Vesztegzár
A bolsevista terror fokozódik – Kommunista bűnök (III.rész)
Az ÁVO-ból ÁVH, Államvédelmi Hatóság lesz, amely a magyarországi kommunista pártállami diktatúra magánhadseregeként működik 1948 és 1956 között. Feladata hivatalosan a rendszer ellenfeleinek üldözése, a rendszer és vezetőinek védelme volt. Ténylegesen Rákosi Mátyás pártfőtitkár által mozgatott szervezet volt az állampárton belüli hatalmi küzdelmek részese, és a politikai leszámolások fő eszköze és végrehajtója is volt.
Éljen Rákosi! Éljen a párt! – Kommunista bűnök (2. rész)
Éljen Rákosi! Éljen a párt! - írja egyik versében Kónya Lajos, a kétszeres Kossuth-díjas költő (1950, 1953). Nem véletlenül. Megszolgálta verseivel: ,,Állok az iskolaudvarban, dobok éneke perdül,/ jönnek a kis pajtások, röppen az énekük./ „Éljen Rákosi! Éljen a párt! " . . .
Búcsú egy hőstől – Videó-összefoglaló Varga János temetéséről
Egy utolsó díszlövés. Ezzel búcsúztunk "Jani bácsitól", az utolsó Corvin közi sráctól, a forradalmártól, aki rám szólna, mert azt mondom róla, hős volt. Hiszen ő mindig kijavított: "nem voltam hős, csak ott voltam". Túl szerény volt, hiszen sokan ott lehettek volna, de ő sebesülten is visszament és harcolt, nem menekült el, kiállta a megpróbáltatásokat, a bosszút, a börtönt, és nyolcvanöt éven át szolgálta a hazáját. Varga Jánosra emlékezünk videóösszeállításunkkal, a szabadságharcosra, a forradalmára, a nemzeti hősre.
Katonai tiszteletadással, szerdán Pomázon búcsúztatják Varga János Corvin közi szabadságharcost
A kormány intézkedése nyomán nagyszabású katonai tiszteletadással búcsúztatják Varga János Corvin közi szabadságharcost. A szertartás a pomázi katolikus temető ravatalozójában kezdődik, február 5-én, szerdán 14 órakor. A búcsúztatást Mohos Gábor segédpüspök végzi, melyen a családtagok mellett a Honvédelmi Minisztérium küldöttei és az 56-os szervezetek képviselői, továbbá a PestiSrácok.hu munkatársai is részt vesznek. Varga János Corvin közi forradalmár, Wittner Mária elítélt- és harcostársa, a Pongrátz Gergely Corvin közi parancsnok által alapított 1956-os Magyarok Világszövetségének elnöke január 25-re virradóan hunyt el. 16 évesen az 1956-os szabadságharc szinte minden közismert fővárosi eseményében részt vett, ott volt a Magyar Rádió ostrománál, a Kossuth téri sortűznél, majd a Corvin közben. A november 4-i szovjet invázió idején a Corvin közt védő Vajdahunyad utcai felkelőcsoport tagja volt, a harcok idején megsebesült, de visszatért és még november 12-ig harcolt, fegyverben volt. Tutsek Gusztáv vérbíró ítélte el, esetében kiskorúsága miatt mellőzték a halálbüntetést. A PestiSrácok.hu szerkesztősége osztozik a család gyászában és elhivatottan őrzi tovább Varga János és a forradalom emlékét. FIGYELEM! Az 1956-os Magyarok Világszövetsége szervezésében szerdán busz is indul a pomázi szertartásra, 12 óra és 12.30 között - korlátozott létszámban - csatlakozni lehet a megemlékezőkhöz a világszövetség és a Pofosz fővárosi, Nádor utca 36. alatt várakozó járatához (a Vértanúk terén). (IN MEMORIAM VARGA JÁNOS - videónkat László Petra készítette.)
Kommunista bűnök. I. rész - A halál népbiztosai
Nem véletlenül az írás címe ugyanaz, mint annak ajáték-dokumentum filmemnek, amita századik évfordulóra (2019) készítettem a magyar kommunisták vérengzéseiről, az ezer éves Magyarország szétdarabolásának okairól. A történelmi Magyarország ilyen mértékű, területének kétharmada, lakossága egyharmadának elvesztéséhez nagy mértékben hozzájárult a Vörös Kommün (1919) népbiztosainak hataloméhes, felelőtlen politizálása, különösképpen a vérszomjas Szamuely Tibor - A halál népbiztosa- tevékenysége.
,,Büszke magyar vagyok én..." (Kölcsey Ferenc)
Templom, iskola és sport – Keresztény értékrendre alapozott önazonosság-őrzés Tóthfaluban
„Ne hagyjátok a templomot; A templomot, s az iskolát!” – így hangzik a jeles erdélyi költő, Reményik Sándor intelme, amelyet a gyalázatos trianoni országcsonkítás után fogalmazott meg Mátyás király szülővárosában, a „Kincses Kolozsváron”. Reményik sorai egy kisebbségi létbe kényszerült nemzetrész fő identitás-megőrzésének színtereit emelték ki. S valóban, valamennyi elszakított területen élő magyar közösség számára a hit őrzése és az anyanyelvi oktatás tekinthető a legfőbb önazonosság-őrzőnek, amelyhez békeidőben hozzákapcsolódhat egy harmadik dolog is: a sport. Ezt a hármas egységet valósította meg a délvidéki Bácskában Utasi Jenő atya. A magyarlakta Tóthfalu plébánosa újév napján látta vendégül portálunkat, beavatva bennünket egy kicsiny délvidéki közösség fennmaradásért vívott mindennapi heroikus, de mégis felemelő küzdelmébe.
„Kis Puskásként” indult, Varga Zoliként vonult be a magyar futballtörténelembe – Nyolcvan éves lenne a Ferencváros legendája (PS-exkluzív!)
A magyar labdarúgás történelmének egyik legzseniálisabb játékosa volt, majd legkevésbé megértett edzője lett. Azon kevesek egyike, akinek még életében sikerült legendává válnia, s akinek őszinte, szókimondó személyiségét a mai napig tisztelettel és megbecsüléssel idézik fel a magyar foci szerelmesei, klubhovatartozás nélkül. A Ferencváros olimpiai bajnok csillaga, Varga Zoltán éppen ma volna 80 éves, írásunkkal rá emlékezünk.
Unalmas nem volt, az tuti! - Hatlaczki Balázs fotóválogatása 2024. magyar közéletéből
Eltűnt a régi baloldal, s lett egy új. Megbukott az államfő és megújult a kormánypolitika. Orbán Viktor pedig fellépett a világpolitikai porondjára - tagadhatatlanul fordulatos év volt 2024., amelynek hazai belpolitikai eseményeire Hatlaczki Balázs, a PestiSrácok fotóriporterének lencséjén keresztül tekintünk vissza. Hozzátéve: 2025-ben szeretnénk egy kicsit békében, jobb létben, reményekkel telve - unatkozni.
A változások éve – 2024 nemzetközi és hazai politikai summája
A 2024-es év magyar, európai és globális szinten egyaránt olyan tektonikus folyamatokat idézett elő, amelyeket az utókor jó eséllyel egy új korszak nyitányaként fog értelmezni a XXI. század történetében. A nehezen induló, majd egy kedvező jövő év ígéretével záruló esztendő számos eseménye mind arra világított rá, hogy a politika – a joghoz hasonlóan – nagyon is dinamikus műfaj, ahol egyvalami állandó: a változás.
„Aki Európában él, az keresztény" – Kiss-Rigó László és az Öreg (podcast és videó)
Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspököt fradista-, sőt orbánista püspöknek is nevezik – nem ok nélkül. Gyerekként édesapja vitte Fradi-meccsekre, nem felejti el a lovas rendőröket, akik gumibotozták, kardlapozták a szurkolókat. Focistaként máig fradistának érzi magát. Az orbánista jelzőt is megtisztelőnek tartja a püspök, mert a történelem ura olyan karizmatikus államférfit állított Magyarország élére, aki méltó vezetni ezt az országot.
Az új Orbán
Orbán Viktor az uniós elnökség féléve alatt végérvényesen nagy formátumú európai politikussá lett, olyan államférfivá, amilyet a történelem folyása csak nagy ritkán ad meg a hazának. Ez a miniszterelnök szombati, nemzetközi sajtótájékoztatóján is tökéletesen világossá vált. Magyarországnak nagy szüksége volt rá, hogy az új Orbán vezetésével a két, nemcsak gazdaságilag, de a politikai kormányzás terén is nehéz év után végre “repülőrajtot” vegyünk.
Magyar Péter tényleg ennyire hülye?
A rövid válasz: Igen. Köszönjük a figyelmet...
Kinek állíthatunk szobrot mi, magyarok?
A nemzetben gondolkodók régi adóssága került némi törlesztésre azzal, hogy december 7-én Lakiteleken, a Hungaricum Parkban hivatalosan is felavatták Csurka István drámaíró, politikus mellszobrát. Ahogyan az nálunk lenni szokott, természetesen pro és kontra vélemények láttak napvilágot a szoboravatással kapcsolatban. A történet nem újkeletű és messze nem Csurka Istvánnal kezdődött. Mindenesetre a cél adott: jöjjön el egy olyan világ, ahol mi, magyarok mindenkinek szobrot állíthatunk, akit arra méltónak érzünk. Csurka István kérdés nélkül ilyen alakja nemzetünknek, akinek most felállított szobra talán jelzi: ha lassan is, de haladunk a vágyott irányba.
Lázár János: Igazi kárpótlást csak 2010 után kaptak a kommunizmus áldozatai!
A második világháború után GULAG-ra hurcolt nemzettársaink legnagyobb csoportja 1953. november 25-én érkezett haza a Szovjetunióból. Emiatt ezen a napon tartja évről-évre megemlékezését a Szovjetunióban volt magyar politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (SZORAKÉSZ). A helyszín mindig a szervezet által felállított óbudai GULAG Emlékmű. A megemlékezésen ezúttal Lázár János építési- és közlekedési miniszter mondott beszédet.
A Fidesz és én úgy voltunk, ahogy a vitorlás a széllel - Tarlós Istvánnal az új könyvéről beszélgettünk (videó)
Soha nem szerettem, ha valaki más képet akart festeni magáról, mint ami valójában. Nem kevés ilyen politikus van, valljuk be őszintén. Én igyekeztem mindig magamat adni - mondta Tarlós István, Budapest kétszer, előzőleg Óbuda négyszer megválasztott (fő)polgármestere a PestiSrácoknak annak apropóján, hogy ma bemutatták új könyvét, melyben főként a városvezetőként eltöltött éveire tekint vissza. A könyv kifejezetten olvasmányos, helyenként filozofikus hangulatú, máshol a Tarlós Istvántól megszokott sziporkázó stílusban megírt, miközben sok bennfentes információt és utalást tartalmaz.
Trump győzelme még a Holdról is látszik - ... és ami mögötte van
Hatalmas, sőt, az előzetes várakozásokhoz képest mondhatjuk, hogy elsöprő győzelmet aratott az amerikai elnökválasztáson Donald Trump. Amellett, hogy ez nagyon jó hír, néhány vonatkozó érdekességet is érdemes megemlíteni a választásokkal kapcsolatban.
Minden idők legnagyobb téttel bíró elnökválasztása jön Amerikában, amelynek eredménye az egész világra kihatással lesz
Donald Trump vagy Kamala Harris. Látszólag csak ennyi a kérdés az Egyesült Államok elnökválasztása kapcsán, ám valójában fel sem mérhető, hogy mekkora a tét. A két jelölt ugyanis két teljesen külön világot, következésképpen két jövőképet is képvisel, amelynek okán ez a választás messze nem arról szól, hogy republikánus vagy demokrata elnöke lesz-e Amerikának. A kérdés az, hogy béke vagy háború, élet vagy halál vár-e ránk?
Mark Palmer zsaroló fenyegetése után éppen az ötletgazdák és készítők lettek kizárva a megemlékezésről – A 301-es parcella kopjafáinak igaz története
A késő kádári Magyarország egyik legismertebb rendszerellenes csoportosulása volt az INCONNU Művészeti Csoport. A Molnár Tamás és Bokros Péter nevével fémjelzett társaság talán legnagyobb vállalkozása volt a rákoskeresztúri Új Köztemető 301-es parcellájába megfaragott és felállított 301 kopjafa, amellyel beírták magukat a magyar történelembe, és amely időtlen-időkre megőrzi az INCONNU Művészeti Csoport nevét. Amikor a kopjafák felállításának harmincötödik évfordulóján felelevenítjük a történéseket, szót kell ejteni arról is, hogy a széles társadalmi összefogás csodája mellett sokan próbálták elgáncsolni ezt a remek kezdeményezést. A nagyhatalmak rendszerváltásban betöltött szerepéről pedig mindent elmond az a tény, miszerint az akkori amerikai nagykövet, Mark Palmer utasítására végül maguk az alkotók nem lehettek ott saját munkájuk avatásán… A különleges időutazásban Molnár Tamás, az INCONNU Csoport alapítója lesz a segítségünkre.
Szentesi Zöldi László: Az számít, hogy a történelmi pillanatban ki áll a nemzet mellé (podcast és videó)
Világos, hogy hova tartozunk - mondta Szentesi Zöldi László író, újságíró, a Magyar Nemzet szerkesztője a PestiSrácok.hu podcastműsorában, melyben új könyvéről (Elsüllyedt világ - Kodolányi János belső emigrációja, 1944-1956) kérdezte Huth Gergely. Kodolányi a népi írók mozgalmának kiemelkedő alakja, aki aktív szervezője volt a második világháborús kiugrási kísérletnek, a revizionista, de németellenes Magyar Közösség titkos szövetségnek, s ádáz ellenfele volt a bolsevizmusnak. Élete a nyilasok és a kommunisták alatt veszélyben volt, a Rákosi-diktatúrában teljes szilenciumra ítélték, a hatvanas években is csak kiszorítva és cenzúrázva létezhetett. Az életútjának apropóján helyzetképet vázoltunk a népi-urbánus vita mai állásáról, a vidéki fiatal értelmiség - a kormány szellemi holdudvarában is jellemző - negligálásáról, a "két pogány közt, egy hazáért!" gondolat aktualitásáról.
A járadékvadászok és a spekulánsok megadóztatásával erősödött meg a magyar középosztály - György László új könyve a meritokráciáról
"A meritokrácia a görög filozófia szerint olyan társadalom, amiben mindenki érdemei szerint tud boldogulni. Persze, ez egy utópia, mégis érdemes törekedni rá. Eközben például a kommunista utópiát nagyon nem érdemes hajszolni" - mondta György László közgazdász, gazdaságstratégiai ügyekért felelős kormánybiztos a Mi kérdezünk című műsorunkban, ahol új könyvéről, A középosztály forradalmáról kérdeztük, mely alcíme szerint "meritokratikus stratégia a 21. századra". A szerző válaszaiból kiderült: bár a háborús időszak, a veszélyek kora kikezdte az emberek türelmét, de a számok egyértelműen bizonyítják, hogy az Orbán-kormány 2010 óta rengeteget tett a középosztály megerősítéséért, ahova egymillió szegényebb honfitársunk tudott felzárkózni 12 év alatt. Ezt a magyar GDP öt százalékának megfelelő összeg átcsoportosításával lehetett elérni.
Van hazánk, van Istenünk! - Így vonultak a huszárok a Hargitán (kisfilm)
A székelyföldi Szentegyházán évről évre összegyűlnek a huszár hagyományőrzők, hogy az 1848-49-es szabadságharc csatáira emlékezve, Bem József altábornagy és Görgey Artúr tábornok előtt tisztelegve lovakon és szekereken végigvonuljanak a környékbeli faluközpontokon és a Hargita lankáin. A huszárok több helyen megállva toborzást is tartanak. Idén a PestiSrácok stábja is elkísérte az "őszi hadjáratok" rendszeres résztvevőjét, Hoppál Péter fideszes országgyűlési képviselőt és kormánybiztost. Mellette Mihály Ágostont, a főszervező Mihály József huszárparancsnok fiát is megkérdeztük a szekéren ülve, hogy mit jelent számára a magyar-magyar összetartozás és a szabadságharcaink emlékének, dicsőségének ápolása. A toborzáson feltűnnek barna egyenruhás honvédek is, ők pedig az 1848/49 Budai 2-ik Honvédzászlóalj a fővárosból és környékéről érkezett vendéghuszárai. Kisfilmünkből kiderül az is, hogy Szentegyházán a magyar átlagnál jóval több gyermeket vállalnak, sok család három-négy büszke székely gyermeket nevel. Közülük sokan fellépnek az egész magyar világon páratlan Szentegyházi Gyermek Filharmónia ünnepi estjén, mely évről-évre a megelőzi a huszármenetet.
„Gyökerestől irtom ki a gazt!” – Százhetvenöt éve végezték ki az aradi vértanúkat és gróf Batthyány Lajost
Éppen százhetvenöt éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc tizenhárom honvédtábornokát, valamint Pesten gróf Batthyány Lajos korábbi miniszterelnököt. Írásunkban a magyar történelem egyik leggyászosabb napjára emlékezünk.Ajánljuk még
A Tanácsköztársaság véres szellemisége szabadulhat ki a palackból, ha hagyjuk...
Ha elolvassuk Fekete István Zsellérek című regényét, ijesztő felfedezést tehetünk: a Tisza Párt mintha a Tanácsköztársaság bolsevikjainak reinkarnációja lenne.
Megdicsőülés helyett száműzetés – Háromszázötven éve született II. Rákóczi Ferenc – II. rész (PS-exkluzív)
A vezérlő fejedelem élettörténetének második részében a tiszaháti felkelést és száműzetésének éveit idézzük fel.
Nyílt meccsen jó játék és igazságos döntetlen - Barátságos mérkőzés: Magyarország–Görögország 0–0
A szombat esti, szlovénok elleni győzelem után ma döntetlen játszott válogatottunk Görögországgal.
Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve
A Hunnia-ügy tizenhét vádlottja közül hétnek adott kegyelmet a közelmúltban Novák Katalin köztársasági elnök. Tíznek nem, azaz esetükben a döntést elhalasztotta. Budaházy Györgynek, a 2006-os nemzeti ellenálás vezéralakjának az újév nem hozta el a szabadságot. A háromgyermekes gépészmérnök édesapa 2009 óta áll büntetőeljárás alatt, a legsúlyosabb terrorváddal olyan események miatt, amelyek a gyurcsányi rendőrterror idején történtek és amelyekben egyetlen ember haja szála sem görbült meg. Amikor Budaházyt először elvitték a rendőrök, a legkisebb lánya mindössze 3 éves volt. Három gyermek nőtt fel úgy, hogy az édesapa fontos helyzetekben, amikor szükség lett volna egy apára, nem lehetett mellettük. A PestiSrácok.hu exkluzív riportjában most ők, a családtagok mesélnek: Bernadett, a feleség, akinek össze kellett tartania a családot; Villő, akinek kisgyermek korában konkrétan nélkülöznie kellett az apát; Boglárka, az NB I-es röplabdázó, aki éveken át hiába nézett a lelátó felé, édesapja büszke tekintetét keresve; és Botond, aki a közös filmnézésekre, íjászatokra emlékezve merített erőt, amikor tizenévesen neki kellett lennie a férfinak a családban, az erőt tartani édesanyjában és húgaiban. A közgazdász feleség ma egy ügyvédi irodában dolgozik, a két nagyobb gyermek egyetemre jár, élsportoló, a legkisebb még gimnáziumba – minden nehézség ellenére olyan emberekké váltak, akikre édesapjuk büszke lehet.
