A katolicizmus helyzete Magyarországon a független magyar bíróság ítéletének tükrében
Isten malmai és a magyar bíróságok is lassan őrölnek, ami azért jó, mert a cselekmény és a jogerős ítélet között eltelik annyi idő, hogy már mindenki elfelejti, mennyire dühös. Tulajdonképpen a magyar bíróságok feltaláltak egy új büntetésfajtát: nem szabadságvesztésre, hanem bírósági eljárásra ítélnek, hosszú években mérve, ami biztos nem lehet kellemes, még akkor sem, ha a drága és beágyazott ügyvédeid a végén szinte biztosan felmentetnek. Az eljárást persze az áldozatoknak is végig kell csinálniuk, de a liberális jogállamért semmi sem drága. Így történt ez ebben az ügyben is, amelyben katolikusok próbálták megvédeni vallásuk és hitük méltóságát a jog eszközeivel. Biztos nem lepődnek majd meg, hogy ez nem sikerült nekik.
A Mérce főszerkesztője szerint belefér a közbeszédbe egy anyát a gyermeke megerőszakolásával fenyegetni! (18+)
Mert a kommentelés szabadsága, ugyebár. Hát van, akinek minden bűnről az elkövető szabadsága jut az eszébe és nem az áldozaté. Mint tegnap írtuk, kolléganőnk vette a fáradságot és feljelentett egy olyan kommentelőt, aki névvel és arccal vállalva a következő szavakkal fenyegette meg pár hónapos gyermekét és őt: „te büdös kurva” (...) „nagyon szar lesz arra ébredni egy reggel, hogy ki vagy kötve az ágyadban és a kis cuki gyerekedet seggből szájba fogom kúrni a szemed láttára”.
A Momentum vidéki „fellegvárában”, Pécsett végzett hittérítő tevékenységet
Saját őszinte meglepetésemre elfáradtam a Momentum Mozgalom nevű szervezet pécsi rendezvényére, amelyet „Környezeti vészhelyzet Baranyában, Európában?” címmel hirdettek meg egy helyi fiatalok által kedvelt vendéglátóipari egység különtermében. Az eseményt konferenciának nevezték és két panelbeszélgetésből állt, az egyiket szakértőinek, a másikat meg közéletinek hívták; ez utóbbira szédültem be a körülmények kényszerítő ereje folytán. A cselekmény apropója a Garé mellett található szocialista eredetű „környezetszennyezés” állítólagos kezeletlensége volt. (Végletesen szubjektív beszámoló, mert objektíve nem történt semmi.)
Akar-e Budapest Magyarország fővárosa lenni?
A budapestiek Magyarországon akarnak élni? A budapestiek Magyarország fővárosában akarnak élni? Karácsony Gergely és úgy általában a liberálisok megnyilvánulásai mögött már több, mint egy évszázada ezek a kérdések állnak. Egy ország sorsát pedig nem dönthetik el az ország fővárosának lakói, bármennyire központi szerepet játszik szociológiai, kulturális, gazdasági és ideológiai értelemben is az ország életében. Ugyanis sok millió olyan ember él Magyarországon, aki nem akar budapesti lenni, sem lakhely, sem életmód, sem világlátás, sem mindennapi életérzés szempontjából. Budapest már túl nagy befolyást gyakorol az országra, és láthatólag még többet akar. Pedig ez a birtokviszony megfordítása: nem az ország Budapesté, hanem Budapest az országé.
Az a véletlen egybeesés megvan, hogy Bolíviában rengeteg a lítium? – És most már feltétlenül nyugatbarát kormánya is van a bolíviaiaknak!
Fura dolog a véletlen, mert rögtön van egy másik is: a megdöntött bolíviai kormányzat napokkal ezelőtt határozott úgy, hogy az ország meghatározó nagyságrendű lítiumvagyonát nem alapanyagként adják el a külföldieknek, hanem az országban akarják feldolgozni és ők gyártanak majd belőle akkumulátorokat. De a puccs és a döntés között bizonyosan nincs semmiféle összefüggés, mert ha lenne, akkor a liberalizmus világméretű győzelme felett érzett feltétlen örömünkbe még a végén némi üröm vegyülne.
Ahogy Móricka elképzeli: ellenzéki „javaslatok” az egészségügyben
Az egészségügy működtetése minden modern társadalom egyik legkomplexebb és legnehezebb feladata. A társadalom elvárásai egyre nagyobbak, az orvosi ismeretek az elmúlt néhány évtizedben megsokszorozódtak, általánossá vált a biotechnológia alkalmazása, az emberek egyre kevésbé értik a rájuk vonatkozó egyedi orvosi és általános kormányzati döntéseket. Már nem a technológiai korlátok állnak elsősorban a gyógyítás útjában, hanem az anyagiak. Az egészségügyi termékek jelentős része (gyógyszerek, terápiák, eszközök, stb.) egy keresleti piacra van beárazva (túlárazva). Nincs olyan gazdag ország, amely képes lenne a legmodernebb és feltehetően leghatékonyabb gyógymódokat biztosítani általánosan az állampolgárai számára.
A bolsevik logika egyelőre nyerésben van
Mint az közismert, baloldali körökben Karácsony Gergely biciklivel jár be a Városházára. Ezt nem is mulasztották el rögtön az első nap bemutatni nekünk, hiszen a kampányban is mindenhová biciklivel járt. Nincs ezzel semmi baj: George W. Bush-ról és Putyinról is megpróbálta elhitetni a baráti sajtója, hogy némelykor saját kezűleg, vadászrepülővel látogat el ide-oda. A baj csak az, hogy utóbbiak esetében ez a hihetőség felső határát még majdnem súrolja is – hiszen Bush például tényleg repült vadászgéppel anno –, Karácsony esetében a bicikli még az alsót se. Mi meg persze a Kariferi iránti mély szeretetünktől buzgóvá válva rögtön megígértük, hogy számoljuk, hányszor jön biciklivel dolgozni. De ez nem akadályozta meg őt abban, hogy erkölcsi alapon erdoganozzon.
Az ellenzéknek sikerült beszállnia a török-kurd konfliktusba (galériákkal)
A Széll Kálmán téren komolyabb Erdogan-ellenes, a zászlók alapján kurdpárti tüntetés alakult ki, a délutáni, az Oktogonon indult esemény folytatásaként. A drámai elemeket és erős felszólalásokat tartalmazó rendezvény fél hat után kezdett el oszlani, de lehet, hogy a különböző csoportok a város más részein még további spontán megmozdulásokba fognak bonyolódni. Első képgalériánk még a délutáni eseményeken készült, a második fél hat után a Széll Kálmán téren, a harmadik fél hét körül, a Gül baba türbéje környékén.
Miért látványosan alkalmatlan jelöltekkel indult neki az ellenzék az önkormányzati választásoknak?
Amikor a választások előtt alapvetően kétségbe vontuk jó pár ellenzéki polgármester-jelölt alkalmasságát, akkor nem a vágyainkat fejeztük ki vagy propagandát folytattunk, hanem pusztán a keserű felismeréssel kampányoltunk. Jogos akkor a kérdés, hogy miért választott ilyen jelölteket az ellenzék? Erre csak részben válasz a káderhiány vagy a pártközi egyeztetések és megegyezések gyakorlatilag véletlenszerű következménye. Téves az ebből levont következtetésünk is, hogy nem számítottak igazából a győzelmeikre, például arra, hogy megszerzik a budapesti közgyűlésben a többséget. Valójában a saját szemszögükből és a kampányuk szempontjából megfelelő jelölteket választottak, a kormányzás alatt meg teljesen mást értenek, mint mi. A számunkra fontos kérdés viszont az, hogy a választók miért voltak hajlandók ilyen jelöltekre szavazni?
Nem elég jól kormányozni, a propagandaháborút is meg kell nyerni
Sőt, jelen állás szerint elsősorban a propagandaháborút kell megnyerni. A politika minden korban és minden civilizációban szükségszerűen tolódott ebbe az irányba, hiszen a vesztesnek, hatalomból kiszorulónak soha, semmi se drága. Nem az emberi gátlástalanság új a mai politikában, hanem azok a technológiák, amelyeket alkalmaznak, és a politika céljai teljesen szokatlanok. A hatalmat akarják, mint mindig, de olyan totalitással, amire technológia híján korábban nem gondolhattak. Továbbá először fenyeget komolyan a történelemben a rejtett hatalomgyakorlás intézményesülése, amikor a hatalom nevesített képviselőiről teljesen nyilvánvaló, hogy nem a hatalom valódi birtokosai, és nem is tudható, hogy ki irányítja őket.
Németország kifelé tart a történelemből, Olaszország talán befelé
A türingiai és az umbriai tartományi választás eredménye Németországban és Olaszországban is azt mutatja, hogy az ultraliberális, keresztényellenes, bevándorláspárti, nemzetállam-ellenes pártok továbbra is defenzívában vannak, folyamatosan erodálódik a helyi támogatottságuk is. Ez nem is meglepő, hiszen ezek a pártok nem az általuk most vallott ideológia és nem az általuk most követett politika miatt lettek nagy pártok, hanem gyakorlatilag éppen annak ellenkezőjével.
Mit tehetünk a kurdokért?
A kurdok lakta területeken nemzedékek óta irtóhadjárat folyik a kurdok ellen. Az azonban, hogy mi is folyik ott valójában, kik a kurdok, hogyan élnek és hogyan akarnak élni, miként kerültek jelenlegi helyzetükbe, közép-európai ésszel megérthetetlen és felfoghatatlan. A kurdok fele Törökországban él, gyakorlatilag egy tömbben, tehát akár azt is mondhatjuk, hogy török megszállás alatt. A modern Törökország persze – egész véletlenül – szintén a Nyugat bűne, mint ahogy az is, hogy az I. és a II. világháborút lezáró rendezkedések során a figyelemre méltó ostobaságról tanulságot tevő nagyhatalmak nem békét akartak teremteni, nem igazságot akartak tenni, hanem a legrövidlátóbb módon csak a saját közvetlen érdekeiket követték.
A Fidesz szavazói mindent megtettek
Az önkormányzati választás eredménye nem a Fidesz-szavazókon múlott. A Fidesz szavazói ott voltak az urnáknál, és a jól dolgozó fideszes polgármestereket, képviselőket meg is jutalmazták. Ez csak Budapesten nem volt elég a győzelemhez. Ahol vesztettünk, ott azért történt, mert nem önkormányoztunk elég jól, és azért, mert az országos kampány nem segítette eléggé a jelölteket. Az ellenzéki mozgósítás mértéke, a botrányok hatása és az ellenzéki összefogás szavazatmaximalizáló ereje csak ezután következik. Az országban nem minden település jobboldali; az enyhén jobboldali, a billegő vagy enyhén baloldali településeken vidéken az önkormányzati munka minősége döntötte el a választást.
Vajon tudja-e Karácsony Gergely, hogy mire vállalkozott?
Az új főpolgármester ma bebiciklizett a Városházára. Szépek a szimbolikus gesztusok, majd strigulázzuk, hányszor tesz még így. Akinek az Isten hivatalt ád, annak eszet is ád hozzá – hangzik a reménykedő közmondás, de én nem vagyok ennyire optimista. Karácsony Gergely a szimbolikus politizálás nagymestere: ennek konstatálásához elég egy sétát tenni Zuglóban, de a liberálisok ilyet nem szoktak, ők a virtuális térben szoktak jelen lenni, ahol nem a valóság, hanem az életérzés az úr. 353 593 budapesti ma biztos elkezdi jobban érezni magát. Budapesten most mi vagyunk az ellenzéki sajtó, nekünk a hatalom ellenőrzése a feladatunk, és nem az, hogy boldoggá tegyük a liberális szavazókat. Ezennel megkezdjük Karácsony Gergely és a többi győztes ellenőrzését: kiváló anyagok állnak a rendelkezésünkre ezen a szakterületen, csak fel kell lapoznunk, meg kell nyitnunk az elmúlt 9 év ellenzéki sajtóját.
Budapest visszatért Demszky Gábor kebelére – és egyéb választási tanulságok
Nagyon megszoktuk, hogy nagyon nyerünk, pedig a Fidesz eddigi önkormányzati túlsúlyának mértéke nem volt természetes jelenség. 2010 után ez részben azért alakult így, mert az inkább balra szavazó települések nagy részén helyben is annyira lejáratta magát a baloldal – nem is beszélve az országos dúlásról 2002 és 2010 között –, hogy amíg nem felejtették el, inkább a Fideszre szavaztak. Különös és tanulságos, hogy a Fidesz 13 év után esik vissza egy választáson először, pont akkor, amikor a gazdaság már jó ideje szárnyal, nőnek a jövedelmek és megszűnt a munkanélküliség. Pedig ez is győzelem: a Fidesz ma is, ezekkel a szavazatszámokkal is bőséges abszolút többséget szerez, ha ez országgyűlési választás lett volna. Azokon a helyeken azonban, ahol nem volt elég jó a fideszes önkormányzat és a polgármester, a baloldal újra meg tudta szólítani az embereket.
Mozgósítás! Kilenc év eredményei kerülhetnek veszélybe!
Ma önkormányzati választás, ami a demokrácia ünnepe, és amelyen most leginkább a kampány végét ünnepeljük, különösen ennek a mostani kampánynak a végét. Ilyenkor az ember döntést hoz: minden választópolgár először is eldönti, hogy elmegy-e szavazni. És ez a döntés a legfontosabb döntés, mert ebből következik az összes többi. A választást igazából mindig az dönti el, hogy ki megy el szavazni. Egy olyan kiélezett helyzetben, mint a mostani, ahol a politikai oldalak közötti átjárás minimális, ahol a politikai ellenzék egyetlen hatalomtechnikai eszközre, az ultraliberálisoktól a nácikig terjedő „összefogásra” hegyezte ki a politikáját, a részvételi döntés lesz az ügydöntő, az, hogy mi, jobboldaliak, mi, akik nemet mondunk Gyurcsányra, elmegyünk-e szavazni.
Pécsett is a múlt árnyai ígérik meg újra azt, ami sosem sikerült a baloldalnak
Pécs a rendszerváltás és az utána következő két évtized nagy vesztese volt. Népessége megkétszereződött a második világháború után, de ennek, a szocialista iparosításnak és a szocialista városépítészetnek alaposan megfizette az árát a város, mint normális élettér. A pécsi polgári elit fokozatosan vesztett jelentőségéből és befolyásából, a rendszerváltás idejére szinte teljesen eltűnt; helyét olyan politikai és gazdasági csoportok vették át a kommunistáktól, amelyben a nómenklatúra kapcsolatrendszere mellett olyan emberek játszottak szerepet, akik nem értették azt a pécsi életformát, amellyel még a hetvenes-nyolcvanas években is szerelembe lehetett esni, ha valaki megtapasztalta egyetemistaként vagy beköltőzőként. Az egyre nagyobbá váló egyetem elitjének többsége pedig – jelentős részben maga is bevándorló és egyébként is baloldali vagy liberális lévén – nem a város egyetemét építette, hanem sokkal inkább saját magát.Ajánljuk még
Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.
Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.
