Világugar
Jóslatok 2021-re: feloszlik a Jobbik, a Momentum és a DK pedig végleg összevesznek – Constatinovits Milán a Plebejus Polbeatben
Constatinovits Milán, a Mathias Corvinus kollégium szakmai vezetője volt Varga Ádám és Dezse Balázs vendége a Plebejus Polbeatben. Az R56 Sörözőben mi másról beszélhettünk volna, mint 2020-ról, melynek legemlékezetesebb pillanatai közül felidéztük Fekete-Győr András kamubarátnőjét, Gyurcsány Ferenc aljasságait, illetve az ellenzéki nagykoalícióról is ejtettünk néhány szót. Az MCC szakmai vezetője kifejtette: a jövőben szintlépés következik, mivel hamarosan már nem csak a megyei jogú városokban, hanem a külhoni régiókban is indítanak képzéseket.
Amerika máris a haladás útjára lépett: a demokraták betiltják az „anya, apa, fia, lánya” kifejezéseket
A demokrata házelnök, Nancy Pelosi, és a Törvényalkotási Bizottság elnöke, a szintén demokrata James McGovern pénteken ismertették a 117. Kongresszus szabályait, amelyek „jövőorientált” javaslatokat tartalmaznak, ideértve a nemekkel kapcsolatos kifejezések felszámolását, így kitiltva az „apa, anya, fia, lánya” szavakat – adta hírül a Breitbart.
Lezárult az átmeneti időszak, Nagy-Britannia kilépett az Európai Unióból
Új szabályok léptek életbe pénteken az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatrendszerében, miután véget ért a brit EU-tagság tavaly januári megszűnése (Brexit) óta érvényben volt átmeneti időszak. Az egyik legfontosabb változás az, hogy megszűnt a négy uniós szabadságjog, az emberek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások akadálytalan áramlásának automatikus érvényesítése a kétoldalú forgalomban, és a brit kormány új, az EU-országokból újonnan érkezőkre is vonatkozó bevándorlási szabályozást léptetett életbe.
Hová tűnt a karácsony Németországból?
Németországban lassan ünnepelni sem lehet a karácsonyt, hisz a szeretet keresztény ünnepe olyannyira sértő újnémet társaink számára, hogy azok kénytelenek voltak panaszt tenni a boltok vezetőségénél a karácsonyi termékek elnevezései miatt. Nem egyszerű dolog megérteni azt, hogyha valaki eljön a hazájából egy jobb élet reményében, miből gondolja, hogy a befogadóországban ő hozza a szabályokat. És a politikai korrektség százkarú óriása, mind az ötven fejével erre a kultúrarabló tendenciára segít rá nap mint nap.
Járvány, migránsok, kommunisták, lángoló városok – Ez történt a világban 2020-ban. Szavazzanak az év külpolitikai PS-cikkére!
Mozgalmas éven vagyunk túl, és bár minden esztendőben ezt mondjuk, az idei azért is különleges, mert rendkívül nehéz lenne a tíz legfontosabb témát kiragadni, sokuk ugyanis szorosan összefügg, esetenként pedig egymásból szökkentek szárba. Mi mégis megpróbáljuk, hiszen igencsak szaftos a lista: felbukkant ugyanis idén a Covid-19, zavargások döntötték romba az Egyesült Államok normalitását, Joe Biden legyőzte Donald Trumpot, Fehéroroszországban szintén felizzott a forradalmi hangulat, illetve idén is voltak iszlamista merényletek, néhányuk hazánkhoz ijesztően közel, miközben rekordsebességgel meglett a vakcina az életünket romba döntő járványra, ja, és Brüsszel sem hagyott minket nyugodtan küzdeni a pandémiával. Belekezdeni is nehéz, a lista éppen ezért szubjektív, és ilyenkor illik kiírni, hogy a teljesség igénye nélkül készült, ami csak részben igaz.
A karácsonyt minden család a hagyományai szerint ünnepli
Egyes ünnepek, hagyományok családi szinten nem válnak „áldozataivá” az aktuális politikai ideológiáknak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy karácsonyt – jellemzően a családi körben – ugyanúgy ünneplik Nyugat-Európában, mint Kelet-Európában – mondta a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója, aki több európai országban is élt, így az európai kulturáltságot megtapasztalta, átérezte.
A zene a közös nyelv, amelyet mindenki megért
Közös nyelv – szokták mondani a zenére, és így is van, hiszen a zene segítségével közölt üzenetet megérti úgy az északi, mint a déli vagy épp a keleti és a nyugati. Mégis valamilyen szinten elkülöníti a nemzeteket, hiszen másképp nem is lehetne különböző zenei kultúrákról beszélni Európán belül sem. Erről az összetartó erőről beszélt Szarka Gyula dalszerző, előadóművész a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.
Csak a köztereken van jelen a kulturális semlegesség karácsonykor
Egyes ünnepek, hagyományok családi szinten nem válnak „áldozataivá” az aktuális politikai ideológiáknak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy karácsonyt – jellemzően a családi körben – ugyanúgy ünneplik Nyugat-Európában, mint Kelet-Európában – mondta a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója, aki több európai országban is élt, így az európai kulturáltságot megtapasztalta, átérezte.
Békésen vált el az Egyesült Királyság az Európai Uniótól
A 2016-os népszavazás után még négy év kellett ahhoz, hogy Nagy-Britannia végképp elhagyja az Európai Uniót. Ahogy a Reuters fogalmazott: ez a szigetország történelmének legnagyobb globális váltása a gyarmatbirodalma elvesztése óta. Csütörtökön megszületett az úgynevezett kanadai tipusú szabadkereskedelmi megállapodás az EU és az Egyesült Királyság között. Az áruk szabad mozgása megmarad, de Nagy-Britannia nagyon sok területen végleg megszakítja a kapcsolatait Európával. Megszűnik a munkaerő szabad áramlása, és törlik a diákcsere-programokat.
Hölvényi György szerint fontos a párbeszéd az Európai Unió és az egyházak között
Az Európai Parlament plenáris ülésén elfogadta az unió fejlesztéspolitikájának hatékonyságjavításáról szóló jelentést. Hölvényi György, kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő kezdeményezésére a jelentés felszólítja az Európai Bizottságot, hogy az egyházi szervezeteket vonja be az ezzel kapcsolatos feladatokba. Az Európai Unió és az egyházak közötti párbeszéd fontosságáról Hölvényi György beszélt a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.
Szakértő: sikeres volt a német uniós elnökség, de a koronavírus mindent beárnyékolt
Inkább tekinthető sikeresnek a német soros elnökség, még a koronavírus-járvány okozta bizonytalanság ellenére is teljesíteni tudták a kitűzött prioritásaik nyolcvan százalékát – mondta Tóth Norbert, nemzetközi jogász, a Nemzetközi Közszolgálati Egyetem a december 31-én véget érő német soros elnökség eredményeiről és a január elsejével elinduló portugál soros elnökség várható irányairól a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.
Vlagyimir Putyin szokásos éves maratoni sajtókonferenciájára készül
Oroszország már két hete „lázban ég”, amióta a Kreml nyilvánosságra hozta az orosz elnök hagyományos évvégi maratoni sajtótájékoztatójának időpontját. Az újságírók azon törik a fejüket, milyen kérdésekkel álljanak elő, az emberek pedig azt találgatják, hogy az elnök a szokásos erőt mutató előadással rukkol-e elő, mint amilyennel szokott. Érdekes hagyománya a nyugati világnak, hogy nem nagyon törődik deklarált fő ellenségei, Oroszország és Kína vezetőinek politikai mondanivalójával. Míg Trump előtt minden amerikai elnököt komolyan kellett vennünk, bárhol bármit is mondott, Putyin szerintük csak propagandát nyom, amitől inkább meg kell védeni a nyugati embereket. Ez biztos így van, de talán érdemes megérteni, hogy az orosz elnök milyen ember és milyen motivációi lehetnek.
Deutsch Tamás: lesz még fanyalgás az EP részéről
Borítékolható, hogy az Európai Parlament jóváhagyja a kétnapos uniós csúcson született megállapodást az uniós költségvetésről és a helyreállítási alapról, „de lesz még nyafogás, fanyalgás”, amiért nem lehet önkényes politikai feltételekhez kötni az uniós források felhasználását – mondta Deutsch Tamás, a Fidesz–KDNP EP-delegációjának vezetője – olvasható a hirado.hu oldalon.
Pócza: A magyar-lengyel együttműködés sikere kudarc az Európai Parlament számára
A megállapodás siker a tagállamok és kudarc az Európai Parlament számára. Az uniós döntéshozatali mechanizmusban a vitás kérdések sokszor már alacsonyabb szinten eldőlnek, de a jogállamisági vitában lehetett tudni, hogy a magyar és lengyel álláspont nem változik, és itt az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban dől el a vita – mondta Pócza István, a Danube Institute kutatási igazgatója a kétnapos csúcson megszületett megállapodást értékelve.
A Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója szerint felszínre tört az amerikai deep state és visszavághat a birodalom
A mélyállam, azaz a Deep State felszínre kerüléséről, az Amerikai Egyesült Államok (USA) befolyásszerzésre irányuló politikájának elszabadulásáról közölt történelmi elemzést Békés Márton történész a Látószögblogon. A Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója írásában végigveszi, hogyan alakult át a tizenhárom egyesült, egykori brit gyarmat politikája és lett az USA immár nyíltan az egész világot irányítása alá vonni igyekvő nagyhatalommá. A dolgozat rendkívül aktuális, hiszen épp a minap dőlt el – ha eddig bárkinek kétsége lett volna –, hogy Joe Biden lesz az Amerikai Egyesült Államok új elnöke. Trump jogi kifogásait a billegő államokban egymás után söprik le, közben az elektori szavazatok mindent eldöntő többségét, 302 szavazatot a demokraták jelöltje Biden kapta, míg a leköszönő elnök, Donald Trump 232-t. Ami mindezen felül tény, hogy a választást nem Joe Biden, hanem a Deep State nyerte, amelynek befolyása érinthetetlennek tűnik, és történtek után csak még inkább elszabadul, globálissá válhat.
Trump Wisconsinban sem járt sikerrel
Hetek óta hangos a sajtó a rendkívül szoros amerikai elnökválasztás eredményétől. Több, korábban republikánus fellegvárnak számító államban gyanús körülmények között, tizedszázalékos különbséggel nyert Joe Biden megválasztott amerikai elnök. Ilyen állam volt Wisconsin is, ahol a végeredmény szerint a leadott 3,2 millió szavazat közül csak 20 ezerrel kapott többet Joe Biden, így behúzva tíz elektori szavazatot. Nem csoda ezek után, hogy az amerikai jobboldal több helyen megtámadta a választási eredményt.
A KGB meleg áldozatai, avagy a szovjet titkosszolgálat tökélyre fejlesztett szexcsapdái
Történelmi siker: a magyar–lengyel álláspont diadalmaskodott Brüsszelben
Sajtóinformációk szerint Angela Merkel, az Európai Unió soros elnökének szerepét betöltő Németország kancellárja elfogadta Orbán Viktor miniszterelnök és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő feltételeit, az uniós jogállamisági vitában, ami különleges alaphangot adhat az uniós állam- és kormányfők csütörtök délután kezdődő, kétnapos csúcstalálkozójának. A hivatalos napirendi pontok között nem szerepel, mégis az egyik legfontosabb téma a 2021-ben kezdődő hétéves időszakra szóló EU-s költségvetés (MFF) és a Next Generation EU (NGEU) nevű helyreállítási alap megvitatása lesz, amelyek együttesen 1824 milliárd eurót tesznek ki. A kétnaposra tervezett csúcstalálkozó lehet a szemben álló felek utolsó nagy összecsapásának helyszíne, mielőtt az EP plénuma jövő hétfőn dönt a magyar-lengyel vétó mentén kialkudott új költségvetési feltételekről, valamint a jogállamisági feltételekről. A jobboldali elhajlással egyáltalán nem vádolható Politico a csúcstalálkozó kezdete után egy órával már kész tényként közölte a magyar–lengyel–német megállapodást, és a vétózó államok győzelmeként aposztrofálta azt. Csütörtök estére kiderült: minden tagállam elfogadta a magyar–lengyel álláspontot, így kikerül a jogállamisági feltétel az új, hét évre szóló uniós költségvetésből, a brüsszeli liberálisok kezei közül pedig kicsúszik az ideológiai bunkósbotként használt jogállamisági mechanizmus.
Brüsszel egyszerűen nem elég erős ahhoz, hogy Moszkva legyen, de persze szeretne az lenni
A színfalak mögött valószínűleg sokkal nagyobb ellenállás mutatkozott a „jogállami” diktátummal szemben, mint ami az EU egyre korlátozottabb nyilvánosságába kikerülhetett. Minden később csatlakozott ország miniszterelnöke pontosan tudta: hiába liberális, kommunista, zöld, hiába hűséges a politikai halál előszobájáig a mindenkori német kancellárhoz, bármikor hozzá is bekopogtathatnak a szivárványkabátos jogállami verőlegények, ha valamelyik nagyobb európai multinak, vagy egy képzetes kisebbségnek nem tetszik valami.
Az európai polgárok többsége a nemzetállamok talaján működő Európai Uniót látna szívesen
Az utóbbi években vitatémaként gyakran került elő a biztonság és rend, valamint az emberi jogok és politikai szabadságjogok konfliktusának kérdése, például a tömeges migráció és a terrorizmus kapcsán. A 2020-ban világszerte tomboló vírusjárvány is rávilágított a szabadságjogok és a biztonság legitim szempontjai közötti részleges ellentétre. A Századvég Európa Projekt nevű kutatása alapján készült elemzés megvizsgálja, hogy az Európai Unió huszonhét tagállamában és az Egyesült Királyságban miként viszonyulnak a polgárok a rend és a szabadságjogok kérdéséhez, valamint hogyan látják a jogbiztonság és a jogegyenlőség érvényesülésének helyzetét a saját hazájukban.
Franciaország már csak egy állandósult tüntetés?
Franciaországban évek óta folyamatosan jelentős méretű, időnként százezres, sőt, több százezres tömegeket megmozgató kormány és Macron-ellenes tüntetések vannak. A demonstrálók sokszínűek, na nem a szivárványos, hanem politikai értelemben, tüntetnek konkrét törvények ellen, a kormányzati politika tendenciái ellen, a rendszer ellen, mindenféle irányból. A tüntetések sokszor erőszakosak, rendszeresen keverednek az aktuális tüntetők közé olyan „radikális” csoportok, amelyek csak az erőszak fokozásában érdekeltek. A rendőrök is úgy lépnek fel sokszor a tiltakozók ellen, ahogy az Magyarországon csak Gyurcsány idején volt elképzelhető. Az ország egyébként állandó terrorfenyegetettségben él évtizedek óta, a járőröző, állig felfegyverzett karhatalom állandó része az utcaképnek. Franciaország nem tűnik egy jó állapotban lévő országnak, mégsem aggódik érte az EU és a liberálisok.
Humanitárius és morális dilemma a migránsok megmentése
Az Európai Uniónak 2004 óta van határügynöksége, 2016–2017 óta pedig Határ- és Parti Őrség. A varsói székhelyű Frontex kezdetben inkább formális szerepét a migrációs válság elmélyülése nyomán közös uniós döntéssel, tartalommal töltötték meg. Három éve új jogosítványokkal is felruházták, és aktívabban lép fel az illegális határátlépések megakadályozásában, valamint az illegálisan az unióban tartózkodók kitoloncolásában – írja a Híradó.
Kiderült, mit gondolnak az emberek az Európai Unióról
Az elmúlt években vitatémaként gyakran került elő a biztonság és rend, valamint az emberi jogok és politikai szabadságjogok konfliktusának kérdése, például a tömeges migráció és a terrorizmus kapcsán. A Századvég kutatást végzett az uniós állampolgárok körében, ezzel kapcsolatban a Kossuth Rádió Európai idő című műsora jelentkezett egy összefoglalóval, amit most a PestiSrácok.hu oldalán is elolvashatnak.Ajánljuk még
Merz barnaságával, Leyen hatalmával és Meloni fiatalságával froclizta Trump a hívatlan vendégeket
A Fehér Házhoz menni a pofonért.
Háborús készültségbe lép Németország
Belföldi és kelet-európai háborúra készül Németország?
Magyar Péter a rendőrökkel akarta elvezettetni Toroczkait
A Tisza Párt országjárásán, Dorogon Magyar Péter szembetalálta magát Toroczkai Lászlóval, a Mi Hazánk Mozgalom elnökével.
Magyar Péter a közmédiában is szívesen látná, hogyan alázta Trump az uniós vezetőket
Magyar Péter szerint jó lenne, ha a közmédia is levetítené, hogyan égette szénné Leyenéket a Fehér Házban.
