Vesztegzár
"A hűségről mindketten sokat beszélhetünk" - Fricz Tamás és Berszán György a jobboldali keménymag nagy küzdelméről
Különleges beszélgetést hoztunk össze Fricz Tamás politológussal, a civil közélet meghatározó alakjával és Berszán Györggyel, aki a Magyar Nemzet véleményrovatának vezetőjeként 24 éve formálja a konzervatív közvéleményt. Az apropó Berszán friss Mikszáth-díja és a Fricz Tamás által elmondott nem mindennapi méltatás volt, ám Huth Gergely ennél sokkal mélyebbre ásott, így a szellemi közösségünk legfőbb kérdése került a terítékre: honnan jöttünk és hova tartunk? A velős válaszok sorában Fricz Tamás leszögezte: "Eljöhet még az az idő, amikor a konzervatív keménymagra újra nagy szükség lesz!"
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Az USA sohasem tudta megakadályozni, hogy a szovjetek fejlett nyugati technológiához jussanak
Az amerikai hatóságok a nyolcvanas évek elején komoly szigorításokat igyekeztek ráerőltetni a szövetséges országok külkereskedelmére: meg akarták akadályozni a keleti blokk államainak hozzáférését a tiltott technológiákhoz. A gazdasági érdekek azonban folyamatosan felülírták az USA politikai elvárásait, a nyugati cégek mindig találtak kiskapukat az embargó kijátszására.
Mi magyarok ezer szállal kötődünk egymáshoz – Potápi Árpád és az Öreg
A Kárpát-medence magyarjai a szétválasztás ellenére ezer szállal kötődnek egymáshoz. Nemcsak a nyelv, a kultúra, a több mint ezer éves történelem és hagyományok kötik össze a magyarságot több történelmi korszak mélypontjai után, hanem a szabadságharcokban edződött hazaszeretet is. Ennek a szellemiségnek a folyamatos gondozására jött létre 2010-ben a nemzetpolitikai államtitkárság, amelynek felelős államtitkára Potápi Árpád János.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A kör bezárul, a kommunisták 1956 után az IBM-től béreltek számítógépet a titkos kommunikáció rejtjelezéséhez
A titkos információk kódolása és az ellenséges üzenetek megfejtése alapvető érdeke minden ország titkosszolgálatának. Az persze már vita kérdése lehet, hogy mi és miért számít titoknak. A kommunizmus idején az állampárti politikai rendőrség még ezt a kérdést is az osztályharchoz vezette vissza.
Cassandra-levél
Kiegyezés vagy szembenállás? Erről írtam előző cikkemben Deák Ferenc 1865 április 16-án, húsvét másnapján megjelent cikkéről, ami az előkészítését jelentette az 1867-es kiegyezésnek, és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulásának. Máig tartó vita, ami Kossuth Lajos Deák Ferencnek írott Cassandra-levelével kezdődött, amiben Magyarország tragikus végmenetelű sorsát megjósolta. Miszerint a kiegyezés a Habsburgokkal a romlást hozza a magyarságra.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A homo sovieticustól és a homo kádáricustól a homo terminátoricusig vezeti el az emberiséget a woke progresszió
A woke; az eltörlés „kultúrája”; a szexuális devianciák ünneplése; a többségi társadalom kollektív bűntudatának erőltetése; a múlt meghamisítása azáltal, hogy visszavetítjük az éppen aktuális divatőrületet az elmúlt évszázadok, évtizedek értelmezésére – ismerős próbálkozások. A gyökereit nagyon jól ismerjük, hiszen a saját bőrünkön tapasztaltuk meg.
Kiszabadította nyelve börtönéből ezredévnyi költészetünket – Lefordította angolra a legszebb magyar verseket Veszely Ferenc kanadai-magyar költő (PS-exkluzív!)
Portálunkon korábban írtunk már az 1956-os forradalom hőséről, a megtorlás elől Kanadába emigráló Veszely Ferencről, aki több évtizedes tanári pályája után folyamatosan írta verseit és végezte hiánypótló műfordítói munkáját is. Közel a kilencvenedik életévéhez, és túl egy személyes sorstragédián, megalkotta élete fő műveit, legalábbis ami irodalmi ténykedését illeti. A többes számú fogalmazás nem tévedés: nemrégiben jelent meg a magyar költészet több évszázadát felölelő, monumentális műfordítói munkája és közel hatszáz oldalas, történelmi áttekintésnek is tekinthető memoárja. A Nyugat-Kanadában élő szerzővel készített exkluzív interjúnkban az életmű-lezárásnak is tekinthető köteteiről beszélgettünk.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Hollósi elvtárs megunta a szabadságot és hazatért Magyarországra, ahol egyébként szerinte üldözik a kommunistákat (1972-ben)
Hollósi Péter hithű kommunista ávós tisztként bontogatta mások privát leveleit a 72-es Postahivatalban, mígnem 1970-ben úgy döntött, olajra lép. Azon az útvonalon hagyta el Magyarországot, amelyet saját maga rekonstruált a „disszidensek” leveleiből. Folytatjuk a dezertőr titkosszolga múlt héten megkezdett történetét!
Szeressétek egymást, mint magatokat! – Kozma Imre atya és az Öreg
Kozma Imre atyával mi másról beszélgettünk volna, mint a Nagyhét egyház- és vallástörténeti jelentőségéről, a nagyböjt utolsó hetéről, a virágvasárnaptól a Húsvétig terjedő időszakról, és természetesen ennek közösségi, hagyománymegőrző erejéről.
Böjte Csaba a PS-nek: Krisztus a kereszthalállal azt üzeni, hogy bízik bennünk
"Polikrízisben van a világ, ami azt jelenti, hogy maga az élet van veszélyben. A mértéktelen mohóság, a birtoklásvágy és a hatalomvágy szétcincálja a világunkat. Nem az emberi egóval, ezzel a bennünk rejlő vággyal van a baj, azt Isten ültette belénk. A kérdés az, hogy hogyan éljük meg. A válasz pedig Jézus Krisztus és a megváltás. Jézus az, aki a bennünk élő vágyat megnemesíti, amikor megértjük és követjük a tanítását, hogy olyan értékek után nyújtsuk ki a kezünket, ami maradandó" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Böjte Csaba. Az erdélyi ferences rendi szerzetes, aki mintegy hatezer kallódó gyermek életét mentette meg az elmúlt harminc évben, világunk jobbá fordításának kulcsát a szolgáló szeretetben látja. Jézus Krisztus nagypénteki kereszthalálával azt üzeni, hogy az az örökkévalósághoz és a boldogsághoz vezető út, ha másokért adjuk az életünket. Nem meghalni kell másokért, hanem áldozatokat hozni, akkor találjuk meg a valódi boldogságot. "Jézus ott, a kereszten elveszítette az életét, de azóta is hány embernek ad reményt a legnehezebb pillanatokban? Keresztre feszítették, de hány templomot építettünk azóta a tiszteletére? Merjük odaadni az életünket akár a családunknak, akár a népünknek, és megtapasztaljuk a búzamag csodáját, amely látszólag ugyan meghal, de százszoros termést hoz. A húsvéti megváltás az egyetlen olyan pozitív üzenet, ami valóban a jövőbe vezet" – fogalmazott lapunknak az atya.
Ma kezdheted
Amikor megvolt a nagy evés-ivás meg a wellness hétvége – húsvét vagy karácsony, mindegy is –, a lényeg, hogy ki lett töltve az ünnep! Aztán mégis sok esetben úgy tűnik, mintha valami megint nem sikerült volna. Állandóan kiüresedett kapcsolatokra, elsivárodott életre panaszkodnak egyre többen, ipari mennyiségben nyelik és szippantják az emberek az antidepresszánsokat, legális és nem legalizált kedélyjavítókat, hogy el tudják viselni az egyre elviselhetetlenebb modern jólétet. Hiányoznak a rendes mélységben megélt ünnepek, ám amikor lehetőség adódik rá, akkor sima munkaszüneti napot, vagy jobb esetben nyaralást csinálnak belőle. Most viszont még pont időben vagyunk, mert el lehet menni a húsvéti ünnep szertartásaira.
„Rend volt benne, a lelkében!” – 90 éves lenne Csurka István drámaíró, politikus
Kilencven éve született a rendszerváltozás korának vátesze, a magyar megmaradás és a nemzeti sorskérdések egyik legjelentősebb személyisége, Csurka István. Írásunkban a közíróként, politikusként és civil szervezeteket szervezőként egyaránt jelentős életművet maga után hagyott drámaíróra emlékezünk.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Az állambiztonsági karrierhez nem mindig kellett erős "idegrendszer"!
A hidegháború idején számos esetben kényszerültek arra a szocialista titkosszolgálatok, hogy óvintézkedéseket tegyenek, vagy teljes átszervezéseket végezzenek egy-egy tiszt szökése miatt. Vannak híres dezertálások, mint például Pacepa, a román kémfőnök átállása, akinek tudása az egész blokk hírszerzését érzékenyen érintette.
Varga János szabadságharcos: Mansfeld Péter emléke tettre szólítja a fiatalokat, mert a bolsevikok most is itt vannak és vér fröcsköl a szájukból!
Menjenek ki a 301-es parcellába és vigyenek egy szál virágot Mansfeld Péter keresztjéhez – erre kéri a PestiSrácok olvasóit az 1956 utáni kommunista megtorlás legfiatalabb, ma 65 éve kivégzett áldozatára emlékezve Varga János Corvin közi forradalmár, Wittner Mária harcos- és elítélttársa. Varga János szerint ma, amikor a DK-ban, a Párbeszédben és a Momentumban, "ezekben a vörös brigádokban" ott ülnek a lenini anarchisták és bolsevisták, ismét óriási szüksége van a hazának olyan fiatalokra, mint Mansfeld Péter volt, aki a Széna tér parancsnoka, Szabó János mellé szegődve 15 évesen vett részt a szabadságharcban és annak leverése után is a kommunisták ellen küzdött tovább.
A „Harmadik út” alapvető félreértelmezése, avagy kinek az érdeke Magyar Péter színre lépése?
Ha meg kellene határozni, hogy az elmúlt egy hónapban kinek a neve hangzott el legtöbbször a honi, közéleti nyilvánosságban, több mint valószínű, hogy Magyar Péter vinné el a pálmát, aki ebben az időszakban talán még a miniszterelnököt is megelőzte. Március tizenötödikén lezajlott zászlóbontása tovább növelte a körülötte lévő habverést, ám hiába a töméntelen mennyiségű Magyar Péterrel kapcsolatos cikk, jegyzet, elemzés, eddig senki nem érezte fontosnak, hogy reagáljon két, nagyon is sokatmondó megjegyzésére. Mi most megtesszük.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A rendszerváltás idején elfelejtettek szólni a szakszolgálatnak, hogy már nem kell a rádiófelderítési adatokat átküldeni a szovjeteknek
Az talán már ismert, hogy a magyarországi katonai rádiófelderítés rendkívül magas színvonalon működött a szocializmus éveiben. Képesek voltak a Földközi-tengeren cirkáló amerikai flották lehallgatására és üzeneteik dekódolására is. Ezeket az adatokat egyből megosztották a szovjetekkel, ami a hidegháború idején magától értetődő volt, azonban a reflexeket nehéz volt levetkőzniük a rendszerváltoztatás után.
Lemosták a gyalázatot! - Március tizenötödike tiszteletére
Ma ünnepeljük az 1848-as forradalom kitörésének napját, amikor a "márciusi ifjak" Petőfi Sándor vezetésével fordítottak az idő kerekén és fellépésükkel olyan változásokat indítottak el, amelyek örökre beíródtak nemzetünk történelmébe. Rövid történelmi áttekintésünkben megidézzük a 176 évvel ezelőtti március 15-ét, valamint annak előzményeiről és következményeiről szólunk.
Most vagy soha! – Mától vetítik szerte a Kárpát-medencében Rákay Philip nagyon látványos Petőfi-filmjét (fotógaléria a bemutatóról!)
Szerda este a fővárosi Aréna Pláza mozijában, három teremben, kilencszáz meghívott vendég előtt mutatták be a Most vagy soha! című történelmi kalandfilmet (egyesek szerint akciófilmet). Az alkotás Petőfi, Jókai, Vasvári és a többi márciusi ifjú nagy napját, a forradalom kitörését dolgozza fel, annak előestéjével. Klasszikus történelmi filmet senki ne várjon, hiszen a legnagyobb hollywoodi produkciókban is közreműködő magyar művészek olyan akció- és fantáziadús munkát tettek le, amely valóban inkább a kereskedelmi mozikba vagy a Netflixre való, viszont a kényesebb ízlésű olvasóinknak is bátran ajánlom, hiszen már csak a kiváló színészi alakítások és a reformkori Pest–Buda meghökkentően látványos megidézése okán is érdemes megnézni a Most vagy sohát!, de a helyenként már-már musicalszerű és mindvégig sodró lendületű film erősen felébreszti a nemzeti összetartozás érzését is.
K. Endre végképp bebizonyította, hogy nem a gyerekek érdeklik, csakis saját maga
Még el sem ült a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesének adott elnöki kegyelem miatti botrány, K. Endre máris újra hallatott magáról. Nem volt neki elég, hogy bődületesen hosszú és bonyolult magyarázkodó Facebook-posztját többen átvették, és még akár akadtak is, akik meglátták az igazságszolgáltatási rendszer a bicskei ügyben elkövetett súlyos hibáit. Ugyan a köztársasági elnök és az igazságügyi miniszter politikai karrierjébe került, de ott a kegyelme, mentesült. Neki ez nem elég. Annyira hajtja át tűzön-vízen az ő igazát és csak azt, hogy semmi sem szent. Sem az áldozatok nyugalma – talán végre –, sem azok áldozata, akiknek köszönhetően a reintegrációs őrizetet sem kellett végigcsinálnia. Tovább keveri azt a bizonyost, mert neki csak ő maga számít.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Természetesen a magyarországi szervezett bűnözést is a kommunistáknak köszönhetjük
Az 1973-as olajárrobbanás nem hagyta következmények nélkül a vasfüggöny keleti oldalára szorult országokat sem, sőt a változásokhoz való alkalmazkodási képtelenségük miatt sokkal súlyosabban érintette a szocialista blokk államait, mint a Nyugatot. A viszonylagos jóléten alapuló kádári alku csődöt mondott.
Történelemhamisítók
Nem tudom, hogy mennyire hamisítják más országok történelmét, de nekünk az utóbbi nyolcvan évben jócskán kijutott belőle. Miért fontos ez a kérdés? Azért mert egy nép eredetének, hagyományainak, ős- és újkori történetének megmásítása, átírása komoly gondot okoz az önismeretben, az identitástudatban. A legnagyobb hamisítók egyértelműen a magyar kommunista, marxista történetírók voltak, akik szemrebbenés nélkül magukat magyar történészeknek nevezik.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A gulyáskommunizmusra 1979 után már nem volt pénz, de a rendszer nem tudott változni és változtatni
1979 nyarán megbukott a „gulyáskommunizmus”. Az ország gazdasága az összeomlás közelébe került, és Kádár János kénytelen volt felmondani az életszínvonal fokozatos emelésén alapuló paktumot, amelyet maga kényszerített rá a társadalomra.
22 éven át rengeteg nehéz sorsú gyereket rontott meg a szigetszentmiklósi rém
Február 12-én a szigetszentmiklósi rendőrök pedofil bűncselekmények miatt vettek őrizetbe egy 63 éves férfit, akinek a szigetszentmiklósi otthonában különböző extrém szexuális eszközöket, budapesti lakásában és több más fővárosi ingatlanban pedig információink szerint gyermekpornográf tartalmakat találtak. S. Tibort már korábban is ítélték el hasonló bűncselekmények miatt – eddig a rövid hír, ami az elmúlt napok dömpingjében egy ügy volt a többi között, ami legfeljebb azért tűnt ki, mert a férfi visszaeső. Ami azonban az ügy mögött kirajzolódik, az a legelképesztőbb pedofilügy, ami világosan rámutat, miért van szükség a legszélesebb körű átvilágításra, és nemcsak a gyermekotthonokban. Somogyvári Tibor – bátran néven nevezzük, ugyanis többszörösen elítélt emberről van szó, aki szerepel a szülők számára ügyfélkapun keresztül elérhető nyilvános pedofil-adatbázisban is – rendőrtiszt volt, aki az első gyanút követően csak öt évvel később került rácsok mögé, és akkor is pár évre, aztán ott folytatta aberrációit, ahol abbahagyta. A legtöbb esetben kiszolgáltatott helyzetben lévő, intézetis gyerekekkel fajtalankodott, ráadásul nem egyedül: több társa is volt. Az első feljelentést 2002-ben tette egy áldozat. Somogyváritól a rendőrség egy előnyugdíjazással szabadult... A büntetőeljárást megszüntették – a következő büntetőeljárás négy évvel később indult, kimenetele ismeretlen. Ami bizonyos, hogy csak a harmadik eljárásban, 2007-ben tartóztatták le és abban az ügyben ítélték el jogerősen. Illetve még egyben is...Ajánljuk még
A Tanácsköztársaság véres szellemisége szabadulhat ki a palackból, ha hagyjuk...
Ha elolvassuk Fekete István Zsellérek című regényét, ijesztő felfedezést tehetünk: a Tisza Párt mintha a Tanácsköztársaság bolsevikjainak reinkarnációja lenne.
Megdicsőülés helyett száműzetés – Háromszázötven éve született II. Rákóczi Ferenc – II. rész (PS-exkluzív)
A vezérlő fejedelem élettörténetének második részében a tiszaháti felkelést és száműzetésének éveit idézzük fel.
Nyílt meccsen jó játék és igazságos döntetlen - Barátságos mérkőzés: Magyarország–Görögország 0–0
A szombat esti, szlovénok elleni győzelem után ma döntetlen játszott válogatottunk Görögországgal.
Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve
A Hunnia-ügy tizenhét vádlottja közül hétnek adott kegyelmet a közelmúltban Novák Katalin köztársasági elnök. Tíznek nem, azaz esetükben a döntést elhalasztotta. Budaházy Györgynek, a 2006-os nemzeti ellenálás vezéralakjának az újév nem hozta el a szabadságot. A háromgyermekes gépészmérnök édesapa 2009 óta áll büntetőeljárás alatt, a legsúlyosabb terrorváddal olyan események miatt, amelyek a gyurcsányi rendőrterror idején történtek és amelyekben egyetlen ember haja szála sem görbült meg. Amikor Budaházyt először elvitték a rendőrök, a legkisebb lánya mindössze 3 éves volt. Három gyermek nőtt fel úgy, hogy az édesapa fontos helyzetekben, amikor szükség lett volna egy apára, nem lehetett mellettük. A PestiSrácok.hu exkluzív riportjában most ők, a családtagok mesélnek: Bernadett, a feleség, akinek össze kellett tartania a családot; Villő, akinek kisgyermek korában konkrétan nélkülöznie kellett az apát; Boglárka, az NB I-es röplabdázó, aki éveken át hiába nézett a lelátó felé, édesapja büszke tekintetét keresve; és Botond, aki a közös filmnézésekre, íjászatokra emlékezve merített erőt, amikor tizenévesen neki kellett lennie a férfinak a családban, az erőt tartani édesanyjában és húgaiban. A közgazdász feleség ma egy ügyvédi irodában dolgozik, a két nagyobb gyermek egyetemre jár, élsportoló, a legkisebb még gimnáziumba – minden nehézség ellenére olyan emberekké váltak, akikre édesapjuk büszke lehet.
