Ki hozhatta be a marhavészt? - Az Öreg vendége Prof. Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora
A Széchenyi-díjas professzor szerint a vírus, a ragadós száj-és körömfájás a középkor óta Európában van. Mégis nálunk 52 év óta nem volt volt. Az Európai Unióban legutóbb 2001-ben Nagy-Britanniában ütötte fel a fejét a vírus, amikor is 6 millió szarvasmarhát kellett leölni. Ez óriási gazdasági károkat okozott, még a kulturális, turisztikai programokat is el kellett halasztani Angliában. Magyarországon a legnagyobb higiéniai elővigyázatosság ellenére újra megjelent a vírus. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora úgy látja, hogy akarattal nem fertőzhette meg senki sem a szarvasmarhákat, még ha nyomozás is indult az eredet kikutatására. Ugyanis szél útján is terjedhet a vírus és ami a legvalószínűbb- vélte a professzor, hogy emberi hanyagság okozhatta a fertőzést. Szerencsére csak néhány telepen fedezték fel a ragadós száj-és körömfájást, amit azonnal lokalizálták. A Nyugat nem tanult a múltból
Pedig érdemes lett volna okulni, ezt újra átgondolni, mivel az első-és a második világégés csak azért nem vált végzetessé Európa számára, mert az Egyesült Államok katonáinak millióival mindkét esetben beavatkozott a háborúkba és az értelmetlen öldöklés helyett kierőszakolta a békét. Ez a béke végül is az I. világháborúban 15 millió, a II. világháborúban 55 millió áldozattal járt, nem beszélve a csaknem 50 millió sebesültről. Keresztet vivők – Az Öreg vendége Petrás Mária kerámikus és Döbrentei Kornél költő, a Kossuth-díjasok
Ez nyugodtan elmondható a nemrég Kossuth-díjjal kitüntetett házaspárról, Petrás Mária keramikus művészről és Döbrentei Kornél költőről. Elhivatottságuk a hazához, a nemzethez a kisebb közösségükhöz (Mária csángó) a munkásságuk a bizonyíték. Ők valóban keresztet visznek a vállukon. A Kossuth-díj mindkettőjüknek meglepetés volt, erre nem számítottak. Hiszen volt részük kirekesztésből, fasisztázásból, antiszemitázásból. Döbrentei Kornél szerint ezek a vádak hazugságok, melyek már az 1919-es Tanácsköztársaság szellemi vezéreitől táplálkoznak, a kommunista Kun Bélától, Lukács Györgytől és Lenin-fiúk parancsnokától, Szamuely Tibortól.
Hunyadi-szindróma
Vagy többről van szó? Miért félnek egyesek Hunyadi Jánostól? Miért veselkednek neki a történelmi Hunyadi filmnek alig leplezett gyűlölettel? Az egész balliberális média forrong a Hunyadi-filmsorozat sikereinek láttán és megpróbál mindenáron valamibe belekötni: túlzott erotikus jelenetek, nem a fiataloknak való film és így tovább. Erre nyilatkozta a Magyar Nemzetben Bán Mór, a Hunyadi-regénysorozat szerzője, hogy ezzel a prűd hozzáállással (szerk. szerintem álprűd, álszent, mert ugyanezeknek a Pride vonaglás rendben van.) nem tud mit kezdeni, mivel egy illuzórikus képet táplál a középkornak erről az időszakáról. Miszerint mindenki jámbor és erényes hívő, mélyen erkölcsös, a királylánytól a pápáig. A keresztény etika csakugyan áthatotta a korszakot a maga Boccaccio-i szemérmetlenséggel, de ez nem volt akadálya annak, hogy ez a Hunyadi-sorozat egyszerre közvetítsen fontos keresztény erényeket és átélhető hazafiságot. Újra kezdődik a fasisztázás és antiszemitázás? – Alexa Károly és az Öreg
Ismét előkerültek a ‘90-es évek kedvenc címkézései, miután két olyan személy – Döbrentei Kornél költő és Takaró Mihály irodalomtörténész – kapta meg a Kossuth-díjat, akik már régóta megérdemelték volna, ám a magyar kulturális élet megosztottsága eddig nem tette ezt lehetővé. A rombolás megszállottjai
1919-ről, a véres kommünről, a százhat év előtti történtekről nem elég beszélni újra és újra, nem elég elemezni következményeit és a máig tartó hatását, tanulságait. Ezt azért mondom, mert a bolsevizmus, a kommunizmus eszmeisége, romboló tevékenysége más öltözékben, más formában, de felbukkan napjaink életében, a hétköznapokban. Vegyük csak egy új, agresszív, mérhetetlenül erőszakos, öntelt Szamuely megjelenését, bizonyos M.P.-t, aki ha hatalomba kerülne fegyvert is bevetne a neki ellenszegülők ellen. Nem lehet háborúzva színházat csinálni! – Kubik Anna színművész és az Öreg
Hogyan lehet így játszani és élni? – teszi fel a kérdést Kubik Anna színművész azoknak, akik szerint a színházakban helye van a politikai gyűlölködésnek, szerinte lehetetlen úgy hitelesen barátságokat, szerelmeket megjeleníteni a színpadon, ha előtte és utána utálkoznak a színészek.
1848, az örök!
Vannak a nemzetek életében olyan fordulatok, amelyek soha nem feledhetők el és amelyeknek tanulságai örökké élnek. A magyar nemzet történetében ilyen 1848. március 15-e. A csaknem két évszázad alatt próbálták elhallgatni, átértékelni, átírni, az emlékezést betiltani, próbálta az emlékezőket a kommunista rendőrség a Petőfi szobornál, a Batthyány örökmécsesnél gumibotokkal szétverni, de a lelkekben, szívekben élő negyvennyolcat kiszaggatni egyetlen diktatórikus hatalomnak sem sikerült. Mert az 1848-49-es forradalom és szabadságharc itt él bennünk nemzedékek óta. A kereszténység üldözött vallás lett – Nádor Koppány Zsombor és az Öreg
„Allah akbar”, azaz „Isten a leghatalmasabb!” – ez lett Európában az új jelszó, és a kereszténység mára a legüldözöttebb vallássá vált a világon. Nádor Koppány Zsombor teológus, a Szent István Intézet kutatási igazgatója volt az Öreg vendége. Az eldobott kereszténység
Emlékszem, hogy 2010 körül Hankiss Ágnes fideszes európai parlamenti képviselő meghívására, a Magyar Hírlap munkatársai szépen képviselték magukat Brüsszelben, az Európai Unióban. A riportok után, az óváros főterén, a Grand-Palace egyik kávézójában Huth Gergellyel és Szentesi Zöldi Lacival csodáltuk a XVII. században épült városházát és az azt körülvevő céhek épületeit. Ami az ünnepi, békés hangulatot fokozta, hogy a karácsonyhoz közeledvén már felállították a belgák óriási karácsonyfáját megvilágított égőkkel, csillogó díszekkel, csillagokkal, keresztekkel együtt. Jó volt ott lenni, úgy éreztük, hogy az európai keresztény civilizáció központjában vagyunk. Brüsszelből fúj az ellenszél! – Hankó Balázs és az Öreg
Értékválasztási különbség van Brüsszel és Magyarország között – tisztázta Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter annak kapcsán, hogy miért akadályozzák a magyar diákok külföldi tanulását az Erasmus és a Horizont programok keretében. Könyörgöm, tiltsák ki Jókait!
Ezt nem én kérem. Évekkel ezelőtt Tóth Krisztina József Attila díjas költőnőcske száműzte volna a kötelező olvasmányok listájáról a többi között Jókai Mór Az arany emberét, a nőalakok, a nemi szerepek ábrázolása miatt. Szerinte a nőket megalázó helyzetben ábrázolta Jókai. Már ekkor érződött a nyugatról beszivárgott kezdeti woke őrület, miszerint el kell törölni a múltat, fel kell ébredni, ami az ébredés ideológiáját jelentené, a nemi identitás egyenrangúsága, a genderé a jövő, azaz a nő lehet férfi, a férfi lehet nő, attól függ minek képzeli magát. A törvénytelenségek az első szabad választásokig tartottak – Horváth Attila és az Öreg
A legrettenetesebb kommunista terror idején is volt humora a magyar népnek – magyarázta Horváth Attila, a Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára, aki azt a korabeli szóbeszédet idézte, miszerint a vádlott felszólt a pulpituson ülő bírónak: "Bíró úr, nem jól értettem, öt év?" Mire a válasz: "Nem, kötél!" Ez jellemző volt a Rákosi- és a Kádár-korszak megtorló éveire, amikor koncepciós perekben zsinórban küldték a halálba a vérbírók és a vérügyészek a kommunista rendszer vélt ellenségeit. Soha többé! – Kommunista bűnök (IV. rész)
Rajk Lászlót, Pálffy Györgyöt, Szőnyi Tibort és Szalai Andrást újratemetik a Kerepesi úti temetőben 1956. október 6-án. A többi négy tábornokot Sólyom Lászlót, Illy Gusztávot, Beleznayt és Révay Kálmánt - szintén a kegyetlenségéről elhíresült, rettegett Katonapolitikai Osztály vezetőit - a Farkasréti temetőben búcsúztatták. A Magyar Dolgozók Párt lapjának, a Szabad Nép első oldalán, Soha többé címmel teljes terjedelemben a hét évvel korábban kivégzett kommunistákról ír. A temetés hatalmas, százezres tüntetés, politikai jelszavak nélkül. Olyan tehát, hogy „puha diktatúra”, nem létezik! – Bank Barbara és az Öreg
„Nincs puha diktatúra!” – szögezte le Bank Barbara történész, utalva arra, hogy a Kádár-korszak utolsó évtizedeiben bár emberarcúbbá vált a rendszer, mégsem lehetett demokratikusnak nevezni. Ugyanis a rendszerváltásig működött az állambiztonság és a politikai rendőrség, a rendőrök továbbra is önkényesen előállították az általuk nemkívánatosnak tartott személyeket. Még 1988-ban is gumibottal verték a Batthyány-örökmécsesnél tüntető ellenzékieket, Pákh Tibor ötvenhatos forradalmárt pedig elhurcolták, majd lakásától tíz kilométerre kidobták egy autóból. 1989-ben is folytatódtak a megfigyelések, továbbra is dolgoztak a tartótisztek, és jelentettek az ügynökök. Olyan tehát, hogy „puha diktatúra”, nem létezik. A bolsevista terror fokozódik – Kommunista bűnök (III.rész)
Az ÁVO-ból ÁVH, Államvédelmi Hatóság lesz, amely a magyarországi kommunista pártállami diktatúra magánhadseregeként működik 1948 és 1956 között. Feladata hivatalosan a rendszer ellenfeleinek üldözése, a rendszer és vezetőinek védelme volt. Ténylegesen Rákosi Mátyás pártfőtitkár által mozgatott szervezet volt az állampárton belüli hatalmi küzdelmek részese, és a politikai leszámolások fő eszköze és végrehajtója is volt. Európa szemetei, nemzetietlen bagázs! – Boros Imre és az Öreg Európa vezetőiről
Boros Imre így jellemezte az Európai Unió vezetését. Véleménye szerint az Európai Bizottság élére az utóbbi időben „fogott” emberek kerültek. Az előző bizottsági elnök, Jean-Claude Juncker, luxemburgi miniszterelnökként számos pénzügyi botrányba keveredett, amelyek közé sikkasztási és költségvetési csalási ügyek is tartoztak. Ursula von der Leyent hasonló pénzügyi visszaélések miatt majdnem felelősségre vonták, előbb német védelmi miniszterként, majd az Európai Bizottság elnökeként. Éljen Rákosi! Éljen a párt! – Kommunista bűnök (2. rész)
Éljen Rákosi! Éljen a párt! - írja egyik versében Kónya Lajos, a kétszeres Kossuth-díjas költő (1950, 1953). Nem véletlenül. Megszolgálta verseivel: ,,Állok az iskolaudvarban, dobok éneke perdül,/ jönnek a kis pajtások, röppen az énekük./ „Éljen Rákosi! Éljen a párt! " . . . 
