadicsomokba. Ez a mai teljes nemzeti vagyonunk fele, és a vizsgált időszakban megtermelt nemzeti jövedelmünk egyharmada, vagyis a vizsgált harminc év alatt minden harmadik évben a magyar emberek teljes évi munkáját ez a pénzügyi hálózat nyelte el. Interjúnk első része itt olvasható.
Milyen lesz az apokaliptikus jövő? Megjelent a Gerilla folytatása, a Barbárok ideje
Aki elolvasta a Gerilla című könyv első kötetét és magához tért a sokkhatástól, ami az előrevetített közeli jövő elképzelt napjait ábrázolta, az most újabb dózist kaphat abból a világból, ami Nyugat-Európa városaiban már kezd kibontakozni. Jobb, ha tudjuk: ez vár ránk is, ha nem vagyunk észnél. Laurent Obertone folytatta történetét, megjelent a Barbárok ideje. Habár egy libanoni vállalkozás megpróbált beakasztani, Dézsy Zoltán bebizonyította, hogy a hírhedt pincebörtönök léteztek! (múltfeltáró cikk és dokumentumfilm)
1956 legsötétebb, máig takargatott titka a kommunista pártház ostroma, és ami utána következett. Dézsy Zoltán lassan három évtizede dolgozik fáradhatatlanul a pártház alatti, minden bizonnyal brutális kínzások és vérengzések helyszínéül szolgáló pincebörtönök feltérképezéséért, létezésük igazolásáért, s most lassan révbe ér. Két évvel ezelőtt a PestiSrácok.hu olvasóit kértük: segítsék a dokumentumfilm-rendezőt egy talajröntgen-vizsgálat elkészítésében, Önök felhívásunkra közel egymillió forintot össze is dobtak nagylelkűen, de a hírhedt MDP–MSZMP–MSZP-székház új tulajdonosa, egy libanoni vállalkozás az utolsó pillanatban megakadályozta a munkát. Ám Dézsy Zoltánt – akit e kutakodásáért a rendszerváltást túlélő médiaelit a kilencvenes években agyonheccelt és kirúgatott-kiátkozott a szakmából – egy kis közel-keleti intrika már nem tántorította el, és más módon, aprólékos kutatómunkával, a magyar államigazgatás berkeiben véghezvitt akadályfutással feltárta a titkot. Kiderült, hogy miként azt az 1956-ban a kétségbeesetten ásó-fúró forradalmárok, majd a Dézsy Pincebörtön című dokumentumfilm-sorozatában megszólaló hiteles szemtanúk állították, Rákosi Mátyás valóban titkos földalatti lejáratot építtetett az Erkel színházbeli díszpáholyától a pártház alatti, a pincebörtönt is magába foglaló objektumig, illetve a 2-es metróhoz kapcsolódó atombunkerekig. Sőt: Dézsy kiderítette, hogy az elvtársak – perverz módon – egy harmadik lejáratot is létesítettek a Fiumei úti sírkert munkásmozgalmi panteonjában, itt szeretett elvtársaik urnái között rejtőzhettek el a dühös a magyarok elől. Sőt: volt egy negyedik mélybe vezető lépcső, a Mosonyi utcai ávós (ma rendőr) laktanyánál. Dézsy Zoltán filmrendező a PestiSrácok.hu-nak írt hosszú, de olvasmányos és drámai írásában mutatja be kutatómunkáját. Egyben nagylelkű engedélyével közzétesszük a Pincebörtön című dokumentumfilm digitálisan helyreállított első részét. Az alkotást hosszú idő után a PestiTV tűzte műsorára, hiszen azt az 1994-es szocialista revízió után margóra tették és a liberalizmus nagyobb dicsőségére sokáig csak kisebb társaságok előtt lehetett lejátszani. Íme. Kivéreztették az Új Magyarországot – Amikor Horn bizalmasa, az olajügyes Kelemen irányította az egyetlen jobboldali napilapot
Egyetlen jobboldali napilap volt a Horn-kormány pusztítása alatt, és az is a pufajkás ügynök-miniszterelnök bizalmasáé volt. Kelemen Ivánnak hívták, ő volt a Kordax feje, nyakig benne az olajügyekben és az adósságokban. Kelemen végül teljesítette a feladatát, kivéreztette az Új Magyarországot. Stefka István visszaemlékszik azokra az időkre, amikor kabátban írták a cikkeket, mert kikapcsolták a fűtést. Folytatjuk a médiaháborús sorozatot, itt a 28. rész, avagy a legnagyobb sötétség ideje a hajnalhasadás előtt. Egy Bródy itt, egy Bródy ott – Így üzleteltek az ex-nácikkal a kommunista külkeresek (Interjú Borvendég Zsuzsannával)
Sokkoló, megdöbbentő könyvvel (A hálózat pénze) jelentkezett Borvendég Zsuzsanna történész, amelyről már hónapokkal ezelőtt izgatottan mesélt nekünk. A lényeg: Rákosi, majd Kádár elvileg kommunista külkeresei gond nélkül üzleteltek azokkal a náci németekkel, akik korábban Hitler meghatározó emberei voltak. És ez rendszerszerű volt. Feltűnik a Bródy-klán, Bródy Sándor írónak a leszármazottai, akik közül többen jelentős szerepet játszottak ezekben a játszmákban. Az oldalági rokon, Bródy János zenész apja közben a Magyar Népköztársaság egyik futtatott közgazdász-szakírója volt. Borvendég interjúnkban elmondja: őt magát is megrázta, ahogyan lépésről-lépésre kiderült, milyen hálózat játszott össze. Benne volt Amerika, a szovjetek, a nácik és a kommunisták. „Utat nyitott olyan pénzügyi köröknek, amelyeknek egyetlen célja az ország gazdasági erejének az elszívása volt, de ez nem pusztán anyagi kérdés. A sikerükhöz kellett a nemzet védekező képességének a leépítése is, a nemzeti érzés kipusztítása. Ezt már Rákosiék elkezdték, de a pontot a kádári kultúrpolitika tette ki. A szocialista internacionalizmus remek lépcsőfok volt a későbbi globalizmus felé.” Hennagyij Moszkal, egy furcsa ember a rejtélyes Ukrajnából
Ha kárpátaljai embert – legyen magyar, ukrán, román vagy orosz – kérdezünk arról, hogy tudna-e olyan ukrán politikust említeni, aki tett is valamit a régióért 2010 után, válaszul annyit kapunk: Moszkal. A Csernyivci területen született politikus egy vészes időben jelent meg Kárpátalján, ahol kormányzói jogkörének lejártával meghatározó politikai megmondóember lett. Ukrajna egy nagyon furcsa hely, miközben Oroszország konszolidálta magát Putyin uralma alatt, ez az ország igazi "vadkelet" maradt és persze az amerikai és orosz titkosszolgálati küzdelem fő terepe is. A politikai elit nagy részét választásonként vagy furcsa forradalmak segítségével lecserélik, csak az oligarchák maradnak ugyanazok. A kárpátaljai magyaroknak egy állandóan változó, kaotikus politikai környezetben kell valahogy túlélniük. De még itt is felbukkannak olyan ukrán emberek, akik megpróbálnak valami jót tenni. Popper, az ellenforradalmár: antiszemita provokációnak tartotta ötvenhatot, ezért gépfegyverrel védte a pártházat
Popper Péter, a szeretet, a béke szellemi guruja valójában a huszadik század egyik nagy átverése. Előző cikkünkben megírtuk, hogyan került egy bűnbandába és hogyan mentette meg őt a Gerő Ernő fontos emberének számító apja a börtöntől. Most bemutatjuk az ÁVH-sok és szovjetek mellett harcoló katonát. Popper saját bevallása szerint antiszemita provokációnak, ellenforradalomnak látta ötvenhatot, de ez nem elég: a hatalom képviselőjeként gépfegyvert kért és kapott a rezsimtől, amellyel a forradalmárok ellen harcolt. Állítása szerint nem lőtt senkire. Egyik nagy tette az volt, hogy eltüntette azokat az iratokat a pártirodából, amelyek nehéz helyzetbe hozták volna őt és szüleit. Popper szerint a megtorlásban nem vett részt, mert nem hitte, hogy éppen rá van szüksége a szovjeteknek. Logikája mentén amúgy benne lett volna. Megkapta a hírhedt Munkás-paraszt Hatalomért emlékérmet, amelyet jóbarátja, a pufajkás Horn Gyula is átvehetett. Popper még a kétezres években is szajkózta a kommunista propaganda hazugságát, például annak a katona-komisszár Sziklai Sándornak a felkoncolását, aki valójában magával és apósával végzett. Popper nyomában, 2. A KGB meleg áldozatai, avagy a szovjet titkosszolgálat tökélyre fejlesztett szexcsapdái
„Nincs más út, mint az összetartozás” – Trianon, amiért a harang szól
Trianon gyalázatának 100. évfordulója van az idén. Az emlékév keretén belül számos megemlékezést tartottak szerte a magyarlakta területeken. Megjelent néhány jeles kiadvány is, amelyekben a példátlan országvesztés/országrablás egyes ismert, vagy kevésbé ismert részletei láttak napvilágot. Nagyszerű könyvet ajánlok most olvasóink figyelmébe: egy, a Matyóföldön nemrégiben megjelenő kötetet, amelynek számos különlegessége van. Péter Gáborért rajongtak, de egymást szerették: Gobbi Hilda és Galgóczi Erzsébet leszbikus szerelme
Gobbi Hilda színésznő és Galgóczi Erzsébet írónő egy párt alkottak a kádári diktatúrában. Nem mellékesen mindketten kommunisták voltak. Gobbi idolja és barátja Péter Gábor volt, így nem véletlenül készíthetett éppen Galgóczi interjút vele. Tóth Eszter Zsófia történész írásából az derül ki, hogyan viszonyult a Kádár-korszak a leszbikussághoz, és megjelent-e a nyilvános térben az írónő és a színésznő szerelme. Hülyeség ellen nincs oltás
Viszont egy csomó másik betegség ellen van. Ezért van életben a sok hülye vírus- és járványtagadó, oltásellenes idióta. Létezik közveszélyes hülyeség is és ezt sajnos a hatvanas évek óta teljesen elfelejtettük. A tudomány, akkoriban úgy tűnt, végleges győzelmet képes aratni a fertőző betegségek felett. Az észak-atlanti civilizációban ez pont akkor zajlott le, amikor elképzelhetetlen mértékben nőtt az életszínvonal, az egészségügy minden területen hatalmas léptekkel haladt előre. A járványok felett aratott diadal beleveszett a technológiai fejlődés mindent elborító diadalmas zajába, két nemzedék alatt elfelejtettük, hogy mennyire nehéz volt az élet még akár 20-30 évvel ezelőtt is, mennyi mindenben meg lehetett halni és mekkora erőfeszítésekre volt szükség egyáltalán az életben maradáshoz. Negró, a foci kéményseprője
És eljött a hülyeség kora, már benne élünk
Három hülyeségről szeretnék egyszerre írni, mert egyenként egyik sem ér meg sokat, de együtt már kitesznek egy fájdalomcsillapító, nyugtató, kedélyjavító koktélt. Szabó Tímeát zavarja, hogy őt rondázzák, félbeszakadt egy Bajnokok Ligája meccs, mert már a románoknak sem szabad kimondani a "negru" szót, és az ellenzék egyik "értelmiségije" azt követeli, hogy az ellenzék továbbra is beleszólhasson a hadműveletek irányításába. (Ez utóbbit megmagyarázom majd.) 
