Vesztegzár
Putyin jó formában tartotta meg szokásos évértékelő sajtótájékoztatóját
Csütörtökön zajlott le Oroszország legnagyobb érdeklődésre számot tartó tévéműsora, Vlagyimir Putyin hagyományos évértékelő sajtótájékoztatója, amely az Orosz Föderáció legfontosabb publikus politikai eseménye. Ezzel magyarázható, hogy az orosz polgárokon kívül a posztszovjet térség minden utódállama és a „távoli külföld” egyaránt feszülten figyeli az eseményt. Míg eddig az elnök személyesen találkozott a sajtó képviselőivel – akár ezerhétszáznál is több újságírót akkreditáltak és a beszélgetés ideje három-négy órás volt, mialatt az elnök csaknem nyolcvan kérdésre tudott érdemben válaszolni –, most a COVID-19 járvány miatt minden megváltozott. A szervezők részlegesen elszigetelték az elnököt és a sajtó képviselőit: Putyin élő adásban a novo-ogarjovói rezidenciájából válaszolt az újságírók kérdéseire, akik közül hetvennyolcat hívtak meg az elnök hivatalos lakására, a többiek pedig a Nemzetközi Kereskedelmi Központból, illetve a régiók fővárosaiból tették fel a kérdésekeit. A négy és fél órán át tartó sajtótájékoztatóban a pandémia miatt szinte nyoma sem volt annak a derűnek, amely Vlagyimir Putyin korábbi évzáró konferenciáit általában jellemezte.
Borvendég Zsuzsanna: 1980 és 2010 között a titkos pénzügyi hálózat elnyelte nemzeti jövedelmünk egyharmadát
Sokkoló, megdöbbentő könyvvel (A hálózat pénze) jelentkezett Borvendég Zsuzsanna történész, amely annak ellenére sikeres, hogy a kiemelt könyvkereskedések többsége finoman szólva sem támogatja. Persze ez papírforma. Borvendég műve a maga pőreségében mutatja be azt a hálózatot, amelyben benne volt Amerika, a szovjetek, a nácik és a kommunisták, és amely az ideológiai különbségek és hidegháborús „játszma” ellenére a háttérben tökéletesen működött. Egy angol bankárcsoport csinált már egy kutatást arról, hogy a világ országaiból mennyi pénz ment el offshore-ba – mondta a PestiSrácok.hu-nak a szerző. A húsz legnagyobb vesztes között vagyunk a középmezőnyben. Becslések szerint 1980 és 2010 között kétszáznegyvenkétmilliárd dollárt vittek ki Magyarországról adóparadicsomokba. Ez a mai teljes nemzeti vagyonunk fele, és a vizsgált időszakban megtermelt nemzeti jövedelmünk egyharmada, vagyis a vizsgált harminc év alatt minden harmadik évben a magyar emberek teljes évi munkáját ez a pénzügyi hálózat nyelte el. Interjúnk első része itt olvasható.
Milyen lesz az apokaliptikus jövő? Megjelent a Gerilla folytatása, a Barbárok ideje
Aki elolvasta a Gerilla című könyv első kötetét és magához tért a sokkhatástól, ami az előrevetített közeli jövő elképzelt napjait ábrázolta, az most újabb dózist kaphat abból a világból, ami Nyugat-Európa városaiban már kezd kibontakozni. Jobb, ha tudjuk: ez vár ránk is, ha nem vagyunk észnél. Laurent Obertone folytatta történetét, megjelent a Barbárok ideje.
Habár egy libanoni vállalkozás megpróbált beakasztani, Dézsy Zoltán bebizonyította, hogy a hírhedt pincebörtönök léteztek! (múltfeltáró cikk és dokumentumfilm)
1956 legsötétebb, máig takargatott titka a kommunista pártház ostroma, és ami utána következett. Dézsy Zoltán lassan három évtizede dolgozik fáradhatatlanul a pártház alatti, minden bizonnyal brutális kínzások és vérengzések helyszínéül szolgáló pincebörtönök feltérképezéséért, létezésük igazolásáért, s most lassan révbe ér. Két évvel ezelőtt a PestiSrácok.hu olvasóit kértük: segítsék a dokumentumfilm-rendezőt egy talajröntgen-vizsgálat elkészítésében, Önök felhívásunkra közel egymillió forintot össze is dobtak nagylelkűen, de a hírhedt MDP–MSZMP–MSZP-székház új tulajdonosa, egy libanoni vállalkozás az utolsó pillanatban megakadályozta a munkát. Ám Dézsy Zoltánt – akit e kutakodásáért a rendszerváltást túlélő médiaelit a kilencvenes években agyonheccelt és kirúgatott-kiátkozott a szakmából – egy kis közel-keleti intrika már nem tántorította el, és más módon, aprólékos kutatómunkával, a magyar államigazgatás berkeiben véghezvitt akadályfutással feltárta a titkot. Kiderült, hogy miként azt az 1956-ban a kétségbeesetten ásó-fúró forradalmárok, majd a Dézsy Pincebörtön című dokumentumfilm-sorozatában megszólaló hiteles szemtanúk állították, Rákosi Mátyás valóban titkos földalatti lejáratot építtetett az Erkel színházbeli díszpáholyától a pártház alatti, a pincebörtönt is magába foglaló objektumig, illetve a 2-es metróhoz kapcsolódó atombunkerekig. Sőt: Dézsy kiderítette, hogy az elvtársak – perverz módon – egy harmadik lejáratot is létesítettek a Fiumei úti sírkert munkásmozgalmi panteonjában, itt szeretett elvtársaik urnái között rejtőzhettek el a dühös a magyarok elől. Sőt: volt egy negyedik mélybe vezető lépcső, a Mosonyi utcai ávós (ma rendőr) laktanyánál. Dézsy Zoltán filmrendező a PestiSrácok.hu-nak írt hosszú, de olvasmányos és drámai írásában mutatja be kutatómunkáját. Egyben nagylelkű engedélyével közzétesszük a Pincebörtön című dokumentumfilm digitálisan helyreállított első részét. Az alkotást hosszú idő után a PestiTV tűzte műsorára, hiszen azt az 1994-es szocialista revízió után margóra tették és a liberalizmus nagyobb dicsőségére sokáig csak kisebb társaságok előtt lehetett lejátszani. Íme.
Kivéreztették az Új Magyarországot – Amikor Horn bizalmasa, az olajügyes Kelemen irányította az egyetlen jobboldali napilapot
Egyetlen jobboldali napilap volt a Horn-kormány pusztítása alatt, és az is a pufajkás ügynök-miniszterelnök bizalmasáé volt. Kelemen Ivánnak hívták, ő volt a Kordax feje, nyakig benne az olajügyekben és az adósságokban. Kelemen végül teljesítette a feladatát, kivéreztette az Új Magyarországot. Stefka István visszaemlékszik azokra az időkre, amikor kabátban írták a cikkeket, mert kikapcsolták a fűtést. Folytatjuk a médiaháborús sorozatot, itt a 28. rész, avagy a legnagyobb sötétség ideje a hajnalhasadás előtt.
Egy Bródy itt, egy Bródy ott – Így üzleteltek az ex-nácikkal a kommunista külkeresek (Interjú Borvendég Zsuzsannával)
Sokkoló, megdöbbentő könyvvel (A hálózat pénze) jelentkezett Borvendég Zsuzsanna történész, amelyről már hónapokkal ezelőtt izgatottan mesélt nekünk. A lényeg: Rákosi, majd Kádár elvileg kommunista külkeresei gond nélkül üzleteltek azokkal a náci németekkel, akik korábban Hitler meghatározó emberei voltak. És ez rendszerszerű volt. Feltűnik a Bródy-klán, Bródy Sándor írónak a leszármazottai, akik közül többen jelentős szerepet játszottak ezekben a játszmákban. Az oldalági rokon, Bródy János zenész apja közben a Magyar Népköztársaság egyik futtatott közgazdász-szakírója volt. Borvendég interjúnkban elmondja: őt magát is megrázta, ahogyan lépésről-lépésre kiderült, milyen hálózat játszott össze. Benne volt Amerika, a szovjetek, a nácik és a kommunisták. „Utat nyitott olyan pénzügyi köröknek, amelyeknek egyetlen célja az ország gazdasági erejének az elszívása volt, de ez nem pusztán anyagi kérdés. A sikerükhöz kellett a nemzet védekező képességének a leépítése is, a nemzeti érzés kipusztítása. Ezt már Rákosiék elkezdték, de a pontot a kádári kultúrpolitika tette ki. A szocialista internacionalizmus remek lépcsőfok volt a későbbi globalizmus felé.”
Hennagyij Moszkal, egy furcsa ember a rejtélyes Ukrajnából
Ha kárpátaljai embert – legyen magyar, ukrán, román vagy orosz – kérdezünk arról, hogy tudna-e olyan ukrán politikust említeni, aki tett is valamit a régióért 2010 után, válaszul annyit kapunk: Moszkal. A Csernyivci területen született politikus egy vészes időben jelent meg Kárpátalján, ahol kormányzói jogkörének lejártával meghatározó politikai megmondóember lett. Ukrajna egy nagyon furcsa hely, miközben Oroszország konszolidálta magát Putyin uralma alatt, ez az ország igazi "vadkelet" maradt és persze az amerikai és orosz titkosszolgálati küzdelem fő terepe is. A politikai elit nagy részét választásonként vagy furcsa forradalmak segítségével lecserélik, csak az oligarchák maradnak ugyanazok. A kárpátaljai magyaroknak egy állandóan változó, kaotikus politikai környezetben kell valahogy túlélniük. De még itt is felbukkannak olyan ukrán emberek, akik megpróbálnak valami jót tenni.
Popper, az ellenforradalmár: antiszemita provokációnak tartotta ötvenhatot, ezért gépfegyverrel védte a pártházat
Popper Péter, a szeretet, a béke szellemi guruja valójában a huszadik század egyik nagy átverése. Előző cikkünkben megírtuk, hogyan került egy bűnbandába és hogyan mentette meg őt a Gerő Ernő fontos emberének számító apja a börtöntől. Most bemutatjuk az ÁVH-sok és szovjetek mellett harcoló katonát. Popper saját bevallása szerint antiszemita provokációnak, ellenforradalomnak látta ötvenhatot, de ez nem elég: a hatalom képviselőjeként gépfegyvert kért és kapott a rezsimtől, amellyel a forradalmárok ellen harcolt. Állítása szerint nem lőtt senkire. Egyik nagy tette az volt, hogy eltüntette azokat az iratokat a pártirodából, amelyek nehéz helyzetbe hozták volna őt és szüleit. Popper szerint a megtorlásban nem vett részt, mert nem hitte, hogy éppen rá van szüksége a szovjeteknek. Logikája mentén amúgy benne lett volna. Megkapta a hírhedt Munkás-paraszt Hatalomért emlékérmet, amelyet jóbarátja, a pufajkás Horn Gyula is átvehetett. Popper még a kétezres években is szajkózta a kommunista propaganda hazugságát, például annak a katona-komisszár Sziklai Sándornak a felkoncolását, aki valójában magával és apósával végzett. Popper nyomában, 2.
A KGB meleg áldozatai, avagy a szovjet titkosszolgálat tökélyre fejlesztett szexcsapdái
„Nincs más út, mint az összetartozás” – Trianon, amiért a harang szól
Trianon gyalázatának 100. évfordulója van az idén. Az emlékév keretén belül számos megemlékezést tartottak szerte a magyarlakta területeken. Megjelent néhány jeles kiadvány is, amelyekben a példátlan országvesztés/országrablás egyes ismert, vagy kevésbé ismert részletei láttak napvilágot. Nagyszerű könyvet ajánlok most olvasóink figyelmébe: egy, a Matyóföldön nemrégiben megjelenő kötetet, amelynek számos különlegessége van.
Péter Gáborért rajongtak, de egymást szerették: Gobbi Hilda és Galgóczi Erzsébet leszbikus szerelme
Gobbi Hilda színésznő és Galgóczi Erzsébet írónő egy párt alkottak a kádári diktatúrában. Nem mellékesen mindketten kommunisták voltak. Gobbi idolja és barátja Péter Gábor volt, így nem véletlenül készíthetett éppen Galgóczi interjút vele. Tóth Eszter Zsófia történész írásából az derül ki, hogyan viszonyult a Kádár-korszak a leszbikussághoz, és megjelent-e a nyilvános térben az írónő és a színésznő szerelme.
Hülyeség ellen nincs oltás
Viszont egy csomó másik betegség ellen van. Ezért van életben a sok hülye vírus- és járványtagadó, oltásellenes idióta. Létezik közveszélyes hülyeség is és ezt sajnos a hatvanas évek óta teljesen elfelejtettük. A tudomány, akkoriban úgy tűnt, végleges győzelmet képes aratni a fertőző betegségek felett. Az észak-atlanti civilizációban ez pont akkor zajlott le, amikor elképzelhetetlen mértékben nőtt az életszínvonal, az egészségügy minden területen hatalmas léptekkel haladt előre. A járványok felett aratott diadal beleveszett a technológiai fejlődés mindent elborító diadalmas zajába, két nemzedék alatt elfelejtettük, hogy mennyire nehéz volt az élet még akár 20-30 évvel ezelőtt is, mennyi mindenben meg lehetett halni és mekkora erőfeszítésekre volt szükség egyáltalán az életben maradáshoz.
Negró, a foci kéményseprője
És eljött a hülyeség kora, már benne élünk
Három hülyeségről szeretnék egyszerre írni, mert egyenként egyik sem ér meg sokat, de együtt már kitesznek egy fájdalomcsillapító, nyugtató, kedélyjavító koktélt. Szabó Tímeát zavarja, hogy őt rondázzák, félbeszakadt egy Bajnokok Ligája meccs, mert már a románoknak sem szabad kimondani a "negru" szót, és az ellenzék egyik "értelmiségije" azt követeli, hogy az ellenzék továbbra is beleszólhasson a hadműveletek irányításába. (Ez utóbbit megmagyarázom majd.)
Csodálatos futballév következik: Anglia, Lengyelország, Franciaország, Portugália és Németország csapatával is megmérkőzünk (PS-elemzés)
Lezajlott a 2022-es katari labdarúgó-világbajnokság selejtezőinek sorsolása. A magyar válogatott az I jelű csoportba került és Anglia, Lengyelország, Albánia, Andorra, valamint San Marino csapatát kapta ellenfélül a kvalifikációs sorozatban. A csoport erős, különösen Angliát és Lengyelországot nézve, ám mégsem reménytelen az, hogy ott legyünk a világbajnokságon. Elemző írásunkban az esélyekre és a reményekre is kitérünk. Egy biztos: fantasztikus futballév következik.
Botrány botrány hátán, avagy így emelkedett fel az unió lerombolására is tökéletesen alkalmas von der Leyen
Azt gondolhatnánk, hogy az Európai Unió csúcsára sikerekben gazdag politikusi karrieren keresztül vezet az út. Ha azonban áttekintjük ezt a díszes társaságot, sok olyan embert találhatunk, akinek jelenléte a hatalom legfelső csúcsain maga a rejtély. Ursula von der Leyen valószínűleg Merkelhez fűződő kapcsolatának köszönheti a karrierjét, ami tulajdonképpen arra a szomorú felismerésre kárhoztatta szerzőnket, hogy a női politikusok semmiben sem különböznek a férfiaktól, csak éppen most ők vannak divatban. Juncker után jobbat vártunk, de le kell számolnunk jól láthatóan indokolatlan optimizmusunkkal, ugyanis arrafelé már nincs jobb. Szerzőnőnk kendőzetlen nyíltsággal villantja fel ennek a pusztító karriernek a legszebb pillanatait.
Popper Péter titkos élete: zsilettpengés bűnözőként kezdte, végül a Rákosiéknál jól fekvő apja mentette meg a börtöntől, majd dugta el a Lenin Intézetbe
Popper Péter ma is százezrek „guruja”, „mestere”, pedig elképesztő életet élt. Cikkünkből kiderül, hogy apja a Rákosi-diktatúra befolyásos kádere, Gerő Ernő bizalmasa volt. Maga Popper zsilettpengés boxerrel verekedő bűnbandába került. Korábban betört házakba, lakásokba, ahonnan ellopta az idős emberek pénzét. Amíg apja és anyja a kommunista párt gyűléseit járta, ő bűnözött, és amikor a társaság lebukott, őt csak apja tudta megmenteni a börtöntől. Bedugták a Kútvölgyibe. Poppert nemcsak kimentették, de bekerült abba a szovjet–magyar Lenin Intézetbe, ahol a jövő kádereit képezték – marxizmus-leninizmust tanult, de olyan jól, hogy a kommunista propaganda vele példálózott a fiatalság elől. A kis Popper elvtárs „éltanuló” cikket írt a Szabad Ifjúságba, ahol elmagyarázta, hogyan is kell tanulni. Ezután a rablóból pandúr lett és bevetették a galerik elleni küzdelemben. Nem véletlenül, hiszen pontosan ismerte a valódi bűnözők lelkivilágát, motivációit. Hiszen ő tényleg az volt. Egy elképesztő történet első része.
Hrutka János ismeretlen arca: „Én már kizárólag olyan dolgokkal szeretnék foglalkozni, melyek lelkileg felemelnek” (PS-interjú)
Volt egyszer, hol nem volt a legendás 1995-ös Fradi. Nemcsak a magasságával, de bomba szabadrúgásgóljaival is kitűnt abból az együttesből Hrutka János, akit sokan csak Rudinak becéznek. A PS sportrovata exkluzív interjút készített a Bajnokok Ligája-sikert követően a Bundesliga bajnokcsapatához igazoló egykori védővel. Természetesen felidéztük a kezdeti lépéseket a gyógyszergyári Lombik csapatában, de szóba került a Fradi és a Kaiserslautern is. Ahogyan az is, hogy milyen változásokat élt meg, miért gondolja, hogy most már olyan dolgokkal akar foglalkozni, amik lelkileg felemelik. Kultúra, művészet, lelki megújulás – a visszavonult válogatott labdarúgó másik, ismeretlen arca.
Néhány csendes napot szeretnénk, egy ünnepet!
Hajlamosak vagyunk azt feltételezni, hogy a korok és kultúrák jelentősen különböznek egymástól. Persze ez sok dologban nagyon igaz, de az ember, az általános ember társadalomtól és korszaktól függetlenül ugyanaz. A belső hajtóerőink változatlanok sok évezrede már, ugyanolyan nehéz volt elviselni egymást és magunkat Mátyás idején, mint manapság. A XX. század harmadik harmada egy nagy általános újítást hozott a nyugati ember számára, azt, hogy olyan társadalomban él, amely nem áll meg egy percre sem, amelyben nincsenek ünnepek, nyugalom, amely állandóan pörgeti a saját őrületeit és nem hagyja békén soha saját magát.
„Én nem nyalok, mint az Illés” – Radics Béla, a Gitárkirály balladája
Egyszer majd valaki összeszámolja a Kádár-diktatúra nagy halottait. Radics Béla biztosan közéjük tartozott. A zseniális Gitárkirály nem volt hajlandó benyalni, nem volt hajlandó megalázkodni, meg is mondták neki: sohasem lesz nagylemeze. Nem is lett. Imádták a tömegek, ezért mindent megtettek az elhallgatására, az elhallgattatására. A Gitárkirály balladája a PestiTV A Hálózat című műsorában. Ahogyan szoktuk: keményen, tabuk nélkül. Radics és Balázs Fecó emlékére.
Cselezd ki a vírust is, Törő! – Törőcsik András nem csak válaszolt egy gyerek levelére, de a barátom lett
Németországban a politikai elit továbbra is a szélsőjobboldali erőszaktól retteg, miközben a migránsok németeket ölnek
Az utóbbi hónapokban sok erőszakos cselekmény történt a koronavírus elleni védekezéssel kapcsolatos intézkedésekkel szembeni tüntetések során Németországban – olvasható az Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) és a Német Szövetségi Bűnügyi Nyomozóügynökség (BKA) jelentésében, amelyben természetesen további szélsőjobboldali megmozdulásokra is figyelmeztetnek. Eközben a migránsok által németek sérelmére elkövetett emberölések száma folyamatosan növekedik. A németeknek tehát ismét sikerült a „valós” problémákkal foglalkozni, és a társadalmat ténylegesen érintő kérdésre, a szélsőjobboldal térnyerésére fókuszálni.
„Apám szúrta ki Kokót, akit végtelen szorgalma repített a csúcsra” – Exkluzív interjú Szántó Öcsi bácsival, az edzőlegendával
Édesapja a legendás Kajdi Jánost, ő Kovács Istvánt vezette a csúcsra ökölvívásban. Exkluzív interjút készítettünk Szántó Öcsi bácsival, akit a fél ország ismer, de kevesen tudják, hogy Imrének hívják. Beszélgettünk a régi időkről, amikor a magyar boksz a legszebb korszakát élte és egymás után jöttek az Eb-érmek, és persze a jelenről is, ami kevéssé rózsás. Szántó Öcsi bácsi elmesélte, hogy édesapja szúrta ki a hihetetlenül tehetséges Kokót, akit ő vitt el az olimpiai aranyig. Na, de ki volt az a Virslis és mi köze volt Kokóhoz? Ez is kiderül az interjúból.Ajánljuk még
A Tanácsköztársaság véres szellemisége szabadulhat ki a palackból, ha hagyjuk...
Ha elolvassuk Fekete István Zsellérek című regényét, ijesztő felfedezést tehetünk: a Tisza Párt mintha a Tanácsköztársaság bolsevikjainak reinkarnációja lenne.
Megdicsőülés helyett száműzetés – Háromszázötven éve született II. Rákóczi Ferenc – II. rész (PS-exkluzív)
A vezérlő fejedelem élettörténetének második részében a tiszaháti felkelést és száműzetésének éveit idézzük fel.
Az Állami-lakótelepről indulva lett a világ legdrágább játékosa és az utolsó magyar vb-gól szerzője – Détári Lajos hatvanéves!
Alapembere volt az 1980-as évek világverő magyar válogatottjának, ő magyar foci eddigi utolsó világklasszisa, egyben ő szerezte a magyar labdarúgás utolsó világbajnoki gólját is. Középpályás létére rendkívül gólerős volt, ugyanakkor irányítani is zseniálisan tudott, labdáinak, utolsó passzainak pedig mindig szeme volt. A Németországban, Görögországban és Olaszországban is sztárrá váló egykori csodálatos játékos, Détári Lajos ma ünnepli hatvanadik születésnapját, írásunkkal előtte tisztelgünk.
Háromszázötven éve született a magyarok vezérlő fejedelme - I. rész (PS-exkluzív)
A tiszaháti felkelés leverése után többé nem léphetett szeretett hazája földjére.
