Vezércikk
Szabaduljon ki '56 a politika fogságából!
Az 1956-os forradalom megítélése a rendszerváltoztatás óta menthetetlenül a politika foglya lett, az aktuálpolitika szereplőinek játékszereként került kényszerrabságba. Pártok jöttek-mentek, mozgalmak masíroztak, tüntettek; sokan és sok helyütt hamis politikai párhuzamokat vontak. És volt sajnos olyan is, mikor az ünnep lényegét, a szabadságszeretetet tiporta egy bukott miniszterelnök, egy böszme balfék által „engedett” rendőrszázad minden egyes fekete csizmája. A forradalom „fogoly” volt ugyan az elmúlt évtizedekben, de míg a szabadságvágyat testesítette meg, amely a magyar nemzet kollektív lelkének „alaprezgése” – hisz SZABADSÁGSZERETŐ nemzet vagyunk –, nem volt nagyon mit kifogásolnunk. Ám, ha a hazaárulás eszközévé vált, a saját nemzete ellen fordította a magyart, hazánkfiát hazánkfia – és lánya – ellen, akkor szégyen volt minden fejezet, amit az ünnep leple alatt műveltek. Mint történt ez – mondjuk ki – Gyurcsány Ferenc regnálása alatt. Pedig lenne, ami közös, lenne, ami összeköt minket a politikán túl. Ez a szabadságvágy, amely a forradalom értelmezésében búvópatakként csörgedezik, és ha szükséges, bármikor felszínre tör. Sőt! 1956-nak is köszönhető, hogy IGENIS JÓ MAGYARNAK LENNI MA.
Mi, az ifjak fogtunk fegyvert ’56-ban is
63 éve pesti és budai srácok, sutba dobva mindent, harcoltak azért, hogy szabadon élhessenek. Nem pátoszos étosz, trendi Facebook- vagy Instagram-posztok, hanem az elemi szabadságvágy hajtotta őket. Érezték a nyakukon a szovjet bakancsok nyomását, de mégsem a safe space-t keresve bújtak be egy meleg zugba. Ők fegyvert fogtak és harcba mentek, pedig sokan közülük maguk is a háború véres éveiben születtek. Küzdöttek és ott voltak az utcákon, a tereken, a lépcsőházakban és a tetőkön is, nem hátráltak meg. Mi, fiatalok, akiknek a nemzet, a haza, a hit és a család ma sem holmi elaggott frázisok, hanem mélyen bennünk élő rögök, ezért sem hátrálunk meg soha!
A Fidesz szavazói mindent megtettek
Az önkormányzati választás eredménye nem a Fidesz-szavazókon múlott. A Fidesz szavazói ott voltak az urnáknál, és a jól dolgozó fideszes polgármestereket, képviselőket meg is jutalmazták. Ez csak Budapesten nem volt elég a győzelemhez. Ahol vesztettünk, ott azért történt, mert nem önkormányoztunk elég jól, és azért, mert az országos kampány nem segítette eléggé a jelölteket. Az ellenzéki mozgósítás mértéke, a botrányok hatása és az ellenzéki összefogás szavazatmaximalizáló ereje csak ezután következik. Az országban nem minden település jobboldali; az enyhén jobboldali, a billegő vagy enyhén baloldali településeken vidéken az önkormányzati munka minősége döntötte el a választást.
A Jobbik, mint váltópárt? Vicc!
Nagyon komoly cuccot használhatott a jobbikos Jakab Péter – talán Rig Lajos segített beszerezni azt –, mikor váltópártnak nevezte a múlt heti helyhatósági választások után a Jobbikot; vagy túl fáradt volt; esetleg tudta, hogy jelen helyzetben – mikor a Jobbik önállóan nem létezik – bármi „bemondható”. Persze, aki elnök akar lenni, az nem mondhatja azt, hogy „villanyt leoltani jöttem, támogass, pajtás”. A számok viszont makacs dolgok, és bárhonnan csavarjuk is meg a valóság egy-egy kis szeletkéjét, azt látjuk, hogy az egykori radikális mozgalom bizony jó két éve bukórepülésben van; és hogy már önálló, szuverén mozgalomról szó sincs. Mindenesetre most Jakab – ahogy egykor Vona is – mindenki számára győzelmet ígér, talán annyi különbséggel, hogy mivel csak 2022-ben lesz ismét komoly megmérettetés, így csupán a közvélemény-kutatások és az effajta „bemondások” alapján tudunk arról tájékozódni, hogy hol tart (vagy hol nem) a mozgalom. Annyi azonban biztos, hogy ha összevetjük az elmúlt három helyhatósági választás számszerű eredményeit – ami jó képet ad arról, hogy milyen mély a társadalmi beágyazottsága a pártnak –, akkor bizony zuhanóban van az egykor szebb napokat látott mozgalom; váltópártiságról pedig a mostani eredmény után beszélni inkább tűnik kortesbeszédnek, mint valódi víziónak. A most elnyert nagyon kevés mandátum mögött ráadásul ott áll az összefogás árnyékából bármikor előbújó Gyurcsány Ferenc.
És akkor Karácsony Gergely intésére a Gyurcsány-szoborpark életre kelt vala
Híre kélt, hogy meggyötört tekintetű Demszky Gábor, az adriai partvidék közismert olajbogyó-dunsztolója lehet Karácsony Gergely új főtanácsadója. Főjegyzőnek Gurmai Zita eltitkolt ikertestvére, Lamperth Mónika érkezik. A sublót mögül pedig előbújtak a Böszme egykori szóvivői, Gál J. Zoltán és Batiz András, akik az új főpolgi kampányát építgették. Már így is lenyűgöző a tabló, ám nekem még hiányzik róla néhány pofa – mondom is, kik. Remélem, őket is reaktiválják hamarosan!
Vajon tudja-e Karácsony Gergely, hogy mire vállalkozott?
Az új főpolgármester ma bebiciklizett a Városházára. Szépek a szimbolikus gesztusok, majd strigulázzuk, hányszor tesz még így. Akinek az Isten hivatalt ád, annak eszet is ád hozzá – hangzik a reménykedő közmondás, de én nem vagyok ennyire optimista. Karácsony Gergely a szimbolikus politizálás nagymestere: ennek konstatálásához elég egy sétát tenni Zuglóban, de a liberálisok ilyet nem szoktak, ők a virtuális térben szoktak jelen lenni, ahol nem a valóság, hanem az életérzés az úr. 353 593 budapesti ma biztos elkezdi jobban érezni magát. Budapesten most mi vagyunk az ellenzéki sajtó, nekünk a hatalom ellenőrzése a feladatunk, és nem az, hogy boldoggá tegyük a liberális szavazókat. Ezennel megkezdjük Karácsony Gergely és a többi győztes ellenőrzését: kiváló anyagok állnak a rendelkezésünkre ezen a szakterületen, csak fel kell lapoznunk, meg kell nyitnunk az elmúlt 9 év ellenzéki sajtóját.
A halott felült és visszatámad
Az ellenzék előretörésének okait a következő napokban, hetekben sokan, sokféle nézőpontból fogják elemezni. Fontos elvégezni ezt a munkát, mert a vasárnapi önkormányzati választás eredményének tükrében az mindenképpen kijelenthető, hogy nem lefutott a 2022-es országgyűlési választás. Ez nemcsak Karácsony Gergely főpolgármesterré választása miatt mondható el. A Jobbiktól a DK-ig terjedő elvtelen összeborulás immár tíz megyei jogú várost és számos kisebb települést tudhat magáénak.
Ők akarták, hát legyen! A következő kampányban ne maradjon fiókban egyetlen házi videó sem!
Már annyira az utolsókat rúgta az ellenzéki moslékszövetség, már annyira „ez a harc lesz a végső” hangulatban voltak, hogy végül áthágták az utolsó morális gátat is: egy szexvideóra építették a kampányuk utolsó hetét. Nem csupán a bulvár hadosztályaik csüggtek Borkai Zsolt hátsó felén, hanem a teljes balliberális „fősodor”. S a kukkolós videó mellé hazudott kokainozással olyan gerjedelmet okoztak bizonyos népelemeknél, amely egyes nagyvárosokban, fővárosi kerületekben megfordította a szélirányt. A tanulság magától értetődő: a lepkeháló kevés a motoros fűrész ellen. Ha a Fidesz nem veszi föl a kesztyűt, és nem él legalább ilyen erős kampányeszközökkel, 2022-ben Gyurcsányék visszatérnek.
A hazaszeretet értékrendje szenvedett vereséget vasárnap
Igazságtalan, gyomorforgató és lesújtó – nyilván velünk együtt sokan így látják az önkormányzati választás némelyik eredményét. Hogy törhetett előre a politikai alvilág madámjaként sodródó Karácsony Gergely, hogy bukhatott el Sára Botond, aki (Kocsis Mátéval) kirángatta a Józsefvárost a gettóvilágból, ahol egy bolsi, választási csaló rádiós ülhet most tort az anarchista-díler kampánycsapatával, és hogyan vihette el Óbudát egy piti szélhámos, hogyan hódíthatta meg az olyan gyönyörűen felfejlesztett Miskolcot egy kopott bundájú kesztyűbáb, vagy hogyan térhetett vissza Dunaújvárosba a szoci nómenklatúra egy jobbikos bájgúnár burája mögé bújva? Sorolhatnám tovább, de sokkal fontosabb, hogy az okokról és a következményekről beszéljünk!
Mozgósítás! Kilenc év eredményei kerülhetnek veszélybe!
Ma önkormányzati választás, ami a demokrácia ünnepe, és amelyen most leginkább a kampány végét ünnepeljük, különösen ennek a mostani kampánynak a végét. Ilyenkor az ember döntést hoz: minden választópolgár először is eldönti, hogy elmegy-e szavazni. És ez a döntés a legfontosabb döntés, mert ebből következik az összes többi. A választást igazából mindig az dönti el, hogy ki megy el szavazni. Egy olyan kiélezett helyzetben, mint a mostani, ahol a politikai oldalak közötti átjárás minimális, ahol a politikai ellenzék egyetlen hatalomtechnikai eszközre, az ultraliberálisoktól a nácikig terjedő „összefogásra” hegyezte ki a politikáját, a részvételi döntés lesz az ügydöntő, az, hogy mi, jobboldaliak, mi, akik nemet mondunk Gyurcsányra, elmegyünk-e szavazni.
Drogterjesztők és politikai stricik
Miközben mostanában Karácsony Gergelynek a kokainozós elit (eddig bizonyítottan kizárólag csak a szövetségesei kokainoztak, a kispesti százmilliós szocik) leváltásáról szőtt kampányhazugság mozgatja a száját, az őt éppen főpolgármester-jelöltként támogató DK-Momentum-MSZP derékhad Kőbányán szavazóköri biztosnak jelölte azt a D. Krisztát, akit tucatnyi társával együtt, éppen kábítószerterjesztés gyanújával őrizetbe vettek. Kampány és valóság – sokadik fejezet.
Olyan nehéz fölfogni? Budapest késélen táncol! Ha Karácsony győz, el leszünk ásva!
Három közvélemény-kutató cég fej fej mellett méri Tarlós Istvánt és Karácsony Gergelyt. Ez pedig azt jelenti: vasárnap orbitális pofonba szaladhat bele Budapesten a nemzeti oldal, ha fennhéjazva biztosra veszi a maga által előre megírt győzelmi jelentéseket. Ez az utolsó pillanat, hogy a fővárosi jobboldaliak fölébredjenek szendergésükből, és minden mozdítható családtagjukat, épeszű ismerősüket kézen fogva elrobogjanak választani. Hajszálon múlik, hogy öt évre egy tökéletesen tehetségtelen, Demszkynél is bénább riadt bocihoz kerüljön a főváros kormányrúdja, ami maga lenne a katasztrófa. Akkor bizony egész Budapest el lesz ásva. Ébresztő!
Karácsony Gergely a saját fejében már meg is nyerte a választást, és ezt az Index meg is írta
Karácsony Gergelynek nincs B-terve arra az esetre, ha a budapestiek bölcsességéből nem választják meg főpolgármesternek vasárnap. A realitásérzékéről és mértéktartásáról híres Index pedig nem felejti el az interjú utolsó előtti kérdésében azzal ijesztgetni a lakosságot, hogy ha Karácsony nyer, akkor 2022-ben megpályázza a miniszterelnök-jelöltséget is. A beszélgetésből leginkább az derül ki az Index-Karácsony szerelem szépségeitől nem elájuló olvasó számára, hogy Tarlós István miért is nem akart „vitázni” Karácsony Gergellyel. A szekunder szégyen miatt, amit attól érez a főpolgármester úr, hogy egy ilyen jelölttel merte megalázni a budapestieket az ellenzék.
Gyurcsány győri „moslékkoalíciójának” befellegzett, és ez csak az egyik jó hír
Irgalmatlan pofont kaptak a magukat már-már nyeregben érző balliberális pártok Győrben. A Jobbik helyi szervezete ugyanis váratlanul bejelentette: kilépnek az összefogásból, és visszaléptetik négy – ellenzékiekkel közös – jelöltjüket. Így az a négy választókerület elveszett Gyurcsányéknak, s ezzel a balliberált pártok önálló frakcióalakítási reményeinek is nagyjából annyi. A győri Jobbik elnökének csatolt közleménye üdítő olvasmány a mai, ellenzéki nemzetárulásokkal terhes időkben – ugyanis egy elvszerű politikus képe rajzolódik ki előttünk. Úgy tűnik, mutatóba akad még ilyen az ellenzéknél. Íme, a követendő példa a Gyurcsánnyal vérfertőző frigyre lépő Jobbik többi politikusának!
A Földgolyó büszke gyilkosai
Most rögtön elnézést kérek mindenkitől, akit esetleg sért a „FöldGOLYÓ” kifejezés. Elvégre nem csak a laposföld-hívők érzékenységét illene tiszteletben tartani, de honnan ez a fene nagy patriarchális, ciszhetero bizonyosság, hogy Földanyánk (anyánk??) – azaz Gaia – önmaga gömbként, nem pedig tányérként (esetleg valamilyen átmenetként) identifikál?
Mi maradt ebből a választási kampányból?
A magyarországi politikai kampányok ezidáig csak politikailag voltak förtelmesek, de a mostani emberileg is azzá vált. A kampányrendezvények, politikai események megzavarása, akár a saját pártbéli vetélytársak magánügyeinek kiteregetése, video- és hangfelvételek rutinszerű rögzítése most került be látványosan az ellenzéki összefogás eszköztárába. Minden botrány eredője a baloldalon van, mindegyiket a liberális média hozta be a közbeszédbe, és mindegyikben fel lehet fedezni az elsődleges baloldali-liberális érdekeket, legyen a célpont bárki, kormánypárti vagy ellenzéki. Már csak egy hetet kell kibírni, de már mindenki nagyon szeretne túllenni rajta, mert nem normális ez a „minden nap háború” helyzet.
Hányinger: Trócsányit elgáncsolták, de a belga liberális maffiózó átment a bizottsági szűrőn
Akinek még számít jog és igazság, becsület, erkölcs, Isten, haza, az tömény undort érez a Brüsszelből érkező napi hírek hallatán. Íme, itt a legújabb: gond nélkül átment az Európai Parlament három szakbizottságának meghallgatásán az igazságügyi biztosnak jelölt Didier Reynders belga liberális politikusbűnöző, noha egy belga titkosügynök vallomása szerint súlyos korrupciós bűncselekmények sorát követte el. Közben a mi Trócsányi Lászlónkat már a legelső bizottság elgáncsolta egy hazug, koncepciós eljárásban... Ezzel egyidejűleg folyik ellenünk a 7-es cikkely szerinti eljárás, amely a szavazati jogunk elvételéhez vezethet, Brüsszelben ármánykodó „ellenzékünk” újabb büntetéseket követel, s újfent egész hajóflotta szállítja be nap mint nap a kontinensre az új-honfoglalókat. Meddig maradunk még ebben a végnapjait élő, velejéig rothadt weimari szörnybirodalomban?
A „karrier hazaáruló” ellenzék mára már nem a magyar politikai élet része, hanem a brüsszelié!
Aligha választhatott volna rosszabb időpontot brüsszeli színvallására az ellenzék, mint az önkormányzati választások hajráját. A számukra a lehető legrosszabb időpontban „pozicionálták ki” magukat a magyarországi politikából. Mint a nyugat-európai birodalmi erők segédcsapatai, nem tehettek mást: most kaptak parancsot a magyar biztosjelölt megtámadására, mert most volt erre a gazdáiknak szüksége. Habár ezek annyira hülyék, hogy még az is lehet, Gyurcsányék adták azt a tanácsot a tartótisztjeiknek, mert jól jön szerintük a kampányban, hogy Trócsányi László biztosi kinevezését meg kell akadályozni.
Meddig gyalázhatja még büntetlenül a magyarságot a Szemkilövető?
Gyurcsánynál lelketlenebb, romlottabb és kártékonyabb figurát nem nagyon hord a hátán jelenleg a Kárpát-medence. Legújabb magyarellenes kirohanása ismét egy mérföldkő, mely azt jelzi: Magyarországon büntetlenül lehet gyalázni a magyarokat, következmények nélkül lehet bennünket sértegetni. S ez a gátlástalan gazember immár a teljes balliberális ellenzék első számú vezetője! Puszipajtása, címerállata azoknak a hataloméhes senkiknek (Momentum, LMP, Ballik) is, akik pár hónapja még sűrűn fogadkoztak, hogy soha nem fognak össze a vállalhatatlan Böszmével, s most mégis megtették. Aki október 13-án a közös ellenzéki jelöltekre szavaz, az a magyargyűlölő Gyurcsányra szavaz!
Akkora hazugságkupacot hányt magára Karácsony, hogy abból Demszky fúrópajzsa sem hozza ki
Hát ezek beleálltak, de szügyig! Ahelyett, hogy kifelé ásnák Karácsonyt meg magukat az újabb „őszödi” beszédből, hozattak még néhány ifányi híg marhatrágyát, s most boldogan zuhanyoznak vele az emésztőben. Csúcsra járatták a hazudozást. Mostanra kitalálták: mégsem egy játszótéren, hanem a Párbeszéd elnökségi ülésén készült a hangfelvétel, a zsivajt pedig Szabó Tímea gyermeke okozta, aki ezek szerint rendszeres résztvevője az üléseknek, s kénytelen azt hallgatni, ki kit fog elásni és hogyan fosztják ki a ballibek Zuglót. Azért a gyámügynek csak rá kéne kérdeznie: mi a frászkarikát keres egy csöppség ilyen alvilági közegben? Mi ez, ha nem kiskorú veszélyeztetése? A nyomozóknak pedig Karácsonyt illene kifaggatniuk: regéljen már a szocik elásási rituáléiról, ha egyszer annyira emlegette...
A terjeszkedő iszlám felfalja Európát?
Mikor Európa hagyományairól beszélünk, voltaképp két, egymással is vitában álló filozófiaiskolát jelölünk meg. Az egyik a keresztény kultúra, a másik pedig a felvilágosodás eszmeisége, szűkebben értelmezve az abban megerősödött individualizmus és közösség-ellenesség. Más dimenzióból szemlélve: a közösségi értékek és az egyén szabadságjogainak végtelen kiterjesztése, vagy a hit és a materialista ráció szembenállása áll előttünk. Így igaz lesz az is, hogy a mai politikai viták jelentős részében – ahol az európai értékekre hivatkoznak a szembeállók – ugyanez a két világkép kerül konfliktusba. Ez az antagonisztikus ellentét látszik a legégetőbb aktuális politikai vita, a bevándorlás esetében is. A „belső csatározás” azonban nem kedvez a kontinensnek, hisz bárki is lesz az intellektuális marakodás győztese, az iszlám terjeszkedés szép lassan felfalhatja Európát.
Karácsony Gergely politikai élőhalott lett, és nekivágott a gereblyemezőnek
Vidám, hangulatos két hétnek nézünk elébe. Tegnap előkerült egy hangfelvétel, amelyen Karácsony Gergely sikeres politikai harakirit követett el. Státusza innentől: közéleti zombi. Ám az érintett egyelőre nem tud erről, és hatalmas öntudattal kezdte meg botorkálását a tarka gereblyemezőn, miként a Böszme. Ugyanakkor a veszély még nem múlt el: a budapestiek egy nem elhanyagolható része akkor is rászavazna, ha október 13-ig a szoci maffia elásná őt. Másrészt a helyzet azért is veszedelmes, mert ha Gergely túl látványosan lépdel a gereblyékre, esetleg halálra röhögjük magunkat...
Greta Thunberg, az erkölcsi golyófogó
Kevés nyilvánvalóbb dolog van a világon, mint az, hogy az ember 16 éves korában a legkellemetlenebb embertársai számára. Akkor gondolja magát a legokosabbnak és a világ közepének, amikor a legkevésbé az. A szerencsés emberek ezután elkezdenek okosodni és a harmincas éveik vége felé – különösen ha kénytelenek szembesülni a saját kamaszgyermekeik milyenségével, a felnövés jeleként – rádöbbennek arra, hogy mekkora marhák is voltak tizenhat éves korukban. A legutóbbi időkig ez volt a világ rendje, hogy a felnőttek – mert vannak felnőttek – jelentős társadalmi energiákat fordítanak arra, hogy elmagyarázzák a következő nemzedéknek: a világ nem akaratból és vágykielégítésből tevődik össze.Ajánljuk még