Vezércikk
Igaza van Lázárnak, ne tegyenek tönkre magyarokat két pohár borért!
Habár Lázár János neve az elmúlt napokban a teljesen érthetetlen és ultimátumszerű vasútvonal-bezárások miatt pörög a sajtóban, csekély jóvátételként az építésügyi és közlekedési miniszter ma behúzott egy jó pontot (legalábbis nálam). Kiderült ugyanis, hogy a minisztériumában megvizsgálják végre: indokolt-e a még Gergényi Péter magyarverő budapesti rendőrfőkapitány által kiagyalt zéró tolerancia fenntartása a közlekedésszabályozásban. Figyelem, szubjektív vélemény!
Aki külföldön szégyelli, hogy magyar, az elmebeteg
Egyszer úgy tényleg meg szeretném tudni híres és közkedvelt színészeink némelyikétől, hogy mégis mi a franc bajuk van nekik a többségi társadalommal, a magyarságukkal, meg úgy mindennel, ami a hagyományos értékek védelméhez köthető politikai erőkkel kapcsolatos? És persze itt bővíthetném a kört egészen az Egyesült Államokig, ahol a 2016-os elnökválasztás előtt valóságos licitháború zajlott dollármilliomosok között Hollywoodban, hogy melyikük fog előbb emigrálni, ha Donald Trump megnyeri az elnökválasztást. (Fun fact: egyikük sem tett így.)
A politika vallás lett, a vallás csak hobbi
Mikor volt utoljára saját politikai véleményed? Mármint olyan, ami nem egyezik okvetlenül annak a pártnak, politikai oldalnak a véleményével, amelyet támogatsz. Annyira ki van sarkítva a politika, hogy valószínűleg elég ritkán fordul elő ilyesmi. Pedig előfordulhatna, hiszen a pártszimpátia nem vallás. Ahol viszont mégis előfordul ilyen tetszőleges válogatás a különböző nézetek között, az éppen a vallás, noha ennek nemcsak egyszerűen nem így kéne lennie, hanem ez maga a következetlenség.
Elvisz a rendőr, ha rosszat mondasz a Facebookon?
Miről ismerünk meg egy diktatúrát? Arról, hogy Krúbi azt kiabálja, hogy DIKTATÚRA? Vagy Nagy Ervin azt kiabálja, hogy DIKTATÚRA? Esetleg arról, hogy Pankotai Lili azt kiabálja, hogy DIKTATÚRA? Van még egy utolsó tippem: 150 névtelen belpesti hülyegyerek egy tüntetésen azt kiabálja, hogy DIKTATÚRA?
Egykor a liberálisok a hazáért harcoltak és meghaltak...
A reformkor magyar politikusai, sőt, az első magyar független kormány, gróf Batthyány Lajos miniszterelnökkel az élen többnyire liberális elveket vallottak, igaz, nemzeti alapon. Most, hogy olvasom gróf Teleki László emlékiratait, emigrációban írt leveleit, egyre inkább kibontakozik előttem, hogy a szabadságért, a függetlenségért vívott küzdelem az nem volt más, mint magyar életérzés.
Hübrisz
A kizárólagosság gőgje a nyilvános közbeszéd számos területén jellemzi a liberális gondolkodókat. A politikai gyakorlatban leginkább az egyéni szabadságjogok deklarálásában és végtelen terjeszkedésében látszik. Ugyanis azt a hazug toposzt, miszerint a szabadság mennyiségi növelésétől, egy állam „jobbá”, az emberi élet pedig „boldogabbá” válna, a liberális politikusok mára történelmi gyakorlattá tették.
Brüsszel mostanra csak a kicseszésre játszik
Velünk immáron tényleg csak kicseszésre játszik az Európai Unió. Várjunk, indítok eggyel távolabbról. Mondjuk 2022 áprilisától. Ez volt ugyanis az az időpont, amikor Brüsszel minden reményét, vágyálmát és egyebeket feladott arra nézvést, hogy belátható időn belül elérhetik azt az egyszerűen leírható, de általuk megvalósíthatatlan célt, hogy ne Orbán Viktornak hívják Magyarország miniszterelnökét. 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben három különféle módon próbálkozott a baloldal, hogy ebben segítsék Brüsszelt, de minden egyes alkalommal rosszabbul szerepeltek, mint annak előtte. Ráadásul a valaha volt legnagyobb vereségükhöz pont az vezetett el, ami papíron egész kecsegtető ötletnek tűnhetett: 1 az 1-ben a Fidesz–KDNP ellen, aztán hajrá. Csak hát fényesen kiderült egy éjszaka alatt, hogy bár a matematika az univerzum egyetlen olyan nyelve, ami mindenhol érvényes, de a politikában 2 meg 2 mégis lehet 1. Az pedig teljesen zárójeles, de számunkra érdekes gondolat, hogy végérvényesen az összefogás markába a 2019-es önkormányzati választások vezényelték a balosokat, ahol valami oknál fogva az az érdekes közösségi pszichózis alakult ki bennük, hogy azt a választást megnyerték. Nem igazán érdekelte őket, hogy országszerte még rosszabbat is futottak, mint 2018-ban, a valóban beérkező egyéni címek mindenkit elvakítottak. Ha csak ennyi pozitívumot hozott számunkra 2019, már megérte. És minekutána Brüsszelben realizálódott, hogy ettől a balos politikai garnitúrától semmit sem várhatnak, még akkor sem, ha külföldről több milliárd forintot beléjük öntenek, új mezőre lépett. A konkrét, leplezetlen kicseszések földjére.
Tehát mégiscsak jó a numerus clausus?
Össze vagyok zavarodva, sőt, becsapva érzem magam. Amióta az eszemet tudom, úgy hallottam, hogy a numerus clausus micsoda elfogadhatatlan eljárás volt, erre a haladó világban, a progresszió köldökében mégiscsak kiderül, hogy ez egy teljesen korszerű és helyes, mi több, barátságos és befogadó dolog. Merthogy amit a BBC-nél, a kiegyensúlyozottság és függetlenobjektivitás templomában csinálnak éppen, annak az a valódi neve, hogy numerus clausus – azok kedvéért mondom, akik lelkesednek az ilyesmiért.
A rohadó magyar egészségügy
Mindenféle politikusok mindenfélét mondanak a magyar egészségügyről. A sajtó is megírja a magáét. A „nép hangja” pedig mindezt felerősíti. Aztán az ember szembesül a valósággal... Az édesapám és köztem fennálló politikai ellentéteket mindenki ismeri, aki egy kicsit is követi a közéletet. Erre a szembenállásra nyilván van a mélyprimitív, Puzsér-féle válasz, és vannak összetettebb, intellektuálisabb magyarázatok. Utóbbiak kifejtése bőven kimerítené ezen írás kereteit, de mostani történetünk szempontjából nincs is jelentősége. Egy biztos: apukámnál mostanában a kormányellenesség megelőzi a racionalitást.
Miért csak az „Elvirákat” védi az európai uniós jog?
Georg Jellinek szerint a jog az erkölcs minimuma. Vagyis a jogalkotásnak, de a jogalkalmazásnak is iránytűként kellene szolgálnia a társadalom felé, hogy meghatározza, hogy mi a megfelelő magatartás és mi nem az. Irányt kellene adnia az egyes tagállamok jogrendszerének, jogalkalmazásának és az Európai Unió jogának és jogalkalmazásának a polgárok számára. Most is ezt teszik, csak az az irány, amelybe az Európai Unió jelenleg mutat, arról nyugodtan kijelenthetjük, hogy homlokegyenest szemben áll az alapító atyák erkölcsiségével.
Hogyan keseríti meg a kortárs liberalizmus az életünket?
Fogyasztói társadalomban élünk Európa-szerte. Egy olyan mesterséges és manipulált világban, ahol az anyagi javak megszerzése és birtoklása az egyén egyik legfontosabb céljává vált. Ezt az életmódot népszerűsíti a progresszív szellemiséggel áthatott tömegkultúra. Még akkor is ezt erőltetik ránk, ha az már világosan látszik, hogy a tárgyak megkaparintásának vágya sohasem elégül ki megnyugtatóan. Inkább egy végtelen igényhalmaz alakul ki az egyén sóvárgásában, egy soha véget nem érő láncolat, azaz mindig újabb ás újabb inger a szerzésre. Így lassacskán egy olyan elviselhetetlen bizonytalanság lesz úrrá rajtunk, amivel nem tudunk mit kezdeni. Voltaképp egy permanens szorongás. A félelem pedig a mai liberalizmus, azaz a határtalan progresszív politika támasztéka. Hisz ki akarna lemaradni valamiről?
Amikor a Tisztelt Bíróság és az emberek igazságérzete egybeesik
Az a hihetetlen, különös, valószínűtlen, elképzelhetetlen dolog esett meg, hogy a Szeretve Tisztelt Független Magyar Bíróság döntése egy közfelháborodást kiváltó ügyben egybeesik az emberek igazságérzetével. Miután az Igen Tisztelt Bíróságot végül is az emberek tartják, ez igen szép ebben az elkövetők jogaira kalibrált világban.
Zelenszkij bukó spiráljában is tízezreket visz a halálba
Ez az egész még az első öbölháború idején történt. Remek, ezzel a nyitással elveszítettem a potenciális olvasók felét, de hát előfordul az ilyesmi. Mikor kockáztassa ezt meg az ember, ha nem a nyári, legnagyobb meleg közepette, az évszak közepén, amikor hellyel-közzel immár tényleg leállt minden, ami a közéleti frontot illeti és még a fű sem nő.
Meghaladta a tudomány az LGBTQ-lobbit, de évek óta nem kapcsolnak
Azért ennyiszer átfesteni egy padot... ez már erőszakosan ideológiahívő jellemre vall. Főleg, hogy ilyen légből kapott dolgot akarnak a nyilvánosságra erőltetni vele. Érthető persze, hogy amikor közeleg a budapesti Gőg (Pride) seregszemle, és Hollandiában szép nőnek választanak egy csúnya férfit, az mindenütt progressziópontok gyűjtésére sarkallja a woke-forradalmárokat meg a társutas tisztségviselő csicskákat, akiknek végképp folyamatosan bizonygatniuk kell az elkötelezettségüket. Csakhogy ezek már a közvéleménnyel és a tudománnyal is szembemennek, hogy mindenkire ráerőltessék a társadalmi konstrukciójukat.
Indiana Jones és a gyerekkereskedők
Nem, nem tévesztettem el. Tudom, hogy „Indiana Jones és a sors tárcsája” a sorozat ötödik, egyben befejező részének a címe. Három éven át, száznál is többen dolgoztak rajta, hogy a film „időutazós” 25 percében látható Indiana Jones-ot „létrehozzák”, azaz kb. 50 évet fiatalítsanak a most 80 éves Harrison Fordon.
Mi állhat a pénzmosás gyanújának hátterében?
Sokan, sok mindent elmondtak Karácsony Gergely 500 milliós finanszírozási botrányáról. Van azonban két továbbra is égető kérdés: ha olyannyira átlátható volt Karácsony kampányköltése, mint, ahogy próbálja beállítani, akkor miért nem közvetlenül, transzparens módon utalták át a Karácsonynak szánt támogatást? Miért kellett azt készpénzben bankba vinni? Emiatt sokan beszélnek arról, hogy előfordulhat, hogy bűncselekményből származó pénzek kerülhettek a 99 Mozgalomhoz.
Süllyedő jelen
Van abban valami, ahogyan az ember halad a korral, egyre inkább érti meg a múltat. Kétszáz évvel ezelőtt Berzsenyi Dánieléket, Kisfaludy Sándorékat, Kölcsey Ferencéket – és sorolhatnánk tovább a nagy magyar reformkori elődeinket – ugyanazok a kérdések foglalkoztatták őket, mint ma bennünket: a megmaradás, a nemzeti függetlenség, az összetartozás, a közös múlt, a közös sors, a magyar nyelv ápolása, a haza fennmaradásának kérdése az örökös ellenséges környezetben.
Lenin szellemét viszik Jámbor Andrásék a parlamentbe – ezzel együtt az erőszakot a közéletbe
Nem görögdinnye, kívül mégis zöld, belül pedig piros – mi az? Párbeszéd – A Zöldek Pártja. Ugyan nem egy valódi szervezetről, csupán egy fővárosi médiaattrakcióról beszélünk, és már Karácsony Gergely sem igényli a háttértámogatását (aki egyébként is rég lemondott az elnöki pozícióról), mégis frakciójuk van. Ahol ott ül Jámbor András, aki egy tőrölmetszett kommunista szervezet, a Lenin újságjáról elnevezett Szikra Mozgalom vezetője. A szivárványkoalíció legvörösebb spektruma, amely évek óta reklámozza az Antifa mozgalmat, s amelynek „hála” Magyarországon is megjelent a szélsőbalos terror a főváros utcáin. Most meg kiderült, hogy tagságuk egy része randa pedofil botrányban is érintett lehet. Mikor fog végre elhatárolódni a hazai, kívülről irányított baloldal és a párbeszéd az alávaló, gyermekbántalmazó kommunistáktól?
Francia módi
Lassan húsz éve kötünk fogadásokat arra, hogy a francia vagy a német társadalom omlik-e előbb össze. A demográfiai és etnikai okokból bekövetkező összeomlás ugyanis szükségszerű, ha bizonyos feltételek fennállnak, csak ez lassú folyamat, amit a felgyorsított történetekhez szokott nyugati ember állandóságnak érzékel.
A politika Machiavelli és nem Montesquieu
Sokan, újra és újra elmondják, hogy valójában nem szabad örülni annak, ha nagyon erőtlen egy ellenzék egy adott országban, hiszen - teszik hozzá -,az a mindenkori hatalomnak is jó, ha megfelelően körülhatárolt, komolyan vehető ellenőrzés van fölötte. És én nem tagadom, hogy Montesquieu világában, a formák és ideák által határolt valóságban, egy elképzelt, mondhatni, a létező világok legjobbikában - nem is szabadon Voltaire és Candide után -, ennek lehet is realitásalapja.
Dráma helyett hatékonyság kell – 1116 éves a pozsonyi csata
Sokáig nem is tudott róla a közvélemény, ami nyilván a magyar történelem sikereit, eredményeit mindig kisebbíteni igyekvő marxista történettudomány sara. Aztán amikor kiderült a csata híre a nyilvánosság számára, akkor átbillent a mérleg a másik oldalra, és nagy legendaépítés kezdődött körülötte. Ez utóbbiban nem nehéz észrevenni az elmúlt ötszáz év katonai vereségeit ellensúlyozandó pótcselekvést, illetve azt, hogy a vereségek közepette megszoktuk a drámai körítést, mert úgy könnyebb elviselni a kudarcokat. A győzelmekhez viszont nincs szükség ilyesmire.
Nagyon gáz: a Titanic-expedíció halottai „falaztak” Joe Bidennek?
Lehet, hogy van, aki soha még egy hangot sem hallott Joe Biden amerikai elnök fia, Hunter Biden zűrös, drogos-kurvás és korrupciós ügyeiről, és arról, hogy az utóbbiakban a fater is bőven érintett lehet? Simán előfordulhat – és ehhez még csak barlangban sem kellett élni az elmúlt két évben. Elég volt, ha valaki csak a baloldali sajtót olvassa.
Öt pontban Karácsony botrányáról
Nagyon csúnya történet van kibontakozóban Karácsony Gergely körül. A Nemzeti Információs Központ múlt hétfőn titkosítás alól feloldott jelentése alapján nagyon úgy fest, hogy Karácsony 506 millió forintnyi készpénzben a bankba bevitt „támogatásokból” finanszírozta a tavalyelőtti kampányát.Ajánljuk még