Százötven év után méltó helyére tér haza az új Néprajzi Múzeum (PS-VIDEÓ+ FOTÓGALÉRIA)
A Néprajzi Múzeum az utóbbi másfél évszázadban saját önálló épülettel nem tudta megmutatni valódi értékeit, nem tudta közvetíteni azokat az ismereteket, élményeket és tudást, amit a környezete, a társadalom, vagy akár a turizmus elvárt és megérdemelt volna – fogalmazott az épülő új Néprajzi Múzeumban tartott sajtótájékoztatón Kemecsi Lajos, főigazgató, aki hozzátette, nagyon komoly, nagyon fontos üzenetként és szimbólumként élik meg, hogy 2022 tavaszán szinte napra pontosan a Néprajzi Múzeum alapításának százötven évvel ezelőtti időpontjával megnyílhat az épület. Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa ugyanott elmondta, a néprajzi múzeumok terén Európa legkorszerűbb intézménye lesz az új budapesti, amely rögtön a világ legnagyobb és legjobb hasonló intézményeinek társaságába fog bekerülni. Szabó Rebeka lett Budapest méhkirálynője
Kitörő örömre lelj végre, Budapest: Szabó Rebekának is találtak elfoglaltságot a városházán! Karácsony Gergely zuglói semmittevésének idején ugyanis, mint alpolgármester működhetett még, ám a nagy (f)osztozkodáson és pozícióosztáson kívül rekedt. Egészen máig, amikor is állatvédelmi felelős megbízottat kreáltak belőle. Horváth Csaba szerint pártja népszerűségvesztése másodlagos, csak a kormánybuktatás a lényeg
"Az ellenzék csak együttesen lesz sikeres 2022-ben; hogy az olvasztótégelybe ki mekkora hozzávalót tesz hozzá, ez részletkérdés, nemcsak a választókat, de engem sem érdekel" – reagált Horváth Csaba szocialista politikus portálunk azon felvetésére, hogy miközben az MSZP tartósan 5 százalékos népszerűséget produkál, a többi balliberális párt elhúzott mellettük. Arra a kérdésünkre, nem tartanak-e attól a pártban, hogy az MSZP vesztese lehet a baloldali összefogásnak, Horváth Csaba úgy reagált: "mindenki az összefogás győztese lesz, hogyha 2022-ben kormányváltás lesz, ez a legfontosabb". A városligeti fejlesztések jövőjéről szóló sajtótájékoztatóján ugyanakkor a zuglói polgármester többek közt arról is beszélt, hogy a kormány trükközik a zöldterület-fejlesztés kapcsán is, hiszen az elültetett fák csak több tíz év múlva lombosodnak meg kellően, és azt az időt ki kell várni, ami elviselhetetlen.
Kedd hajnaltól lezárulnak Magyarország határai a koronavírus-járvány miatt
A koronavírus-járvány második hullámának megfékezése érdekében a kedd 0 órától hatályba lépő kormányrendelet szerint – bizonyos méltányossági kivételektől eltekintve – nem magyar állampolgár Magyarország területére nem léphet be – jelentették be a témában tartott hétfői sajtótájékoztatón. A tájékoztatás szerint a magyar állampolgárok a külföldön elvégzett koronavírus-tesztjeit főszabály szerint nem fogadják el, a beutazást követően hatósági házi karantén, illetve kijelölt karantén kerül elrendelésre az utazókkal szemben. (FRISSÜL!) Minden újszülött egy kicsi erdőt kap öröksége részeként – Újabb kétmilliárd forintot csoportosítanak át az országfásításra
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az Agrárminisztérium együttműködési megállapodásának keretében 2 milliárd forintot csoportosítanak át a széndioxid-kvótából származó bevételből, hogy minden magyar újszülött állampolgár után tíz fát telepítsenek Magyarországon, létrehozva megyénként az újszülöttek erdejét – hangzott el a bejelentés kapcsán tartott sajtótájékoztatón. Kiemelték: az előző két évben Magyarország teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátása a jelentős és dinamikus gazdasági növekedés ellenére, ha mérsékelten is, de csökkent. Úgy fogalmaztak: "lényegében a fákat és az erdőket hívjuk szövetségbe azért, hogy a klímavédelem érdekében sikerrel tudjunk fellépni". A magyar agrárium ütésálló – Nagy István a Válaszd a hazait! kampány fontosságáról
Szeretnénk, ha minden magyar ember szívében lenne egy iránytű, amely megmutatja, hogy merre találják a magyar termékeket – fogalmazott Nagy István a nemrégiben elindult Válaszd a hazait! kampány kapcsán tartott sajtótájékoztatón, a dunaharaszti Ficsor Tehenészet telepén. Mint az agrárminiszter kiemelte, a hazai élelmiszerek gasztronómiai kincsestárat jelentenek, ízesek, zamatosak, biztonságosak, kiváló minőségűek és egészségesek is, ugyanakkor rendkívül fontos, hogy a vásárlók a magyar gazdaság védelme érdekében is tudatosabban forduljanak a hazai termékek felé. Úgy vélte, a magyar mezőgazdaság sikere azon múlik és abban rejlik, hogy hagyományokra építve hogyan képes megújulni és hogyan képes a XXI. századi vásárlói igényeket, szokásaikat kifejezni. Már az időhúzásra szánt idő is letelt - Mit kezd Karácsony a Biodóm mostohaberuházásával?
Azért érzi ám Karácsony Gergely, hogy a tavaly decemberben megakadt Biodóm befejezése mégiscsak valahol a főváros ügye, mégiscsak Budapestnek jó a Biodóm, és Budapestnek rossz, ha nincs. Viszont azt is tudjuk, hogy a fővárosnak "nincs pénze lóvéra", különösen egy olyan beruházásra, amelyet Karácsony már zuglói polgármestersége idején is csak támadni tudott. Mikor kiderült, hogy a projektre elfogyott a pénz, a főpolgármester nagy körültekintés és alapos szakmai megfontolások alapján az időhúzás mellett döntött, mint szokott általában. A Biodóm befejezésének felülvizsgálatára szánt legalább négy, de minimum hat hónap azonban letelt...
Félezer évet túlélve, őseink sírjánál fejet hajtva – A mohácsi tömegsír feltárásának tanulságairól (PS-videó + fotógaléria)
A Mohácsi Történelmi Emlékparkban megkezdett legújabb feltárás egyik legizgalmasabb következménye az, a kései leszármazottak is megtudhatják esetleg, hogy vajon őseik egyike a mohácsi csatatéren vesztette-e az életét. Ez a családi történeteken keresztül újra személyessé teheti ezt az 500 évvel ezelőtti eseményt – tudta meg a PestiSrácok.hu, amikor kollégáink nemrégiben az ásatás helyszínére látogathattak. Az 1526-os mohácsi csatát „nemzeti nagylétünk nagy temetőjeként” emlegetik a kutatók, amelyre 150 évnyi török hódoltság következett. A jelenlegi feltárások DNS-kutatásai lehetővé tehetik, hogy a csatában elhunytak leszármazottai részt vehessenek őseik méltó újratemetésében. Ki tudja, talán ötszáz év elteltével éppen Ön igazolhatja: minden viszontagság ellenére megmaradtunk magyarnak, és tisztességesen eltemethetjük őseinket... Kormányinfó – Szeptember elseje után ne menjen senki külföldre nyaralni
A biztonságos tanévkezdés és a járványhelyzet kezelhetősége érdekében a kormány arra kéri a magyar állampolgárokat, hogy lehetőleg ne menjenek szeptember 1-je után nyaralni – hangzott el a szerdai kományinfón. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter kiemelte: mivel a koronavírus-járvány Európában is egyre fokozottabban terjed, ezért hazánkban sem lehet számítani enyhítésekre. A magyar kormány is beállt a nemzeti régiókról szóló aláírásgyűjtés mögé
A magyar kormány is támogatja a nemzeti régiók védelméről szóló aláírásgyűjtést – derült ki az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban tartott keddi sajtótájékoztatóból. Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár portálunk érdeklődésére hangsúlyozta, a kormány részéről többen is támogatták már a kezdeményezést, a kormány egységesen azonban eddig nem. Mint kifejtette, "a kezdeményezés lényege ugyanis éppen az, hogy politikamentes, azt nem a magyar kormány eszközölte ki, nem kormánytámogatás révén jött létre, hanem a civil emberek összefogásából, sok egyén együttes erejéből". Az államtitkár ugyanakkor hozzátette, éppen ezért is gondolja most úgy a kormány, hogy egy ilyen ügyet a véghajrában támogatnia kell, hiszen a civil kezdeményezést már egymillió ember írta alá. "Mi csak ahhoz adunk támogatást, hogy a kellő számú aláírás meglegyen, illetve annál sokkal több" – nyomatékosította. Még a jelenlétünket is megköszönték – Beszámoló a Baptista Szeretetszolgálat bejrúti missziójáról
Meg kell emelnünk a kalapunkat, hiszen a négyezer vagy talán még annál is több sérültet gyakorlatilag egy-két napon belül ellátták – számolt be a Baptista Szeretetszolgálat két tagja bejrúti ötnapos missziójuk tapasztalatairól. A pénteki sajtótájékoztatón elmondták: tapasztalataik szerint a városban mindenki azzal foglalkozott, hogy ellássa a sérülteket, hogy ételt tudjon adni azoknak, akiknek nincsen, hogy helyet találjanak a 280 ezer fedél nélkül maradt lakónak, és hogy feltakarítsák a romokat. A Szeretetszolgálat két tagja öt napot töltött humanitárius segítségnyújtás keretében Bejrút robbanás sújtotta területén, és mintegy 10 millió forint értékben vittek orvosi eszközöket, gyógyszereket, illetve helyben állítottak össze segélycsomagokat. "Trianonozás" és szavazásra buzdítás miatt menesztenék a Párkány és Vidéke főszerkesztőjét
Egy Trianon századik évfordulója okán megjelent, valamint a szlovák választások miatt szavazásra buzdító két cikk kapcsán menesztenék a felvidéki Párkány és Vidéke jelenlegi főszerkesztőjét. Az ügyet kedden, rendkívüli ülésen tárgyalja a város testülete. Bokor Réka főszerkesztő az üggyel kapcsolatos Facebook-bejegyzésében arról ír, véleménye szerint az lett volna skandalum, ha Trianon 100. évfordulóján semmiféle írás nem jelenik meg a témával kapcsolatban, ha pedig azért akarják kirúgni, mert a fiatalokat aktívabb közéleti szerepvállalásra, a felvidéki magyarokat pedig pártállástól függetlenül szavazásra buzdította, akkor áll a kirúgás elé. Megjegyzendő, miután a felvidéki magyarság a szlovák választásokon végül példátlan módon képviselet nélkül maradt a parlamentben, érthetetlen, hogy ezek után miért is veszik elő a főszerkesztőt cikkéért... Brutális fairtás Terézvárosban - Kapkodás, zűrzavar és sunnyogás a Benczúr utcai fasor körül
Példa nélküli, brutális fapusztítás készül a Terézvárosban, a Benczúr utcában, ahol 29 fát terveznek kivágni az elkövetkező napokban a 216 egyedet számláló, különleges értéket képviselő fasor fái közül. A helyi lakók értetlenül állnak a sunnyogva bejelentett, erőből és különös sietséggel levezényelt fairtás előtt, és petíciójukban amiatt is aggódnak, mi lesz amikor a 216-ból megmaradt 187-et is megvizsgálják? A Főkert Zrt. és az elvileg zöld programjával befutó momentumos kerületvezetés felelősségét firtatva felteszik, hogyan fordulhatott elő, hogy ennyi fa "az elvileg folyamatos fenntartás mellett egyszerre és hirtelen lett ilyen rosszul"? A mostani gyorsaság azért is botrányos, mert a kampányidőszakban akár egy fa megvédéséért is óriási civil-, és sajtófelháborodásnak most nyoma sincs. Csak politikai eszköz volt a fák védelme? Szilágyi Péter: 2020-ra a világ magyarsága egységet, erőt mutat
Az elmúlt tíz évben a magyar-magyar összefogás komoly eredményeket hozott, így mára kijelenthető, hogy egységes Kárpát-medencei térben tudunk gondolkodni – jelentette ki Szilágyi Péter bevezető előadásában a Kisebbségvédelem Európában online nyári egyetem megnyitóján. A miniszteri biztos hozzátette: a magyarság, amely a nemzeti összetartozás évére erőt és egységet mutat, emelt fővel vághat neki a 21. századnak. Az megvan, hogy a full fertőzött Ukrajna piros zónává minősítette Magyarországot?
Miközben a hazai közvélemény aggódva figyeli, hogy Ukrajnán egyre fokozottabban vesz erőt a koronavírus-járvány, az ukrán kormány a régió és az egész unió egyik legbiztonságosabb országát, Magyarországot piros zónává minősítette. Valljuk be, ez semmi másról nem szól, mint a kárpátaljai magyarság szivatásáról... Újabb óvatos lépés a megbékélés felé? – Hét év után újra összeült az ukrán-magyar kisebbségi vegyesbizottság
Óvatos reménykedésre adhat okot, hogy idén júliusban, hét év kihagyás után ismét összeült a Nemzeti Kisebbségek Jogainak Biztosításával Foglalkozó Magyar–Ukrán Kisebbségi Vegyes Bizottság. A tanácskozás a régóta várt ukrán-magyar csúcstalálkozót hivatott előkészíteni, amelytől azt várja a hazai és kárpátaljai magyar közvélemény, hogy újraírja az elmúlt években elmérgesedett, a kisebbségi magyarok jogainak sárba tiprását eredményező helyzetet, amelyre válaszul Magyarország jelenleg diplomáciai szinten akadályozza Ukrajna NATO- és EU-csatlakozását. Brüsszelben lehet, hogy nem fogadják kitörő örömmel a nemzeti kisebbségvédelemről szóló magyar javaslatot
Miért kötünk kétoldalú nemzetközi szerződéseket a magyar kisebbség védelmében, ha a szomszédos államok úgysem tartják be azokat? Miért is bíznánk egy identitását kereső Európai Unió brüsszeli bürokratáira az őshonos kisebbségek ügyét? És vajon mi az oka annak, hogy nem örülnek az EU-ban, ha Magyarország megoldási javaslatot tesz le az asztalra? – többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Kalmár Ferenccel, a nemzeti kisebbségvédelem EU-s alapelveit lefektető tervezet társszerzőjével. A miniszteri megbízott elmondta: a megfelelő kisebbségvédelemnek azt a filozófiát kell tükröznie, mely szerint az államnak van határa, de a nemzetnek nincs. Szili Katalin a PS-nek: égetően fontos rendezni az őshonos kisebbségek helyzetét az Európai Unióban
Hogyan bízhatnánk Európa – köztük a magyar – nemzeti kisebbségek ügyét arra az Európai Unióra, amely láthatóan nemcsak a hajlandóságban, de eszközökben is híján van a kérdés egyre égetőbb rendezésére? – erre a kérdésre ad választ az az öt alappillért felvázoló kisebbségveédelmi tervezet, melyet Szili Katalin és Kalmár Ferenc jegyeznek. A francia nyelvű fordítással kiegészült dokumentum kapcsán Szili Katalin portálunknak elmondta: a tervezetet úgy is felfoghatjuk, mint az EU jövőjébe vetett bizalom dokumentumát, ugyanakkor hozzájárulás is az Európai Unió jövőképének meghatározásához, hogy egy tényleg jól működő Európát építsünk föl. 
