Vesztegzár
Orbán Viktor: Ki fog védekezni? Az ellenfél! – Tarlós, Bayer és Halkó a Fidesz-kongresszusról
Orbán Viktor, a Fidesz újraválasztott elnöke a párt 30. kongresszusán mondott beszédében kijelentette: Magyarország minden erővel megvédi magát a folyamatos és egyre erősödő támadásoktól. A kormányfő nagy bejelentéseket is tett felszólalásában, hiszen elmondta: a magyar gazdaság jövője a zöld energia, amelyhez óriási beruházások és bátor diplomáciai manőverek kellenek, az átállás végén azonban Magyarország az új korszak egyik legnagyobb nyertese lehet. A PestiSrácok.hu élőben tudósított a kongresszus felszólalásairól, amelyeket itt olvashat el, a beszédeket követően pedig arra voltunk kíváncsiak, hogy mit gondolnak a résztvevők azokról a feladatokról, amelyeket a kormányfő a minisztereinek osztott ki beszédében. Ha lemaradt a kongresszusi beszédekről, a PS összefoglalójában a legfontosabb felszólalásokat is meghallgathatja!
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A rendes kapitalistává alakult német nácik már 1957 nyarán a gazdasági befolyásszerzés módjait keresték Magyarországon
A szovjet blokk összeomlásakor tele voltunk reménnyel, bizakodással. Azt hittük, ha leomlik a vasfüggöny, hirtelen mi is abban a szabad és jóléti világban találjuk magunkat, amelyet oly irigykedve szemléltünk börtönrácsaink mögül. Ma már tudjuk, naivitás volt. Kőkemény és kíméletlen gazdasági elképzelések mentén zajlott az átmenet, amelyben a nemzeti érdekek nem sok vizet zavartak. A lényeg az ország vagyonának teljes kijátszása volt.
"A forradalmárok el akarták söpörni azt a gonosz és halálos diktatúrát, amely mindenféle népakarat nélkül kínozta a nemzetünket" - November 4., Halhatatlanok napja (Visszanézhető)
Immár hatodik alkalommal rendezte meg PestiSrácok.hu és az OIKOSZ Alapítvány Halhatatlanok napja című megemlékezését és családi napját november 4-én. A családi nap 12 órakor kezdődött a budai Bem József téren, 56-os pesti srác hagyományőrzők részvételével, korabeli fegyverek és relikviák bemutatójával, barikádlövészettel. Az emlékműsor 17 órakor kezdődött Csík János zenekara és Őze Áron színművész közreműködésével, majd 19 órakor zárult a hagyományőrzők tisztelgő díszlövésével.
November 4., Halhatatlanok napja – Csík János zenekarával, családi nappal és neves felszólalókkal tisztelgünk 1956 hősei előtt
Jöjjön el a PestiSrácok.hu és az OIKOSZ Alapítvány Halhatatlanok napja című megemlékezésére és családi napjára november 4-én, szombaton! A családi nap 12 órakor kezdődik a budai Bem József téren, 56-os pesti srác hagyományőrzők részvételével, korabeli fegyverek és relikviák bemutatójával, barikádlövészettel, a Honi felderítés élő felvételével, videóműsorokkal. Az emlékműsor 17 órakor indul CSÍK JÁNOS és zenekara, illetve ŐZE ÁRON színművész közreműködésével, majd 19 órakor zárul a hagyományőrzők tisztelgő díszlövésével. Felszólal VARGA JÁNOS Corvin közi szabadságharcos, POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS nemzetpolitikáért felelős államtitkár, KOVÁCS ISTVÁN, Erdély unitárius püspöke, BORVENDÉG ZSUZSANNA történész, illetve SZABÓ GERGŐ, főszerkesztő-helyettesünk. Köszöntőt mond: STEFKA ISTVÁN.
Borvendég Zsuzsanna: a magyar nép a forradalom győzelme után azonnal megteremtette a normális élet és a szabadság feltételeit az országában!
1956. október 28-án győzött a forradalom. Nagy Imre bejelentette a szovjet csapatok azonnali kivonását a fővárosból, amnesztiát hirdetett a felkelőknek, feloszlatta az ÁVH-t, valamint rendelkezett a Kossuth címer visszaállításáról és március 15. nemzeti ünneppé nyilvánításáról. Egy pillanatra úgy tűnt, talán sikerülhet. Mi jellemezte ezeket a napokat?
Meghalt a Chandler! A Szabó Tímea meg is siratta!
Ezt a traumát még feldolgoztam volna valahogy, de azt, hogy ezen esemény következtében Szabó Tímea a saját bevallása szerint elsírta magát, na azt már nem viselte el a szervezetem. Erről persze nem kellene tudnom, de nevezett ezt szükségesnek érezte kiposztolni a Facebookra.
Egy megadott tartozás – '56 Kárpátaljáról
A tartozásokat illik megadni. Akkor is, ha a másik fél már nem tudja beváltani, és akkor is, ha esetleg azt sem tudja, vagy tudta, hogy tartozunk neki. Minden generációnak vannak adósságai, nem ingyen gazdálkodunk a jelennel, a nemzeti ünnepek napjain pedig eljön a törlesztés ideje. És bár mindent soha nem fogunk tudni megadni, kamatokkal majd a mi unokáink foglalkoznak, érdemes emlékezni arra, hogy mivel tartozunk.
Schmidt Mária: Nekünk sikerült legyőznünk Lenint, de a nyugatiaknak még nem (exkluzív interjú)
Antikommunisták, szuverenisták és hazafiak, vagyis normálisok vagyunk - így határozta meg Schmidt Mária történész professzor, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a magyar nemzeti identitás lényegét a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív interjújában. Az 1956-os forradalom 67. évfordulójára készült ünnepi beszélgetésben azt is kifejtette: a szabadságharcosokat a hazaszeretet vezette, nem bírták elviselni azt a szabadsághiányos létet, amit az idegen, szovjet uralom alatt szenvedünk el. Tűrhetetlen volt a számukra, ahogy nemzeti identitásunkat meggyalázták és a méltóságunkat a sárba tiporták. Mindezek együtt olyan erőt adtak nekik, hogy a nyilvánvaló túlerővel szemben is volt bátorságuk kiállni. Hozzátette: a szabadságunkért és a szuverenitásunkért örök harcot kell vívnunk. Schmidt Mária kérdésünkre - a Terror Háza új időszaki kiállításának apropóján - arról is beszélt, hogy nekünk sikerült legyőznünk Lenint és a kommunizmust, de a nyugatiaknak még nem. A professzor egy új világégés veszélyéről, és arról is beszélt, hogy az orosz-ukrán háború háromféleképpen érhet véget. Az interjúban azt is elárulta, ezek közül melyik a legvalószínűbb. Személyes feladatunkról szólva pedig kijelentette: az embereknek alulról kell megszervezniük a köreiket.
Magyar írók a forradalomban, 1956-ért (I. rész)
A magyar írástudók mindig élen jártak a magyar történelem korszakos fordulataiban, kockázatot vállaltak a haza megvédéséért Balassi Bálinttól, Zrínyi Miklóstól kezdve Berzsenyi Dánieltől, Kölcsey Ferencen, Petőfi Sándoron, Vörösmarty Mihályon, Arany Jánoson, Jókai Móron át egészen Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós költészetéig, nem kevésbé Móricz Zsigmond valóságfeltáró írásáig.
Nem vagyunk mi elvtársak!
67 évvel ezelőtt néhány pillanatra helyreállt a kizökkent idő. Hatalmas szellemi, lelki és fizikai erőfeszítést tett a nemzet, hogy visszaszerezze sorsának irányítását, hogy újra rátaláljon az ezredéves rendre, amely meghatározta életünket és megszabta feladatainkat itt, a Kárpátok gyűrűjében. Mondhatnánk, hogy nem történt semmi különös, csak ami a sorsunk évszázadok óta: megpróbáltuk lerázni immár a sokadik nagy birodalom rabigáját – sikertelenül. De ez nem igaz. Nagyon is különleges volt, ami akkor történt!
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A rendszerváltással csak a keleti fosztogatókat cseréltük nyugati fosztogatókra, a helyi rablók megmaradtak
Bő három évtized telt el a rendszerváltoztatás óta, és még mindig nem tudunk választ adni arra a kérdésre, hogy mi is történt pontosan az átmenet éveiben. Miért maradt el a katarzis? Miért élték túl a pártállami kapcsolatrendszerek sértetlenül a szocializmus bukását? Miért nem nyerhettük vissza egy pillanatra sem gazdasági szuverenitásunkat? Milyen erők uralták a hazánkat már akkor, amivel nem volt elég tudás, erő – de talán akarat sem – szembeszállni?
Az elrettentő példa, avagy mit üzen számunkra a lengyel választás végeredménye?
Lezajlott a parlamenti választás Lengyelországban. Tekintettel az ezredévnyi lengyel-magyar barátságra, valamint arra, hogy a történelem során jó néhány alkalommal „rezonált egymásra” a két nép, az eredményre több tekintetben is lakmuszpapírként, mi több, egyfajta figyelmeztetésként is tekinthetünk mi, magyarok. Miután nem vagyok politikai elemző, a száraz pártpreferencia-elemzést meghagyom az arra érdemes szakembereknek. Írásomban sokkal inkább az eredmény üzeneteit, valamint a magyar párhuzamokat próbálom meg felmutatni.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Az első tégla a berlini falból
Múlt héten ott hagytuk abba, hogy 1989. augusztus 19-én, a Páneurópai piknik rendezvényét kihasználva keletnémet menekültek áttörték a magyar határt. A példa természetesen követőkre talált. Másnap, Magyarország nemzeti ünnepén, további keletnémet állampolgárok lépték át a zöldhatárt, nagyjából hatszázan távozhattak ekkor. A soproni határ környékén elhagyott személygépkocsik szegélyezték az utakat, de a krízis nem ért véget, közeledett a szeptemberi iskolakezdés.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A páneurópai piknik egy civil megmozdulásra szervezett politikai és titkosszolgálati játszma volt
A hivatalos történelmi narratíva szerint Magyarország – illetve egészen pontosan: az MSZMP reformszárnya – ütötte ki az első téglát a berlini falból. A határnyitás egyértelműen felgyorsította a német újraegyesítést, de az elmúlt hetekben láthattuk, hogy az ide vezető folyamatok egyáltalán nem voltak problémamentesek. Nem beszélve arról, hogy a pártvezetés leginkább csak futott az események után, és minden igyekezetét arra próbálta összpontosítani, hogy jól pozícionálja magát az elkerülhetetlenül közeledő politikai átrendeződés idejére.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: 1989-ben egy új, magyarellenes, kommunista "kisantant" létrejötte is reális lehetőség volt
Miközben 1989 nyarán a belpolitikai változások tartották lázban az embereket, egyre komolyabb problémaként jelentkezett a menekültkérdés. Míg az előző évben Ceaușescu őrült falurombolása elől erdélyiek ezrei menekültek hazánk felé, ’89 nyarán a keletnémetek özöne is megindult Magyarországra abban a reményben, hogy megnyílik a nyugati határ.
Az emberi pokol legmélye, irodalmi stílusban – Különleges olvasmány Illés György új kötete a GULAG-ról
A XX. század két embertelen borzalmáról, vagyis a bolsevik és a náci terror gyötrelmeiről nem lehet eleget beszélni. Nemcsak azért, mert bizonyos értelemben kibeszéletlen mindmáig ez a két szörnyűség, hanem azért is, mert ha időről-időre felelevenítjük azt, hogy milyen borzasztó dolgokat tudott művelni az ember ideológiai vagy faji alapon, akkor talán elejét vehetjük annak, hogy az iszonyat megismétlődjön. Nagyon fontos, hogy a tényszerűségeken alapuló, nélkülözhetetlen történelmi áttekintések mellett szépirodalmi művek is foglalkozzanak a témával. Ezért tekinthető különleges értéknek Illés György nemrégiben megjelent, „Egy magyar a GULÁGON” című regénye.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A nyugatnémet kormány 1989-ben még a keletnémet menekülteknek sem örült
Alois Mock osztrák külügyér és Horn Gyula külügyminiszter 1989. június 27-én egy hatalmas drótvágóval a kezükben jelentek meg az újságok címlapjain. A látványos show történelmi léptékű eseményt volt hivatva szimbolizálni: véget ért a hidegháború. A vasfüggöny lebontása azonban egyáltalán nem a két politikus pózolásához köthető, ahogy a határnyitás sem volt kifejezetten ínyére a fényességes Nyugatnak. Folytatjuk a határnyitás történetét.
"Nem kérdés, hogy Wittner Mária a XX. század egyik legnagyobb magyar hőse" - Máthé Áron és Varga János gondolatai az évfordulón
Nem kérdés, hogy Wittner Mária az egyik legnagyobb XX. századi hősünk - mondta Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese az 1956-os forradalom leverése után halálra ítélt, majd végül 13 évig börtönben tartott szabadságharcos ikon halálának egyéves évfordulóján, Huth Gergellyel beszélgetve. Másik vendégünk, Varga János, Wittner Mária Corvin közi harcostársa meghatódott visszaemlékezésében kifejtette: még nem tudta eltemetni magában barátját. Hozzáfűzte: Wittner Mária élete legvégéig a hazáért aggódott és dolgozott, minden erejével ápolta kivégzett és meggyilkolt társai emlékét és segített az élőkön.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A Szovjetuniónak 1989-ben már nem volt sem ereje, sem érkezése beleszólni a magyar határnyitásba
1989. szeptember 10-én megnyitották az osztrák–magyar határt a keletnémet menekültek előtt. Horn Gyulát mai napig hősként ünneplik emiatt a nyugati haladárok, holott mindez a szovjet blokk összeomlásának szükségszerű velejárója volt és nem egy ember kimagasló teljesítménye. A határnyitáshoz vezető események ráadásul hónapokkal (sőt, évekkel) korábban kezdődtek. Folytatjuk a múlt héten elkezdett történetet.
"Horthy Miklós nélkül lehet, hogy nem lenne Magyarország" (Videóriporttal)
A kormányzó méltóságteljes újratemetése a rendszerváltás időszakának egyik legfontosabb jelzés és jelkép értékű eseménye volt. Lezárt egy korszakot, és megnyitott egy újat, a nemzeti érzés újjászületésének és erősödésének időszakát - mondta Fazekas Sándor korábbi vidékfejlesztési miniszter Kenderesen, Horthy Miklós újratemetésének harmincadik évfordulóján. A megcsonkított Magyarország kormányzójának szülőfalujában nagyszabású ünnepéllyel tisztelegtek az államférfi és családja előtt, melyet a kenderesi önkormányzat és a Horthy Miklós Alapítvány közösen szervezett. Szintén az újratemetés évfordulóján nyílt meg az Építési és Közlekedési Minisztérium támogatásával megvalósult Horthy-korabeli közlekedési kiállítás a vasútállomáson, ifj. Horthy István, a kormányzó fia tiszteletére. A kiállítást Lázár János nyitotta meg.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A határzárat nyugaton politikailag nem volt értelme fenntartani, iszonyúan sokba is került a működtetése, Horn Gyula mégis karriert épített a lebontásából
1989 szeptemberében olyan eseményt ünnepelt a világ, amelynek köszönhetően 1956 után először volt újra főszereplő Magyarország a világpolitika színpadán: a határnyitást. A haladó (hanyatló) Nyugat máig hősként tekint Horn Gyulára, aki szerintük kiütötte az első téglát a berlini falból.
A magyar poptörténet feledésbe merült arcai (II. rész) – Flipper Öcsi (Jeszenszky Béla)
Két héttel ezelőtt kezdtem el ezt a sorozatot, és előre szabadkoztam, hogy ki tudja, mikor lesz folytatás... hát erre tessék, máris itt van. Megtetszett a téma, jólesik néha egy kicsit kilépni a politika taposómalmából, és vissza-visszanézni a zene világába. Az előző rész Uhrin Benedekről szólt, aki a magyar popzene egyik legnagyobb anomáliája, akinek valójában meg sem kellett volna történnie, abszolút indokolatlan volt... és mégis megtörtént.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A kommunisták áldozataik újbóli megalázásával mentették át magukat – Csurka István értette meg ezt először
„Egy nagy cefréskád, egy vastag födővel letakart dézsa és ezen a deszkafedőn, az erjedő lé fölött folyt percről percre a táncikáló, vidám barakk-élet” – így foglalta össze a „gulyáskommunizmus” lényegét Csurka István a híres monori beszédében, 1985-ben. Ő már akkor is tökéletesen értette, hogy micsoda szemfényvesztés, micsoda aljas csalatás az egész Kádár-rendszer. Mivel az azóta eltelt évek sem hozták el a Kánaánt, egyre erősödik a nosztalgia egy olyan kor után, amely az emberi létezést valójában a vegetáció szintjére süllyesztette, ahol a legfőbb cél csak a biológiai szükségletek minél teljesebb kielégítése lehetett.Ajánljuk még
A walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy engedje az LMBTQ-propagandát
A FIFA-világbajnokság első napjaiban – mint várni is lehetett – több szurkolót megszólítottak a biztonsági őrök, akik szivárványszínű vagy szivárvány mintájú ruhákat vagy kiegészítőket viseltek. De ez már nem marad így sokáig: a walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy lépjen közbe, és állítsa le az ilyen beavatkozásokat.
Szentkirályi András kollégánkat január 2-án helyezik örök nyugalomra
Nemrégiben elhunyt kollégánk, Szentkirályi András „Golyó” temetésére 2023. január 2-án délelőtt, 11 órától kerül sor, az Új Köztemető 53. parcellájánál.
Dollárbaloldal – A CIA-ig érnek a szálak
A baloldal választási kampányát a tengerentúlról milliárdokkal támogató Action for Democracy kapcsolatrendszere egészen az amerikai titkosszolgálatig, a CIA-ig ér – derül ki abból a jelentésből, amelyet a nemzetbiztonsági bizottság szerdán tett közzé. A jelek szerint az amerikaiak által támogatott kör kulcsszereplője a Bajnai Gordon, illetve a Ficsor Ádám nevével fémjelzett DatAdat-csoport, amely gyakorlatilag az ellenzéki kampányt lebonyolította – írja az Origo.
Závecz: csökkent a Fidesz támogatottsága, és nagyot romlott a közhangulat
A ZRI Závecz Research Intézet november közepi felmérése szerint miközben a Fidesz idén májusban minden idők legmagasabb támogatottságát érte el, hiszen a felnőtt népesség 46 százaléka állt mögöttük, azóta viszont jelentős veszteségeket szenvedtek: szeptemberben 37 százalékon, most pedig már csak 33 százalékon állnak.
