Vezércikk
Tombol a diktatúra: Újra balettigazgató lehet az Orbán-gyűlölő balerina
Hogy micsoda rettenetes diktatúra tombol itten, mutatja: a Budapesti Operettszínház jelenlegi balettigazgatója az a Bodor Johanna, akinek legkésőbb 2011 óta „nem tetszik a rendszer”, és aki a reaktivált Bajnai Gordon mellett sertepertélt-tüntetett Orbán Viktor megbuktatásáért. Bátor kiállásáért az elnyomó rezsim komoly „büntetésben” részesítette Bodort: 2016-ban balettigazgatóvá emelte őt, hogy még magasabb pozícióból folytathassa a rettegést. Sőt, nem kizárt, hamarosan öt évvel meghosszabbítják stallumát. Ha a pályázaton netán elbukik, az nyilvánvalóan a diktatúra tobzódását bizonyítja; ha nyer, természetesen az is. A narratíva örök.
Takarodó: Orbánék végre kisöprik a genderagitátorokat az egyetemekről
Szenzációként száguldott végig tegnap a hír a ballib sajtón: egy jobboldali újságíró, nevezetesen Bencsik Gábor nem ért egyet a gender-képzés betiltásával. Atyaég, a jobboldali Bencsiknek önálló véleménye van, ami eltér a jobboldali kormányétól! – olvastuk a sorok közé rejtett sikongást. Kedves ellenzékünknek ennyi fogalma van a véleményszabadságról. Vagy ennyi se. A gender-kuruzslók egyetemekről való kitiltása egyébként nagyszerű fejlemény, csupán az a kérdés, ki és miért engedte be őket oda?
Lehetetlen küldetés: Az egészségügy megmentése
A magyar egészségügy a közhiedelemmel ellentétben még egész elfogadhatóan működik. Erről azon polgártársaink mesélhetnének leginkább, akik Angliából, meg Németországból hazajárnak bizonyos ellátásokat igénybe venni. De a problémák és a kihívások is óriásiak, amelyeket az elmúlt nyolc évben még nem sikerült megoldani. Azonban a három kétharmad kell ahhoz, hogy az egészségügy pénzei felett exponáló érdekcsoportok ereje végre megtörhető legyen.
Itt az új csodafegyver Orbán ellen: ellenzéki újságírókat a hatalomba!
Puzsér Róbert Budapest főpolgármestere szeretne lenni, Veiszer Alinda pedig oktatási és kulturális miniszterségről álmodozik. Még van egy hónap a nyárból, agylágyítóan süt a nap, így reménykedhetünk: hamarosan összeáll az új ellenzéki újságíró-árnyékkormány Csintalan Sándorral, Kálmán Olgával, Havas Henrikkel, bárkivel.
Akkora gyógypofont kaptak Sneiderék, hogy félrenyelték a néppártosodást
A Hír TV felszabadítása és az ezzel együtt járó heurékázás közepette némileg átsiklottunk egy rendkívül vidám eheti hír felett: az Európai Néppárt hallani sem akar arról, hogy a Jobbik betegye pedikűrözött mancsait a szervezetbe. S ha ez nem lett volna elegendő: a kikosarazás olyan formában érkezett, hogy azt nehéz lábon kihordani.
A bírói rendszer válsága
Sok minden van válságban Magyarországon, hála a szocializmusnak és a liberalizmusnak, de nagy tiszteletű bíráink mindent megtesznek azért, hogy az igazságszolgáltatás ítélkezési részének anomáliái mindannyiunkat rendszeresen arcul csapjanak.
Huszonegyedik századi pártok! (haha)
Hírnök jött és pihegve mondá: A „huszonegyedik századi pártok” együtt fognak működni, hogy megdöntsék a nemzetvesztő tizenkilencedik századi hatalmát. Mi mégis egy kávét kértünk a bőröndök becsomagolása helyett, annak ellenére, hogy ezektől a „huszonegyedik századi” (haha) pártoktól nagyon is huszadik századi fenyegetéseket szoktunk kapni. Valamiért azt hisszük ugyanis, hogy amíg demokrácia van, ezek a pártok nem nagyon fognak hatalomra kerülni. Forradalmárnak meg még viccesebbek, mint demokratának. Bármelyik morcosabb Orbán-rajongó nyugdíjasklub nagymamái kipofoznák őket az általuk elfoglalt vegán kávézókból.
Minden libsi azt szeretné: Szakács Árpád, ne írj többé!
E sorok kalapálásakor már kerek 490-en adták nevüket ahhoz a petícióhoz, amely Szakács Árpád Magyar Idők-beli, kulturkampfos cikksorozatának azonnali leállítását, beszüntetését, sóval történő behintését követeli. A szignálóknak – egyebek között Alföldi Róbertnek, Ascher Tamásnak, Babarczy Eszternek, György Péternek, Radnóti Sándornak, Závada Pálnak, Vágvölgyi B. Andrásnak, Kálmán C. Györgynek (képünkön) – ugyanis nem tetszik Árpád barátunk munkálkodása, ezért fölszólítják őt, haladéktalanul hagyja abba, ne írjon többet. (Főként ne róluk, sztárlibsikről.)
Nem érzitek, hogy szólni kellene nekik?
Kolléganőnk a következő cikk miatt került nemtelen támadások kereszttűzébe: "Soros civiljei nem vesznek el, csak átalakulnak – Újabb tüntetéshullám kezdődik a Parlamentnél". A cikk - a címéből következően - politikai témáról szól. Arról, hogy a Soroshoz köthető szélsőliberális csoportok ezúttal egy szociális ügy mögé bújva (az otthoni ápolásról van szó) támadják a kormányt és próbálják meg az el-elhaló tüntetéseiket életben tartani.
Európa katonai helyzete
A NATO-csúcs kapcsán egy rövid időre a sajtó érdeklődésének középpontjába került Európa katonai helyzete. A témát azonban nem sokáig fogják napirenden tartani, amúgy is Trump miatt volt fontos inkább, mint a valódi katonai kérdések okán. Össze is mosták mindenféle egyéb biztonsági kérdésekkel, még a szakértők is, mert ez most a kor divatja. A probléma azonban sokkal nagyobb és mélyebb, mint az, hogy a védelmi költségek mekkorák és a védelmi ipar (eufemizmus a hadiipar kifejezésre) kinek hoz hasznot.
Van értelme az Oroszország és a Nyugat közötti szembenállásnak?
Dehogy van, az égegyadta világon semmi. De tényleg semmi. Jelenleg mindkét fél abban a helyzetben van, hogy erőforrásainak jelentős részét pazarolja egy olyan konfliktusra, amelyben a helyzet megváltozása csak egy megegyezéstől remélhető. Számtalan érdekkonfliktusukhoz képest is nagyon jelentős érdekazonosságok vannak a felek között, olyan közös problémákkal kell megküzdeniük, amelyek már közép távon az ő létüket is fenyegetik. Amerikának, Európának és Oroszországnak ugyanazokkal a globális kihívásokkal kell megküzdenie, és egyenként mindegyik esélytelen azok kezelésére.
Létezik-e az „emberiség”?
Az ENSZ migrációval kapcsolatos tevékenysége és annak világszintű szabályozására irányuló erőfeszítései mögött, miként az egész nyitott társadalom projekt mögött is olyan idealista, a valóságtól elrugaszkodott fogalomértelmezések húzódnak meg, olyan végtelenül primitív egyszerűsítések, amelyek a huszadik században már többször vezettek százmilliók pusztulásához.
Már ideje volt, hogy egy ilyen SZDSZ-es pofa lerasszistázza a magyarokat!
Most épp a cserkészek rasszisták. Ezt egy leharcolt ex-SZDSZ-es provokatőr és egy MSZP-s pártplecsnivel kitüntetett újságíró közös cikk-költeményéből tudhattuk meg. Támadásuk célpontja valójában nem a patinás cserkészmozgalom, hanem azon keresztül a kormány és minden magyar, aki a kormánnyal van. Tehát a többség. Emlékeznek még a negyven balliberált értelmiségire, akik 2001-ben megköszönték a francia miniszterelnöknek egy lincselőkből és bűnözőkből álló, az igazságszolgáltatás elől menekülő zámolyi cigánycsapat befogadását? Receptjük évtizedek óta ugyanaz: egymásra uszítani magyart és cigányt, polgárháborús légkört teremteni, lejáratni hazánkat külföldön.
Nem a felvonulók kérték - A Pride-nak bukás az osztályrésze
Aligha hinném, hogy a Pride bármiféle sikert ért volna el. Ahogy a baloldali ellenzék és annak kulturális hátországa szorgos munkával marginalizálta magát és lenullázta saját közéleti súlyát, vélt kultúrfölényét az utóbbi években, úgy buknak el velük a rájuk akaszkodott turbócivilek is. (Mindenki civil, de vannak civilebbek.) Érdekelnek ma már bárkit is a melegjogok és a kiterjesztett nemi identitások? Szerteágazó vita folyik talán a témában a bal- és jobboldal meghatározó gondolkodói között? Netán elérik a céljukat az ügy lobbistái, nyílnak meg újabb kapuk előttük ügybuzgó tevékenységük folyományaként, megugorják a közvélemény ingerküszöbét és formálják a közvélekedést a maguk képére? Már rég nem.
A szív, a hit, az elme és a hazaszeretet diadala – Horvátország egész Kelet-Európának utat mutathat
Megálmodtam, hogy Horvátország bejut az elődöntőbe. Így is történt. Kétszer egymás után megnyertek egy végletekig kiélezett meccset. Szombaton a házigazda oroszokat ejtették ki. Hihetetlen mentális erő, csapatszellem, hit, hazaszeretet - csak tanulhatunk a horvát példából. Ha a szerencse is melléjük áll, ők lehetnek az első olyan kelet-európai ország, amelyik megnyeri a világbajnokságot.
A reménytelenség bosszúja II. - Homoszexuálisként is választható a normalitás
A liberális ideológia közbeszéd-romboló következménye, hogy még a jobboldalon sem lehet megbeszélni a valóság tényeit úgy, hogy sokan ne kezdjék el követelni, akár alpárian személyeskedve is, a liberális dogmák és tabuk betartását.
A reménytelenség bosszúja
Nem jó homoszexuálisnak lenni. Nem jó szexuális érdekességnek lenni. Nem jó azzal együtt élni, hogy az ember nem élhet teljes életet, nem lehet saját gyereke, miközben ez a lehetőség az emberek 99 százaléka számára adott. Nem jó kamaszkorban rádöbbenni, hogy valami nagyon nem jól van legbelül.
Simicska kapitulált, Kálmán Olga katapultál
Megvan az ideje az obszcén aljaskodásnak, árokba borulásnak, hirdetőoszlopok lehugyozásának, barátok hátba döfésének, a párt- és lélekcserének, alkalmazottak kirúgásának. Ám megvan az ideje az árokból való kikászálódásnak, a kijózanodásnak, a lehányt öltöny kisuvickolásának is. Tudniillik: kapitulálni csak szép, kiglancolt felöltőben szabad. Simicska Lajos tegnap letette a fegyvert volt barátai előtt. Mondhatni, visszaszívta a G-napot, tüdőre. Kálmán Olga megint kezdhet dobozolni.
Merkel hatalmon marad, mert ez a legrosszabb megoldás
Úgy tűnik, hogy Angela Merkel kancellári pozíciója túléli a CDU és a CSU között kirobbant konfliktust és az abból következő politikai válságot. Az már egy másik kérdés, hogy Angela Merkel, mint befolyásos európai politikus, létezik-e még.
Az író egy magányosan kóborló ragadozó, aki nem járhat az állami etetőhelyre
Az utóbbi hetekben belobbant kultúrharcos hisztériáról (amihez a közvetlen közegemben L. Simon László a Figyelőben megjelent cikkeszolgáltatta a gyújtóst) be kell vallanom, hogy már az okait sem igazán értem. Ennek oka lehet kulturálatlanság, általános közöny az ún. magaskultúrával szemben vagy egyszerűen az, hogy nem vagyok beavatott, a magyar kultúra vágóhídján nem lettem megbillogozva. Ezért nem lehetek egyik oldalnak sem a szigorú, esztétikai-társadalmi kontraszelekcióval kimért kulturális gettójának rabja, ezért nem ismerhetem a teljes egészében érdektelen szakmai hálót, a függési viszonyokat, egyes szereplők túlélésének feltételeit. Jobb is ez így. De olykor-olykor ez a közeg, mint egy öreg, sokszor megpróbált, útszéli kurva a magányosan utazó, éjszakai autósoknak mutogatja magát (egyes neves szerzők, a rendszer gátlástalan stricijei egész életműveket építenek fel erre). És az, ami a vita alól kilátszik, abban van valami tisztátalan, valami bűnös, ami mellett nem léphetünk el szó nélkül.
Amikor a normális különössé válik
Tisztelt Állam! Meddig tömik még milliárdokkal a diktatúrázó libsiket?
Van, amit még Orbánnál is jobban gyűlölnek a liberálisok. Mégpedig azt, amikor a pénzügyeiket bolygatják. Amikor a talpukról a fejükre állítják őket, és megszámolják, hány adóforint, Soros-dollár gurul ki a zsebükből. Olyankor őrjöngés van, hiszticunami. Mint most, amikor a „független” (tehát liberális) művészekhez, tudósokhoz folyó adóforintokat kezdik birizgálni „avatatlan” kezek.
Tudta, hogy Ön is baloldali?
Csak akkor győztünk, ha az utolsó liberális és az utolsó muszlim is elmegy Európából
Az életösztön nagy úr, úgy látszik, hogy a megrettent választók által hatalomra juttatott új politikai elit Olaszországban, a bajorok és úgy általában a németek iránti kötelességeit felfedező CSU Németországban, elkezdte védeni a hazáját. Egyre-másra változtatják meg álláspontjukat a nagy és erőszakos európai népkeveredést idáig csendben tűrő politikusok, na nem azért, mert bármit tanultak volna, hanem azért, mert a közvélemény-kutatások szerint a politikai túlélésük van már közvetlen veszélyben.Ajánljuk még
Heroikus küzdelem után szoros vereséggel zártuk a középdöntőt - Női kézilabda-vb: Magyarország–Dánia 27–28 (15–13)
Nagyszerűen játszottunk, de Dánia jobban bírta a mérkőzés végét.
Nem sikerült a négy közé jutás, vereségünkkel a hetedik helyen zártuk a világbajnokságot - Női kézilabda-vb: Hollandia–Magyarország 28–23 (14–9)
Csapatunk számára ezzel véget is ért a világbajnokság, amelyen a hetedik helyezést szereztük meg.
A címvédő nem bízta a véletlenre, negyedóra alatt eldöntötte a három pont sorsát - Labdarúgó NB I: Ferencváros–Kisvárda 3–0 (3–0)
Negyedóra alatt eldőlt minden érdemi kérdés az Üllői úton.
Még mindig nem teszünk eleget a gyerekeket fenyegető szexuális bűncselekmények megelőzéséért!
Az Európai Tanács 2009-es kutatása szerint – amely leginkább mérvadó és alapul vett a gyermekvédelmi szakmában – Európában minden ötödik gyermek válik valamilyen szexuális visszaélés áldozatává. A szakemberek szerint a látencia óriási, 100 esetből talán 10 ha kiderül és ezek tizedéből lesz büntetőeljárás. Vajon hány gyermekek sérelmére elkövetett ilyen bűncselekményre derült fény az elmúlt 5 évben, és végül hány ügy állt meg a bíróság előtt? Hány pedofil bűnözőt sikerült legalább időszakosan kivonni a forgalomból? És miért csak ennyit? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ. Megkerestük az Országos Rendőr-főkapitányságot, a Legfőbb Ügyészséget és az Országos Bírói Hivatalt, az elmúlt 5 év adatait kértük ki, majd azokat összesítettük és hasonlítottuk össze. A gyermekvédelmi szakmai szempontok, ismeretek összegzésében pedig dr. Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány gyermekvédelmi szakjogász vezetője volt a segítségünkre.
