1956-os magyar forradalom és szabadságharc
Borvendég Zsuzsanna sorozata: az árulók sem voltak boldogok Kádár Magyarországán
Az 1956-os szabadságharc véres leverése után Kádár János súlyos legitimációs problémával küzdött: nem vezetőként, hanem gyilkosként tekintett rá a magyar társadalom túlnyomó többsége, és az egész nyugati világ. Hatalmának stabilizálásához szemléletváltásra volt szükség, amely személyének elfogadtatásán alapult.
Potápi: előbb-utóbb minden hatalom belátta, hogy a magyar egy független nemzet
"Előbb-utóbb minden hatalomnak be kellett látnia, hogy ezzel a néppel nem bír. Bár a szabadságküzdelmeinket, harcainkat mindig letörték, végül be kellett lássák, hogy mi egy független nemzet vagyunk. Legyünk erre büszkék, hogy ilyenek vagyunk" - fogalmazott az 1956-os forradalom és szabadság tiszteletére a Bem téren tartott koszorúzást követően portálunknak Potápi Árpád János. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár hozzátette, Magyarország az Európai Uniót a Szabad Nemzetek Uniójának gondolta, és ez így is volt egészen a 2010-es évekig, amikor valami megváltozott. Úgy vélte, Brüsszel most a nemzetek fölé kerekedő hatalommá vált, függetlenítette magát a tagállamoktól és diktátumokkal akarja érvényesíteni az akaratát, "mi magyarok néhány néppel együtt, kivált a lengyelekkel, felemeljük a szavunkat, mert ezt elfogadhatatlannak tartjuk".
Kövér: Magyarország a normalitás utolsó menedéke
Magyarország a normalitás és a valódi európai értékek egyik utolsó menedéke, és ha "kitartunk a magunk igaza mellett", akkor túlélhetjük, sőt, megerősödve kerülhetünk ki a jelenlegi zavaros időszakból – hangsúlyozta Kövér László házelnök az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége lapjának adott interjújában.
Imalánc Wittner Mária gyógyulásáért!
Törékeny asszony erős lélekkel és hittel, megtörhetetlen tiszta erkölcsiséggel és mély hazaszeretettel. Ő Wittner Mária, az 1956-os forradalom és szabadságharc résztvevője, túlélője, Corvin-közi harcos, az 52A559. sz. halálra ítélt. Bajban van, ismét harcolnia kell, de most már az egészségéért, az életben maradásáért egy kórházban.
Elhunyt Sujánszky Jenő, az 1956 előtti nemzeti ellenállás egyik vezetője
Életének 93. évében szombaton elhunyt Sujánszky Jenő, az 1956 előtti magyarországi nemzeti ellenállás egyik vezetője – közölte a család nevében Almássy Kornél korábbi országgyűlési képviselő az MTI-vel.
Elbúcsúztattuk Dénes János szabadságharcost – Isten nyugosztalja a hős forradalmárt! (Képgalériával!)
A Fiumei úti Nemzeti Sírkertben utolsó útjára kísérték az 1956-os forradalom és szabadságharc hősét, a 92. évében elhunyt Dénes Jánost. A búcsúztató után az egykori forradalmárt bajtársai mellé, a nemzeti sírkert '56-os parcellájában helyezték örök nyugalomra.
A hazaárulók nagy napja
Amikor november negyedikével kezdődően a szovjet tankok megfojtották a magyar szabadságharcot, már túlvoltunk egy sor áruláson. Példának okáért Kádár János tán századjára is elárulta elvtársait és Magyarországot, amikor a moszkvai komcsikkal letárgyalta, hogy ő és brigádja vezényli a tisztogatásokat és örömmel lesz a következő, kollaboráns elit feje. Nagy Imrét is hallhatta a fél ország, ahogy elmondja, a kormány a helyén van és a csapataink harcban állnak. És mindkettő mekkora hazugság volt! Milyen aljas, ezrek életét követelő hazugság!
Csurka István, a színművészeti nemzetőr parancsnoka így idézte fel a szovjet betörést (Videó!)
65 éve győzött a forradalom, egy nép felállt és azt mondta: elég volt. A világ akkori legerősebb hadseregének a legkomolyabb harci erőt kellett mozgósítania, hogy elfojtsa a forradalmat, a magyarok szabadságharcát. A Pesti TV Mintha tegnap történt volna... című műsorában Csurka István, mint a Színművészeti Főiskola egykori nemzetőr parancsnoka idézi fel – egy, csak kevesek által ismert archív felvételen – a szovjet tankok bedübörgését Budapestre november 4-én. Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese emlékeztet, hogy bár a régi kommunisták az egész országban igyekeztek átmenteni magukat és az élére állni a forradalmi eseményeknek, azonban néhány nap alatt kibukott, hogy végül is ki áll a magyar szabadság pártján, és ki van ellene. Egy-két vidéki városban a helyi párttitkár próbált polgárháborús helyzetet előidézni, de végül ők is elmenekültek Kárpátaljára. 1956. november 4-én Csurka Istvánhoz hasonlóan sokan látták, hogy a szabadságáért, az életéért harcoló magyar népet magára hagyták és nincs kilátás. Mégis voltak, akik megpróbálták a lehetetlent. Csepelen, Újpesten november 12-ig harcoltak a munkások, géppisztollyal és Molotov-koktélokkal igyekeztek veszteségeket okozni a szovjeteknek. Hasonló küzdelmet folytatott megmaradt forradalmárok maroknyi csoportja a budapesti Móricz Zsigmond körtéren is. A műsorban fény derül a forradalom egy kevéssé ismert részletére. A tatai szénmedencében november 4-e után egy brutális karhatalmi csoport látott neki, hogy leszámoljon a forradalommal. Kegyetlenségük miatt a bányászok a küzdelem minden reménytelensége ellenére is felvették ellenük a harcot, a puszta létükért küzdöttek. Máthé Áron történész emlékeztet a magyar asszonyok bátor kiállására. Nemcsak azért, mert december elején nőtüntetést tartottak, hanem mert a kádári megtorlás során ők voltak, akik a férjek, gyermekek kivégzése után tartották a lelket a megmaradt, csonka családokban. Őrizték a lángot akkor, amikor egy szál virágot sem lehetett a kivégzett szeretett férj, fiú sírjára vinni. Ezeknek a megcsonkított, megbélyegzett családoknak a poklot poklát kellett átélni. A veszprémi mártír, Brusznyai Árpád családjában a gyermekek megbélyegzettek lettek, de ugyanezt kellett elszenvednie a nemrég elhunyt Regéczy-Nagy Lászlónak is – emlékeztet Máthé Áron. A műsorban szóba kerül a vérbírák szerepe a megtorlásban. Azokat a valódi jogászokat, akik nem voltak hajlandóak közreműködni a koncepciós perekben, kommunista nyelvhasználattal élve deklasszálták, azaz mehettek segédmunkásnak, ha alkalmazták őket egyáltalán. Helyüket úgynevezett népi bírák, illetve népi ülnökök vették át; nekik semmi jogászi képesítésük nem volt. Egy népi ülnöki kinevezéshez elég volt a három elemi elvégzése. Ők aztán gátlástalanul eljátszották a kommunista vezérek által rájuk osztott szerepet, szórták a halálos ítéleteket és az életfogytiglani börtönbüntetéseket.
Félárbócon a nemzeti lobogó a Parlament előtt: 65 éve verték le a forradalmat
Katonai tiszteletadás mellett Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka jelenlétében felvonták, majd félárbócra engedték Magyarország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 65. évfordulóján, csütörtökön délelőtt Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. A kegyelet kifejezéseként a lobogó egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.Ajánljuk még
Kimenekítik Szabó Tímeát, új küldetést kapott (FRISSÍTVE - SZABÓ TÍMEA REAKCIÓJA)
Vau vau – csaholta Magyar Péter a pórázról
Megvan az a kép, mikor egy öleb a gazdája lába mögé bújva úgy ugat a komondorra, mintha azonnal szét akarná tépni? Aztán, amikor elengedik a pórázt nagyon csendes vakkantásokra vált az a hangos "vau vau".
Kovászemberek és budapesti székelyek
Tündérország megint megajándékozott minket. Nem csak magam, hanem kollégáim nevében is mondhatom, hogy Székelyország mindig különleges helyet foglalt el a szívünkben.
Antifákat alkalmaz az MLSZ?
A labdarúgó szövetség kommunikációs vezetője egy "antifasiszta terület" felirattal pózol borítóképén, fülig érő vigyorral.
