Vesztegzár
Még középiskolás volt, amikor meggyilkolták a kommunisták – Vitéz Bata Ferencre és a bolsevik diktatúra áldozataira emlékeztek Balatonfüreden (PS-exkluzív!)
Kettős megemlékezést tartott a Szovjetunióban volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (SZORAKÉSZ) és a Magyar Vidék Országos 56-os Szervezet július 8-án Balatonfüreden. A résztvevők elsőként a drámaian fiatalon meggyilkolt vitéz Bata Ferencre és mártírtársaira emlékeztek, majd az NKVD egykori füredi börtönénél lévő emléktáblát koszorúzták meg.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Az amerikaiak tömegesen adták az ÁVO kezébe a kommunisták ellenségeit
A második világháborús hadifoglyokról a GULAG–GUPVI táboraiba elhurcolt honfitársaink szoktak eszünkbe jutni, és keveset beszélünk azokról, akik nyugati fogságba kerültek. Valóban nem várt rájuk olyan hosszú és kíméletlen szenvedés, mint a távoli Szibéria koncentrációs lágereiben lévőkre, de életüket ugyanúgy megnyomorította a kommunista rezsim, mint a Szovjetunióba került társaikét.
Dráma helyett hatékonyság kell – 1116 éves a pozsonyi csata
Sokáig nem is tudott róla a közvélemény, ami nyilván a magyar történelem sikereit, eredményeit mindig kisebbíteni igyekvő marxista történettudomány sara. Aztán amikor kiderült a csata híre a nyilvánosság számára, akkor átbillent a mérleg a másik oldalra, és nagy legendaépítés kezdődött körülötte. Ez utóbbiban nem nehéz észrevenni az elmúlt ötszáz év katonai vereségeit ellensúlyozandó pótcselekvést, illetve azt, hogy a vereségek közepette megszoktuk a drámai körítést, mert úgy könnyebb elviselni a kudarcokat. A győzelmekhez viszont nincs szükség ilyesmire.
Eltakarítani az összes szemetet! Lefegyverezni az ellenforradalmat!
A szovjetek körülbelül ezt gondolták rólunk. Mi magyarok, szemetek voltunk. Ezt a kijelentést 1956. november 2-án mondta Ivan Szerov, a KGB elnöke, a szovjet KB elnökségének ülésén, Hruscsov pártfőtitkár előtt. Úgy gondolom, semmi sem marad titokban, egyszer minden kiderül. A nemrégiben megjelent A bőrönd titkai, Szerov tábornok titkos naplójának és feljegyzéseinek csaknem ezer oldalas könyve (Időjel Kiadó, 2023) feltárja azokat a dokumentumokat, amelyek megmutatják, hogy kik árulták el Magyarországot, és azt is, hogy a magyar kommunisták önerőből soha nem jutottak volna hatalomra – se Rákosi, se Kádár – a szovjet fegyverek, a szovjet katonai megszállás nélkül.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A cenzúra végül is aprómunka, jelentős erőforrásokat használtak fel rá
Magántitkaink rendkívül fontosak, de nemcsak nekünk. A Kádár-rendszer idején többszáz ellenőr dolgozott azon, hogy kifürkésszék véleményünket és nyugati kapcsolatainkat, megtudják, veszélyt jelentenek-e politikai nézeteink a fennálló hatalomra, és adott esetben információkat szerezzenek esetleges zsarolhatóságunkról.
Mr. Trianon, a brit gazember aknamunkáját tétlenül nézte a korabeli magyar elit – Raffay Ernő, Balogh Zsuzsa, Vajda Miklós és sokan mások a búcsú-Polbeatben
Mr. Trianon - Scotus Viator, a magyarok legnagyobb ellensége címmel jelentetett meg könyvet Raffay Ernő történész. Erről a kötetről, Magyarország Trianon előtti lejáratásának és bomlasztásának ma is érvényes tanulságairól, a nemzetellenes belső ellenség aknamunkájáról beszélgettünk a szerzővel, illetve meghívott vendégeinkkel Vajda Miklóssal, a Paláver hallgatói klub doyenjével, Balogh Zsuzsa üzletasszonnyal, civil nemzeti közösségépítővel, Gyulai Györggyel, a Napról-napra Trianon című kötet alkotójával, Jeney János térképésszel, a nagy trianoni térképhamisítás tudományos leleplezőjével és törzsközönségünk "vezérkérdezőjével", Lukács Lászlóval. A rendhagyó, reméljük csak átmenetileg búcsú-Polbeatet Huth Gergely és Stefka István vezette.
„Évtizedek óta először történik meg, hogy magyar ügyért, önként és szabadon állunk ki…” – 1988-ban ezen a napon tüntettek az erdélyi falurombolás terve ellen a Hősök terén
Éppen ma harmincöt éve, hogy a Kádár-korszak első, hatalmas tüntetésére sor került Magyarországon. Az 1956-os forradalom és szabadságharc brutális leverését követően még utcára vonultak ugyan néhányszor az emberek, de annak a legtöbb esetben sortűz lett a vége, így a jó érzésű magyarokat egész egyszerűen leszoktatták arról, hogy megmozduljanak és utcára menjenek, ha az igazságérzetük úgy kívánja. A rohadó Kádár-diktatúra utolsó éveiben azonban – nem kis mértékben a népi ellenzék egyre erőteljesebb színre lépésének köszönhetően – éledezni kezdett a magyarság. Ennek első, hatalmas, össznépi megnyilvánulása volt az a békés, méltóságteljes, de ennek ellenére gigantikus erőt felmutató demonstráció, amelyet az erdélyi falurombolás tervének hírére, a Székelyföldön élő nemzettársak melletti kiállás hívott életre. Írásunkban ezt a nagyszerű eseményt elevenítjük fel.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Régi szép idők, amikor még a kommunisták olvasták el a leveleinket és nem a nagy külföldi technológiai cégek
A diktatúra egyik ismérve a cenzúra. Általánosságban szoktuk emlegetni ezt a fogalmat, pedig rengeteg formája és módszere létezik az irodalmi művek betiltásától az újsághírek válogatásán át, a véleménynyilvánítás ellehetetlenítésén keresztül egészen a legintimebb magántitkok ellenőrzéséig. Kevesen tudják, de Tamáska Mária – Kádár János felesége – cenzorként működött a kommunista diktatúra kiépítésétől kezdve.
Kásler Miklós a Polbeatben: Hogyan lehetnénk kicsik, amikor az egész történelmünkben csak nagy dolgokat csináltunk?!
Két évtizede azt mondta valaki, hogy tanuljunk meg kicsik lenni! De hogyan is lehetnénk kicsik, amikor az egész történelmünkben csak nagy dolgokat csináltunk?! – mondta Kásler Miklós onkológus professzor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója a Polbeatben Stefka Istvánnal és Huth Gergellyel beszélgetve arra a felvetésre, hogy a környező népek többsége a mostani háborús időkben meghúzza magát és sodródik a főáramlattal, miközben mi megint kurucosan kimondjuk az őszintét. Kásler Miklós erre reflektálva izgalmas kalandozáson vitte végig hallgatóságát a magyar történelemben, egészen a hun-szkíta időkig visszanyúlva. A korábbi minisztertől alapos leckét kapott David Pressman, az amerikai kormány nagykövete is, aki a magyarság többségét azzal vádolta meg, hogy cinkosan hallgatva nézzük végig, amint a kormány a gyűlölet birodalmát építi fel, és szerinte mi vagyunk a habarcs a gyűlölet téglafalában.
Vizet szüntess! Itt, kérem, komoly szakmai munka zajlik!
Ha nem a mi országunkat, a mi hazánkat aszalnák szét minden erejükkel és tehetségükkel, akkor tényleg elképesztően jókat lehetne röhögni a vízügyön. Talán csak az öreg Ferenc Józsefhez mérhetők, aki fölött teljesen eljárt az idő, de ő még ennek megértése előtt, „mindent meggondoltam, mindent megfontoltam” kijelentéssel belevezette az országát egy rettenetes tragédiába, ahol az ország őt ugyan túlélte, a tragédiát viszont már nem. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) is hasonlóan nehéz felfogásról tesz tanúbizonyságot újra és újra.
Nézhetünk-e ingyen Bajnokok Ligája-meccseket 2024 őszétől? – Reagált az M4 Sport, exkluzív PS-interjú a csatornaigazgatóval!
E hónap elején látott napvilágot a hír, miszerint az RTL nyerte meg az UEFA által kiírt tendert, így 2024 őszétől három évre a külföldi hátterű kereskedelmi csatorna birtokába került a labdarúgó Bajnokok Ligája legfontosabb meccseinek közvetítési joga. Miután a tenderen aratott győzelmével a streaming-közvetítések joga is az RTL-hez került, így a csatorna dönt majd arról, hogy melyik meccs lesz látható a tévében is, és melyiket követhetjük majd kizárólag online-formában. Mivel a 2024/2025-ös szezontól a BL kiírása is megújul, így nem túlzás kijelenteni, hogy jövő ősztől alaposan megváltozik a legrangosabb európai kupasorozat követhetősége Magyarországon. Írásunkban a BL-közvetítések kérdéskörét igyekszünk egy kicsit körbejárni, és exkluzív interjút készítettünk Székely Dáviddal, az M4 Sport főigazgatójával.
1989. június 16-ra, az ötvenhatos mártírok temetésére emlékezve
A kádári Magyarország igazán kivételes miliőt árasztott. Itt kuksoltunk a vasfüggöny tövében, amelyen azért mégiscsak átleshettünk néha-néha, és ha esetleg olyan érzésünk támadt volna, hogy odaát szebb az élet, egyből vigasztalódhattunk azzal, hogy szocialista „testvéreinkhez” képest mégiscsak vidámabb ez a barakk. Aztán jött a rendszerváltásnak nevezett fordulat, amelyről kiderült, hogy talán csak a módszerek változtak, de a kiszolgáltatottságunk maradt.
EXKLUZÍV! Eddig még be nem mutatott tévéfelvételen a 25 éves Döme Dezső dobol Radics Béla Tűzkerék zenekarában (VIDEÓ)
A nagyközönség számára eddig elérhetetlen felvétel került birtokunkba a Radics Béla gitáros vezette Tűzkerék zenekarról. A szomorú apropót a kiváló dobos, Döme Dezső minapi halála adta, aki a hetvenes években kétszer is megfordult a zenekarban, s ezen a felvételen is látható. A három számot tartalmazó filmet a Radics Béla bíbor Gibson gitárját felkutató és birtokló zenész és ügyvéd, Kosik Kristóf bocsátotta rendelkezésünkre. Az exkluzív kordokumentumot csak nálunk tekinthetik meg. Ne hagyja ki!
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Egy újabb rossz üzlet – Kadhafi Líbiájának sikerült veszteségesen katonai technológiát szállítani
Moammer Kadhafi, a szovjetbarát líbiai diktátor katonai berendezéseket, egészen pontosan rádiólokációs rendszereket és zavaróállomásokat rendelt a Videotontól a nyolcvanas évek elején. A beruházás a kezdetektől kétes kimenetellel fenyegetett, hiszen nem volt meg hozzá a megfelelő technológia és ipari kapacitás sem. Különböző gyártási területek koordinációjára, újabb és újabb embargós csatornák bekapcsolására volt szükség, miközben a rendelés mögött hatalmas összegű korrupciós pénzek mozogtak, vagyis jelentős volt a politikai nyomás a Videoton szakemberein.
Hölvényi György: Ferenc pápa elismeri a magyar kormány jóhiszeműségét és tenni akarását (videó)
A Szentatya mondatait évtizedes-évszázados távlatokban kell értékelni, nem tekinthetünk rá politikusként. Alázatosan és komoly önkritikával kell fogadni az ő útmutatásait. Mi, magyarok ezt már megtanultuk, és sok olyan ember is belátta, hogy Ferenc a magyar emberek barátja, aki korábban bárdolatlanul bírálta őt – mondta a PestiSrácok.hu-nak Hölvényi György, a KDNP politikusa, az Európai Néppárt képviselője. Hölvényi Stefka Istvánnak és Huth Gergelynek az Európai Parlament brüsszeli székházában adott interjút, amelyben azt is kifejtette, hogy a magyar kormány egy sor emberközpontú, családbarát intézkedést hozott, ami láthatóan elnyerte Ferenc pápa tetszését, még akkor is, ha maradtak vitatott kérdések.
Lezsák Sándor a ma 80 éves Stefka Istvánról: Vegyenek példát róla, kevés ilyen felkészült újságírót találni hazánkban!
Ma 80 éves Stefka István író, újságíró, rádiós és televíziós szerkesztő-műsorvezető, aki munkásságával többek között kiérdemelte a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét, a Táncsics-, a Mikszáth-, a Szellemi Honvédelem- és a Pesti Srác-díjakat, még a nyolcvanas években több más, rangos szakmai díjat, és emellett a Tiszteletbeli székely-cím kitüntetettje és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem címzetes docense is. Megkeresésünkre Lezsák Sándor költő, rendszerváltó politikus, az MDF és a Lakiteleki Népfőiskola alapítója születésnapján e szavakkal köszöntötte a PestiSrácok.hu tiszteletbeli főszerkesztőjét: "Isten éltesse Stefka Istvánt, akivel elfogult vagyok, hiszen a nyolcvanas évek vége óta bizalmi kötés alakult ki közöttünk. Ilyen felkészült újságíróból kevés született hazánkban!"
Amit Böjte atya harminc éve "csinál", sokkal több, mint gyermekmentés (videó)
Idén harminc éves a Dévai Szent Ferenc Alapítvány és az egész világon egyedülálló gyermekellátó intézményhálózat, amelyet Böjte Csaba ferences szerzetes épített fel Erdélyben. Csaba testvér, ahogy a követői, tisztelői nevezik, hatezer gyermeknek adott esélyt egy teljesebb, boldogabb életre az elmúlt három évtizedben. Nemcsak árvákat nevelnek, hanem nehéz családi körülmények közt, nyomornegyedekben született gyermekeket, akiket a civilizáció minimum feltételeire sem tanítottak meg a szüleik: mi az, hogy wc, hogyan kell evőeszközzel enni. A máig kirepült több ezer gyermek nagy többsége beváltotta a reményeket, sokan diplomát szereztek, nem is egyet; mások kenyérkereső szakmát kaptak a kezükbe és a legtöbben ma már édesanyák, édesapák. A PestiSrácok.hu négy napon keresztül kísérte Böjte atyát otthonról otthonra. Nevelőkkel, neveltekkel és volt Böjte-gyermekekkel, valamint Böjte atyával beszélgettünk múltról, célokról és arról is, hogy vajon egy ugyancsak súlyos hiba miatt, az azt habosító, lejárató kampánnyal tönkretehető-e harminc év munkája. Ebben a riportunkban Böjte Csabát és a ma már fiatalok mentorálásával foglalkozó egykori nevelt, Octavian Davis szólal meg. A riportból kiderül, hogy a társadalom peremén a gyermekvédelem nem merülhet ki abban, hogy családokból kiemelnek gyermekeket, majd felnevelik azokat. A gyermekeken, a gyermekmentésen keresztül komplex társadalmi problémák megoldására, kezelésére is lehet utat találni – legalábbis ebben hisz Böjte Csaba, és elvét a harminc év alatt kinevelt több ezer gyermek példája igazolja is.
Nemzeti tragédia vagy a nemzeti összetartozás napja? – Így látják a zászlóvivők Trianon évfordulóját (videó)
Június 4-e több szempontból is szomorú nap a magyarság történetében. Idén 103 éve, hogy elcsatolták tőlünk az országunk egy jelentős részét, de ami még ennél is fontosabb, családokat szakítottak szét ezzel az úgynevezett "békediktátummal". A magyar nép azonban harcos nép. Nem szereti feladni. Mi több, a küzdelem, az élni akarás és a szabadság iránti vágy jellemzi az ezeréves történelmünket. Az évszázadok során nemcsak túlélni tanultunk meg, hanem azt is, hogy miként legyünk büszkék a magyarságunkra. Ma, 103 évvel Magyarország igazságtalan megcsonkítása után pedig van is mire büszkének lennünk. Abban a korban, amikor a sokkal nagyobb, fényesebb és befolyásosabb országok sorra veszítik el a nemzeti öntudatukat, mi képesek vagyunk megőrizni és táplálni azt a trianoni döntés ellenére is. Ebben rejlik Magyarország igazi ereje. Abban, hogy nem határokban, hanem nemzetben gondolkodik. Idén június 4-én pedig meg is mutattuk ezt az 1848 méter hosszú magyar, illetve a 400 méter hosszú székely zászlóval, amelyet a Magyar Állami Operaház épületétől egészen a Hősök teréig vittünk, ahol egy nagy közös kokárdát formáltunk a két összekapcsolt zászlóból. A fantasztikus hangulatú rendezvényről egy remek videó is készült. Nézzétek meg, hogyan vélekednek a zászlóvivők Trianon évfordulójáról.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: 1979-ben megvesztegettük a líbiaiakat, hogy mi szállítsunk nekik amerikai alkatrészeket tartalmazó katonai rádiókat
A Varsói Szerződés katonai együttműködésén belül a magyar katonai rádiófelderítés rendkívüli hatékonysággal működött. Az MNVK-2., vagyis a katonai hírszerzés figyelte a NATO-tagországok és Ausztria katonai hírközlését, még a Földközi-tengeren cirkáló amerikai flotta kommunikációját is lehallgatta.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A diktatúra titkosszolgálatai ezért nyomoztak egymás ellen, hogy a másik ne akadályozza őket a lopásban
E sorozat olvasói már jól tudják, hogy a Magyar Népköztársaság milánói kereskedelmi kirendeltsége a katonai felderítés, vagyis az MNVK-2. irányítása alatt állt. Az olasz kommunistákkal amúgy is jó kapcsolatokat ápoló hazai külkeresek igencsak jövedelmező üzleteket kötöttek Itáliában, amelynek haszna sok esetben saját zsebükbe vándorolt.
„Az ember elveszik, majd magára talál és újjászületik a hegyen!” – Suhajda Szilárd (1982-2023) emlékére
Amint arról délután már portálunkon beszámoltunk, kétnapos, megfeszített keresés után sem sikerült megtalálni a Mount Everesten eltűnt honfitársunkat, Suhajda Szilárdot. A keresés befejezése sajnos egyet jelent azzal, hogy a kiváló magyar hegymászó életét veszítette, és minden valószínűség szerint az idők végezetéig az Everesten alussza majd örök álmát.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A disszidált magyar kommunista szabadkőművesnek, olajkereskedőnek is jó
A múlt részben olvashattak arról, hogy a Kádár-rendszer idején az olaszországi titkosszolgálati bázisok elsősorban a katonai felderítés hatáskörébe tartoztak. Az olasz kommunista párt vállalatainak segítségével élénk gazdasági kapcsolatokat tartottak fenn a mediterrán országgal, az „alkotmányos költségek” és titkos jutalékok rendszerén át jelentős összegeket futtattak át illegálisan ezeken a támaszpontokon.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A magyar impexesek az olasz kommunistákkal közösen is fosztogatták a magyar népgazdaságot
Az Olasz Kommunista Párt erejénél és jelentőségénél fogva talán a legfontosabb nyugati partnere volt a hazai állampártnak. A magyarországi impexesek szoros gazdasági kapcsolatokat ápoltak az itáliai elvtársak vállalataival egészen a rendszerváltásig. Alkotmányos költségnek nevezett vesztegetési pénzek és kereskedelmi jutaléknak álcázott támogatásokon keresztül tetemes összegek jutottak hozzájuk.Ajánljuk még
A Tanácsköztársaság véres szellemisége szabadulhat ki a palackból, ha hagyjuk...
Ha elolvassuk Fekete István Zsellérek című regényét, ijesztő felfedezést tehetünk: a Tisza Párt mintha a Tanácsköztársaság bolsevikjainak reinkarnációja lenne.
Megdicsőülés helyett száműzetés – Háromszázötven éve született II. Rákóczi Ferenc – II. rész (PS-exkluzív)
A vezérlő fejedelem élettörténetének második részében a tiszaháti felkelést és száműzetésének éveit idézzük fel.
Nyílt meccsen jó játék és igazságos döntetlen - Barátságos mérkőzés: Magyarország–Görögország 0–0
A szombat esti, szlovénok elleni győzelem után ma döntetlen játszott válogatottunk Görögországgal.
Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve
A Hunnia-ügy tizenhét vádlottja közül hétnek adott kegyelmet a közelmúltban Novák Katalin köztársasági elnök. Tíznek nem, azaz esetükben a döntést elhalasztotta. Budaházy Györgynek, a 2006-os nemzeti ellenálás vezéralakjának az újév nem hozta el a szabadságot. A háromgyermekes gépészmérnök édesapa 2009 óta áll büntetőeljárás alatt, a legsúlyosabb terrorváddal olyan események miatt, amelyek a gyurcsányi rendőrterror idején történtek és amelyekben egyetlen ember haja szála sem görbült meg. Amikor Budaházyt először elvitték a rendőrök, a legkisebb lánya mindössze 3 éves volt. Három gyermek nőtt fel úgy, hogy az édesapa fontos helyzetekben, amikor szükség lett volna egy apára, nem lehetett mellettük. A PestiSrácok.hu exkluzív riportjában most ők, a családtagok mesélnek: Bernadett, a feleség, akinek össze kellett tartania a családot; Villő, akinek kisgyermek korában konkrétan nélkülöznie kellett az apát; Boglárka, az NB I-es röplabdázó, aki éveken át hiába nézett a lelátó felé, édesapja büszke tekintetét keresve; és Botond, aki a közös filmnézésekre, íjászatokra emlékezve merített erőt, amikor tizenévesen neki kellett lennie a férfinak a családban, az erőt tartani édesanyjában és húgaiban. A közgazdász feleség ma egy ügyvédi irodában dolgozik, a két nagyobb gyermek egyetemre jár, élsportoló, a legkisebb még gimnáziumba – minden nehézség ellenére olyan emberekké váltak, akikre édesapjuk büszke lehet.
