Szükséges egy új, hatodik generációs európai vadászrepülő fejlesztése
Németország és Franciaország még 2017-ben elhatározta, hogy egy új generációs harci repülőgépet fejleszt ki. Ehhez a programhoz csatlakozott most Spanyolország. Az angol rövidítéssel NGF (New Generation Fighter) kódjelű gép fejlesztése feltehetően húsz évig fog tartani, és az első tesztrepülések a 2020-as évek végén várhatóak. Századvég: A bérnövekedés miatt az idén is elérhetjük az 5 százalékos GDP-bővülést
Magunktól az idén mintegy 4 százalékkal növekedhetünk, ami a béremelkedésnek, illetve a beruházásoknak köszönhető – fejtette ki lapunk kérdésére Regős Gábor, a Századvég makroelemzője. Ám ha a német gazdaság javít a teljesítményén, akkor az export hatása miatt elérhetjük 2019-ben is az 5 százalékos álomhatárt. Budai Gyula: Csúnya világ lesz, ha az orosz szankciók és a Brexit hatása összeér
Oroszország eltökélt abban, hogy 2020-tól leállítja az Ukrajna felől érkező gázszállítást, és helyette a Bulgárián és Szerbián keresztül fogunk kapcsolódni a Török Áramlathoz. A magyar kormány igyekszik minden eshetőségre felkészülni, és megkezdtük a tartalékaink növelését. Budai Gyula, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa lapunknak adott interjújában kifejtette, hogy a Brexit várható hatásai még kiszámíthatatlanok, azonban a magyar agrárexportot akár 30 százalékos veszteség is érheti. Budai Gyulával a magyar külkereskedelem néhány fontos kérdését tekintettük át.
Trumpnak van egy "fenomenális" javaslata Brexit-ügyben
Charles De Gaulle írta le az emlékirataiban egy Churchillel kapcsolatos emlékét. Történt ugyanis, hogy a két veterán politikus és „cégéres gazember” 1944-ben, a normandiai partraszállásra várva unatkozott, és közben erőteljesen iszogattak. És akkor mondta Winston Churchill: „Nézze, kedves Charles, ha Angliának választani kell a szárazföld (Európa) és a tenger (Amerika) közt, akkor mindig a tengert fogja választani.” Churchill ismerte az angolokat, mert 70 évvel később a szemmel láthatóan szintén a whiskyt kedvelő Nigel Farage vezetésével kilépnek az Európai Unióból. Olaszország unortodox gazdaságpolitikába kezdett
Még nincs két hete, hogy lezajlottak az uniós választások, amelynek eredményeit most értékelik a tagállamokban. Ám a problémák a régiek maradtak: továbbra is folytatódik a Brexit szappanopera, és az euróövezet válsága sem csitul. Sőt, az olaszok már odáig jutottak, hogy egy párhuzamos saját valuta bevezetését fontolgatják. Nézzük, honnan fakad Matteo Salvini és Brüsszel vitája. A 2020-as költségvetés a családokról szól - Ez az első nem deficites magyar büdzsé
Ma adta át Varga Mihály pénzügyminiszter Kövér László házelnöknek a jövő évi költségvetés tervezetét. Ez a törvény alapvetően meghatározza azokat a pénzügyi kereteket, amelyek közt az állam gazdálkodhat. Egy igazi meglepetést tartalmaz: a 2020-as költségvetési hiányt a GDP 1 százalékában tervezi, és létrehoz egy országvédelmi alapot, amely szintén a GDP 1 százalékát teszi ki. Ha ezt végül nem költik el, mert semmiféle váratlan esemény nem történik, akkor évtizedek óta először nullás költségvetésünk lesz. Tehát a magyar állam nem fog külső forrást bevonni a gazdálkodásához, és az államadósság 2020 végén a GDP 65,5 százaléka lesz. Kínai-amerikai kereskedelmi háború: A malacpersely és a civilizációk összecsapása
„Mi nem vagyunk a világ malacperselye, akit mindenki csak kihasznál” - ezt az elmés kijelentést Donald Trump tette a kínai-amerikai kereskedelmi háború kapcsán. Miután az elnök erre a fenti következtetésre jutott, megemelte a kínai áruk vámját 25 százalékkal. Hszi Csin-ping, Kína elnöke válaszában hitet tett a nyitottság mellett. Szerinte „a civilizációk elvesztik a vitalitásukat, ha bezárkóznak”. Az amerikai vezetés célja egyértelműen az, hogy Kína gazdasági növekedését lelassítsa. Pillanatkép a két ország kereskedelmi- és technológiai háborújáról.
Kohl vagy Honecker? - A német autógyártók teljesen összevesztek a berlini kormánnyal
A német autóipar egyre inkább szövetséget köt Kínával, ami kiváltotta a berlini kormány dühét. Peter Altmaier gazdasági miniszter már odáig jutott, hogy megfenyegette a német autómágnásokat azzal, hogy a cégeket állami ellenőrzés alá vonja. De a gyárosokat sem kell félteni, hiszen ők meg a választási kampány hajrájában kezdtek el gyárbezárásokról és elbocsátásokról beszélni. Ez azért nagyon érzékeny téma, hiszen arrafelé minden az autóipartól függ. Egyszóval nagy balhé van Németországban, amelybe már belekeverték a magyarországi üzemeket is. De nekünk nincs okunk aggodalomra, hiszen Magyarországon nagyon megéri a németeknek autót gyártani. A magyar gazdaság a némettől függetlenül is növekedik - Európai összevetésben is az élen állunk
A magyar gazdaság és a német gazdaság teljesítménye úgy tűnik, hogy más pályán mozog. Míg nálunk a szerdán kiadott első negyedéves GDP-növekedési adat 5,3 százalék, addig a németeknél 0,4 lett. A Magyar Nemzeti Bank közgazdászai ennek a folyamatnak már nevet is adtak, és az angol „decoupling” - szétkapcsolás, szétválás - kifejezéssel illetik. Valami történik Németországban, és sok jel arra utal, hogy a német nagytőke megkezdte a kitelepülést az anyaországból. Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által szerdán közölt második becslésből pedig az derül ki, hogy gyorsult a gazdasági növekedés az euróövezetben és az Európai Unióban január-márciusban a tavalyi utolsó negyedévhez képest. Az uniós tagállamok közül Magyarország gazdasága nőtt a leggyorsabb ütemben negyedéves és éves összevetésben is. Történelmi csúcsot dönthet a GDP
Az első negyedéves GDP-növekedés 5,4-5,8 százalék körül lesz, amely könnyen történelmi rekord lehet, mivel a rendszerváltás óta ilyen magas még sohasem volt - fejtette ki portálunknak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A tényleges adatokat holnap teszi közzé a KSH; a rekordhoz 5,7 százalékos növekedési ütem szükséges, ugyanis az első Orbán-kormány idején, 2002 első negyedévében volt egy 5,6 százalékos dinamika; ezt kell most meghaladni. A számok egyébként világosan tükrözik, hogy a magyar gazdaság felzárkózási pályán van. Boros Imre: Az infláció emelkedése átmeneti jelenség!
Az április havi infláció 3,9 százalékos volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal ma reggel. Az áremelkedés gyorsulásának fő oka az üzemanyagárak emelkedése, részben pedig a forint árfolyamának gyengülése, és egyedi hatásként az év eleji jövedéki adóemelés. Boros Imre közgazdász szerint az infláció gyorsulása jelenleg nem igényel jelentősebb monetáris beavatkozást, és legfőképp nem igényli a jegybanki alapkamat emelését. Rekordokat dönt Trump nacionalista gazdaságpolitikája
Akár tetszik, akár nem, úgy tűnik, hogy Donald Trump patrióta gazdaságpolitikája komoly eredményeket ér el. A munkanélküliség történelmi mélypontra csökkent, folyamatosan nőnek a bérek, az átlag órabér pedig az idén áprilisban elérte a 27,77 dollárt. A globális érdekcsoportok, akik Trump hatalomra kerülése óta igyekszenek megfojtani az elnök gazdaságpolitikáját, most meghátrálásra kényszerültek. Orbán Viktor magyar miniszterelnök ezért feltehetően jókedvű amerikai elnökkel fog találkozni a Fehér Házban május 13-án. Varga Mihály tervei: életszínvonal-emelkedés, kisebb államadósság, gyors növekedés
A következő években folytatódni fog a nyugodt és kiszámítható gazdaságpolitika, amely magas gazdasági növekedés mellett évről évre érdemi életszínvonal-emelkedéssel fog együtt járni. Nőni fognak a keresetek, a családi támogatások és a nyugdíjak. Ezeket a merész ígéreteket Varga Mihály pénzügyminiszter tette, amikor bemutatta a kormány gazdasági terveit a következő négy évre. Ezen pozitív dolgok úgy valósulnának meg, hogy közben az államadósság csökkenne. Régi mese új kiadásban: Amerika az amerikaiaké!
Úgy tűnik, hogy meghiúsult a puccskísérlet Venezuelában, és a 200 000 fős hadsereg nagyobb része hű maradt a jelenleg regnáló szocialista Maduro elnökhöz. Vélhetően azonban az ellenzéki Juan Guaidó nem adja fel, és újabb kísérleteket fog tenni a hatalom megragadására, amely törekvéseiben bizton számíthat az USA által vezetett koalíció támogatására. Eközben Maduro élvezi Oroszország, Kína, Irán és Törökország bizalmát. A nagyhatalmak egymásnak feszültek a venezuelai játszmában, amelynek tétje az, hogy Latin-Amerika továbbra is teljes mértékben az USA fennhatósága alá tartozzék-e, vagy az oroszok és a kínaiak megvethetik-e ott a lábukat. Orbán Viktor Kínában - Egy új nemzetstratégia kibontakozása
Kína - új szuperhatalomhoz méltóan - a napokban rendezi meg az Egy övezet, egy út kezdeményezés csúcstalálkozóját. Ezen a találkozón köttetnek meg azok a megállapodások, amelyek majd meghatározzák a világgazdaság jövőjét. Ezért vitte magával Orbán Viktor miniszterelnök a fél kormányát, hiszen Magyarország ezekből a döntésekből nem maradhat ki. Cikkünk azt járja körbe, hogy a protokolláris események mögött valójában mire érdemes figyelni? Valójában mi történik? Újabb gazdasági rekord: a tőzsdeindex történelmi csúcsot ért el
A BUX az elmúlt héten 40 százalékkal magasabb szinten mozgott, mint a 2008-as válságot megelőzően. Új rekordot ért el, amikor szerda este 43005 pontra emelkedett. Ez annyit jelent, hogy az itt felhalmozott nemzeti vagyon 40 százalékkal növekedett. Tehát mindenki nyugodjon meg: a magyar gazdaság jól teljesít, és a kilátások is kedvezőek. A világ aranytartalékainak alakulása: az USA-nak van a legtöbb, de Oroszország vásárolt leginkább
A különböző államok központi bankjai tavaly 665 tonna aranyat vásároltak. Mint ismeretes, ezek közt volt a Magyar Nemzeti Bank is, amely 31 tonnát vett egyszerre, és ennek révén Magyarország hosszú évek után újra jelentősebb aranytartalékkal rendelkezik. Cikkünkben az öt legnagyobb aranykészlettel rendelkező állam 2018-as adatait elemezzük. Trump: „Puccsot szerveztek ellenem” – Ez az ügy csúnyább lesz, mint a Watergate-botrány volt
A Donald Trump és Vlagyimir Putyin összejátszását vizsgáló különleges ügyész két év nyomozás után közölte, hogy „nem történt összejátszás a két fél között”. Vagyis Trump törvényesen lett elnök. Azért lett ő, mert az amerikai szavazók őt tartották erre az elnöki posztra a legalkalmasabbnak. Ám a felmentés, úgy tűnik, még nem a történet lezárása, mivel a Republikánus párt vizsgálatot kezdeményez annak kiderítésére, hogy milyen indokkal kezdte meg az FBI Trump és családjának lehallgatását és megfigyelését. Úgy tűnik, hogy a nyomozás megindítását az FBI akkori vezetésénél a hivatalban lévő elnök, Barack Obama kezdeményezte, és a vádaskodás alapjául szolgáló „Steele-dossziét” a Clinton-kampánystáb rendelte meg és fizette ki. Ha ezek a vádak bebizonyosodnak, akkor az amerikai politika történetének egyik legnagyobb és legdurvább botrányának nézünk elébe. 
