Vesztegzár
Csurka már 2010 előtt látta: a Jobbik a balliberális pártok fantomszervezete volt – Stefka István és a Médiaháború
Miután Gyurcsány megbukott és lemondott, jött a „klónkormány” – Bajnai Gordon vezetésével. A Magyar Hírlap továbbra is megírta az igazságot, ez már az egykori maoistának, Demszky Gábornak is sok volt és ő is bojkottot hirdetett. Aztán jött 2010 és az új korszak. Orbán Viktorék kétharmada megteremtette az esélyt egy új Magyarország létrehozásának. Bár a Jobbik akkor még antikommunistaként és hazafias pártként hirdette magát, Csurka Istvánt nem tudták átverni. Már akkor megírta, hogy a Jobbik csak az MSZP és az SZDSZ fantomszervezete volt. Igaza volt? A választ ma látjuk igazán. Stefka István és a Médiaháború, 35. rész. Mert az Öreg nem felejt.
Amikor Gyurcsány nekitámadt a Magyar Hírlapnak – A sajtószabadság igazi ellensége a „hibbant Néró”, azaz Fletó volt – Stefka István és a Médiaháború
A Gyurcsány-kormány ámokfutása idején végre megerősödött a Magyar Hírlap, amely számtalan korrupciós és egyéb ügyet leleplezett. Célpont is lett: a szokásos balliberális banda a Der Stürmerhez hasonlította az újságot, elővéve a jó öreg antiszemita kártyát. A saját népére lövető Gyurcsány Ferenc bojkottot hirdetett, amivel a legnagyobb jót cselekedte: akkoriban harmincezerre emelkedett a példányszám. Közben olyan csapat jött össze a Hírlapnál, ami példátlan volt a jobboldalon. Jobbnál jobb nevek, és egy tökéletesen összerakott szerkesztőség. Médiaháború 34. rész. Mert az Öreg nem felejt.
A szociálpolitika Magyarországon, avagy a vörös polip legnagyobb, máig élő, levághatatlan csápja (első rész)
A módszerváltás talán legcsendesebben lezajló átmentése az ún. szociális szférában, a szociálpolitikában történt a nyolcvanas évek második felében, a kilencvenes évek elején, amiről igen keveset tudunk mind a mai napig. A ’90-es választásokon győztes MDF-nek érthető okokból nem a szociálpolitika volt a legfontosabb terület (az első szociális törvény csak 1993-ban jelent meg), és gyakorlatilag a kezdetektől (talán jóhiszeműen) az SZDSZ-nek engedte át a terület irányítását, aminek máig ható súlyos, sok esetben visszafordíthatatlan következményei lettek.
Magyarnak lenni büszke gyönyörűség, immáron futballszurkolóként is – PS-elemzés
Alighanem sokan vagyunk, akik még mindig a tegnapi Németország–Magyarország Eb-csoportmeccs, illetve a válogatott Eb-szereplésének hatását érezzük. Válogatottunk hatalmas utat járt be a mögöttünk hagyott időszakban. A „futottak még” kategóriába tartozó, és pusztán edzőpartnernek felkért ellenfélből a világ legjobbjai ellen is versenyképes válogatottá nőtte ki magát Marco Rossi irányítása alatt. Az ehhez vezető folyamatról, a csapat Eb-szerepléséről és a jövőről szóló elemzésünkben ezt vesszük górcső alá.
Az egyik kedvenc szavunk a foci – Végre visszanyeri régi jelentését
Sem a focit, sem a szó mögött álló jelentést még nem sikerült teljesen kisajátítani a liberálisoknak, de dolgoznak rajta. Az újbeszél fő célja a számára káros tartalmakat hordozó és asszociációkat keltő szavak és fogalmak kigyomlálása a nyelvből. Fontos szavaink jelentésének átalakítása rendkívül sokszínűen és alattomosan zajlik (mint láttuk azt például a kerékpározás esetében). A labdarúgás, mint olyan szó, amelyhez eredeti jelentésében pozitív értékek, mély érzelmek társulnak, nehéz diónak tűnik az újbeszél szómérnököknek, de, mint látjuk, ezt a feladatot is megpróbálják megoldani, a részben hazai rendezésű Eb alatt pedig fullra pörgetik a libernyák-újbeszél propagandát.
Para-Kovács helyett Bayer Zsolt – Így alakítottuk át a szélsőliberális Magyar Hírlapot – Stefka István és a Médiaháború
A kétezres években egyértelművé vált, hogy a Fidesznek és a nemzeti erőknek semmi esélyük nincs, ha nem szereznek nagyobb szeletet abból a tortából, amit magyar sajtónak nevezünk. Ekkor jött el a Magyar Hírlap felemelkedésének és az Echo TV elindulásának a pillanata. Mindkettő mögött Széles Gábor állt. A feladat egyik helyen sem volt egyszerű: mind a lap, mind a tévé tele volt olyan emberekkel, akik titokban, vagy egészen nyíltan Gyurcsányék szekerét tolták. Hosszú volt az út addig, amíg a szélsőliberális Para-Kovácsok és az ex-titkosmunkatárs Várkonyi Tiborok eltűntek a laptól. Médiaháború, 33. rész. Mert az Öreg nem felejt.
Lőrincz L. László, Szabó László, Popper és a Rajnák – Szegény „galeriseknek” nem sok esélyük volt a kommunista „szupercsapat” ellen (videóval)
„Itt nyugszol, megáldva és leköpve” – írta barátjának, Radics Bélának a koszorújára Indián, az utolsó hippi. A legendás Nagyfa „galeri” tagjával még télen, a Csepeli Horgásztónál beszélgettünk el, és most vetítettük le az erről készült kisfilmet a Pesti TV A Hálózat című műsorában. Ebben a cikkben összeszedtem, mi történt a súlyos börtönbüntetésre ítélt nagyfásokkal és azokkal, akik ellenük dolgoztak. Például a rettegett Rajnákkal, a kékfényes Szabó Lászlóval vagy azzal a Lőrincz L. Lászlóval, aki – felsőbb utasításra vagy sem – ponyvának álcázott lejáratóregényt írt Indiánékról.
Bárdy György és Jávor Pál halhatatlan barátsága – Színészlegendáink a legsötétebb időkben is kiálltak egymásért
Kevesen tudják, hogy Jávor Pál befogadta a nélkülöző, otthon nélkül tengődő fiatal színészt, Bárdy Györgyöt. Utóbbi később meghálálta az apai gondoskodást: amikor Jávor 1957-ben hazatért, megható ünnepséget szervezett a számára. Két színészóriás, akik nem rivalizáltak egymással, hanem halhatatlan barátság kötötte össze őket. Felemelő történet egy sötét korszakból.
Horn Gyula „italos állapotában” bukott le „Harcosként” – A szovjet hátterű pufajkásnak már Szófiában is az alkohol volt a gyengesége
A bolgár hálózat leginkább Dobrev Klára néhai apjának, Apró Piroska férjének, Petar Dobrevnek köszönhetően került be a köztudatba. De a bulgáriai évek mások pályafutására is „serkentőleg” hatottak. Említsük csak a miniszterhelyettes fiát, Juszt Lászlót vagy éppen Horn Gyulát. A fiatal Horn a szovjet tanulóévek után pufajkásként vett részt a forradalmat és szabadságharcot követő megtorlásban, majd a megszállók tolmácsaként dolgozott a Külügyminisztérium szovjet főosztályán. Ezután került Szófiába, ahol párttitkárként és besúgóként is dolgozott. Bár dossziéit feltételezhetően eltüntették, a szintén az állambiztonságnak dolgozó konzul munkadossziéjából kiderül, hogy Horn „Harcos” fedőnéven szolgálta a hálózatot. A jelentés szerint Horn már akkor is „becsülettel” alkoholizált, a jelentés szerint „italos állapotában” bukott le az állambiztonság egy másik ügynöke előtt.
Szerelem a Securitate idején: Szilágyi Domokos költő és menyasszonya is belehalt a kommunista méregkeverésbe
Magyarországon elképzelni sem tudjuk, milyen lehetett a határainkon túl magyarként élni a kommunizmusban. Főleg a megfélemlített, üldözött, tönkretett értelmiségnek. Szilágyi Domokos erdélyi költőt beszervezték, feltehetőleg szerelmével, az osztályidegen Várady Emesével zsarolták. Szerelmük nem élte túl ezt a mocskot, de ők is belehaltak: Szilágyi öngyilkos lett, Várady fiatalon hunyt el betegségben. Szilágyinak az a barátja is megbocsátott, aki börtönbe került; tudta, hogy olyasmivel zsarolták, amire nem nagyon lehetett nemet mondani. Azt mondta, sohasem látott olyan szenvedést, amilyen a költőé volt.
Mezeyből „Tésztás” lett, de a válogatottat is megbélyegezték – Nehéz, igazságtalan sors várt a '86-os nemzeti csapatra
Elérkeztünk a magyar labdarúgó-válogatott utolsó vb-szereplését bemutató sorozatunk záró részéhez. A vb-búcsú felidézésén túl mérleget is vonunk az 1980-as évek nagyszerű magyar válogatottjának teljesítményéről. Amelyre összességében igazságtalan sors várt: Mezey György és a válogatott sem tudta magáról lemosni ezt a kudarcot, a szocialista futballvezetés egyszerűen feláldozta őket. Pedig volt egy csapat. Nem is akármilyen.
Emberfeletti várakozás után dermesztő sokkhatás – A szovjetek ellen nem lehetett ráismerni válogatottunkra
A magyar válogatott – immáron csapatkapitánya nélkül – 1986 május elején megkezdte a közvetlen vb-felkészülést. Előbb Ausztriában töltöttek el két hetet a kerettagok, majd két napos itthon tartózkodás után május közepén elutaztak Mexikóba, a világbajnokság színhelyére. A felkészülés utolsó szakaszáról szinte kizárólag pozitív hírek érkeztek haza, így mindenki abban a hitben várta a világbajnokság június 2-i, Szovjetunió elleni nyitómeccsét, hogy válogatottunk ott folytatja majd a parádét, ahol március közepén Brazília ellen abbahagyta.
A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.
Félmillióan is megnézték volna élőben a magyar futballszambát – A legendás brazilverés a Népstadionban
Éppen 35 éve annak, hogy a magyar válogatott utoljára világbajnokságon szerepelhetett. Az utolsó világverő magyar válogatott történetét bemutató cikksorozatunk első részében a vb-selejtezőkre emlékeztünk, most pedig a Brazília elleni káprázatos győzelmet idézzük fel. Például azt az elfelejtett „apróságot”, hogy ötszázezer jegyigénylés érkezett a mérkőzésre.
Gyermeknapon jobbá válik a világ!
A nemzetközi gyermeknapot a világ számos országában megünneplik. Vasárnap, gyermeknapon a gyermekeket ünnepeljük, még jobban rájuk szegeződik a figyelem. A gyermek érték, igazi csoda, amely szülei számára az ajándékot, a mindent jelenti. A gyermeki világ fantáziákkal teli, igazi képzeletvilág, amely a felnőtteknek is sokat adhat, ha megtanulnak újra emlékezni rá: milyen is gyermeknek lenni! Legyen hálás minden szülő azért a gyermekért, akit Istentől kapott ajándékba! Szeressék a gyermekeiket, és legyenek mellettük, amikor csak tehetik, hiszen a gyermek igazi kincs!
„Megkönnyeztem, amikor kiderült, hogy engem választottak” – Jónyer István a Nemzet Sportolója lett (PS-interjú!)
Ismét teljes a Nemzet Sportolóinak 12 fős tagsága, miután a tagok egyhangú szavazással a korábbi négyszeres világbajnok asztaliteniszezőt, Jónyer Istvánt választották tagjaik sorába. Tekintettel arra, hogy az egykori világklasszis pingpongost tavaly a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete is a tagjai közé választotta, így Jónyer a magyar sport két legnagyobb elismerését egyaránt birtokolja. Pályafutása alapján nem is kérdés, hogy jogosan.
Miért nem hoztam nyilvánosságra a Karikó Katalint érintő iratrészletet? – Néhány gondolat hősökről és bűnösökről
Megírhattuk volna, nem tettük. Miért? „Tudtam, hogy karrierem egyik legolvasottabb cikke lenne. Tudtam, hogy szakmailag megmagyarázható a dolog. Tudtam, hogy Karikó Katalint is meg lehetne szólaltatni. De nem. Tudják miért nem? Mert ezzel megint Kádárék nyernek.”
Lelepleztük a Szemkilövetőt – A Hír TV és a Magyar Nemzet sajtótörténelmet írt 2006-ban
A kétezres években kezdett kiépülni az a jobboldali, nemzeti média, amely valamennyire ellensúlyozni tudta a posztkommunista fölényt és hazugságáradatot. A Magyar Nemzet és a Hír TV rengeteget tett azért, hogy a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai hármas vezette rablógárda visszaéléseit megismerje az ország, már aki nyitva tartotta a szemét. A nagy idő 2006-ban, az onnantól Szemkilövetőnek is gúnyolt és félt Gyurcsány Ferenc ámokfutása idején jött el. A Hír TV-s Császár Attila és társai tudósításai nélkül sohasem derült volna ki az igazság, az, ahogyan Gyurcsányék Kádárékat idézve törtek saját népükre. „Fletó” még mindig itt rontja a levegőt, de az Öreg nem felejt, Médiaháború, 32. rész.
„Mintha több magyar lett volna a pályán” – Mexikó, '86: Diadal, majd megsemmisülés (1. rész: Azok a káprázatos selejtezők)
Lassan, de biztosan minden magyar futballrajongó kezd az Eb-szereplés lázában égni. Marco Rossi immár kihirdette keretét és június 15-én Portugália ellen megkezdi szereplését válogatottunk a részben hazai rendezésű kontinenstornán. Addig is, a várakozást tovább fokozandó, múltidézésbe fogunk, hiszen 35 éve annak, hogy a magyar válogatott utoljára világbajnokságon szerepelhetett. Méghozzá nem is akárhogyan szereztük meg a vb-szereplés jogát: Európából elsőként jutottunk ki a mexikói seregszemlére. Visszaemlékező írásunk első részében az odáig vezető utat, valamint a közvetlen vb-felkészülés eseményeit idézzük fel.
„A magyar nyelv nélkül elfonnyadt” – Antikommunista színészek, akik belehaltak a honvágyba és a sikertelenségbe
Egyikükre rákényszeríttették Sztálin szerepét, utána idegösszeomlást kapott, majd '56 után elment az országból. A másikat patriotizmusa miatt azonnal parkolópályára tették, a sikeres színész nem dolgozhatott, ötvenhatban a forradalom mellé állt, utána menekülnie kellett. Kanadában nem tudtak új életet kezdeni, végül mindketten a halált választották. Rajczy Lajos és Juhász József – két elfelejtett színész, aki belehalt a honvágyba.
„Élek kifeszítve, mint egy íj” – Fejes István festőművészt öngyilkosságba hajszolta a Kádár-diktatúra
Ó, az a Legvidámabb Barakk. Fejes István festőművész inkább a halált választotta. A kimondottan tehetséges Fejes évekig nem kapott kiállítási lehetőséget, állami megbízást és ezzel gyakorlatilag tönkretették. A kádári, aczéli kultúrelnyomásába belerokkant, előbb ideggyógyászaton kezelték – ahol megismerkedett a színészkirály Latinovits Zoltánnal –, majd végső kétségbeesésében a halált választotta. A vonat elé feküdt. Művészetét csak halála után ismerhette meg a közönség.
Nagy Imre, a „főállású” NKVD-ügynök – „Vologya” több mint kétszáz „szovjetellenes” emigránst tálalt fel Sztálinéknak
„»Vologyát« 1933. január 17-én szerveztük be, s azóta igen értékes információkkal szolgált a magyar emigráció egyes tagjainak szovjetellenes tevékenységéről” – jelentette a rettegett NKVD (a KGB elődje) egyik tisztje akkor, amikor a terrorszervezet véletlenül Nagy Imrét is letartóztatta pár napra. Persze rögvest kiengedték. Nagy Imre, a kommunisták és posztkommunisták »hőse« és »mártírja« valójában ugyanolyan menthetetlen politikai bűnöző volt, akár Rákosi és a többiek. Nagy önként (!) lépett be az NKVD-hez, amelynél számtalan embert feljelentett. Sokukat kivégezték... Később pedig belépett az NKVD egyik elitalakulatába, úgy harcolt a Vörös Hadsereg mellett. Szétzúzzuk a Nagy Imre-mítoszt.
Az égi futballpályán vezet tovább a síp mestere – Puhl Sándor (1955–2021) emlékére
65 éves korában elhunyt a világ egykori legjobb labdarúgó játékvezetője, Puhl Sándor. Az 1994-es vb-döntő és az 1997-es BL-döntő bíróját a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) saját halottjának tekinti.Ajánljuk még
Lezuhant egy Magyarországról induló helikopter Lengyelországban
A pilóta életét vesztette.
Elhalasztja a Tisza a közmédia megszállását
Egyelőre jegeli a Tisza az ostromot Kunigunda útján.
Az OBH-n keresztül a saját anyját fideszbérencezi Magyar Péter
A gyors ítélkezés néha kellemetlen kérdéseket vet fel; saját múltjába is belerúg időnként.
Politikusok sorát gyanúsították meg az úgynevezett óbudai korrupciós ügyben – Ma letartóztatások jöhetnek
Újabb fordulatot vett az elmúlt évek egyik legnagyobb önkormányzati korrupciós ügye. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) kedden összehangolt akció keretében újabb 12 személyt - politikusok sorát - gyanúsított meg, így az úgynevezett óbudai korrupciós ügyben már összesen 32 gyanúsított szerepel az eljárásban.
